Címke: Aarenson

Az első rész itt olvasható:
Milyen szakmát tanuljon a gyerek? – 1/2

Az előző részben taglalt előzmények után tehát megkapom a gyakori kérdést: Szóval fejvadászat? Akkor mond meg nekem, mit tanuljon a gyerek, mi lesz jól fizetett munka 10-15 év múlva?

Már kezdek rutinba jönni, mert azzal kezdem, hogy van rövid válaszom és hosszú, melyiket mondjam?
Általában a rövidet kérik: olyan szakmát kell tanulni, amiben a gépek ügyetlenek lesznek. Amely kreativitást, a kiszámíthatatlanság kezelését, vagy az emberekkel való foglalkozást célozzák. Szerezzen minél általánosabb, de magas szintű tudást, amelyet 1-2 év alatt el tud vinni speciális irányba majd.

Mit csinálnak a fejvadász cégek?

Persze van hosszabb válaszom is: a fejvadász cégek egyrészt kiszolgálják az éppen aktuális munkaerő igényt, de fürkészik is, melyek lesznek a közeljövő keresett ágazatai, hiszen egy még időben kialakított rálátás a szakmákra és legfőképp annak képviselőire, lépéselőnyhöz juttatnak bennünket a piacon. Ezt tettük az Aarenson-nál 15 éve is, amikor a mérnöki, vagy IT területek felé fordultunk, vagy 7-8 éve, amikor az akkor induló startup világba merültünk bele, tudatosan. Most is ezt tesszük, próbálunk előre tekinteni.

Biztosak vagyunk benne, hogy jelentős átalakulás előtt áll jó néhány ágazat. A gyártási szegmens szinte egésze, a logisztika, csomagolástechnika szintén. A mezőgazdaság, az élelmiszer ipar nagy része csakúgy. A pénzügyi területek is nagy változás küszöbén állnak. A képzettséget nem igénylő, egyszerű munkafázisok megszűnőben vannak. Ami pedig a már most is tapasztalható képzett munkaerő hiányát illeti, az csak fokozódni fog.

Tehát azt tanácsoljuk, hogy tanulni kell, és akár műszaki, akár humán területet választ a mai fiatal, a tudás mindig biztos alapot, elrugaszkodási pontot jelent majd. Lehet agrármérnök, vagy java fejlesztő, ha egy szakmai területet jól megismer, és készen áll az új ismeretekre a megfelelő időpontban, akkor nagy baj már nem lehet.

A jövő kulcsa a folyamatos tanulás

Azt szoktam tanácsolni, hogy barátkozzanak meg a gondolattal, hogy a most pályakezdő generációnak arra kell berendezkednie, hogy folyamatosan tanulnia kell majd, akár 2-3 teljesen új szakmát is el kell sajátítania majd élete során. És bizony megeshet, hogy mire egy professzióban jóvá válnak, dobhatják is el, és rugaszkodhatnak neki az új tudás megszerzésének.

Ebből következik, hogy a legbiztosabb recept az, ha magát a tanulást tanulják meg. A gyors ismeretszerzés képessége lesz az adu ász a jövő munkaerő piacán.

***
Bogdanovits Péter
Aarenson – fejvadász cég, munkaerő közvetítés

Korábban a témában:
A munkavállalók hatvan százaléka váltana
Outplacement – gondoskodó elbocsátás

Azt kérdezik: mit tanuljon a gyerek

Amióta gyermekeim közegében, a szülők között elterjedt a híre, hogy mivel foglalkozom (ti.: HR tanácsadás), ugyan azzal a gyakori kérdéssel szembesülök. Fejvadász munkatársaim, akikkel már sok éve együtt dolgozom a munkaerő közvetítés területén, és szintén gyermekesek, előre figyelmeztettek, hogy ez a sors vár rám. Hozzám nem azzal fognak fordulni a szülőtársak, hogy milyen volt a nyári lovastábor, vagy hogyan tettünk szert arra a tenyérnyi lila foltra a kislány lábszárán.

Felém egyetlen típusú kérdés érkezik majd a következő másfél évtizedben:
Milyen szakmát tanuljon a gyerek? Mire lesz munkaerőpiaci kereslet 10, 15 év múlva? Mit okoz a mesterséges intelligencia, a robotizálás, a közösségi tudásmegosztás a munka világában? Lesz-e még szükség mérnökökre? És jogászokra, fodrászokra, zenetanárokra…

Az emberi alkalmazkodóképesség határán?

A kérdés egyébként nagyon is jogos. A technológiai fejlődés mára olyan sebességet ért el, amelyet az emberi alkalmazkodóképesség már nem tud követni. Kutatók szerint mire egy új technológiai eszközt, megoldást az emberiség magáévá tesz, és azt magabiztosan használja, átlagosan 6 év.

Hol vagyunk már ettől a sebességtől? Egy 6 évvel ezelőtti technológia ma már őskövületnek számít. És a tempó csak fokozódik. Ezért természetes, hogy a többségünk úgy érzi, kikerült a kezünkből a jövőnk irányítása, nem vagyunk befolyással arra, hová tart a technológia, és ezzel együtt a világ. Ad abszurdum és leegyszerűsítve, a robotok elveszik majd a megélhetésünket.

Mit gondol a fejvadász?

Így aztán jogosan érezzük azt is, – és ha az ember munkahelye egy fejvadász cég, akkor különösen tapasztalja – hogy a megszerzett tudás már ma is nagyon gyorsan inflálódik a munkaerőpiacon. Egy szaktudás, vagy diploma megszerzésének a megkezdése és befejezése között eltelt idő alatt szakmák válnak érdektelenné, és váltják fel egészen újak. Ráadásul mire abban a szakmában, idővel megfelelő mennyiségű rutint is szerzünk, és kimondhatjuk, hogy jó szakemberei vagyunk, már lehet, hogy megmosolygott tartalékosai vagyunk a partvonalon túl a munka világának.

És ejtsünk pár szót azokról a mintákról is, amelyeket a pályaválasztás előtt álló gyermekeink nap mint nap látnak. Influenszerek százezrei szereznek vagyonokat tudás, hozzáadott érték közvetítése, valódi munka nélkül.
Youtube, Tik-tok, Instagram sztárok keresik meg egy tanári fizetés sokszorosát a szó hagyományos értelmében vett szakmai teljesítmény nélkül.
Mit üzen ez egy mai tizenévesnek?

Semmi esetre sem azt, hogy vágjon neki egy rengeteg tanulás és lemondás árán megszerezhető diplomának. A mai kamasz társadalom követendő és irigyelt alakjai nem az élelmezési krízis megelőzésén csendben dolgozó agrármérnökök, hanem a közösségi média felkapott szereplői.

Egyszóval csak kapkodjuk a fejünket pályaválasztás ügyben. Mik a tanácsaim? Erről a következő részben. (Mint egy jó influenszer).

Bogdanovits Péter
Aarenson – fejvadász cég, munkaerő közvetítés

***
A második rész: Milyen szakmát tanuljon a gyerek? – 2/2

Korábban a témában:
A munkavállalók hatvan százaléka váltana
Outplacement – gondoskodó elbocsátás
De mit keres a fejvadász cég az asztalon?