Sugárforrást tartalmazó szonda sérült Pécsett

Az atomenergia veszélyes lehet

Sugárforrást tartalmazó szonda sérült meg egy pécsi iparterületen végzett kutatófúráson, a szondát kiemelték, a sugárforrás nem jelentett veszélyt a környezetre – közölte az Országos Atomenergia Hivatal (OAH) honlapján, pénteken.
    A közlemény szerint az esemény még január 21-én történt Pécs beépített iparterületén, egy béléscsövezett geotermikus kutatófúrás geofizikai vizsgálata közben. A művelet során egy 240 gigabequerel aktivitású, 241 AM-Be (Amerícium-Berillium) zárt sugárforrást tartalmazó szonda a kábelfej törése miatt a kútszájról az 1800 méter mélységben lévő kúttalpra esett.
    Az eseményről a vizsgálatot végző cég másnap értesítette a hivatalt.
    Az OAH január 24-én a helyszínen megállapította, hogy a környezetben és a fúrólyukból vett mintákban az izotóp nem kimutatható, azaz a sugárforrás nem sérült.
    A kábelfej a mentőharanggal történő megfogásra kialakított rész alatt tört el, így a szondát tartó kötél kiszakadása esetére szóló intézkedési terv és mentési technológia nem tette lehetővé az azonnali mentést – írták.
    Tájékoztatásuk szerint a szondát február 6-án az OAH ellenőrzése mellett sikerült biztonságosan kiemelni. A sugárforrás mentését a hatóság által előzetesen jóváhagyott dozimetriai értékelésen alapuló új intézkedési terv szerint, a sugárforrás biztonságos kezelésére engedéllyel rendelkező alvállalkozó bevonásával végezték.
    Az OAH hangsúlyozta: az eddigi mérések alapján a sugárforrás nem sérült, kezelése és elszállítása biztonságosan megvalósult, környezetszennyezés nem történt, radioaktív anyag nem került ki a környezetbe. Az esemény során a sugárforrás nem jelentett veszélyt a lakosságra és a környezetre, a fúrási pontot tartalmazó iparterület végig felügyelet alatt állt.

A sugárzás veszélyes lehet - Jóljárok Magazin
Képünk illusztráció. A sugárzás veszélyes lehet.

    A helyszíni szemlén megállapították, hogy a geofizikai vizsgálatokat végző cégnek az ehhez szükséges három engedélye közül az egyik lejárt.
    Közölték, hogy a részletes hatósági kivizsgálásra az OAH eljárást, a mérést lejárt engedéllyel végző céggel szemben érvényesítési eljárást indított. A hatóság a biztonsági kultúrával kapcsolatos hiányosságként azonosította, hogy a lejárt engedély radioaktív anyag alkalmazására vonatkozik, és a vizsgálat idejére az új engedélyt a hatóság még nem adta ki.
    Kitértek arra is, hogy bár az esemény semmilyen egészségügyi és környezeti kockázatot nem jelentett, a sugárforrás biztonságos kezelését biztosító műszaki megoldások, valamint a biztonsági kultúra hiányossága miatt az esemény minősítése a Nemzetközi Nukleáris és Radiológiai Eseményskála (International Nuclear Event Scale – INES) szerint INES 1-es fokozat, azaz rendellenesség – tudósít az MTI 2019.02.08-án az OAH közleménye alapján a még január 21-i eseményről.

Pécs nem kér se uránbányát se atomlerakót?

Több írásunkban beszámoltunk a nukleáris energiával kapcsolatos eseményekről.
Pécsett az utóbbi időben felerősödtek a közelben tervezett nukleáris létesítmények elleni hangok – és most nyilván újabb érv merül föl, hiszen mind a “véletlen”, mind az emberi mulasztás (engedély nélküli tevékenység) jelenléte bizonyítottá vált.

Az “ellenállók” legfőbb érvei:

  • mert gazdaságilag indokolatlan Paks2 – (komplett terv-összehasonlítás nukleáris és megújuló energia felhasználásával 2050-ig Magyarországon az Energiaklub Tudástárában) továbbá,
  • mert a hulladéknak és magának az erőműnek a lebontásának, ártalmantlanításának költségeit nem számítják a megtermelt áram árába
  • mert az atomerőművek működtetése veszélyes (Csernobil, Fukusima)
  • mert a sugárzó és sugárszennyezett anyagok veszélyesek, egyik-másik veszélytelenné bomlása 600.000-1.000.000 év, azaz kb. negyvenezer emberi generáció
  • még seholsem épült a világon nagy radioaktivitású hulladékok végleges, föld alatti tárolója, nincs erről tapasztalat
  • viszont van tapasztalatunk korábban biztonságosnak vélt tárolók katasztrofálissá, használhatatlanná válásáról (pl. ASSE2 Németországban)
  • nem készültek felmérések a tároló társadalmi, pszichológiai, egészségügyi hatásairól
  • mert bizalmatlanok vagyunk az állammal szemben, mert nem kellő mértékben védi az egészségünket (EU-eljárás folyamatban a levegőszennyezettség miatt; a pécsiek számára ott a közeli garéi példa az állami felelőtlenségre; a magyar egészségügy általános helyzete; mert korán és betegen halunk meg)

A témához kapcsolódik: