Tankönyv-világ

Tankönyvek

R-Doisneau fotója. Iskola, tankönyv, gondolkozásF. Walter Mária írása
Szenvedélyesen szeretem és gyűjtöm a régi tankönyveket. A régmúlt időkben, általam használt könyvek egy-egy példányáról már leszakadt az indigókék csomagolópapír – az egyen borító, az egyen címkével. Halvány ceruzás bejegyzések még itt-ott kivehetők: „megtanulni”, „házi feladat”, és hasonló, megmosolyogtató, de az emlékeket pontosan felidéző, helyenként nehézkesen megformált betűkkel beírt szavak.
Más tankönyveket ajándékba kaptam, vagy a vásárban bukkantak elő, a tulajdonosuk örült, hogy nem kell kidobnia, nem nagyon értették, hogyan szerezhet valakinek örömet, hiszen „csak egy tankönyv”.
Megsárgult lapok, fekete-fehér ábrák (igaz, az utolsó oldalak néha színes mellékletként adtak munkát a grafikusoknak is), tartalmukban változatosak, megfogalmazásukban érthetőek, nyelvezetük egyszerű, puha borítós vagy kemény táblás … majdnem mindegy, tartós tankönyvek voltak. Persze, nem a mai értelemben. Adott tanévben, a tudás megszerzéséhez, a tanulás folyamatához nyújtottak segítséget, a tananyagot segítették tartós tudássá alakítani.

Az idők során nem változott – talán – annak a varázsa, iskolakezdéskor milyen az új tankönyvet kézbe venni, belelapozni, beleolvasgatni. Változott azonban az oktatás tartalma, fejlődtek az oktatási módszerek, gazdagodott a taneszközök tárháza és változtak a tankönyvek is. Kiváló szakemberek a pedagógiai munkájuk szakmaiságának csúcsát éppen abban élhették meg, hogy tankönyvszerzőkké váltak. A tankönyvek feladata kiteljesedett, az ismereteken túl nagy hangsúlyt kapott az adott téma feldolgozásához megalkotott feladatok, problémák sora, mindezeket esztétikus külső, színes, vonzó ábrák, képek egészítették ki. A mai tankönyvek jelentős része elektronikusan is használható, olyan extra tartalmakkal: filmekkel, animációkkal, képekkel, amelyek diáknak, tanárnak igazi csemegét –azaz fontos, érdekes, jól elsajátítható és alkalmazható tudást hordoznak.

Tankönyv 1963-ból

Tankönyv 1963-ból

Jó dolog tehát jó tankönyv segítségével tanítani, de még jobb, jó tankönyvből tanulni, mert hangsúlyozzuk ki: a tankönyv a diákoknak készül – ha erről bárki bármit gondol is.
Régen is, most is, pontosan tudtuk/tudjuk, a tankönyv egy a taneszközök közül, a tudáshoz más eszközök használata nyomán is vezet/vezethet az út. A sokak által vallott „sokkönyvűség” elve vagy az elektronikus eszközök használata nem tette feleslegessé a tankönyveket, de az az igény mindenképpen megfogalmazódott: a tankönyv jó tankönyv legyen. Ennek a kitételnek meg vannak a maga tudományos kritériumai, amelyek azonban semmiképpen nem azonosak azzal, ki birtokolja a tankönyvkiadást.

A tankönyvi tartalmak tulajdonlása, központosítása, átalakítása,”felülírása” nem vezethet odáig, hogy a tankönyv újra „csak egy tankönyv” legyen, indigókék papírban, egyen címkével.
A tankönyvkiadás birtoklása felelősséggel jár, a kiadók ezt pontosan tudták, hiszen az igényes, szakmailag hiteles, értékes kiadványok választása uralta a most oly sokszor felemlegetett piacot.
Azt halljuk folyamatosan, választani kettőből is lehet, valóban, de dönteni csak a jó mellett szabad.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.