A tájépítész mérnök a tájra tájol

Vajon miért van szüksége a tájnak tájépítész mérnökre? Dr. Boromisza Zsombor válaszol.

Tájpotenciált keres a tájépítő mérnökA tájnak potenciálja van – olvasom Dr. Boromisza Zsombor tájépítész mérnök, egyetemi oktató honlapján. És elbizonytalanodom. Az ember azt gondolná, hogy a táj az van, és kész, nem ház az, hogy építész mérnök kelljen hozzá, és a laikus számára az pedig már szinte teljességgel elfogadhatatlan ötletnek tűnik, hogy a tájnak potenciálja volna.

Aki bizonytalan, az jól teszi, ha hozzáértőhöz fordul, s felteszi az igen egyszerű – ezáltal sok interjú alanyt zavarba ejtő – kérdéseit.

Vessük magunkat a tájra

 – Mi a táj és miért kell azt védeni? – teszem fel a kérdést Dr. Boromisza Zsombornak, hátha ő is zavarba jön.

– A táj természeti alapokon, emberi behatásra létrejött elem-együttes, amely esztétikai minőséggel rendelkezik – kezdi a választ mosolyogva, egyáltalán nincs zavarban a „mi a táj” kezdetű provokatívnak szánt kérdésemtől.- A tájat – folytatja a számos szakmai cikkel is rendelkező tájépítész – összetett környezeti rendszernek kell tekinteni, amelyet nem csak elemeivel kell és lehet jellemezni. A tájak – sokféleségük, karakterük megtartása mellett – hagyományokat és értékeket őriznek, amelyeket, mint más, a társadalom számára fontos értékeket, meg kell védeni.Csima Péter megfogalmazásában a tájvédelem célja a meglévő táji adottságok megőrzése, a hagyományos tájkarakter, kultúrtörténeti értékek és a kedvező tájképi adottságok védelme. Ez a tevékenység nem csak az örökségvédelem szempontjából fontos, hanem a lakosság identitás tudatának, tájhoz és környezetükhöz fűződő tulajdonosi szemléletének megőrzése, vagy akár turisztikai vonzástényezők fejlesztése miatt is.

– Na, de mi az a tájpotenciál? – kérdem.

– A tájvédelmi tevékenység során nem csak a jelenlegi adottságokra kell koncentrálni, hiszen a táj változása természetes folyamat. Az új fejlesztések, beruházások, a tervezett használat változások nem szabad, hogy a táj hasznosítási lehetőségeit korlátozzák – például egy ipari fejlesztés az üdülési – turisztikai lehetőségeket – ezt jelenti a tájpotenciál fenntartása.

Tájvédelem, ökoturizmus

Természetbarátok: most nem a tájpotenciált keresik 🙂

A gyakorlatban erre elsősorban különböző hatástanulmányok készítésekor adódik lehetőség. Tervek környezeti vizsgálata, értékelése – 2/2005. Korm.rend. alapján -, vagy előzetes vizsgálati dokumentációk, környezeti hatásvizsgálatok során – a 314/2005. Korm.rend. alapján – egyaránt szükség van tájvédelmi szakértőre. Ezekben a tervezési folyamatokban a vizsgálatok magukba foglalják a tájváltozás – tájtörtént, jelenlegi tájhasználat, tájszerkezet elemzését, a táji értékek, tájhasználati konfliktusok, problémák feltárását, valamint a táj- és településkép, tájkarakter feldolgozását.

– És mit csinál a tájépítész mérnök?

– A tájépítész mérnök, tájrendező nem csak a tájvédelem területén kamatoztathatja ökológiai, műszaki, esztétikai ismereteit. A tájépítészeti tervezés tér-léptéke is igen széles skálán mozog, hiszen egyes létesítmények, objektumok szintjétől – például egy pihenőhely, egy tanösvény tervezése-, településrészek szintjén át – mondjuk természetvédelmi kezelési tervek, tavak használatának, arculatának tervezése -, egészen településekre, térségekre készülő tervek léptékig terjed – teszem azt települési környezetvédelmi program, turisztikai fejlesztési koncepció, zöldfelületi rendszer fejlesztése, vízfolyások helyreállítása során.Ha ennél is többet szeretne tudni a tájról, kérem, nézzen rá a honlapomra:> Tájépítészet, tájvédelem, ökoturizmus

Játék a környezettudatosságért: A tenger urai

A tenger urai az együttműködést és a versenyt ötvöző szimulációs játék

A tenger urai

A tenger urai | környezettudatosság és játékA tenger urai az együttműködést és a versenyt ötvöző szimulációs játék.

Számítógéppel támogatott, az együttműködést és a versenyt ötvöző szimulációs játék a környezettudatos magatartás fejlesztése érdekében.
A játékot számos alkalommal játszották már for profit cégeknél, oktatási intézmények hallgatóival. A játék része a Pécsi Tudományegyetem  Közgazdaságtudományi Karán oktatott Ökomarketing tárgynak.

A játékot – a társadalmi felelősségvállalás jegyében – díjtalanul játsszuk a baranyai oktatási intézményekben – mondja Héder Sándor “kreaktivista”, címzetes egyetemi docens.
A játék lényege röviden, hogy a résztvevőkből kialakított csapatok halászati társaságokat alkotnak és egymással versengenek a lehető legnagyobb nyereség megszerzése érdekében. A játék tétje, hogy rádöbbenek-e a csapatok önmaguk és a természet határaira, felismerik-e, mikor és miért kell a versengést együttműködésbe fordítani vagy rohamléptekben haladnak a teljes összeomlás felé a bankszámla egyenleg növelésének reményében.

A játékról bővebben:
A tenger urai