Mire használható a természetgyógyász végzettség?

Mire és hogyan használható a természetgyógyász végzettség?

Bár a kérdést úgy kellene feltenni, hogy mire használható a tudás 😉
Komolyra fordítva a szót, érdemes talán áttekinteni, hogy mire is használható ma a természetgyógyászati képzéseken megszerezhető tudás, illetve mihez kezdhet az ember természetgyógyászati végzettséggel…
Azt hiszem, hogy keresztmetszetet kapunk a lehetőségekről, ha megnézzük, hogy a résztvevők milyen motivációkkal jelentkeznek ilyen témájú tanfolyamokra. Ezek a motivációk persze nem mindig különülnek el egymástól, sőt az az általános, hogy egyszerre több is jelen van, mégis az én tapasztalatom szerint talán az alábbiak szerint lehet megragadni a fő mozgatórugókat:

1. Hivatás

Semmiképpen nem a leggyakoribb, de mindenképpen az egyik legfontosabb motiváció az az eset, amikor valaki szeretné hivatásként gyakorolni a természetgyógyászatot, általában egy, az életében bekövetkező váltás eredményeképpen, vagy “melléktermékeként”. Ebben nincs részemről semmilyen pejoratív felhang, egyszerűen nagyon sok olyan esettel találkozom, amikor valaki nem a pályaválasztás klasszikus időszakában, hanem jóval később szembesül azzal, hogy szeretne valami olyan hivatást választani, amelynek gyakorlása során azt érezheti, hogy más emberek számára hasznos és fontos az, amit csinál. Ha szétnézünk a “piacon” azt láthatjuk, hogy a segítő szakmák közül a természetgyógyászat nagyon is vonzó lehetőséget jelent: (viszonylag) rövid képzési idő után, és általában kötetlen, vagy legalábbis a gyakorló döntése szerinti időbeosztással lehet elkezdeni a tevékenységet. Emellett sok esetben a személyes tapasztalat is jelent egyfajta indíttatást, megélt gyógyulás sokszor előhívja azt a belső vágyat, hogy segítsünk ezeknek a módszereknek minél több emberhez el tudjon jutni.

2. Tudás

Persze nem mindenki szeretne rögtön hivatásszerűen pl. fitoterápiával foglalkozni. Azonban az egészséges életmód fontosságának felismerésével, a gyógyszermellékhatásoktól való félelem növekedésével sokan fordulnak természetgyógyászati módszerek, mint tisztább, biztonságosabb eljárások felé. Sok esetben nem kapcsolódik ehhez gyógyítási, vagy öngyógyítási szándék, csak a tudásvágy, esetleg egy régóta dédelgetett terv, hogy jó lenne egy kicsit ismerni ezt a területet.

3. Öngyógyítás

Talán az öngyógyítás az a terület, amit maguk a tanfolyami hallgatók a leggyakrabban megneveznek. A civilizációs betegségek (s ezek sokszor krónikus, az életminőséget nagyon is meghatározó állapotok) gyakoribb válásával egyre többször találkozunk csalódott betegekkel, akiket a hagyományos értelemben vett orvosi kezelésekkel nem sikerül meggyógyítani, s így egyre nagyobb nyitottsággal fordulnak sokan a természetes módszerek felé, s alkalmazzák saját beteg állapotuk kezelésére, tüneteik enyhítésére ezeket az eljárásokat.

Természetgyógyász képzések

 

4. Információ

Talán nem teljesen egyértelmű, hogy miért írok külön “Tudásról” és “Információszerzésről” mint motivációról. Ez utóbbi ugyanis nem túl régi jelenség, elsősorban azoknál tapasztalom, akik úgy érzik, hogy az interneten fellelhető forrásokban nem tudnak eligazodni. Ilyenkor azt tapasztalom, hogy sokkal inkább valamiféle iránymutatásra, az alapok meghatározására van igény, talán kevésbé fontos konkrétan a tudás megszerzése, mint a “know-how” elsajátítása.

5. Életmódváltás

Ez a motiváció az, amire talán a leggyakrabban gondolunk, és nem is nagyon szorul magyarázatra: szinte mindenkinek az életében elérkezik a pillanat, amikor rádöbben, hogy tennie kell az egészsége megtartásáért, vagy helyreállításáért. Ehhez a leggyakoribb út az önképzésen keresztül vezet – önállóan, vagy segítséggel.

6. Egészségmegőrzés, prevenció

… és persze aki időben ébred, az nem várja meg, hogy beteg legyen, egészségtudatos életvitellel, a kockázatok elkerülésével megpróbál elébe menni a lehetséges (életmódi, civilizációs, természeti) veszélyeknek. Ennek persze sok aspektusa lehet, de a különböző természetgyógyászati módszerek (pl. a gyógynövények ismerete és használata, vagy a Bach-virágterápia) szinte magától értetődően kínálja magát.

Visszatérve eredeti kérdésünkre, vagyis mire is lehet használni egy természetgyógyász tanfolyamon elsajátítható ismereteket, a fentiek bármelyike célunk lehet, de a leggyakrabban ezek keveréke áll fent, sőt az is nagyon gyakori, hogy ezek a motivációk egymásba alakulnak.
Elkezd valaki érdeklődni a természetgyógyászati módszerek iránt prevenciós céllal, majd megtapasztalja, hogy tud segíteni a környezetében élők egészségügyi problémáiban – így végül elhatározza, hogy vizsgát is tesz és hivatásának választja a természetgyógyászatot. És persze fordítva is igaz: természetgyógyászatot tanulni akkor sem kidobott idő és energia, ha végül nem válik hivatássá, “csak” szűkebb családi körben, vagy akár az öngyógyítás területén alkalmazzuk, amit megtanultunk.

Varsányi Péter
természetgyógyász oktató

Honlapján a képzések itt érhetőek el: Természetgyógyász képzés

Mi is az a Bach-virágterápia

Varsányi Péter tolla alól megtudhatjuk, mi is az a Bach virágterápia. Terápia, prevenció, természetgyógyászat, tudomány?

Gyakran megkérdezik tőlem, hogy tulajdonképpen mi is az a Bach-virágterápia…És sok-sok év tapasztalat után is el szoktam gondolkodni, hogy mit is lehet erre a kérdésre válaszolni. Főleg ha szétnézünk, rákeresünk a kifejezésre az interneten, annyiféle megközelítésre bukkanhatunk, hogy csak kapkodjuk a fejünket. Rózsaszín ködben bolyongó széplelkek önmegvalósítása?

A virágterápia, mint terápia

Ezoterikus tanításokra épülő egzotikus világkép? Spirituális önfejlesztő eszköz? A homeopátia kistestvére? Csupa nagy betűvel írt TERÁPIA, vagyis gyógyító beavatkozás, esetleg segítő hivatás? Valószínűleg hosszan lehetne még sorolni a lehetőségeket, de én beérem ennyivel, noha valószínűleg ezen szempontok mindegyikét megtalálhatjuk benne, ha akarjuk. Így én (leszűkítve a témát) inkább arra szoktam válaszolni, hogy nekem mit jelent a Bach-virágterápia. Kiindulópontként persze leszögezhető, hogy ez valóban egy terápia, vagyis valóban olyan eszközrendszer, ami alkalmas arra, hogy különböző problémák esetében enyhüléshez, gyógyuláshoz segítse a szenvedőt.

Ezen a nagy kategórián belül ez egy természetgyógyászati módszer, olyan gyógyító tevékenység, amely kívül esik a ma, az akadémiai orvoslás által támogatott eljárások körén. (Hogy miért, azt talán egy másik cikkben fogom kifejteni).

A természetgyógyászati eljárások egyik fontos ismérve, hogy általában holisztikus szemléletűnek tekintik magukat, ami azt jelenti, hogy beteg állapot esetében nem csak a test betegségére koncentrálnak, hanem igyekeznek megragadni mindazon anyagi, érzelmi, szociális, stb. tényezőket, amelyek a beteg állapot kialakulásához elvezethettek, illetve azt fenntartják.

 

Bach virágterápia, mint természetgyógyászat

Természetesen a természetgyógyászaton belül különböző módszerek eltérő mértékben hangsúlyozzák ennek a látásmódnak az egyes elemeit, sőt az sem ritka, hogy egy-egy módszer megítélése, alkalmazása a szemlélettől függ. Ebből a szempontból a Bach-terápia mindenképpen egy információs terápia, ami alatt azt értem, hogy szemben pl. egy masszázzsal kívülről anyagokat juttattunk a szervezetbe, és azt várjuk, hogy ezek az anyagok valamilyen hatást fejtsenek ki. Ebben az értelemben kétség kívül a gyógynövényismeret és homeopátia ikertestvérének tekinthető módszerről van szó. Ugyanakkor amíg a homeopátia egyaránt hangsúlyozza a fizikai, lelki-érzelmi és a mentális szintű tünetek figyelembe vételét, a Bach-virágterápia kifejezetten az érzelmi szintű tünetekre koncentrál, és a betegségek, beteg állapotok kezelésében az érzelmi tényező fontosságát hangsúlyozza.

Prevenció és fejlődés

Éppen ez a tulajdonsága teszi alkalmassá arra, hogy fontos prevenciós eszköz legyen: mindannyian átéltük már, hogy bizonyos betegségek kitörését megelőzik érzelmi változások, ahogy azt is, hogy a beteg állapot maga is érzelmi változásokkal jár, amelyek döntően képesek meghatározni a gyógyulás folyamatát, annak időtartamát, teljességét, tartósságát. Általánosságban azt mondhatjuk tehát, hogy ha a Bach-virágterápiához hasonló eszközöket jó időben és jó helyen alkalmazzuk, az döntő befolyást gyakorol a betegség megelőzésére és a gyógyuláshoz szükséges idő lerövidítésére.

Sok esetben azt is tudjuk, hogy a saját karakterünk mennyire határozza meg a sorsunkat: félénkek vagyunk, ezért nem ismerkedünk meg annyi emberrel, amennyivel szeretnénk, és így magányosnak érezzük magunkat?Nincs önbizalmunk, ezért nem is vágunk bele számunkra fontos célok megvalósításába és így kudarcnak látjuk az életünket?Ezek bizony gyakori, mondhatnám hétköznapi jelenségek. Ha ezen érzelmek megváltoztathatóvá válnak, akkor ezt bizony fejlődésnek nevezhetjük. Ebben a vonatkozásban tehát nemcsak prevenciós eszköz, hanem (ön)fejlesztő eszközzé is válhat…Mi tehát a Bach-virágterápia nekem? Ha nagy szavakat használnék akkor azt mondanám, hogy sok szempontból az a keretrendszer, amelyen keresztül a világot szemlélem.Ha kevésbé vagyok patetikus, de mégis egy kicsit pontosabb fogalmazásra törekszem,akkor a Bach-virágterápia egy növényi alapú, a hibás beállítódásokra és érzelmi beragadásokra koncentráló természetgyógyászati módszer, amelyet sikeresen alkalmazhatunk az állapot súlyosságától függően önálló, vagy kiegészítő terápiaként,s amely (éppen azért, mert más célokat fogalmaz meg, másképp látja az gészségességet, mint sok más, anyagibb módszer) tökéletesen és könnyen illeszthető be szinte bármilyen terápiába, hiszen nem ott és nem arra kíván hatást gyakorolni, mint a Kalmopyrin, de még csak arra sem, mint az apróbojtorján gyógytea.Egyszerű, biztonságos módszer, hihetetlenül kevés mellékhatással. Számomra a Bach-virágterápia az ideális öngyógyító eljárás.

Varsányi Péter > Bach virágterápia

***

Varsányi Péter új bejegyzése:
Mire használható a természetgyógyász  végzettség?