Szakmákon túli tudás: duguláselhárítás

A jó mester a pszichológiához is ért

Olvasom a Világi Duguláselhárítás egyik honlapoldalán (Duguláselhárítás Budapesten – kérdezz, felelek), hogy Budapesten és a vonzáskörzetében miért is érdemes őket hívni és milyen kérdezz-felelek párbeszédre készüljön a hívás előtt a dugulás miatt bajba jutott polgár. Ez nagyban segítheti a szükséges erővel történő kiszállást. Elvégre duguláskor nem az ügyfél viszi a duguláselhárítóhoz a WC-kagylóját a csövekkel, hanem fordítva történik a kivonulás. Áttételesen fogalmazva, ha süt a nap, akkor a duguláselhárító mester ne pakoljon a rohamkocsiba viharágyút, mert várhatóan nem arra lesz szüksége.

A Világi Duguláselhárítás rohamkocsija
A Világi Duguláselhárítás rohamkocsija

De a sorok között én igazából itt kaptam föl a fejem:

Az első kapcsolatfelvétel alkalmával nincs más teendője, mint megnyugodni, hiszen a lehető leghamarabb a helyszínre vonulunk, és megszüntetjük a gócot a csatornában …

Nahát, nincs más teendője a matériával küzdő polgárnak, mint megnyugodni, mert mindjárt ott leszünk és mindent megoldunk, elsikálunk.
Pszichológiából jeles!
Ez az a profi hozzáállás, amely maximálisan a megrendelő érdekébe állítja a szolgáltatást, amelynek emberi oldala is van, s nem csak szűken vett, szakbarbár munkából és eszközökből áll.

A profi duguláselhárító eszközei

Aligha csoda, ha ezek után felkeresem Világi Tamás urat, a Világi Duguláselhárítás tulajdonos mesterét a témában.
– A duguláselhárító szakember, ha nem is ezermester, de sok mindenhez ért. Csatornatisztításhoz, szennyvízvezetékekhez, földmunkákhoz és a legkülönfélébb dugulások elhárításához – függetlenül attól, hogy a góc miből állt össze és hol található – mondja felvetéseimre a mester.

Ám a legjobb, profi duguláselhárító hozzáértése sem elég – folytatja Világi úr – ha nem patronálja működését korszerű géppark, naprakész szakmai tudás, tapasztalat és humán munkaerő.

Az azonnali duguláselhárítás feltétele a mindenkor rendelkezésre álló műszaki apport. Egyes földkábelek, nyomvonalak futásának feltárás nélküli meghatározása, a csatorna bontás nélküli duguláselhárítása, egy egyszerű csővizsgálat, vagy bonyolultabb gyökérbenövés esetében sem elég egy szimpla ásó és a tudás.

Számíthat rájuk, ha az anyag elakad, visszafolyik, szivárog, árad

A korszerű átlagfelszerelés alatt nem a munkavédelmi ruha, a védőkesztyű értendő elsősorban, bár az is megérne egy misét, ismerve a duguláselhárítók keze között átfolyó anyagokat.

WOMA

-Kedvencünk a remek hatásfokkal működő nagynyomású csatornatisztító, a WOMA – mondja Világi Tamás tulajdonos.
Majd így folytatja:
– Az igazi ászok ezen a téren a leggaládabb problémánál is tükörtisztára borotválják a szennyvízcsatornákat. A kisebb „törpéket” sem kell félteni, simán elbánnak a legmegátalkodottabb gócokkal is, akár zsírdugóról, akár a vezetékben lerakódott hordalék eltávolításáról legyen szó.

Csatornakamera

A csatornakamera használata egyre gyakoribb. Ismeretlen eredetű csatornaproblémák, műszaki állapotfelmérés, biztosítási kárigények benyújtásához, dugulások diagnosztikájához pótolhatatlan.

Vízszivattyú

Nagyobb esőzések, csőtörés miatti beázások, elárasztások, olykor árvíz, belvíz esetén is alapgép. Nem túl izgalmas feladat órákig a szivattyú mellett ülni vagy állni, de mindenképpen hasznos, hiszen a víz rendkívül súlyos károkat tud okozni az ingatlanban.

Földmunkagépek

Nem csak duguláselhárítással foglalkozunk, ezért olyan gépekkel is dolgozunk, melyek nem teremnek minden duguláselhárítással foglalkozó szolgáltató cég bokrában.Mivel cégünk csatornabekötéssel, mélyépítéssel is foglalkozik, evidens, hogy komoly gépekkel dolgozunk. Éppen ezért tudunk gyorsan reagálni, ha a dugulás oka, mértéke olyan fokú vagy jellegű, hogy azt csak csatornabontással lehet megoldani.

-Akár lakossági, akár ipari szinten szükséges a dugulás megszüntetése, mi minden téren gyorsan, pontosan, valóban hatékonyan tudunk segíteni – mondja zárásként Világi úr.

***
Kapcsolódó bejegyzések:

Sugárforrást tartalmazó szonda sérült Pécsett

Sugárforrást tartalmazó szonda sérült meg egy pécsi iparterületen végzett kutatófúráson, a szondát kiemelték, a sugárforrás nem jelentett veszélyt a környezetre – közölte az Országos Atomenergia Hivatal (OAH) honlapján, pénteken.
    A közlemény szerint az esemény még január 21-én történt Pécs beépített iparterületén, egy béléscsövezett geotermikus kutatófúrás geofizikai vizsgálata közben. A művelet során egy 240 gigabequerel aktivitású, 241 AM-Be (Amerícium-Berillium) zárt sugárforrást tartalmazó szonda a kábelfej törése miatt a kútszájról az 1800 méter mélységben lévő kúttalpra esett.
    Az eseményről a vizsgálatot végző cég másnap értesítette a hivatalt.
    Az OAH január 24-én a helyszínen megállapította, hogy a környezetben és a fúrólyukból vett mintákban az izotóp nem kimutatható, azaz a sugárforrás nem sérült.
    A kábelfej a mentőharanggal történő megfogásra kialakított rész alatt tört el, így a szondát tartó kötél kiszakadása esetére szóló intézkedési terv és mentési technológia nem tette lehetővé az azonnali mentést – írták.
    Tájékoztatásuk szerint a szondát február 6-án az OAH ellenőrzése mellett sikerült biztonságosan kiemelni. A sugárforrás mentését a hatóság által előzetesen jóváhagyott dozimetriai értékelésen alapuló új intézkedési terv szerint, a sugárforrás biztonságos kezelésére engedéllyel rendelkező alvállalkozó bevonásával végezték.
    Az OAH hangsúlyozta: az eddigi mérések alapján a sugárforrás nem sérült, kezelése és elszállítása biztonságosan megvalósult, környezetszennyezés nem történt, radioaktív anyag nem került ki a környezetbe. Az esemény során a sugárforrás nem jelentett veszélyt a lakosságra és a környezetre, a fúrási pontot tartalmazó iparterület végig felügyelet alatt állt.

A sugárzás veszélyes lehet
Képünk illusztráció. A sugárzás veszélyes lehet.

    A helyszíni szemlén megállapították, hogy a geofizikai vizsgálatokat végző cégnek az ehhez szükséges három engedélye közül az egyik lejárt.
    Közölték, hogy a részletes hatósági kivizsgálásra az OAH eljárást, a mérést lejárt engedéllyel végző céggel szemben érvényesítési eljárást indított. A hatóság a biztonsági kultúrával kapcsolatos hiányosságként azonosította, hogy a lejárt engedély radioaktív anyag alkalmazására vonatkozik, és a vizsgálat idejére az új engedélyt a hatóság még nem adta ki.
    Kitértek arra is, hogy bár az esemény semmilyen egészségügyi és környezeti kockázatot nem jelentett, a sugárforrás biztonságos kezelését biztosító műszaki megoldások, valamint a biztonsági kultúra hiányossága miatt az esemény minősítése a Nemzetközi Nukleáris és Radiológiai Eseményskála (International Nuclear Event Scale – INES) szerint INES 1-es fokozat, azaz rendellenesség – tudósít az MTI 2019.02.08-án az OAH közleménye alapján a még január 21-i eseményről.

Pécs nem kér se uránbányát se atomlerakót?

Több írásunkban beszámoltunk a nukleáris energiával kapcsolatos eseményekről.
Pécsett az utóbbi időben felerősödtek a közelben tervezett nukleáris létesítmények elleni hangok – és most nyilván újabb érv merül föl, hiszen mind a “véletlen”, mind az emberi mulasztás (engedély nélküli tevékenység) jelenléte bizonyítottá vált.

Az “ellenállók” legfőbb érvei:

  • mert gazdaságilag indokolatlan Paks2 – (komplett terv-összehasonlítás nukleáris és megújuló energia felhasználásával 2050-ig Magyarországon az Energiaklub Tudástárában) továbbá,
  • mert a hulladéknak és magának az erőműnek a lebontásának, ártalmantlanításának költségeit nem számítják a megtermelt áram árába
  • mert az atomerőművek működtetése veszélyes (Csernobil, Fukusima)
  • mert a sugárzó és sugárszennyezett anyagok veszélyesek, egyik-másik veszélytelenné bomlása 600.000-1.000.000 év, azaz kb. negyvenezer emberi generáció
  • még seholsem épült a világon nagy radioaktivitású hulladékok végleges, föld alatti tárolója, nincs erről tapasztalat
  • viszont van tapasztalatunk korábban biztonságosnak vélt tárolók katasztrofálissá, használhatatlanná válásáról (pl. ASSE2 Németországban)
  • nem készültek felmérések a tároló társadalmi, pszichológiai, egészségügyi hatásairól
  • mert bizalmatlanok vagyunk az állammal szemben, mert nem kellő mértékben védi az egészségünket (EU-eljárás folyamatban a levegőszennyezettség miatt; a pécsiek számára ott a közeli garéi példa az állami felelőtlenségre; a magyar egészségügy általános helyzete; mert korán és betegen halunk meg)

A témához kapcsolódik:

Csábító pécsi hotel: Árkádia

Ha Ön most a pécsi Hotel Árkádia éjszakai felvételére pillant és felkiált: – jé ez egy Bauhaus épület; – akkor Önnek igaza van!
A célra tervezett, nemes egyszerűségű épület mellett nyilván az is feltűnik, hogy Pécs belvárosa – erről a közismert Dzsámi fényben úszó kupolája vall – itt található a szálloda mellett egy kőhajításnyira.
Ez a centrumban való elhelyezkesdés máris a turisták kedvenccévé avatja a 32 szobájával szállást kínáló hotelt.
Ám ennél sokkal többről van szó!

Már a bejáratnál megtudhatjuk, hogy egy négycsillagos, nem dohányzó hotel vendégei leszünk.

Négy csillagos, nem dohányzó szálloda
Négy csillagos, nem dohányzó szálloda a Hotel Árkádia Pécs

A hotel többféle igény kielégítésére alkalmas

Vagyis nem csak a hátizsákos turista (és párja), hanem a város felfedezésére gyerekkel érkező család vagy a konferenciára, továbbképzésre érkező vendég is az igényeinek megfelelő szobát kaphatja meg.
A szálloda reggelit biztosít, méghozzá rendhagyó módon egészen délelőtt 11 óráig.

Viszont az ebéd és a vacsora a közeli vendéglátóhelyek, éttermek, pubok felkeresését feltételezi. A vendég így maga döntheti el, hogy gasztronómiai kalandokra vagy olcsó, gyors étkezésre vágyik-e inkább.

További szolgáltatásbeli ínyencség a közösségi terek eleganciája, valamint a wellness részleg a jakuzzi és a szolárium meglétével.

És persze a szobák kényelméről se feledkezzünk meg: kényelmes fekhely, tv, minihűtő, wifi, hangulatos reprodukciók jellemzik.

Szoba részlet a Hotel Árkádiából
Szoba részlet a Hotel Árkádiából

Ha Ön kerékpárral szeretné felfedezni Pécs városát, akkor a szálloda több tucatnyi “biciklijéből” válogathat és bérelhet személyre szabottan.

A kisállatokkal utazók sem maradnak az Árkádia Hotelben hoppon, hiszen kisállatbarát szálláson fogadják.

A kis belső udvar pedig parkolási lehetőséget biztosít, ami a belvárosi parkolás árait figyelembe véve hallatlan előny.

Utazás előtti információk a hotelről

A vendég persze már jóval az utazás előtt tájékozódhat. A frissülő honlap, a szállásokat hirdető nemzetközi és hazai oldalak sokoldalú információval szolgálnak. Sőt a kornak megfelelően több rövid reklámfilmből is tájékozódhatunk. Íme, a Hazahúzó így mutatja be az Árkádia hotelt:

Aki kíváncsi Pécs történelmi, művészeti értékeire, vagy csak lakatot akar kattintani a híres lakatfalra, az jól teszi, ha a szállás kiválasztásánál figyelembe veszi a Hotel Árkádiát is!

***

Információk a témában:

Kell-e nekünk nukleáris energia?

A címben feltett kérdésre – kell-e nekünk nukleáris energia? – pillanatnyilag két válasz született Magyarországon.
A kormányzat részéről az igen, a zöld oldalon pedig a nem!
2019 január 29-én este Pécsett a Tudásközpontban egy, a Bodára tervezett
nagy radioaktivitású hulladékok végleges, föld alatti tárolójával kapcsolatos esten, az előadásokat követő vitát is beleértve, érvek hangzottak el mindkét oldalról.
Az előadók egyébként Nős Bálint, a Radioaktív Hulladékokat Kezelő Kft. stratégiai és műszaki igazgatója, Dr. Konrád Gyula geológus és Kóbor József biofizikus, sugárvédelmi szakértő voltak.
Ennek az estének a margójára frissiben feldobtam egy rövid jegyzetet (* a láblécről elérhető), nem annak tartalmát akarom itt megismételni, hanem azokat az érveket szeretném ismertetni, amelyekkel magam is hozzászóltam a fórum részben, hogy azt azok is megismerhessék, akik nem voltak jelen.

A társadalmi bizalmatlanságról

Megítélésem szerint az Energiaklubnak és Kóbor Józsefnek nagyon nagy igazsága van abban, hogy az externális hatásokról (a társadalmi hatásokról a gazdaságban, a közösségekben, a települések sorsát illetően stb.) nincs semmiféle tudományosan megalapozott kutatás.
Magyarán Pécs gazdasági kilátásait (pl. az egyetem értékesíthető kurzusait) mennyiben befolyásolhatja, hogy nagyjából a magyar középvárostól, Pécs 145.000 lakosától 15 kilometeres körzetben uránbányát és atomtárolót is akarnak létesíteni. Vajon milyen mértékben értéktelenednek el az ingatlanok, az itteni mezőgazdasági termékek? Vajon milyen hatása lesz mindennek a beruházási kedvre?
És nem utolsó sorban az emberi egészségre gyakorolt pszichológiai és biológiai hatás is kutatás tárgyát képezhetné és nemzetközi összehasonlítást igényelne.
És ekkor a magyar állam és a pécsi, a baranyai polgár közötti társadalmi bizalmatlanságról is szót kell ejtenünk.
Nézzük konkrétan! Ma Pécsett ilyen a levegő minősége:

Légszennyezettség Pécsett 2019. február 1.
Légszennyezettség Pécsett 2019. február 1. – sokszor láthatunk ilyen adatokat

A magyar állammal szembe az Európai Unió eljárást indított, mert a levegőszennyezettség ellenében nem tette meg a szükséges, elvárt intézkedéseket. Hazánkban évente 8-12.000 ember hal meg a légszennyezettség miatt.

Nekünk igazán közel van Garé, ahol hihetetlen mértékű a talaj szennyezettsége a korábban ott tárolt veszélyes anyagok miatt. Évtizedek óta ilyen. Jómagam az ÉS 1993. április 30-i számában a riportomat így fejeztem be: …a BVM telepén elszivárgó folyadék egyre jobban megközelíti a falut.

Ezt 25 évvel ezelőtt írtam.
Ma, negyed század múlva ezt olvashatjuk a Pécsi Stop hasábjain:

“a határértékek több ezerszeresében találhatóak mérgek Garé és Hidas térségében, az előbbi településen 28 ezerszeres határérték-túllépést is észleltek.”

Aligha csodálható, ha a magyar állammal szemben az egészségünk védelme ügyében erős fenntartásokkal élünk. Vagy fogalmazzuk ezt meg reálisan: nincs bizalom!
Ebből pedig következik az uránbánya és a tárolóval szembeni bizalmatlanság is

Vita

Nős Bálint úr felvetésemre a helyszínen kettős választ adott:

  • érzelmi az érvelésem
  • más iparágak negatív jelenségeit ne vetítsem az atomtemetőre

Az egészségünk romlása, terhelése szerintem nem pusztán érzelmi kérdés, hanem nagyon is konkrét következményekkel járó. Ha morbid akarnék lenni, azt mondanám: túl drága ahhoz a temetés, hogy az egészségünket önfeledten, kontroll nélkül a magyar államra és a pécsi önkormányzat levegőszennyezettségi harcára bízhatnánk.
Azt is megjegyzem, hogy minden olyan iparág mögött a magyar állam áll, amely iparágnak köze van polgárai egészségéhez, tehát ugyanarról a gazdáról beszélünk!

Szakmai érvek

Mindhárom előadó a saját szakmájának keretein belül korrekt anyagot mutatott be.
Az első két előadás kimondatlanul is határozottan “atompárti” megnyilvánulás volt, a harmadik igen finoman inkább volt kritikus.
Így az előadásokból az az általánosan megfogalmazható kormánypárti nézet került túlsúlyba, amely szerint Magyarországnak nélkülözhetetlen szüksége van hosszabb távon az atomenergiára, Paks 2-re és ebből következően Pécs határában a nagyszerű közetbe ágyazottan az atomtárolóra.
Sajnálatos módon ezzel sem értek egyet, inkább vallom magaménak az Energiaklub zöld elkötelezettségű álláspontját, miként a pécsi Zöld Fiatalok Egyesülete, a ZÖFI is (akiknek drukkere, szimpatizánsa vagyok).

Az energiaforrások fejlesztésének 4 útja
Az energiaforrások fejlesztésének 4 útja. Mennyi lesz végül a zöld energia részesedése?


Az Energiaklub honlapjáról, a Tudástárból letölthető pdf formátumban az a tanulmány, amely 4 különböző energia útvonalon jut el 2050-ig.
Válaszd te is a zöld utat!

*****

*Atomtemető: ezt tudtuk meg a Tudásközpontban

Korábban a témában:

Bognár László

Fiatal borász – öreg receptúrával

A turbéki szőlőhegy és rajta a Gáspár Pincészet, igazán kedvező helyen fekszik. A Pécsi borvidék nyugati végén, Szigetvár közelében, egy jól megtermett óriás egyetlen lépésére a híres villányi borvidéktől. A helymeghatározás a pécsi borvidék legfiatalabb borászától, Gáspár Szabolcstól származik.

Egyetemi képzés és hagyomány

Szabolcs a beszélgetésünkhöz kitűnő rosét is kínál. Mint megtudom tőle, ősei már a XIX. századtól müvelik ugyanezen a hegyen a szőlőt és érlelik a szőlőből a mustot és érlelik tovább a mustból a minőségi hordókban kiforró bort.
Mint megtudom, ezen a vidéken, amely tudományosan a szubmediterrán jelzőt viseli magán, már a kelták és a rómaiak is bort termeltek.
(A római légiók katonái nyilván itt is átkozták a kocsmárost, ha az netán túlvizezte a bort.)
Szabolcs egyetemen tanulja a szőlészet-borászat mesterségét így a hagyomány és a tudomány együttesen eredményezi a kényes ízlelőbimbók elvárásának megfelelő nedűt.

Látkép a turbéki szőlőhegyről
Látkép a turbéki szőlőhegyről

A rosé, amit kóstolgatunk igen finom.
– Miből készült? – kérdem ártatlan ábrázattal, bár a hangsúlyom nyilván elárulja a “gonosz hátsó szándékot”.
Előkerül egy tablet és a bor innen, elektronikusan, a pincészet honlapjáról kerül bemutatásra, miközben azért a “rosszindulatú humorom” is kap egy nem-nemet jelentő fejbólintást!


Rosé Cuvée
Szőlőfajta: Kékfrankos, Blauburger, Zweigelt
Művelési mód: kordon és egyesfüggöny
Tőketerhelés: 2-2,5kg
Mély szín, kellemes savak, piros és fekete bogyós gyümölcsök, melyet a maradék szén-dioxid még frissebbé varázsol.

Szabolcs lelkesen ismerteti a talaj egyedi tulajdonságait, annak precízen bevizsgált összetevőit, a bogyózás és bogyóroppantás szükségességét, hogy miért kell 14-18 fok között erjeszteni a világos borokat és ontja hozzáértőn a hasonló információkat – de őszintén szólva, talán bocsánatos a bűnöm, a kóstolgatott rozé, mint végtermék, engem jobban leköt 🙂

A Gáspár Pincészet első olyan generációját képviseli Szabolcs, amely generáció már főfoglalkozásban, a hagyományt és a korszerű tudományt ötvözve érleli a versenydíjakra érett bort.
A legifjabb Gáspár tanultságát, képzettségét, hozzáállását jól bizonyítja, hogy az interneten történő megjelenést legalább annyira fontosnak tartja, mint a 14-18 fok betartását.

Mindent összevetve nem lennék meglepve, ha ez a rosé, amelynek az üvege éppen most ürült ki, hukk, nem csak nálam lenne aranyérmes 🙂

A levegőről, de nem a levegőbe beszél

Konkoly-Thege Júlia ismert közszereplője Pécs városának. Ha máshonnan nem, akkor A Város Mindenkié csoport aktivistájaként, vagy a merev tanterv ellenében, a szabadságot megvalósítani akaró Vadgesztenye iskola programjáért tüntető szülőként azonosíthatja be a pécsi polgár.
Olyan személyiségként, aki harcol a társadalmi igazságtalanságok ellen, elítéli a kilakoltatásokat, a szegregációt, a gyűlöletkeltést és még mennyi minden mást.
Most a zöldek között vállalt új, kiemelkedő szerepet, az újjáalakuló Zöld Fiatalok Egyesület elnökeként ismerhetjük meg a közösségi embert.

Zöldnek lenni jó? – kérdem a pécsi Szabadkikötőben egy forró tea mellett.

– Igen – feleli mosolyogva, bár nem egyszerű feladat. Egyszerre szeretném a múltunkat feltérképezni és a szervezetet erősíteni, embereket megnyerni. Aktív, kreatív közösség nélkül nincs ütőképes társaság.
Ugyanis a Zöfi – ahogy a Zöld Fiatalok Egyesületét nevezzük – egy korábban már Budapesten és a Mecsekalján működő szervezet szunnyadó pécsi ágán születik most újjá. A gyökerek 2001-ig nyúlnak vissza.

Tilos dolgok piktogramjai
Egy réges-régi zöfis jelmagyarázat

(Zöldnek lenni tényleg nagyszerű lehet, legalábbis ezt szűröm le abból, ahogy a szemben ülő dinamikus nő láthatóan egyre lelkesültebben beszél. De nem szólok közbe, minek is tenném, amikor múltról és jövőről újabb kérdés nélkül is kapom az információkat.)

Júlia így folytatja:
– Készülve a beszélgetésre kigyűjtöttem egy majd tíz évvel ezelőtti blogbejegyzésből az akkori Zöfi pécsi egyetemi ágának hitvallását. Tessék!

Ezt olvasom a gépelt papíron:

„Zöld Fiatalok; értsd: zöld kreatív fiatalok alkotóközössége. Ez nem más, mint egy civil szerveződés, fiatalokból, fiataloknak. Megpróbálunk pártpolitikától függetlenül részt venni a napjainkban felmerülő társadalmi és ökológiai problémák megoldásában. Alternatívákat keresünk, és kérdéseket teszünk fel. Nem szeretnénk kritika nélkül elfogadni a fejünk felett hozott döntéseket! Programjaink között kulturális és alterglob előadások, utcai illetve szabadtéri megmozdulások is szerepelnek.”

– Látod, vannak olyan hagyományaink, értékmeghatározásaink, amelyeket folytathatunk. És persze a gondjaink is léteznek, folyamatosan. Tudtad például, hogy Pécsett 2016-ban két és fél hónapon keresztül a levegőszennyezettség meghaladta a határértékeket? Tudtad, hogy Magyarországon tízezres nagyságrendre tehető évente azok száma, akik élhetnének még, de a levegő szennyezettsége miatt meghalnak? Aligha véletlen, hogy az Európai Unió beperelte Magyarországot az e téren elmaradt intézkedések miatt. És nem történik semmi, vagy alig valami.

Atomcsapda - film és beszélgetés
A levegő minősége mellett a nukleáris létesítményekre is figyelünk

Egyszóval szükség van ránk! Persze, egyedül nem megy, ezért is kötöttünk együttműködési megállapodást a nagy tapasztalatokkal rendelkező Energiaklubbal.
Ennek máris volt olyan eredménye, hogy németországi tanulmányúthoz segítették tucatnyi aktivistánkat. Erre azért is szükségünk volt, mert ott láthattuk, hogy a felelőtlen atomprogramok hová vezetnek. Az ASSE II atomtemetőben is jártunk, ahonnan a németeknek ki kell hordaniuk az atomhulladékot. Pedig azt hitték, örök időkre biztonságot nyújt az elhagyott sóbánya.
Nálunk pedig Bodára terveznek egy nagyon veszélyes atomhulladékok befogadására alkalmas tárolót. Sőt új uránbányára nyitását is megpályázták a Mecsekben.

Mi lesz a Zöfi következő akciója?

– Most január 25-én 18 órakor az Apolló moziban Atomcsapda címmel filmvetítésre és beszélgetésre kerül sor az Energiaklub szervezésében. Stratégiai partnerünk oldalán mi is ott leszünk!

***

Kapcsolódó bejegyzések:

Alternatív meghallgatás uránbánya ügyben

Valami van a levegőben

A zöldeknél

Több, mint betű

Barabás Béla újságíró, a Pécsi Stop főszerkesztője immár húsz éve rakja a nyilvánosság előtt egymás mögé a betűket. Ám amit ír, az több, mint betű. Közel évtizedig az online Pécsi Stop volt a Dél-Dunántúlon az egyetlen kormány- és önkormányzat kritikus médium.
Ha az ember a Baranya-Somogy-Tolna régióban nem csak propagandát akar olvasni, hanem valódi híreket is, akkor a számítógépében, a mobiltelefonjában bizonyára ott van a Pécsi Stop linkje.
A lap jelenéről és jövőjéről Barabás Bélát kérdezem:

– Kit/mit akar megállítani a Pécsi STOP?

– Kilenc éve működik a lap, de ezen a kérdésen így még soha nem gondolkodtam. A nevünket egy országos hírportáltól örököltük, amely azóta jobblétre szenderült. Ha már így merült fel a kérdés: mondhatnám, hogy megállítjuk a helyi politikusbűnözést, a gyűlöletbeszédet, a helyi jobboldali lakájmédia elsöprő túlsúlyát, a városi vagyon elherdálását, az önkormányzatiság, az önállóság teljes feladását, a Volvo-mutyit, a cégfoglalásokat, a Zsolnay-botrányt, az olykor magukról megfeledkező mocskos szájú politikusokat, a hajléktalanüldözést, de ezzel természetesen nem hízelgünk magunknak. Ha valamit megállítunk, az leginkább a nászmenet: kilenc éve azon dolgozunk, hogy legalább nem menjünk el szó nélkül a bajok, a problémák, az igazságtalanság mellett. Ha valamit nagyon szívesen megállítanék, az a közöny lenne, de ezen még sokaknak sokat kell dolgozni.

– Mi a helyzet a lap finanszírozásával?

– Ahogy mondani szokták, a pénz a legkevesebb. Nem vagyunk kitömve állami vagy önkormányzati cégek hirdetéseivel, – szerencsére – messzire elkerülnek minket az uniós és hazai közpénzek. A jól ismert politikai körülményeknek köszönhetően a piacról is nehezen szerzünk hirdetéseket, egészen egyszerűen kevés olyan bátor cég van, amely hirdetni mer nálunk, vállalva ezzel a jobboldali politikai elit rosszallását. Őket viszont annál nagyobbra tartjuk. Tudomásom szerint az egyetlen hírportál vagyunk a városban, amely sehogy sem áll szerződésben a Pécsi Tudományegyetemmel, így az egyetlenek, akik még kritikus hangot engedhetnek meg maguknak a felsőoktatás terén. Mindezeket figyelembe véve nem nagy feladvány, hogy a lap szerény körülmények között működik, a kollégák nem a gyors meggazdagodás reményében választották ezt a munkahelyet.

– Miként értékeled a magyar média állapotát?

– Pontosan azt tudom megállapítani róla és ugyanolyan szomorúan, mint Rejtő Gorcsev Ivánja az autójáról: hogy rohamosan fogy. Időnként megpróbáljuk felidézni a szerkesztőségben, hogy a Pécsi STOP fennállása óta hány ellenzéki újság, tévé vagy rádió szűnt meg, zárt be, hallgatott el, lehetetlenült el a működése vagy foglalta el a miniszterelnök valamely közeli barátja. Őszintén szólva, ahogy telnek az évek, ez egyre nehezebb, a sor egyre hosszabb Pécsett és az országban is. Nem véletlen, hogy az agymosás és gyűlöletkeltés egyre inkább egyeduralkodó fórumait nem sorolom ide. Meggyőződésem szerint azokat a csatornákat, amelyeken a kormánypropaganda ömlik, méltatlan a média tárgykörébe sorolni. Borzalmas állapotban van az újságíró szakma. Ahol van még becsület, szakmaiság és tehetség, ott vészesen fogy a levegő, anyagi forrás viszont jóformán már csak ott van, ahol ezekre semmi szükség, sőt, igazán már újságíró sem kell. Ezek után azt várni fiataloktól, hogy ezt a hivatást válasszák és idehaza űzzék, szinte teljesen felesleges.

– Mik a lap távlati tervei?

– Ha hagynak minket, dolgozunk tovább a szerény eszközeinkkel, megpróbálunk újságírók maradni egy olyan közegben, ahol ez egyre nagyobb kihívás. Ha a legoptimistább lehetőségeket veszem számba, akkor is az a legjobb, ami történhet velünk, hogy sikerül valahogy kibekkelnünk, amíg a dolgok jobbra nem fordulnak. Jobbra fordulás alatt azt értem, hogy a politika szele tisztára söpri a médiapiacot, eltörli a mindent elsöprő propagandagépezet nyomasztó túlsúlyát, a hirdetői piac totális torzulását és kialakul egy nyugati mintájú rendszer kiegyensúlyozott erőviszonyokkal. Egy olyan, amelyben különböző meggyőződésű médiumok, amelyeket igazi újságírók töltenek meg valódi hírekkel, más-más nézőpontból, mégis higgadt hangnemben tudósítanak, amelyben az eseményekre minden médiapiaci szereplőt meghívnak, amelyben a politikusok válaszolnak a kérdésekre, és nem azt, hogy „Boldog karácsonyt!”, ahol a lebukott hazugsággyáros kerül a vádlottak padjára, és nem a lebuktatója. Józanul meggondolva erre akkor van esély, ha legalább az orvostudomány gyorsabban halad az emberi élet hatékony meghosszabbításával, mint hazánk egy ilyen demokratikus fordulattal.

***

Végezetül hadd mutassam be Barabás Béla újságírót  egy általa írt riporton keresztül is:
Az atomvonaton nincs fék

B. L.

Mire használható a természetgyógyász végzettség?

Mire és hogyan használható a természetgyógyász végzettség?

Bár a kérdést úgy kellene feltenni, hogy mire használható a tudás 😉
Komolyra fordítva a szót, érdemes talán áttekinteni, hogy mire is használható ma a természetgyógyászati képzéseken megszerezhető tudás, illetve mihez kezdhet az ember természetgyógyászati végzettséggel…
Azt hiszem, hogy keresztmetszetet kapunk a lehetőségekről, ha megnézzük, hogy a résztvevők milyen motivációkkal jelentkeznek ilyen témájú tanfolyamokra. Ezek a motivációk persze nem mindig különülnek el egymástól, sőt az az általános, hogy egyszerre több is jelen van, mégis az én tapasztalatom szerint talán az alábbiak szerint lehet megragadni a fő mozgatórugókat:

1. Hivatás

Semmiképpen nem a leggyakoribb, de mindenképpen az egyik legfontosabb motiváció az az eset, amikor valaki szeretné hivatásként gyakorolni a természetgyógyászatot, általában egy, az életében bekövetkező váltás eredményeképpen, vagy “melléktermékeként”. Ebben nincs részemről semmilyen pejoratív felhang, egyszerűen nagyon sok olyan esettel találkozom, amikor valaki nem a pályaválasztás klasszikus időszakában, hanem jóval később szembesül azzal, hogy szeretne valami olyan hivatást választani, amelynek gyakorlása során azt érezheti, hogy más emberek számára hasznos és fontos az, amit csinál. Ha szétnézünk a “piacon” azt láthatjuk, hogy a segítő szakmák közül a természetgyógyászat nagyon is vonzó lehetőséget jelent: (viszonylag) rövid képzési idő után, és általában kötetlen, vagy legalábbis a gyakorló döntése szerinti időbeosztással lehet elkezdeni a tevékenységet. Emellett sok esetben a személyes tapasztalat is jelent egyfajta indíttatást, megélt gyógyulás sokszor előhívja azt a belső vágyat, hogy segítsünk ezeknek a módszereknek minél több emberhez el tudjon jutni.

2. Tudás

Persze nem mindenki szeretne rögtön hivatásszerűen pl. fitoterápiával foglalkozni. Azonban az egészséges életmód fontosságának felismerésével, a gyógyszermellékhatásoktól való félelem növekedésével sokan fordulnak természetgyógyászati módszerek, mint tisztább, biztonságosabb eljárások felé. Sok esetben nem kapcsolódik ehhez gyógyítási, vagy öngyógyítási szándék, csak a tudásvágy, esetleg egy régóta dédelgetett terv, hogy jó lenne egy kicsit ismerni ezt a területet.

3. Öngyógyítás

Talán az öngyógyítás az a terület, amit maguk a tanfolyami hallgatók a leggyakrabban megneveznek. A civilizációs betegségek (s ezek sokszor krónikus, az életminőséget nagyon is meghatározó állapotok) gyakoribb válásával egyre többször találkozunk csalódott betegekkel, akiket a hagyományos értelemben vett orvosi kezelésekkel nem sikerül meggyógyítani, s így egyre nagyobb nyitottsággal fordulnak sokan a természetes módszerek felé, s alkalmazzák saját beteg állapotuk kezelésére, tüneteik enyhítésére ezeket az eljárásokat.

Természetgyógyász képzések

 

4. Információ

Talán nem teljesen egyértelmű, hogy miért írok külön “Tudásról” és “Információszerzésről” mint motivációról. Ez utóbbi ugyanis nem túl régi jelenség, elsősorban azoknál tapasztalom, akik úgy érzik, hogy az interneten fellelhető forrásokban nem tudnak eligazodni. Ilyenkor azt tapasztalom, hogy sokkal inkább valamiféle iránymutatásra, az alapok meghatározására van igény, talán kevésbé fontos konkrétan a tudás megszerzése, mint a “know-how” elsajátítása.

5. Életmódváltás

Ez a motiváció az, amire talán a leggyakrabban gondolunk, és nem is nagyon szorul magyarázatra: szinte mindenkinek az életében elérkezik a pillanat, amikor rádöbben, hogy tennie kell az egészsége megtartásáért, vagy helyreállításáért. Ehhez a leggyakoribb út az önképzésen keresztül vezet – önállóan, vagy segítséggel.

6. Egészségmegőrzés, prevenció

… és persze aki időben ébred, az nem várja meg, hogy beteg legyen, egészségtudatos életvitellel, a kockázatok elkerülésével megpróbál elébe menni a lehetséges (életmódi, civilizációs, természeti) veszélyeknek. Ennek persze sok aspektusa lehet, de a különböző természetgyógyászati módszerek (pl. a gyógynövények ismerete és használata, vagy a Bach-virágterápia) szinte magától értetődően kínálja magát.

Visszatérve eredeti kérdésünkre, vagyis mire is lehet használni egy természetgyógyász tanfolyamon elsajátítható ismereteket, a fentiek bármelyike célunk lehet, de a leggyakrabban ezek keveréke áll fent, sőt az is nagyon gyakori, hogy ezek a motivációk egymásba alakulnak.
Elkezd valaki érdeklődni a természetgyógyászati módszerek iránt prevenciós céllal, majd megtapasztalja, hogy tud segíteni a környezetében élők egészségügyi problémáiban – így végül elhatározza, hogy vizsgát is tesz és hivatásának választja a természetgyógyászatot. És persze fordítva is igaz: természetgyógyászatot tanulni akkor sem kidobott idő és energia, ha végül nem válik hivatássá, “csak” szűkebb családi körben, vagy akár az öngyógyítás területén alkalmazzuk, amit megtanultunk.

Varsányi Péter
természetgyógyász oktató

Honlapján a képzések itt érhetőek el: Természetgyógyász képzés

A nagymama mégis él

A minap gyömöszöltem kicsit a tv távirányítóját, s az egyik csatornán – talán a LifeNetwork lehetett, hiszen ott futnak meglepő, sürgősségi ellátással kapcsolatos, életből ellesett, valóság alapú történetek -, szóval arra lettem figyelmes, hogy éppen az orvost értesíti az egyik ápolónő, hogy a halottként félretolt és letakart idős néni feltámadt!
És tényleg, a szemrevételezés szerint az életfunkciók visszatértek a nemrég halottá nyilvánított asszonyon! Vagy asszonyban?

Fel, támadás!

Talán azért bizonytalankodom így a megfogalmazásban, mert a feltámadás témakörében meglehetősen járatlan vagyok, s a váratlan esemény nem csak az egészségügy hű szolgáit, hanem engem, a laikust is meglepett.
– Most mi legyen? – kérdezte az általam főnővérnek vélt fehér köpenyes nő, mert a csodálkozásnál nála a cselekvés fontosabbnak bizonyult, tegyük meg a halottért, amit meglehet, vagyis hát az élőért.
A kérdésre az orvos is felocsúdott, s szapora utasításokat osztogatott, hogy infúzió, meg izé meg mizé, sorjáztak a gyógyszernevek, aztán még az utasításokat összefoglaló cél kijelölése is megtörtént: készítsük elő a hölgyet az intenzívre szállításra.

És ekkor a főnővér előállt a legnehezebb, legcudarabb dologgal, ami valaha egészségügyi teamet érhet:
– Doktor úr, a rokonokat is értesíteni kéne a hmm, a “feltámadásról”.

Van némi empátiám, beleképzelem magam az orvos helyébe, mit is mondjak azoknak, akikkel nemrég még azt közöltem, hogy legyenek erősek, a szerettük végképp elköltözött!
A mi orvosunk a televízióban igen rendesen helytállt, természetes hangon vezette elő a telefonban az örömhírt: a nagymama mégis él!

Nem is tudom, jómagam szeretném-e majd túlélni a halálomat!

A pécsi Esztergár-kultusz

A történeti tudat újraalkotásának kísérlete

Pécsett alig egy hónapja újra átadták a város szociális díját, az Esztergár-díjat. Dr. Esztergár Lajos egykori pécsi polgármesterről utcát is neveztek el a mecsekaljai városban, s emléktábla is őrzi emlékét. Sőt elneveztek róla közintézményt is. Ám az ő nevéhez tapad 4000 pécsi, zsidó polgár kifosztása, gettóba kényszerítése és Auschwitzba hurcolásának előkészítése is.

A rendszerváltás idején született meg az igény a szocialista hősök, „kommunista” példaképek leváltására, hogy helyükre a polgári értékrendet feltámasztó hősök kerüljenek.
Rozs Andrásnak az Esztergár Lajos politikai közéleti szerepe a 40-es években és 56-ban c. dolgozata ezt mondja (Pécsi Szemle, 2002/4. szám):

„ … a polgári társadalom önidentitása számára fontos történeti tudat újraalkotása már elindult…
Utóbbi célt nemcsak az országos történelmi kép kialakításához, hanem a helyi – regionális, megyei, városi, községi – történet megalkotásához is szükséges felállítani.”

Pécsett Esztergár személyében igyekeztek megtalálni a polgári értékeket

Dr. Esztergár Lajos polgármester, egyetemi tanár a korabeli Magyarország 30-as éveiben szegényeket segítő programjával, szociális intézkedéseivel joggal szerzett országos hírnevet magának. (V.ö. „Pécsi Norma”). Ez vitathatatlan érdemeként tudható be.
Ám a polgári értékek hordozójának szereplőjével akadt egy kis baj. Ennek a gondnak a mibenlétét egy élet közeli történelmi képpel tudom illusztrálni:

„A zsidókat a csendőrségnek történt átadás előtt módszeresen kifosztották: elvették személyi irataikat, a különböző helyeken (bankok, múzeum, zeneiskola, rendőrség) leadott értékeikről kapott átvételi elismervényeket, a házasoktól ekkor vették el a gyűrűiket, mindenkitől a maradék készpénzt, és egyéb értékeket. A férfiaknak le kellett vetkőzniük a csendőrök előtt, hogy azok lássák, nem csempésznek-e valamit magukkal, de csak “szemrevételezés” történt. A nők sokkal rosszabbul jártak: a szülészeti klinikából kirendelt bábák “testüregi motozásnak” vetették alá őket. A túlélők elmondása szerint csak kettőnek volt gumikesztyűje, de azokat sem mosták le, mert a “motozószobában” víz nem állt rendelkezésre. A bábák több nagylányt “feltéptek”. A zsidók kifosztásában részt vevő hatósági és karhatalmi közegeknek valamint a bábáknak dr. Esztergár Lajos polgármester kiemelt napidíjat utalványozott – a zsidó vagyon terhére. „
Forrás: A pécsi gettólista; Hábel János írása

Esztergár-díj
Pécs szociális díja 2015

A polgári értékek hordozására kijelölt személy emléke tehát azt a problémát cipelte a hátán, hogy 1944-ben a pécsi zsidók gettóba szervezését, kifosztását, a náci haláltáborba küldésének előkészítését az ő polgármesteri vezénylésével bonyolították le.
(Idézet ismét Rozstól: “Az 1944. április 28-án érvénybe lépett úgynevezett gettó-rendeletet a pécsi polgármesteri hivatal munkatársai hajtották végre, igénybe véve a Pécsi Zsidó Tanács vezetőinek segítségét. Esztergár polgármester jelölte ki a gettót…”)
Külön problémát jelenthetett a hősteremtés lendületét tekintve, hogy számos magyar város nem hajtotta végre a gettósítást!
Hadd idézzek ismét Rozs Andrástól:

„Nem minden városban hajtották végre azonban a zsidórendeleteket, Kecskeméten például a város négy különböző pontját jelölték ki a zsidó lakosok számára, Baján utcákat jelöltek ki, de nem zárták le azokat, Hódmezővásárhelyen pedig egyáltalán nem jelöltek ki gettó-területet.”

És mindehhez társult még: Pécs főispánja, Nikolits Mihály nem volt hajlandó az embertelenségben részt vállalni, s így ő, mintegy Esztergár kontrasztjaként jelenhetne meg, ha a mai város polgárai tudnának róla.

(Idézet Nikolits Mihálytól: „Nem akarok olyan kormányrendszerben szerepet vállalni, amely állampolgárainak egy csoportját egy idegen hatalomnak adja át, és azok elszállításában közreműködik.”
Forrás: hetedhethatar.hu/hethatar/?p=7393) Dr. Vargha Dezső írása

További gondként jelentkezhetett, hogy akadtak olyan magyar polgármesterek, tisztségviselők – nem kevés kockázatot vállalva – akik inkább lemondtak tisztségükről, de nem voltak hajlandóak részt vállalni a bűnből. Ilyen volt Pálfy József Szeged polgármestere, dr. Krátky István, Nagykanizsa polgármestere – olvasható például Vörös István Károly: A pécsi zsidók tragédiája 1944-ben c. esszéjében.

Ha mindez eljuthatna Pécs mai lakosságához, erősen kétséges, hogy ragaszkodnának a pécsi polgárok a történelmi tudatuk formálásának szándékával rájuk tukmált példakép, Esztergár megtartásához.

El-eltűnnek a pécsi történetírásból az áldozatok

Emléktábla, Pécs, Gettó volt itt.
Eméktábla az egykori gettó falán

A tudatformálás lendülete sajnos nem tört meg a gondok láttán. Egyfelől hangsúlyt kaptak valóban meglévő tények, például az, Esztergárt nem ítélte el a Népbíróság.
Másfelől pedig megkezdődött a történelem meghamisítása.
A Pécs Lexikon Esztergár címszava alatti szövegben nem szerepel a gettó szó, nincsen benne szó zsidókról – a négyezer elhurcolt, kifosztott, meggyilkolt áldozatot kiradírozták Pécs történelméből.
Ugyancsak nincs szó a gettóról a Vargha Dezső által publikált Esztergár Lajos életútja c. írásműben. (Pécsi Szemle 2002/4. szám).

Újratervezés szükséges a történelmi tudatunkban

Ilyen ismeretanyag birtokában Pécs városának kötelessége volna a megosztó személyiségnek számító Esztergár kultuszának újragondolása. Legelőször is be kell fejezni a történelem meghamisítását, korrekcióra kell bírni az ebben résztvevő szakembereket.
Aztán ki kell alakítani egyfajta közmegegyezést: méltó-e arra Esztergár Lajos, hogy példaképünk lehessen.
Személyes véleményem szerint nem méltó rá.
A zsidó polgárok ellenében megvalósult működése sajnálatos módon lehetetlenné teszi – hogy egyéb, nem tagadható érdemei alapján – példaképünk lehessen. Ugyanis polgárok ezreinek kifosztása, megalázása, haláltáborokba hurcolásuknak az előkészítése – nem polgári erény!

***

A megrendítő téma korábban ebben a blog-magazinban:
A szégyen könyve: Pécsi levelek 1944-ből

És egy másik összefüggésben:
Szobrok, utcanevek – felborult pécsi közmegegyezés

A blogger, mint tényfeltáró újságíró a témában:
Mesekönyv-e a Pécs Lexikon

Bognár László