A GDPR Magyarországon

Megérkezett! 2018 május 25-től lejárt a türelmi idő és hatályba lépett az EU adatvédelmi rendelkezése, a GDPR.
Ám a realitások szerint, a költő szavaival élve, karóval jött és nem virággal.
A karót a kilátásba helyezett büntetési tételek jelentik. Amely cég nem teljesíti a személyes adatok védelmének kritériumait – cégen belül és cégen kívül is, papíron offline és a weben online – az éves forgalmának 4%-ával, illetve 20 millió euróval bírságolható meg.
Az előzmények alapján tudtuk, hogy a magyar vállalkozások és vállalkozók nincsenek felkészülve illetve felkészítve a szigorú követelmények teljesítésére! Még hetekkel a határidő előtt is azt lehetett olvasni, hogy felmérések szerint a magyar vállalkozók harmada nem is hallott a GDPR-ról, nem ám, hogy felkészült volna a bevezetésére.

Aki felteszi a kérdést, hogy vajon a magyar államnak, a politikai vezetésnek, a kormánynak kellet volna vagy sem mozdulnia a dolog előkészítésében, megoldásában – az jó kérdést tesz fel!

Ma, amikor már a KKV csoportban “elszabadult” a félelem attól, hogy súlyos büntetések nézhetnek ki a vállalkozásoknak, de még mindig nem pontosan tudható, hogy mi is a konkrét elvárás -nyugodtan beszélhetünk a kis- és középvállalkozások körében káoszról.

Egy nappal a határidő lejárta előtt, a kormányinfón bejelentették, hogy a kormányzat is szembesült a vállalkozói körben gerjedő félelemmel, ezért egy ideig nem fog büntetéseket alkalmazni a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság.

A GDPR társadalmi félelmeket is gerjeszt. Vajon az ellenőrző hatóság mire használja föl hatalmát? A már számtalan módon célba vett civilek ellen? Ellenzéki polgárok vállalkozásai ellen?
Orbán leszámolást ígért a választások előtt – ez is eszköz lesz hozzá?
Aki figyeli a május 25-i GDPR-ra vonatkozó visszhangokat, hallhatja, hogy elsősorban az EU-t átkozza a nép. Vajon a kormányzati előkészítetlenség erre számított? Hiszen így nem kell óriásplakát sem ahhoz, hogy Brüsszelt átkozza a nép?

Érdekes jelenség, hogy a GDPR bevezetésének napjai körüli időszakot az emailek áradásával azonosíthatjuk. Most minden email-kampányt futtató vállalkozás kéri a továbbiakhoz az engedélyünket. Százával.

Tudjuk, adatvédelemre, s így a GDPR-ra szükség van! De nem ilyen körülmények között egészséges a bevezetése.
Persze megvédem én a kormányzatot is. Tudom én azt, hogy ez sokkal bonyolultabb dolog, mint a foci!

Bognár László

Hol van a pénz, fiúk?

Hol van a pénz, fiúk | Az MSZP szerint nem számoltak el a szociális konzultáció keretével

Pénz és adatkezelés

Az MSZP szerint mind a mai napig nem számoltak el a szociális konzultáció keretével a kormányzat emberei és messzemenően megalapozott Jóri András adatvédelmi biztos határozata is a szociális konzultáció kérdőívén lévő, beazonosításra alkalmas jelek ügyében.
A szocialisták parlamenti vizsgálatot is kezdeményeztek már korábban, hogy lehessen tudni: hol van a pénz. Mármint a szociális konzultációra szánt összeg. Az a pár száz millió.
Az MTI így fogalmazta meg Jóri álláspontját:
“Az adatvédelmi biztos kedden jogellenes adatkezelésre hivatkozva rendelte el a személyes adatok törlését, és megtiltotta a kapcsolattartás céljára szolgáló adatokból képzett adatbázis létrehozását.”

Érvelése szerint a vonalkód alkalmas arra, hogy a személy és a személy véleménye összekapcsolható legyen.

Korábban a “Kubatov-lista” borzolta fel az ellenzéki pártok kedélyét, s most az ügyben is fel akarják deríteni – parlamenti eszközökkel – , hogy az a lista, milyen lista volt!

A Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala (KEK KH) viszont úgy látja, hogy a kormány maradéktalan precizitással járt el a Jóri által felvetett vonalkódos szerencsétlenkedés során.