Magyar vállalkozások és Európa
Jóllehet hazánk Euro-zónához való csatlakozása néhány évig még várat magára, a magyar vállalkozások 2004 óta könnyen – mindössze egy uniós adószám kiváltásával – Euroban számolhatnak el külföldi partnerükkel. Ez a kisvállalkozások számára kitörési lehetőség.
Ennek kapcsán arról kérdeztük meg Falus Gergelyt, az Európai Integrációs Központ vezetőjét, miért fontos a kisvállalkozások számára, hogy megismerjék az uniós piacot és felmérjék, milyen esélyekkel indulhatnak egy külföldi megrendelés teljesítésére.
– Az első kérdés, amely egy vállalkozás vezetőjében felmerülhet, miért keres egy uniós cég éppen magyar partnert?
– Az európai vállalkozói szféra hasonló, mint a magyarországi, a fő különbség a méretükben rejlik és abban, hogy sokkal szélesebb körű az előbbiben a felgyülemlett tapasztalat. Köztudott tény, – s elég itt a kínai termékek gyors térhódítására gondolnunk – hogy az üzleti élet szereplői szerte a világban profitmaximalizálásra törekednek. A piaci versenyben semmire sem olyan érzékenyek a szereplők, mint az ár és a minőség arányára. Hazánk azt gondolom mindkét területen nagyon jól áll. Az ár szempontjából versenyképesek vagyunk, mert a termékekben megjelenő élőmuka költsége nálunk lényegesen alacsonyabb, mint Nyugat-Európában, a magyar szakemberek hozzáértése pedig világszerte elismert.
– Az Önök tapasztalatai alapján miért éri meg egy magyar kisvállalkozásnak külföldre szállítani?
– Elsősorban az Európai Unió egyik legfontosabb alapelvében, az egységes piacban jelentkezik az előny. Az unió közel 500 milliós piaca ötvenszer akkora, mint a magyarországi. Ezt egy kollégám egy kissé leegyszerűsítő, ugyanakkor találó hasonlattal úgy szokta érzékeltetni, hogy gondoljuk el, ha a saját kertünkben termelt almánkat szeretnénk eladni, hol áruljuk szívesebben, egy olyan piacon, ahol tíz vásárló fordul meg naponta vagy ahol ötszáz.
– A következő kérdés persze, hogy milyen esélyekkel indul egy magyar kisvállalkozás az uniós piac meghódítására?
– Szerencsére azt tapasztaljuk, hogy az uniós piac részéről teljes a nyitottság. A textiliparban dolgozó néhány fős varrodáktól kezdve, a fémipari forgácsoló cégeken át, a szolgáltatást végző villanyszerelő cégekig folyamatosan érkeznek a magyar kisvállalkozásokat kereső konkrét megrendelések. Másfelől pedig a magyar kisvállalkozások is egyre aktívabbak. A csatlakozás utáni néhány év kezdeti bizonytalansága után egyre többen próbálnak meg az uniós piacon hosszú távú, biztos megrendelést szerezni.
A lendületet ugyan megtöri néha a nyelvismeret hiánya vagy az idegen környezettől való félelem, de ezek általában csak az első szerződéskötés alkalmával felmerülő problémák. Immáron a vállalkozásvezetők többsége tisztában van azzal, hogy a külföldi partnernek nem a magyar cég nyelvismeretére és tárgyalókészségére, hanem a szakismeretére és a munkájára van szükség. Persze fontos a munka elnyerése szempontjából, hogy olyan partnere legyen a hazai cégnek, aki átsegíti őt a tárgyalási és szerződéskötési folyamaton.
– Mi az, amiben az Európai Integrációs Központ segíteni tud a magyar vállalkozások külföldi piacra jutásában?
– Igyekszünk teljes körű támogatást adni az uniós piacra jutáshoz, amit először a magyar partner megismerésével kezdünk. Ahhoz, hogy kiválasszuk a megfelelő külföldi partnert, pontosan ismernünk kell a cég tevékenységét, az előállított termékek, illetve szolgáltatások mikéntjét, szabad kapacitásokat, stb.
Következő lépésként általában összeállítunk egy háromnyelvű (magyar-angol-német) cégbemutató anyagot egy honlap formájában annak érdekében, hogy a kapcsolatfelvétel előtti információgyűjtés gyors és egyszerű legyen. Ezután kezdődik el az igazi munka, a cég tevékenységének és elvárásainak megfelelő külföldi partner felkutatása.
A keresésben nagy segítséget jelent, hogy a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara nemzetközi üzletközvetítő rendszerét működtető Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamarával közösen végezzük ezt a tevékenységet. Több mint kettőszáz külföldi kamarával és gazdaságfejlesztő szervezettel állunk kapcsolatban és segítjük kölcsönösen egymás munkáját. Ha megtaláltuk a külföldi partnert, a kapcsolatfelvételtől a szerződéskötésig felkészült, több nyelven tárgyaló üzletkötő csapat segíti mindkét felet.
– Hogyan látják a jövőt, melyek a közvetlen céljaik?
– Egyszerűen megfogalmazható és konkrét jövőképet rajzoltunk magunk elé, mert most nagyon sok múlik a magyar vállalkozások reakciósebességén. Az uniós piacra jutás gyorsasága talán a legfontosabb, hiszen 2004 óta tíz, és 2007 óta további két ország keresi az uniós piacba való integrálódás lehetőségét, amire azt is mondhatnánk, hogy aki lemarad, az kimarad.
Tehát a cél minél több vállalkozást minél hamarabb külföldi partnerhez juttatni. A tapasztalatok azt bizonyítják, hogy ha egy vállalkozás egyszer már termelt uniós piacra, megváltozik a saját sikerességéről alkotott elképzelése, a megnövekedett nyereségességgel együtt megnő az önbizalma és azt hiszem erre mindannyiunknak óriási szükségünk van a vállalkozói szférában.
***
Vállalkozások témában még ajánlja a szerkesztő:
KATA avagy rongyos ötezer kiborít
Mérnökök és energiák – mérnöknek lenni jó 🙂
Ami segít a kisvállalkozások online sikeréhez:
