A szégyen könyve: Pécsi levelek 1944-ből

Kérelmezők: nagyon kellene valami

Baumholczer Károlyné kérelme, amelyet Pécs szabad királyi város közigazgatási ügyosztályán 1944 október 10-én vezetett elő, igazán érthető.
Arról van szó, hogy az anyósa férjhez ment és elköltözött, s vitte magával a bútorzatot, és ő most ott áll az üres lakásban, miközben a gettóba költözött zsidók üres házaiban ott az a sok, használaton kívüli bútor.

Baumholczer Károlyné éppen ezért teljesen észszerűnek tartja, hogy részére Pécs szabad királyi város egy szoba-konyhás lakás berendezését kiutalja!

Baumholczer Károlyné nem volt egyedül, sőt tulajdonképpen tömegesen jelentkezett Pécs fehér bőrű, magyarul beszélő, vallását illetően nagyszerű keresztény népessége a zsidók javaiért.
Volt, aki szétszedett traktort, más pedig lovat, sőt olyan is akadt, aki komplett boltot, üzlethelyiséget, haszonnal működtethető üzemet igényelt az Esztergár Lajos polgármester vezette várostól.

Mindezt Hábel János szerkesztette Pécsi levelek 1944-ből c. könyv lapjain olvasottakból tudom. (Kronosz Kiadó, 2014).
Számomra ez a szégyen könyve.

A zsidók elhurcolásának emlékműve a pécsi vasútállomáson.
A hiány emlékműve a pécsi vasútállomáson

A kötet nem mondja és a levelek sem zizegik ki, hogy minden mondat egy elfogadott, eltűrt helyzetből íródott, nevezetesen abból, hogy a zsidóknak ez a sorsa és kész.
A pécsi zsidóságot 1944-ben először gettóba zárták, vagyonától, javaitól megfosztották, majd megsemmisítő táborokba hurcolták.

Leszünk-e a legpocsékabb nemzet?

Hábel János nem a múltnak szolgáltat igazságot – hanem a mai olvasót gondolkoztatja el a jelenről: a kapzsiságról, a mások iránti érzéketlenségről, sőt arról, hogy leszünk-e – Teleki Pál szavaival élve – a “legpocsékabb nemzet”, amikor ismét engedünk az embertelen propagandának! Igaz, most mások a “célcsoportok”, a nem kívánatossá nyilvánított szegények és az elgyötört, Afrikából és dél-keletről menekülő tömeg.

Történelemhamisítás

Olvasom az Esztergár polgármesterről szóló életút bemutatót, olvasom a Pécs Lexikon róla szóló sorait – a gettó szó egyikben sem szerepel. Mintha olyan korban élt volna a polgármester úr, amikor a városban nem élt mintegy háromezer zsidó polgár.
A pécsi romák Dachauba toloncolásáról a web sötét csendje fogadja a kutakodót. Legfeljebb az utcai botlókövek árulkodnak az ellenük elkövetett rémtettekről:

A romákat Dachauba vitték - erről szólnak a botlókövek.
Egykor romák laktak itt

Viszont korábbi és későbbi érdemek alapján emléktábla és utcanév őrzi Esztergár emlékét. Ha valamit tűrhetetlennek érez az ember a történelemhamisítók munkája nyomán, az éppen az: a zsidók gettóba hurcolásának, kifosztásának, kiszolgáltatásának megszervezőjét nem illetheti meg Pécsett tábla és utcanév!
Hogy miért lehetséges mégis ez?
Alapvetően azért, mert a város lakossága nem ismeri lakóhelye történelmét!

Elolvasásra ajánlom még:
Rendhagyó jelentés az 1. Pécsi Zsidó Fesztiválról

Friss, ropogós receptes könyv

Antall Ildikó: Komótos lakomák. Kézről-kézre, konyhából konyhába jár a könyv.

Friss, ropogós receptes könyv

Sütemény egy recept-könyvbőlKézről-kézre, konyhából konyhába jár a friss, ropogós, még nyomda szagú könyv. Antall Ildikó recept gyűjteménye a Komótos lakomák címet viseli. Alcímként ez a sor áll a címlapon: Természetes ízek a régi időkből. Aki belelapoz és megnézi a guszta képeket, olvassa a sorokat, garantáltan kedvet kap a főzéshez.

Komótos lakomák

A Komótos lakomák a címe alapján kicsit talán kilóg abból a sorból, amelyik az egyszerűen, gyorsan elkészíthető, reform vagy trendi konyha ízeit kínálja, felsorakoztatva a pusholás, a dekantálás, a szuvidolás és hasonló, korábban sosem hallott eljárásokat.

– Mi az újdonság ebben a receptgyűjteményben? – kérdezem a kötet szerkesztőjét.
– Bár a receptek zöme az 1940-es évek előtti időkből származik, mégis újdonság, hogy egy kötetbe szerkesztettük az említett korszak különböző társadalmi rétegeinek összegyűjtött ételleírásait, külön-külön fejezetben a korabeli arisztokrácia, a feltörekvő polgárság és a parasztság konyháinak hagyományaival. Újdonság talán az is, bár régi igényre emlékeztet, hogy a tányérokra csalt korszakot is megpróbálja kicsit megidézni, egy-egy anekdotával, megsárgult régi fotókkal, gasztronómia-történeti leírásokkal.

– Nem tartasz attól, hogy a régi receptek hozzávalói elriasztják az olvasót attól, hogy a főzéssel is megpróbálkozzanak?
– Azért nem, mert a receptekben szereplő minden alapanyag könnyen beszerezhető. De azért is érdemes kipróbálni a recepteket, mert mindegyik csakis természetes alapanyagokat tartalmaz – épp ettől korszerű is.Libacomb a recept könyvből

Belelapozva nemcsak újdonságokat láthatunk, néhány igazán közismert étel, sütemény nevével is találkozhatunk…
– A receptek egy része valóban a nagy klasszikusok közül való, ám szerzőtársaimmal igyekeztünk mindegyiknek az eredeti, vagy ahhoz talán legközelebbi leírását összegyűjteni. De a többség olyan étel, amelyek eddig egyetlen szakácskönyvben sem jelentek meg, de receptjük fennmaradt, például a sellyei Draskovich grófi kastély egykori konyhalányának feljegyzéséből, vagy hosszú évtizedeken át elhagyott padlásokon hányódó újságok kivágásaiból. S mielőtt megkérdeznéd, miért éppen Komótos lakomák lett a gyűjtemény címe: nem titkolt szándékunk az volt, hogy kedvet hozzunk az étkezéshez; ahhoz a fogyasztáshoz, ami nem időt spóroló üzemanyag-felvételt jelent rohanás közben, hanem megadja a módját egy-egy fogás elkészítésének, és az étkek kényelmes, ízlelgetős elköltéséhez hoz kedvet.

Már csak egy kérdésem lenne: ha – mint tudjuk, – kereskedelmi forgalomba nem került, hogyan és milyen árért lehet ehhez az egyedülálló könyvhöz hozzájutni?
– Nagyon egyszerűen. A komotos.lakoma[kukac]gmail[pont]com emailre elküldi valaki az igényét, a megadott címre kiszállítják a könyvet, amiért a megrendelő az átvételkor fizeti ki a 2500 (2499) forintot.

*****

Aki kíváncsi egy, a könyvből származó receptre, az itt, az Étterem Pécs webszájt Receptek aloldalán, a sorrendben másodikként előbukkanó Klasszikus bárányborda receptjét lelheti meg. Már csak meg kell főznie 🙂
> Receptek

 

A mi képernyőnk

Gerner András – A mi képernyőnk című könyve a pécsi televíziózás történetét mondja el.

Könyv a pécsi televíziózásról

Gerner András: A mi képernyőnk c. könyvének borítójaPécsett került sorra az a könyvbemutató, amelyen Gerner András – A mi képernyőnk című könyvével ismerkedhetett meg az az 50-70 meghívott és megjelent egykori televíziós, akik munkájukkal hozzájárultak Pécs televíziós életének kialakításához, fejlesztéséhez majd némelyek annak teljes szétrombolásához.

Mint egykori “szereplő” (az “eredeti” Mecsek TV egykori megbízott főszerkesztője) magam is jelen voltam és a bevezető vetítésekor, amelyben archív felvételeken láthattuk-hallhattuk a múlt képkockáit, érdeklődéssel néztem-hallgattam a még fiatal Belénessy Csabát, amint a rendszerváltás idején arról löktea szót a kamerába, hogy álmai szerint el kell jönnie a kornak, amikor nem tanácselnökök meg pártkatonák irányítják a televíziós csatornákat, hanem maga a szakma.
Arról nem beszélt, hogy a szakma maga is képes lesz pártkatonaként viselkedni, feneket nyalni a demokrácia keretei között – vagyis nagyon finoman szólva az álma álom maradt!

Nagy munka fekszik Gerner András könyvében, s talán csak a cím becsapós: A mi képernyőnk.
Ugyanis nekünk már nincs képernyőnk!

Ennek persze több oka van, nem csak a “tanácselnökké” átalakult szakmai vezérek, hanem a nagy gazdasági, politikai, társadalmi változások is.

A rendszerváltás idején a körzeti stúdió mellett közösségi és városi televízió, majd magán televíziók is vetélkedtek a közönségért. Jelen voltak minden értelemben a sokszínűség csírái.
A tőkehiány, a kezdők felkészületlensége persze rányomta bélyegét a szakmát kezdő, a szárnyait próbálgató társaságokra, de a sok-sok év alatt országos nevet szerzett televíziós személyiségeket is kitermeltek Pécs televíziós műhelyei.

Mára ebből a sokszínűségből semmi sem maradt!

A visszaemlékezésekben gazdag könyv bepillantást enged a háttérbe, a politika “belenyúlásaira”, a szakmai-emberi leszámolások némelyikére is rávilágít.
Műfaja nem teszi lehetővé az “igazság keresését”, a társadalmi és személyes okok teljes felderítését, de óriási alapanyagot nyújt a korról és nem csak a pécsi televíziózásról. Köszönet érte Gerner Andrásnak!

Bognár László

Csepeli György tézisei az információs társadalomról

Csepeli György tézisei az információs társadalomról | Az interneten nyilvánosságra kerülő tartalmak megkönnyítik a nyilvános ellenőrzést, megnehezítik a ténybeli hazugságok terjedését

Csepeli és az információs társadalom

A tézisek előtt: Csepeli - Prazsák: Örök visszatérés A legenda szerint Luther a téziseit a wittenbergi templom ajtajára szegezte fel. Olyan helyre tehát, ahol az adott korban sokan megfordultak, s mintegy “releváns Google találatként” kerültek szembe a 95 ponttal. Mi sem természetesebb, minthogy Csepeli György egyetemi tanár a XXI. században blogban teszi közzé téziseit.

Naná, hiszen ezek a tézisek a hálózati társadalomról szólnak, a maradiság, a leszakadás, a visszafordulás búcsúcédulái ellenében – a haladás, a korszerűség értékei melletti kiállásként.
Csepeli György szociálpszichológus, egyetemi tanár nemrég kiadott könyvében már számos ténnyel, kutatási eredménnyel sokkolta a magyar közvéleményt. Minden szava, mondata a felzárkózásunkat sürgeti. (Csepeli György, Prazsák Gergő: Örök visszatérés. Társadalom az információs korban. Jószöveg Műhely, 2010.)
Csepeli György most blogjában gondolja tovább azt, amit a könyvben elkezdett. Korszerű módon, interaktív közegben hirdeti meg téziseit – mindannyiunk javára.

***

Csepeli György könyvéről írták a blogoszférában:

 

Debrecen madártávlatból – Könyv Hámori Gábor fotóival

Debrecen madártávlatból – Könyv Hámori Gábor fotóival. A múlt és a jelen ötvözete, Debrecen légifotókon elbeszélve

Újabb, égből jött fotók

Debrecen madártávlatból | Hámori Gábor Debrecen könyvének borítójaDebrecen és környéke nagyon sokféle, s mégis összességében határozottan egy – írja Debrecen madártávlatból c. könyvének előszavában Hámori Gábor.

Debrecen számomra a méltóságteljes múlt, a történelem, s a jövő határozott bizonyossága a jelenben – olvashatjuk Hámori Gábor soraiban tovább.
Három idő egyben: volt, van és lesz. S mindez erőteljesen, és megbonthatatlan egységben. Ez érződik az épületeken, a tereken, a város felett, és az emberek tekintetében.

A Debrecen fotóskönyvből

Múlt és jövő a jelenben – a Nagytemplom a város közepén méltóságteljesen hordozza a megkérdőjelezhetetlen örökkévalót, a Piac utca ívén pedig a délutáni napfény csillogását megtöri a múlt és jelen villamos-pályája. És vajon az Aranybika főbejárata és toronyszobája milyen, ma már legendává érett múltbéli történések néma őrzője? A Nagyerdő ezerféle zöldje, a fák közt megbúvó tavak és kivillanó épületek – egykori paloták, kúriák, mai klinikák.

 Debrecenbe kéne menni...

Az egyetemi épületek magabiztosan hirdetik a tudás fellegvárait. És a régiek mellett a mai kor épületei – a Kölcsey központ, az uszoda, az Y-alakot formázó modern sorházak, az atommagkutató.. No meg a környék – Mikepércs, Hortobágy, Hajdúszoboszló…

Múlt és jövő a jelenben – ez Debrecen.

Fentről Debrecen | légifotó

Szívemből kívánom valamennyiüknek, hogy az album lapozgatása közben érezzék és ismerjék meg más oldaláról e gyönyörű várost, Debrecent.

***

Korábbi fotós témákból:

Szeged madártávlatból – Hámori Gábor fotókönyve

Budapest madártávlatból – Hámori Gábor könyve (fotó)

Hámori Gábor: Pécs madártávlatból (könyv, fotó)

Civil szféra: fotó – Fényképezd Magyarországot!

World Press Photo kiállítás, Pécs

Budapest: Féner Tamás – Fény/Törések

 

Szeged madártávlatból – Hámori Gábor fotó könyve

Szeged madártávlatból – Hámori Gábor fotó könyve

Szeged felülről

Szeged madártávlatból | Hámori Gábor fotóművész fotó könyvének borítójaSzeged a földről csodaszép.
Az Alföld sík vidéke, tanyái, akácosai után a végeláthatatlan, egyenes panorámát Kelet felöl halványan sejlő apró szilánkok, csipkék törik meg – írja Hámori Gábor fotóművész a Szeged madártávlatból c. könyve előszavában.

Majd így folytatja:
E szilánkok aztán egyre magasabbra nyúló és egyre szélesedő építmények élesedő sziluettjét rajzolják ki, s a körszerű egyenes panoráma közepén a földből kinő a Város. A Város, melynek külterületei sejtetik – ez még csak a szél, a perem, az ipar, a bevásárlóközpont, a lerakat, a munka, a termelés, de a Város egyre hívogat: gyere beljebb, itt van az élet java!

A Szeged madártávlatból könyv borítója

És megyünk, haladunk, egyre beljebb, egyre lassabban, s egyre nagyobb ámulattal. A város szíve felé vezető sugárutak, s az egyre kisebb ívű körutak vezetnek bennünket tovább, le a Tisza partra. A virágos terek, a gyönyörű épületek, a hangulatos utcák, a Dóm, a Várkert, s annak méltóságteljes szobrai, a túlparti „Lapos”, a Népliget és a sokszínű Újszeged…

Gyönyörű!

Ám Szeged madártávlatból fennkölt igazán.

Szeged felülnézetben

Érződik a város évszázadokba vésett méltósága, a Tisza nyugodt, lassan hömpölygő ereje, a Marostorok sok viszontagságot látott ártere, s a szegedi emberek állhatatos otthon- és városteremtő győzelme.

Ez is Szeged

A felkelő Nap tiszai csillogása, az épületeket súroló fényének megannyi árnya, a tetők, kupolák meglepő játéka, rajzolata, a Dóm mézeskalácsvár-szerű meseszerűsége, a Kakasos templom tarajának megcsillanása, s a lenyugvó Nap sugárutakat kirajzoló fénycsóvája – mind-mind Szeged varázsa.

 „Fotózok, mert beszélni nem tudok.”- mondogatom magamról, akár bemutatkozásként, akár elköszönésként is.

Szívemből kívánom valamennyiüknek, hogy az album lapozgatása közben éljék át, s ismerjék meg más oldaláról e gyönyörű várost, Szegedet.

***

Korábban már bemutattuk:

Budapest madártávlatból – Hámori Gábor könyve (fotó)

Hámori Gábor: Pécs madártávlatból (könyv, fotó)

 

Budapest madártávlatból – Hámori Gábor könyve (fotó)

Budapest madártávlatból – Hámori Gábor új fotó könyve. Felülről nézi a világot!

Budapest, Budapest te csodás

Budapest madártávlatból - Hámori Gábor könyve Budapest – Pécs; Magazin hír

 Már kapható az üzletekben Hámori Gábor új könyve, a Budapest madártávlatból. A szerző a Magyar Fotóművészek Szövetsége tagja,  a Mecseki Fotóklub elnöke.

“Gyönyörű napok voltak. Négynapos ünnep, üres a város – rokonlátogatások, családi kirándulások, s a téli álom utolsó foszlányainak kiűzése a balatoni nyaralókból. Barátaink is útra keltek, s mi meg – hozzánk való jóságuknak köszönhetően – alvóhelyet találtunk náluk.

Pécsiek vagyunk, mégsem volt idegen számunkra a főváros, hisz munkánk, vagy egy-egy program, kirándulás okán gyakran jártunk ott.” – vallja a szerző, Hámori Gábor.

Hámori Gábor fotóművész

Hámori Gábor fotóművész

“De célunk most egészen más volt – megismerni keresztbe-kasul a fővárost. Nem a vidéki vagy a külföldről érkező szokványos turista módjára, hanem egészen másként: rejtett csodákra, eldugott helyekre, városrészek, külterületek ezerféle hangulatára vágytunk. Felfedezni az ismerős ismeretlent, és az ismeretlen ismerőst egyben. Térképekkel, útikönyvekkel, de legfőképpen rácsodálkozni vágyó, szélesre tárt szívvel, lélekkel és jókedvvel. Reggeltől estig úton voltunk, s ezer meg egy csodát találtunk. Négy nap után képek, élmények, fények, érzések tömegével, elcsigázottan és kétségbeesve érkeztünk haza Pécsre – mindaz, amit a földön láttunk, látható lesz-e a repülőből? Meg lehet-e jeleníteni a főváros ezerféle arcát föntről, s ráadásul mindösszesen 160 fotóban?

 

Hámori Gábor budapesti kép

 

Hetek kellettek, hogy a látottak letisztuljanak. Útvonaltervek, a pilótával történő egyeztetések, engedélyek, s június végén izgatottan szálltunk fel – a levegőből is látszik a földön érzett varázs? Igen! De ezek a varázsok kicsit mások. Reggeli fény, déli, koraesti – ugyanaz az épület, a tér, s mégis egészen más. És a különböző városrészek, a hidak, a Duna csillogása, a külterületek, a budai hegyek… És az esti repülés – maga a csoda! A Duna egyre sötétedő íve, a díszkivilágítások felgyulladó fénye, a körutak, sugárutak, rajzolata, a hidak sora, a vár meseszerűsége…. Szavakkal leírhatatlan, s fotókkal is megörökíthetetlen. Csak bízni tudok abban, hogy a képeimmel mégis sikerül ebből az ezerféle érzésből átadnom valamennyit Önöknek.

 

Hámori Gábor fotó, Budapest felülnézetből

Szívemből kívánom, hogy az album lapozgatása közben fedezzék fel az ismeretlen ismerőst és az ismerős ismeretlent – fővárosunkat, Budapestet.”
Pécs,  Hámori Gábor

***

Hámori Gábor fotóművész

a Magyar Fotóművészek Szövetsége tagja 1954-ben született Pécsett, 1972 óta tagja, 1998 óta elnöke a Mecseki Fotóklubnak. Szervezőként és kiállítóként is folyamatosan részt vesz Pécs fotós életében. 1992-től 1994-ig tanított fényképezést a Művészeti Szakközépiskolában.

1980 óta a Pécsi Tudományegyetemen dolgozik.

 

 Budapesti este

Eddig megjelent fotóalbumai:

  • Pécs madártávlatból Alexandra Kiadó, 2005
  • Szeged madártávlatból Alexandra Kiadó, 2006
  • Budapest madártávlatból Alexandra Kiadó 2008

Fontosabb kiállításai:

  • Pécs – 1992, 1993, 2002, 2006
  • Baranya megye – vándorkiállítás 1998/99
  • Csoportos kiállítások: Pécs, Kaposvár, Eszék, Fellbach, Koper, Piran, Trieszt, Teolo/Padova, Lahti, Graz, Zágráb, Pozsony, Arad

***

Kapcsolódó írásaink:

Hámori Gábor: Pécs madártávlatból (könyv, fotó)

Blog-portré: Hámori Gábor, Mecseki Fotóklub

MRO HISTORIA: Magyar irodalom – kötelező olvasmányok röviden

Magyar irodalom – kötelező olvasmányok röviden. Megjelent az MRO HISTORIA KFT legújabb kiadványa.

”Gondolj egyet, s meglásd a világ aszerint változik!”

Magyar irodalom - kötelező olvasmányok röviden

2008.06.02.
Budapest

Felvételi, érettségi, továbbtanulás: Megjelent az MRO HISTORIA KFT legújabb kiadványa.
A szépirodalmi olvasmányok az irodalomtanulás egyik alapkövét jelentik.

”Gondolj egyet, s meglásd a világ aszerint változik!”
Az MRO HISTORIA KFT könyvei megkönnyítik a felkészülést a sikeres érettségi vizsgákra és a felvételire. Jelenleg 13 féle általános iskolásoknak szóló és 19 féle középiskolásokat segítő könyvüket érheti el a kedves Olvasó!
Kiadványaik valamennyi jelentős magyar könyvterjesztő-hálózatba bekerülnek, megtalálhatók a nagyobb fővárosi és vidéki könyvesboltok polcain, és meghatározó szerepet játszanak a hazai oktatási szakkönyv kiadásban.A kiadó szerzői és lektorai egyetemi tanárok, a könyvek szerkesztője pedig többéves könyves szakmai tapasztalattal dolgozik a minél igényesebb és hibamentes megjelenésért.

A szépirodalmi olvasmányok az irodalomtanulás egyik alapkövét jelentik. Ismeretük híján nem lehet teljes a tanuló felkészültsége és tudása. Legújabb kötetük a 12. osztály magyar irodalmi kötelezőit dolgozza fel azzal a céllal, hogy a diákokat átsegítsék a tanulás nehézségein.