Mérnökök és energiák

Mérnöknek lenni nem unalmas tevékenység. Lám, a kertépítő, a tájépítész, az energetikai tanúsítványban utazó milyen sokszínű tereppel bír.

Az ember azt gondolná, hogy a mérnökök tulajdonképpen logarléces ősök unalmas gyermekei, akik csupán a számok sivár világában érzik jól magukat. A mérnököt görnyedve, rajzasztal fölött vonalzóval és számológéppel a kézben képzeljük magunk elé. Pedig a mérnökök másmilyenek is lehetnek. De még mennyire.

A szép környezet mérnökei

A kertészmérnök

A Pro Natura Kert ügyvezetője, Prohászka Gábor, például okleveles kertészmérnök. Cége már az Év kertje kitüntető címet is megszerezte. Aligha tekinthetjük a világát sivárnak. A Pro Natura Kert honlapja telis-tele van szebbnél szebb kerttel, fákkal, virágokkal, selymes fűvel, hűs vizű tavacskákkal, csobogókkal. Vajon van-e irigyelhetőbb szakma, mint kertészmérnöknek lenni, fát nevelni, madárcsicsergést hallgatni? A kérdésre alighanem megkapja a választ a honlapon: kerttervezés, kertépítés

A tájépítő mérnök

Na, és akkor mit is mondhatnánk Dr. Boromisza Zsombor munkájáról, aki a táj potenciálját méri föl, tanösvényeket tervez, figyeli a flórát és a faunát, a vizek világát – hiszen ő tájépítő mérnök. Ráadásul egyetemi oktató, aki tudományos munkát is végez, szakmai cikkeket ír (elegánsabb megfogalmazásban: publikál) és mindemellett vállalkozóként megbízásokat teljesít. Elmélet és gyakorlat egysége süt a honlapjáról. És persze a tájak gyönyörködtető sokszínűsége – a honlap a Budapestet övező vizektől Velencén át a Balatonig vezet minket.

A tájépítő mérnök

Most mondja azt valaki, hogy a tájépítő mérnöktől a tájépítészeti tervezés unalmas és szürke volna…

Házunk mérnökei

Az energetikai tanúsítvány mérnöke

A válság múlásával beindult az ingatlan piac. A forgalomba kerülő házak, épületek elvileg már csak energetikai tanúsítvány megléte mellett lehetnének eladhatók-megvásárolhatók. De nézzünk csak az ingatlan hirdetésekre: az energiatanúsítás rubrika számtalan helyen üres vagy a “nincs adat” szöveget tartalmazza. Lehet, hogy ilyen sokan nem ismerik az előírásokat? Pedig tudunk olyan okleveles építőmérnökről, energetikai tanúsítóról, műszaki ellenőrről, Józsa Péterről, aki mondhatnánk stílszerűen, mérnöki pontossággal adja közre honlapján az energetikai tanúsítványra vonatkozó ismereteket, a jogszabályoktól a beszerzendő dokumentumokon át a munkát elvégzőkig. Ez igazán széles csapás – aligha elég hozzá az egyen-vonalzó.

Az energiapartnerség mérnök kara

A mérnök persze nem csupán szólóban képes körzőt pörgetni. Elég egy pillantást vetnünk az Energiapartner honlapjára és máris konstatálhatjuk, hogy az energetikában, az energiát használó iparágakban mérnökök tucatjai ismerték fel: összefogásukban testet ölthet valamilyen, mindenki számára hasznos plusz. Ezek az oldalak nem csak ajánlják a mestereket, hanem bőséges információt nyújtanak egy-egy iparág vagy szakmai ág állapotáról, újdonságairól, a termékekről (pl. a kazánokról). Fűtésszerelő, gázszerelő, napkollektor-napelem szerelő, klímaszerelő, vízvezeték szerelő vállalkozások mesterei, mérnökei óvják itt az energiát, pontosabban a pénztárcánkat. A klaszterek és más szakmai csoportosulások vitathatatlan előnye, hogy kiszűrik a kétbalkezes mek-mestereket, az átverős szerencselovagokat – ezzel is a közönséget szolgálva.

Kertápolás tavasztól őszig: tavaszi metszések

Kertápolás tavasztól őszig sorozat a Pro Natura Kert gondozásában: tavaszi metszések

A tavaszi kerti munkája: metszés

Fák, bokrok a kertbenProhászka Gábor (Pro Natúra Kert) sorozata
A metszés növény-élettanilag fontos ápolási munka.
A metszés külső szemlélő számára kegyetlen cselekedetnek tűnhet, de a kertészek pontosan tudják, hogy a növények visszavágása hasznos, és hosszútávon kifizetődő.
A díszcserjék metszésének célja az önifjulási folyamat elősegítése.
Metszés nélkül a díszcserjék is hamar elöregednek, felkopaszodnak és egyre kevesebb virágot hoznak.A rendszeres metszéssel segítjük az optimális virághozam beállítását, és fenntartását, az optimális növekedés, fejlődés fenntartását, a fajra jellemző méret és forma megtartását, a beteg, sérült és túl sűrű hajtások eltávolításával az egészség megőrzését.

A metszés folyamata

A metszés folyamata igény szerint meghatározható fokozatosságra épül
Ha a bokor méreteit is csökkenteni akarjuk, a munkát az általános visszavágással kezdjük. Ezután távolítjuk el azokat a részeket, amelyek mindenképpen feleslegesek vagy károsak: a sérült, a beteg, az egymást árnyékoló, valamint a földre szorult ágakat. A következő lépés az ifjítás.

Az elvénült, legyengült növekedésű ágakat lehetőleg a tőhöz közeli fiatal vesszőkig, gallyakig vágjuk vissza. Ha a bokor még ezután is túlságosan sűrű a túlburjánzott sarjaktól, a metszést ezek óvatos és egyenletes ritkításával fejezzük be.
Díszcserjéknél a metszés gyakorisága a növekedés erélyétől és az élettartamtól függ.
A naggyá növő bokrokat, amelyek már átmenetet képeznek a fák felé, csak ritkán vagy egyáltalán nem szükséges ifjítani.

A 2-3 méter magas cserjék 3-5 évenkénti ifjítást igényelnek.
A félcserjék vesszői őszre csak részben érnek be, és a tél folyamán nagy részük visszaszárad vagy visszafagy. Tavasszal azután a földhöz közeli részekből vagy a földalatti gyökérnyakból erős, új hajtásokat fejlesztenek.
A tavasszal virágzó cserjék esetében a kora tavaszi ifjító metszés miatt abban az évben elmarad ugyan a virágzás, de a következő évtől egy fiatalabb küllemű, bőségesebben hajtó és virágzó cserjénk lesz. A cserjemetszés, ifjítás időzítésekor érdemes körültekintően eljárni.

Metszettek
Ápolt kert

A fák és bokrok fás metszésének legkedvezőbb időpontja a rügyfakadás előtt van, mert ilyenkor, lombtalan állapotban a korona jól áttekinthető. Metszeni -5 C° felett szabad, mivel ennél alacsonyabb hőmérséklet esetén a sebzéseken keresztül fagykárt szenvedhet a növény. Fagypont alatt kesztyűben metsszünk, mert a kéz melegétől a vesszőkön fagyfoltok keletkeznek.

A kora tavaszi metszés után jobban erőre kap a növény, különösen akkor, ha a hajtásnövekedés kezdetén komposztot, komplex műtrágyát juttatunk ki, és jól beöntözzük.
Díszcserjéknél a metszés időpontját a virágzáshoz érdemes igazítani. Két nagy csoportot különböztetünk meg:

Tavasszal virágzók: az egyéves vesszők oldalrügyeiből közvetlenül, vagy az azokból fejlődő rövidhajtásokon hozzák virágaikat. Metszeni tavasszal, közvetlenül az elvirágzás után a legjobb. Így a virágzásban gyönyörködhetünk. Az elnyílás után, a felére visszametszett vesszőkön meghagyott rügyekből fejlődő hajtások biztosítják a következő évi virágzást. Legismertebbek az aranyvessző (Forsythia), a babarózsa (Prunus triloba Multiplex ), téli jázmin (Jasminum nudiflorum), gyöngyvirágcserje(Deutzia scabra, gracilis), jezsámen (Philadelphus coronarius), korai gyöngyvesszők (Spirea x vanhouttei), rózsalonc (Weigela florida).
Egyes tavaszi virágzású díszcserjék a hajtások csúcsán hozzák virágaikat. Ilyen a labdarózsa (Viburnum opolus), az orgona (Syringa vulgaris), valamint a havasszépe (Rhododendron). Az ő esetükben elvirágzás után csak a virágokat távolítsuk el.

Nyáron virágzók: az az évi hajtások végén hozzák virágaikat. Metszeni mindig kora tavasszal kell, a rügyfakadás előtt. Az előző évi hajtásokat legjobb, ha 4-6, a gyengébbeket 2-3 rügyre metsszük. A meghagyott rügyekből kevesebb, de erőteljes hajtás fejlődik, ezek dús, nagy virágokkal-virágzatokkal zárnak. Például a mályvacserje (Hibiscus syriacus),Cserjés pimpó (Potentilla fruticosa), hóbogyó (Symphoricarpos), nyári gyöngyvesszők (Spirea bumalda, stb.), kúszó loncok (Lonicera sp.) trombita folyondár (Campsis radicans), fehér som (Cornus alba).
Eltérő szabály vonarkozik azokra a cserjékre melyek 2 évesnél idősebb fás részeken hozzák virágaikat, mint a japánbirs (Chaenomeles), júdásfa (Cercis siliquastrum), madárbirsek (Cotoneaster). Ezeket a bokrokat nyugalmi időszakban, tél végén enyhén ritkítsuk meg, főleg a száraz, beteg részeket távolítsuk el. A fiatal részeket mérsékelten vágjuk vissza, az ifjítás az elöregedett gyengén virágzó részekre korlátozódjék évről évre 1-1 ág eltávolításával.
Egyes cserjék nem igényelnek rendszeres metszést, mivel nehezen regenerálódnak. Ilyenek a magnóliák, a cserszömörce (Cotinus coggygria), az ecetszömörce (Rhus), a boroszlán (Daphne).
A hajtást és vesszőt közvetlenül a rügy fölött, gallyat és az ágat az elágazásnál, az ággyűrű közvetlen közelében vágjuk le. Ha ennél hosszabb csonkot hagyunk, az teret nyit a fertőzéseknek.
A metszési felület enyhén ferde legyen, a vesszőn a rügy felett néhány milliméterre, a rügytől lefelé lejtsen. Mindig a koronából kifelé álló rügyre metsszünk.
Minden esetben törekedjünk arra, hogy a sebfelület a lehető legkisebb legyen. A 1,5-2 cm átmérőjű feletti sebet feltétlenül ápoljuk le sebkezelő anyaggal!

***

A sorozat előző része:

> Kertápolás: a gyepápolás
A Pro Natura Kert honlapja:

> Kertépítés

Öntözni vagy nem öntözni, ez itt a kérdés

Öntözni vagy nem öntözni, ez itt a kérdés | A Pro Natura Kert öntözőrendszer telepítést javasol

És most locsolunk

ÖntözőrendszerKiégett udvarok, kertek, virágágyások panaszolják országszerte a szörnyű meleget, melyet öntözés nélkül nem viselhettek el a füvek, a virágok, a fák, a bokrok, a cserjék – s most száraz, szürke, elfonnyadt gaz méltatlankodik a helyükön.

Pedig öntözéssel ugyanolyan szépek is maradhattak volna a kertek, éküket, a csodálatos dísznövényeket megőrizhette volna a permetkönnyű víz, ha azt megfelelő időben, jó mennyiségben kaphatták volna meg.

Öntözött park

Csodálatosan rendbe rakott, szépen kezelt, gazdagon öntözött kertek, parkok, pályák bizonyítják, hogy hozzáértő öntözőrendszer telepítés mellett, mint például a Pro Natura Kert mérnökeinek keze nyomán, okosan, takarékosan, ámde hatékonyan is lehet öntözőrendszert működtetni. Aki nem hiszi, járjon utána:
> Öntözőrendszer telepítés

***

Korábban a témában:
> Kertek, házak, passzívházak avagy csodaszép online magazinok