Képrablás vagy kultúrmisszió

Aki gyors lábakon szaladt Pécsett 2015 június huszadikán, az a város néhány múzeumáig el is juthatott. Pláne, ha néhány tárlatvezetést is közbeiktatott, s így nem csak a szemével habzsolta a látnivalókat, hanem a fülével is ismeretekhez akart jutni.

Múzeumok éjszakája

E sorok írója például a Várostörténeti Múzeumban a zsidó írásbeliség vándorkiállítást is e kettős figyelemmel kísérte nyomon, mert véleménye szerint a másokról szerzett ismeret segíti a megértést, s mindenfajta humanizmusnak is alapfeltétele ez.
Sőt, e sorok írója arra gondolt, hogy az arab kultúrával is jó volna közelebbről megismerkednie, egyszerre ölelve magához azon értékeket, amelyeket az emberiség fölhalmozott.
Na és persze Chagallról is többet kellene tudni, információkat, érdekességeket, és az est fénypontjaként, tárlatvezetéssel – a Csontváry Múzeumot is meg kell még látogatni…
Igen, mert Csontváry Kosztka Tivadar monumentális festményeit talán utoljára láthatjuk Pécsett!

Csontváry: tervszerűtlen képrablás?

Magyarszág irdatlan pénzeket költött2010-ben az Európa Kulturális Fővárosa program keretében Pécs kulturális értékeinek megismertetésére Európában és az Egyesült Államokban is. Aztán a Csontváry Múzeumnak otthont adóépület is súlyos milliókért felújításra került. És most Budapesten valamilyen kulturális nemzeti főmufti kitalálta, hogy Csontváry képeit a fővárosba kell szállítani. A képek óriási mérete miatt ehhez ki kell bontani a múzeum nemrég felújított falát (!), és mivel a képek nem tekerhetőek föl, keretben kell szállítani őket különleges körülmények között, szintén milliókért.
A kapkodás, a tervszerűtlenség, a pazarlás még akkor is árnyékot vet az egész elképzelésre, ha jó szándék vezeti a terv kiagyalóit. De ezzel kapcsolatban is erős kételyeink lehetnek. Magam is attól tartok, hogy Csontváry képei már nem fognak visszakerülni, mert a visszaszállítás rizikóját majd vállalhatatlannak tekinti a hatalom.

Minderről korábban a Facebookon már meditáltam:

Egyszerű mondatoké a délutánom. A paternalista rendszerek imádják a monumentalitást.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.