Valami van a levegőben

A légszennyezettségről

Szuhi Attilát eredetileg neves keresőoptimalizáló (SEO) szakemberként ismertem meg. Az csak később derült ki számomra, hogy a doktoriját a levegőtisztaság témájában írta és az általam gyakorta felkeresett legszennyezes.hu portál is az ő keze nyomát viseli. Persze, hogy kiváncsivá tett, mi is áll a dolgok hátterében.

– Mikor ismerkedtél meg a témával, miért “szerettél bele”, miért a levegőtisztaság lett a doktorid tartalma?

– Gyerekkorom óta érdekel minden, ami a “Földön túl” történik, így a meteorológia és a csillagászat, és a környezetvédelem területén is ez ragadott meg leginkább. Ebben annak is szerepe volt, hogy a Dorogi-medencében éltem, amely közismerten az ország egyik legszennyezettebb levegőjű térsége volt.
Az egyetem után zöld civil szervezeteknél dolgoztam, ahol ez a témakör volt az egyik fókuszterületem. Az ott felhalmozott tudás volt az alapja a doktorimnak is.

– Milyen koncepció alapján készült – a korábbi elméleti munkád nyomán – a legszennyezes.hu portál?

– A légszennyezés eredeti verziójában még csak írások, cikkek voltak, akkor a cél csupán az információközlés és a szemléletformálás volt. Abban az időben még nagyon kevés ilyen témájú cikk létezett a magyar interneten.
A mostani weboldal már sokkal nagyobb célokat tűzött ki maga elé. Általános probléma, hogy Magyarországon (és ez igaz a legtöbb más országra is) csupán néhány tucat városban mérik a levegő szennyezettségét, miközben 3200 településen élnek emberek, ráadásul a hazai légszennyezettséget nem annyira a lokális források, hanem a meteorológiai helyzet határozza meg. Ez azt jelenti, hogy ha kedvezőtlenek a légköri viszonyok, akkor akár a Hortobágy közepén is határérték felett lehet a levegő szennyezettsége. A fő célkitűzés tehát az volt, hogy a mérőállomással nem rendelkező települések esetén is tudjunk mondani egy becslést a levegő minőségére vonatkozóan.

– A levegőminőség értékelése a ti alapítványotok honlapján jelentős eltéréseket is mutat a “hivatalos”, pl. a Fölművelésügyi Minisztérium Országos Légszennyezettségi Mérőhálózat értékítéleteitől. Az adatok ugyanazok, az értékelés más és ezt különösen a nitrogénoxidok esetében lehet érzékelni.

– Valóban. Igazából rengeteg tudományos publikáció létezik, amely más-más megközelítésből próbálja meg értékelni a levegő szennyezettségét. A Minisztérium egy alapvetően a hatályos jogszabályok alapján kidolgozott szöveges értékelést jelenít meg, miközben a mi értékelésünk az egészséghatásokat állítja fókuszba. Természetesen ezek nem hasraütés-szerűen lettek meghatározva, hanem az egyik tudományos publikációm eredményei alapján, amelyeket zömében nemzetközi kutatásokra alapoztam, de figyelembe vettem a hazai jogszabályokat is.

A levegő minősége Pécsett
Beszélgetésünk időpontjában ilyen volt a levegő minősége Pécsett

Egyetlen példát hadd mondjak, hogy érthető legyen a szöveges értékelés különbsége. A hatályos magyar jogszabályok szerint a szálló por (PM10) éves egészségügyi határértéke 40 mikrogramm/köbméter. Miközben az Egészségügyi világszervezet ajánlása 20 mikrogramm/köbméter. Ráadásul nincs olyan küszöbérték, ami alatt ne lenne káros egészséghatás. A mi értékelésünk igyekszik ezeket a kutatási eredményeket és ajánlásokat is figyelmbe venni, ezért vagyunk szigorúbbak a légszennyezettségi helyzet megítélésekor.

– Az olyan szennyezett levegőjű városokban, mint Budapest vagy Pécs mit lehet tenni a levegőtisztaság érdekében?

– Könyveket lehetne megtölteni ezzel a témával, de nagyon röviden: a közösségi közlekedés előtérbe helyezése az egyéni autós közlekedéssel szemben. A háztartásoknál a szigetelés, és általában a fűtési célú energiafelhasználás mérséklése, és a fűtési módoknál a környezetbarát megoldások választása. Avarégetés helyett komposztálás, és így tovább. Sajnos a legtöbb változtatás nem egyszerű és nem is olcsó.

– Pécsett is érdemes volna beperelni a városvezetést, mint ahogyan azt a budapestiek tették?

– Én nem igazán hiszek a pereskedésben.

– Személyes terveid?

A környezetvédelmet és így a legszennyezés.hu-t is jelenleg már csak hobbiból csinálom, a munkám és a szabadidőm rovására. Az oldalt működtető Alapítvány évek óta nem kapott semmilyen pályázati támogatást, így ha saját, családi forrásból fenn tudjuk tartani és üzemeltetni az oldalt, már azt jó eredménynek érezném.

B.L.

***

A témához kapcsolódik:

A Greenpeace szénerőműveket vesz, hogy bezárhassa őket

A magyar kormánypárti média kihúzná a talajt a zöld mozgalom alól

Nemrég két blogbejegyzésben írtam le részletesen, hogy a magyar kormánypárti média miként igyekszik preventív csapást mérni a magyar atomellenes mozgalmakra.
Idéztem számos cikket, amelyek azt állították, hogy a németországi zöldek, sőt volt olyan online médium, amely egyenesen a nyugati zöldekről beszélt, szóval a német zöld mozgalom a szén alapú erőművek ellen tiltakozik. Ráadásul, és itt jön a lényeg, eme lapok szerint a lignit felhasználása helyett, 180 fokban elfordulva korábbi politikájuktól, a zöldek az atomenergiát pártfogolják és szorgalmazzák.
A nyilvánvaló társadalmi-politikai cél annak bevésése az emberek tudatába, hogy az atomenergia veszélytelen, barátságos, nyugaton ezt vallják. Márpedig ha ez így van, akkor fölösleges tiltakozni Paks 2, a bodai atomtemető létesítése és a mecseki uránbánya újranyitása ellen.

Az Energiaklub jóvoltából novemberben németországi tanulmányúton vettem részt, ahol módomban állt Alsó-Szászország néhány zöld vezetőjével találkozni, akik meglepődtek a magyarországi híreken, nem tudtak arról, hogy a politikájuk forgolódna.
Erről bővebben itt írtam:  > A német zöld mozgalom szíve az atomellenesség

Az utazás az Energiaklub deklarált céljához igazodott:

Célunk az, hogy a Pécsett és környékén élő aktív állampolgárokat segítsük abban, hogy minél több információjuk legyen a környékre tervezett nukleáris beruházásokról (bodai atomtemető, mecseki uránbánya), ezek lehetséges környezeti hatásairól és a lakossági beleszólás és véleménynyilvánítás lehetőségeiről.

A nyitóképen a maroknyi magyar csoport néhány tagjának “biztonságtechnikai oktatása” az ASSE 2, egykor biztonságosnak tudott, most kiűrítésre váró atomtemetőben, az egykori sóbányában, az aknába történő leereszkedés előtt.

Lignitellenesség, atomenergia ellenesség – Németországban lép a Greenpeace

Az új hírek megerősítik oknyomozásom eredményét. Mint a Napi.hu beszámol róla Szénerőművet vesz a Greenpeace Németországban.

Hagyományos erőmű
Hagyományos erőmű légszennyezése

Németországi forrásokra hivatkozva arról olvashatunk, hogy a Greenpeace lignitbányát és erőműveket vásárol, hogy azokat bezárhassa és helyettük megújuló energiát termeljenek.

“A hamburgi székhelyű zöldenergia-szolgáltató cég egyszerűen le akarja állítani az RWE szenes erőműveit. Be akarja zárni a lignitbányákat, hogy a helyükre egy összesen 8,2 GW-os szél- és napenergiás termelőközösséget léptethessen be a rendszerbe. Ennek összköltségét, befektetési összegigényét teszik szakértők 7 milliárd euróra, melyet szeretnék mindenféle állami támogatás nélkül, állampolgári és vállalkozói részvétellel biztosítani.” – olvashatjuk.

A magyar kormánypropaganda ebből persze nem csinál országos hírözönt, mert még a végén a magyarok fejében ez lenne a követendő minta!

***

Korábban a témában: Az atomsimogatók csúsztatnak

B.L.