Az elszámoltatás nem vagyoni vonatkozásai

Az eszmei károk és az elszámoltatás

Az előző bejegyzésben, Az elszámoltatás csak pénzben méri a kárt címmel csupán felvillantottam az elszámoltatások megszokott rendjét és szűkös voltát.
Ugyanis a hatalomváltások alkalmával, legyen bár szó parlamenti, önkormányzati, intézményi, céges vagy egyéb párt-, vezetőség- vagy személycserékről általában a vagyoni kárt szokták feltérképezni, vizsgálni.

Erre példát is mutattam, a Pécsett zajló elszámoltatás állapotát, eredményeit villantottam föl. Természetesen az önnálló honlappal is rendelkező elszámoltatás itt is színtisztán forintok eltűnéséről, elherdálásáról szól, vagyis anyagi károkról.
De nézzük meg, lehetséges volna-e a nem vagyoni károk feltérképezése is, léteznek-e megfogalmazható, elméleti alapjai az ilyen jellegű számonkérésnek. Vegyük példának ismét Pécset.

A nem anyagi károk felmérésének lehetősége

Ha elfogadjuk Piskóti István — Dankó László — Schupler Helmuth Régió- és településmarketing c. könyvének gondolatmenetét (KJK-Kerszöv Jogi és Üzleti Kiadó Kft., Bp. 2002.) egy-egy város funkcióit az alábbi részterületeken határozhatjuk meg és vizsgálhatjuk:

  • gazdasági jólét
  • közösségi jólét
  • kulturális jólét
  • környezeti jólét

Ennek a felosztásnak a fényében az láthatjuk, az elszámoltatás tulajdonképpen csupán egyetlen szempontra korlátozódik, bár a számlák ellenőrzése minden részterületen megtörténik. De csak a számláké.

A kulturális jólét terepéről példaként már korábban említettem, hogy a fideszes városvezetés által kinevezett kulturális vezető leállíttatta az Alföldi Róbert szereplésével meghirdetett darab már folyó jegyárúsítását és indoklás nélkül betiltotta a darab bemutatását. (Igenis! miniszterelnök úr.)
Meglehet, anyagi értelemben nem történt károkozás, ám a közösségi jólét, a kulturális jólét területén bizony, hogy károk keletkeztek.

Pécs a Kultúra városaként hirdette és hirdeti magát, és eközben politikai alapon – mert mi más volna Alföldi Róbert vegzálása – mesterségesen ketté hasítja a kultúrát fogyasztó polgárok csoportját.
Tessék, ezt kapta a közösségi jólétre és és kulturális jólétre vágyó helyi polgárság!
Arról már nem is beszélve, hogy a betiltott színdarab színtársulata még 2021 telén is arról ír online reklámkiadványában amely mindenhová eljuthatott Magyarországon Pécsett betiltották a darabot, már ez is jelzi, érdemes jegyet váltani rá!
Aligha vitatható, hogy több lépcsőben is kár érte a várost, nem csak a belső, lakossági kohézió, jóllét, hanem a külső vonatkozásban, a város jó hírnevének (goodwill) csorbulása révén is.

Amikor a polgármester ízlése szobrot teremt

A pécsi Király utca elején egy kályhafesték aranyával „pompázó”szobor ül bánatosan egy kávéházi asztalnál. Hivatalosan ezt Weöres Sándor szobornak mondják.
Keletkezéstörténete szerint Pécs korábbi, fideszes polgármestere járva az országot, látott néhány Kligl Sándor alkotást, nagyon megtetszettek neki, ő is akart egy ilyent Pécs városába.
Pécsett számos jó nevű szobrász, képzőművész működik, de mit tesz Isten, erre a bánatos micsodára inkább név szerint adott meghívást a város Kligl úrnak, mert a polgármester úr után az önkormányzat is az ő szobrait szerette meg.

Igaz ugyan, hogy merültek föl kifogások a hazai szobor-pályáztatás és a művészi-esztétikai értékek ügyében, de ha egyszer a fideszes városvezetőknek országszerte jó az ilyesfajta szobor, akkor az jó lesz itt is.
Az átadás alkalmával a műalkotásnak mondott szobor alkotója a városhoz való kötődéséről is meleg hangon megemlékezett. Jelezte, Pécs nagyszerű kirándulóhely.

Weöres szobor szoborliszttel
Mém az aktusról

(Mint fentebb említettem, Pécs a Kultúra városa, 2010-ben egyenesen az Európa Kulturális Fővárosa címet viselte, mindezen túl világörökségi helyszín, híres múzeumokkal teleszórt belvárossal.)

A kultúrát értő és szerető pécsi közönség véleményét az átadó ünnepségen Böszörményi István szobrászművész “tolmácsolta”.
Liszttel szórta be a bánatosan ülő, szobornak kikiáltott mű-alkotást.

Országos botrány kerekedett

Az Index például ilyen címmel és sorokkal állt elő:

„Cenzúra és hamisítás: így nyomták be a Weöres-szobrot Pécsre
…Amikor viszont nyomozni kezdtünk, hogyan kerülhetett egy nyilvánvalóan amatőr szobor Pécs sétálóutcájába, váratlanul a nagypolitika és mutyi sűrűjében találtuk magunkat.”
https://index.hu/belfold/2014/12/04/weores_sandor/

A 444 se tétlenkedett:

„Liszttel öntötték le Weöres Sándor szobrát Pécsen – 444
…A szoborba 5 milliót adott a Nemzeti Kulturális Alap, aminek a bizottságában benne van a szobor alkotója, Kligl Sándor is.”
https://444.hu/2014/11/11/liszttel-ontottek-le-weores-sandor-szobrat-pecsen

Ilyen az, amikor a közösség, a hozzáértők véleménye nélkül, vagy annak ellenére, sőt azt meghamisítva dönt egy városi vezető, s viszi keresztül tűzön-vízen át az akaratát.
De elszámoltatás – hiszen az esztétikai kár, a sérült vezetéstudományi standard, a város goodwilljét érintő romlás forintban aligha kifejezhető – nem várható.
Mint ahogy a gazdaság területéről a Zsolnay porcelángyára ellen létrehozott Ledina Manufaktúra városi imázst aláásó története sem kerül elő, miképpen a környezetünket veszélyeztető bodai atomtemető körüli elhallgatások csúfsága sem.

Az akadályokról

2017 decemberében Pécs város önkormányzata határozatban fordult Pécs lakosságához, hogy megakadályozza az Emberség Erejével Alapítvány, a civil közösség irodához, közösségi helyiséghez jutását:

„Felkérünk minden Pécsi Polgárt, vállalkozást, szervezetet, hogy ne adjon helyt a Soros-féle kampányközpontnak. Ne adjon tulajdonba, bérbe, használatba semmilyen helyiséget! Ne segédkezzen senki otthonunk, Európa, hazánk, Magyarország és szeretett városunk, Pécs jövőjének kockáztatásában, ne segédékezzen Soros György tervének megvalósításában.”

Per lett a határozatból, amelynek során a perlő Emberség Erejével került ki „győztesen”.

Az ítélethirdetést magam is figyelmesen hallgatva, megragadta a figyelmem a bíró ama érvelése, hogy a határozatot az önkormányzati testület elé terjesztők nem vonhatók felelősségre. Hiszen ők csak javasoltak, a döntést a testület hozta. Márpedig testület személyenként sem vonható felelősségre.

De ez csupán egyetlen momentuma az akadályoknak.
Kormányzat és önkormányzat eltérő színezete, a helyi ellentétek és érdekek számos akadályt gördíthetnek a nem vagyoni károk felszínre hozásához.
Ezek célja persze jobb volna, ha nem a leszámolást szolgálná, hanem a többé ilyet nem lehet csinálni elvből táplálkozna.
*****
Az előzmény:
Az elszámoltatás csak pénzben méri a kárt

Kapcsolódó bejegyzés:
A Böszörményi ítéletről

Bognár László

Az elszámoltatás csak pénzben méri a kárt

Városmarketing: túl a pénzbeli károkozáson

Az elszámoltatás fogalma végigkíséri a rendszerváltás, a magyar demokrácia történetét.
A politikai pártok fennhangon hirdették és hirdetik, Magyarország nem lehet következmények nélküli ország. A hatalmon lévőknek, mind az országos, mind a helyi színtereken, a városokban, a falvakban el kell számolniuk a vagyonnal.
Lehetőleg ezt folyamatosan, üvegzseb megoldásokkal, az átláthatóság biztosításával kell(ene) bemutatni.
Ám hatalomváltáskor, az önkormányzat színezetének megváltozásakor , a szervezetek, körök, egyletek vezetőváltásakor mindenképpen elszámoltatásra szokás sort keríteni.

Elszámoltatás és politikai marketingkommunikáció

Az elszámoltatások azonban mindig anyagi értelműek: mennyi hiányzik a pénztárból, milyen vagyontárgyak, ingatlanok kerültek elkótyavetyélésre, milyen fiktív számlák keveredtek véletlenül vagy ki tudja hogyan az elszámolások közé.
Országos szinten általában elszámolási biztosok loholnak a leváltott pártok, pártszövetségek tettei, gazdasági lépései után. A szocialista Keller László Közpénzügyi Államtitkársága, a másik oldalon Budai Gyula elszámoltatásért felelős nagyonmegbízott dübörgött a vélt tolvajlások, a feltételezett felelőtlen gazdálkodás nyomába.

Ezek a kutakodások olykor legalább annyira terheltek voltak a politikai marketing túlhajtott eredményhajhászásával mint az igazság iránti sóvárgással.
Szilvási György rabszíjon vezetése a televíziós kamerák előtt, volt miniszterelnökök beszámolói a filléres vásárlások számláinak kéjes követeléseiről legalábbis erről tanúskodnak.
Bár Tocsiktól Dr. Völnerig sokan, nagyon mély ismeretekkel igazolhatnák a kutakodások valós alapjait is.

Pécsett immár üvegből van a zseb

Önkormányzati szinten napjainkban Pécs városa jár az élen a szigorú elszámoltatások ügyében. A Mecsek lábánál a pénzügyi értelemben állami felügyelet alá terelt fideszes vezetésű önkormányzat súlyos adósságokat hagyott a 2019-es választáson győztes ellenzékére.
Az új polgármester, megtartva választási ígéretét, jogászokból, pénzügyi szakemberekből álló csapattal vizsgáltatja az eladósodott város volt vezetőinek, társaságainak működését. A művelet hivatalos városi honlappal is rendelkezik.

A pécsi elszámoltatás honlapja – részlet a nyitólapról

Ez a pillanatnyi állapot szerinti, igen merész összegekre rúgó visszaélések feltárását mutaja meg.
Az ügyek száma 27, a feljelentéseké 20, az elkövetési érték 1 904 254 000 Ft, elrendelt zár alá vétel 290 388 911 Ft.

A pénzügyi károkon túl

Egy nagyon egyszerű példával szeretnék rámutatni arra, hogy egy-egy testület, vezető nem csupán anyagi kárt okozhat, hanem hosszú távon teheti tönkre, vagy legalábbis teheti nehézzé egy város normális életét akár a hírnevével együtt.
Az Átrium Színház a 2021. évi Black Friday alkalmával elektronikus levélben értesített, hogy az előadásai a jeles alkalomból kedvezménnyel tekinthetőek meg.
Az előadások között ott szerepel az Igenis, miniszterelnök úr! című színdarab is. Erről a darabról így ír a színháztól kapott elektronikus küldemény:

“Az Igenis, miniszterelnök úr! egy brit televíziós sorozat alapján készült, amit még maga a Vaslady, Margaret Thatcher is szívesen nézett, azonban a színdarabot Pécsett betiltották. Szerintünk ennél jobban nem kell magyarázni, hogy miért érdemes látni.”

A betiltásnak mondott aktus 2018-ban esett meg, de láthatjuk, annak szégyene Pécsett és a pécsieken maradt. Pedig már más színű a városvezetés és az általuk kinevezett kulturális vezetés sem tiltana ki színdarabot a Zsolnayból a jegyárusítások megkezdése után azért, mert abban Alföldi Róbert is szerepel.

A város közössége ellen elkövetett károkozásokról persze semelyik városban nem készül honlap. Például arról, hogy Pécs fideszes önkormányzata határozatilag felszólította “alattvalóit”, Pécs polgárait hogy ne adjanak ki helyiséget az Emberség Erejével Alapítványnak, mert ezek a civilek sorosisták.
Az ilyen méregkihelyezés számszakilag nem mutatható ki – de hosszan, tovább rombol.
És a gyűlöletmentes városi élet teljessége ugyanúgy hiányzik, mint az eltulajdonított forintjaink!

***
Kapcsolódó bejegyzések:

A pécsi elszámoltatás honlapja
Alföldi és a cenzúra avagy kőfaragók és balett-táncosok
A Pécsről kitiltott Alföldi Róbert Szigetváron

Mintegy a téma folytatása:
Az elszámoltatás nem vagyoni vonatkozásai

Bognár László

Már a vibrátor is jelent

A lehallgatás vagy az azt övező csönd a riasztóbb?

Miközben már a háztartási eszközök, a készülékek és a vibrátor is ártatlan arcát mutatja, aközben mégiscsak történik valami.
Az online médiumok némelyike töpreng kicsikét azon, miért nem követi brutális felháborodás a magyar újságírók és üzletemberek, vagyis a kormánykritikus betűvetők és pénzaratók lehallgatását.
Például:

  • QBIT: A Pegasus ügynél kisebb lehallgatási botrányba is buktak már bele politikusok
  • 444.hu: Lefotózta Orbán igazi arcát, katonai kiberfegyverrel figyelték meg, mindenki megvonta a vállát

Más médiumok az ellenoldalon a csitítás, a téma ellehetetlenítése, bagatellizálása érdekében hányták a szót és a grimaszt a tv-ben, meg a karaktert a billentyűzetükre:

  • 888: Pegasus – vihar a biliben
  • HírTV Sajtóklub (2021.09.20): A bolsi Apró klán rögeszméje a Pegasus lehallgatási ügy

Azt hiszem, az utóbbi csoport léphet a dobogó legmagasabb fokára, hiszen hetek óta síri csend honol a témában.

Igaz, nálunk még a vibrátor ügy is csendben zümmög csak, pedig az is kiverhetné a biztosítékot.

Már a vibrátor is jelent

Kasmír Hill technológiai újságíró és Surya Mattu művész, oknyomozó újságíró, mérnök a TED-en érdekes és egyben ijesztő előadást tartott az Amit az okoseszközei tudnak (és megosztanak) Önről címmel.
Kasmir Hill lakásában 18 okoseszköz működik. Mérnök kollégája egy olyan szerkezetet épített be, amely azt figyelte, ezek az eszközök küldenek-e információt valahová és ha igen, akkor mit.

Kiderült, az elektromos fogkefe nem csak a használóját figyelmezteti, hogy baj lesz a fogakkal ilyen renyhe használat mellett, hanem máshová, vélhetően a gyártóhoz is megküldi a felhasználó primitív hozzáállásának adatait.
Az okos ágy az alvás mélységéről jelent a weben kifelé is.
A mérnök kolléga simán ki tudta olvasni a tv által tovaküldött adatokból, hogy kollégája, Hill milyen műsort mennyi ideig néz.
Az igazi tudás azonban akkor érte el, amikor megtudta, hogy a hölgy a vibrátort milyen hőmérsékleten és frekvencián szereti működtetni! Valóságos orgazmuskutatás zajlik a legintimebb környezetben.

A gyártók mind derék, társadalmi pillérnek számító vállalatok

Bár a gyártók ilyesfajta lebukáskor mindig arra hivatkoznak, ők tulajdonképpen a vásárlók érdekében járnak el, hiszen a következő termékben már benne lesz az így szerzett tudás – azért látható, hogy a háttérben adás-vétel is zajlik.
Például jó pénzért megmondják, mit néznek az emberek a televízióban, melyik műsorban érdemes hirdetni.
És ez még csak a finom polgári eleje a dolgoknak.

Mert mi van akkor, ha nem a kolléga tudományos érdeklődésből, hanem a titkosszolgálat helyez el megfelelő routert, ha úgy gondolja, hogy az ellenzéki hölgy orgazmusa vagy orgazmusképtelensége is fontos információ lehet.

Na, ezt hozza össze a Sajtóklub a Pegasus ügy mintájára a bolsikkal!

Bognár László

***

A témánkba vág, elolvasásra javaslom:

A szolgáltatás és a szolgálat szavai

Kik azok a gyalogosok? – kérdezhette magától a tanácsadó, mielőtt belerúgott volna egy asszony hasába.

Miként fogom szólítani…

Az ügyfeleket még cégen belül is illik X úrnak, Y hölgynek szólítani, még ha éppen nincsenek is jelen a szóban forgó ügyfeleink, mert így folyamatosan megadjuk azt a tiszteletet, amely nem csak kijár, hanem szükséges is ahhoz a szolgálathoz, amit a munkánkkal végzünk számukra. Ilyen a szolgálat, ilyen legyen a szolgáltatás. Ez része a szolgáltatásmarketing folyamatának.

Persze láttam-hallottam már más cégnél olyant, hogy jaj, megint annak a parasztnak fogunk dolgozni; te jóisten, megint a skót ügyfél sirámait kell majd hallgatnunk; az a pökhendi fráter lyukat beszél majd a hasamba … és így tovább. Biztosra veszem, hogy ez a hozzáállás a teljesítményben is meg fog mutatkozni.

Szolgáltatás és szolgálat egy tőről fakad

Éppen ugyanezért aggályos, amikor politikusok szájából hallunk olyan kifejezéseket, hogy “panelproli”, “nyugger”, “libernyák”, “inas” és hasonlók, mert ezekből aligha következik a SZOLGÁLAT alázata és elhivatottsága a politikus részéről.

Művelt sakkjátékosok nem parasztot mondanak, amikor gyalogról esik szó! Erre már csak azért is érdemes figyelni, mert a gyalog az egyetlen figura a táblán, amelyik – aki ? – másik figurára cserélhető. Lehet belőle például huszár, aki aztán paraszt sorsúvá teheti a királyt.

Király, bástya, huszár, gyalog sakktáblán.

Apropos sakk. A királyok kora lejárt, a bástyából kilopták a cementet, a futó külföldön keresi a kenyerét, a vezér nem nagyon illik a demokráciához – így most már mégiscsak a gyalogban bízhatunk – talán!

***

Kitekintés a szolgáltatások világára: egy blog, telis-tele a szolgáltatásokból nyert tapasztalattal. És egy olyan website, ahol a potenciális ügyfélért sorakoznak.

B.L.

A pécsi Esztergár-kultusz

A történeti tudat újraalkotásának kísérlete

Pécsett alig egy hónapja újra átadták a város szociális díját, az Esztergár-díjat. Dr. Esztergár Lajos egykori pécsi polgármesterről utcát is neveztek el a mecsekaljai városban, s emléktábla is őrzi emlékét. Sőt elneveztek róla közintézményt is. Ám az ő nevéhez tapad 4000 pécsi, zsidó polgár kifosztása, gettóba kényszerítése és Auschwitzba hurcolásának előkészítése is.

A rendszerváltás idején született meg az igény a szocialista hősök, „kommunista” példaképek leváltására, hogy helyükre a polgári értékrendet feltámasztó hősök kerüljenek.
Rozs Andrásnak az Esztergár Lajos politikai közéleti szerepe a 40-es években és 56-ban c. dolgozata ezt mondja (Pécsi Szemle, 2002/4. szám):

„ … a polgári társadalom önidentitása számára fontos történeti tudat újraalkotása már elindult…
Utóbbi célt nemcsak az országos történelmi kép kialakításához, hanem a helyi – regionális, megyei, városi, községi – történet megalkotásához is szükséges felállítani.”

Pécsett Esztergár személyében igyekeztek megtalálni a polgári értékeket

Dr. Esztergár Lajos polgármester, egyetemi tanár a korabeli Magyarország 30-as éveiben szegényeket segítő programjával, szociális intézkedéseivel joggal szerzett országos hírnevet magának. (V.ö. „Pécsi Norma”). Ez vitathatatlan érdemeként tudható be.
Ám a polgári értékek hordozójának szereplőjével akadt egy kis baj. Ennek a gondnak a mibenlétét egy élet közeli történelmi képpel tudom illusztrálni:

„A zsidókat a csendőrségnek történt átadás előtt módszeresen kifosztották: elvették személyi irataikat, a különböző helyeken (bankok, múzeum, zeneiskola, rendőrség) leadott értékeikről kapott átvételi elismervényeket, a házasoktól ekkor vették el a gyűrűiket, mindenkitől a maradék készpénzt, és egyéb értékeket. A férfiaknak le kellett vetkőzniük a csendőrök előtt, hogy azok lássák, nem csempésznek-e valamit magukkal, de csak “szemrevételezés” történt. A nők sokkal rosszabbul jártak: a szülészeti klinikából kirendelt bábák “testüregi motozásnak” vetették alá őket. A túlélők elmondása szerint csak kettőnek volt gumikesztyűje, de azokat sem mosták le, mert a “motozószobában” víz nem állt rendelkezésre. A bábák több nagylányt “feltéptek”. A zsidók kifosztásában részt vevő hatósági és karhatalmi közegeknek valamint a bábáknak dr. Esztergár Lajos polgármester kiemelt napidíjat utalványozott – a zsidó vagyon terhére. „
Forrás: A pécsi gettólista; Hábel János írása

Esztergár-díj
Pécs szociális díja 2015

A polgári értékek hordozására kijelölt személy emléke tehát azt a problémát cipelte a hátán, hogy 1944-ben a pécsi zsidók gettóba szervezését, kifosztását, a náci haláltáborba küldésének előkészítését az ő polgármesteri vezénylésével bonyolították le.
(Idézet ismét Rozstól: “Az 1944. április 28-án érvénybe lépett úgynevezett gettó-rendeletet a pécsi polgármesteri hivatal munkatársai hajtották végre, igénybe véve a Pécsi Zsidó Tanács vezetőinek segítségét. Esztergár polgármester jelölte ki a gettót…”)
Külön problémát jelenthetett a hősteremtés lendületét tekintve, hogy számos magyar város nem hajtotta végre a gettósítást!
Hadd idézzek ismét Rozs Andrástól:

„Nem minden városban hajtották végre azonban a zsidórendeleteket, Kecskeméten például a város négy különböző pontját jelölték ki a zsidó lakosok számára, Baján utcákat jelöltek ki, de nem zárták le azokat, Hódmezővásárhelyen pedig egyáltalán nem jelöltek ki gettó-területet.”

És mindehhez társult még: Pécs főispánja, Nikolits Mihály nem volt hajlandó az embertelenségben részt vállalni, s így ő, mintegy Esztergár kontrasztjaként jelenhetne meg, ha a mai város polgárai tudnának róla.

(Idézet Nikolits Mihálytól: „Nem akarok olyan kormányrendszerben szerepet vállalni, amely állampolgárainak egy csoportját egy idegen hatalomnak adja át, és azok elszállításában közreműködik.”
Forrás: hetedhethatar.hu/hethatar/?p=7393) Dr. Vargha Dezső írása

További gondként jelentkezhetett, hogy akadtak olyan magyar polgármesterek, tisztségviselők – nem kevés kockázatot vállalva – akik inkább lemondtak tisztségükről, de nem voltak hajlandóak részt vállalni a bűnből. Ilyen volt Pálfy József Szeged polgármestere, dr. Krátky István, Nagykanizsa polgármestere – olvasható például Vörös István Károly: A pécsi zsidók tragédiája 1944-ben c. esszéjében.

Ha mindez eljuthatna Pécs mai lakosságához, erősen kétséges, hogy ragaszkodnának a pécsi polgárok a történelmi tudatuk formálásának szándékával rájuk tukmált példakép, Esztergár megtartásához.

El-eltűnnek a pécsi történetírásból az áldozatok

Emléktábla, Pécs, Gettó volt itt.
Eméktábla az egykori gettó falán

A tudatformálás lendülete sajnos nem tört meg a gondok láttán. Egyfelől hangsúlyt kaptak valóban meglévő tények, például az, Esztergárt nem ítélte el a Népbíróság.
Másfelől pedig megkezdődött a történelem meghamisítása.
A Pécs Lexikon Esztergár címszava alatti szövegben nem szerepel a gettó szó, nincsen benne szó zsidókról – a négyezer elhurcolt, kifosztott, meggyilkolt áldozatot kiradírozták Pécs történelméből.
Ugyancsak nincs szó a gettóról a Vargha Dezső által publikált Esztergár Lajos életútja c. írásműben. (Pécsi Szemle 2002/4. szám).

Újratervezés szükséges a történelmi tudatunkban

Ilyen ismeretanyag birtokában Pécs városának kötelessége volna a megosztó személyiségnek számító Esztergár kultuszának újragondolása. Legelőször is be kell fejezni a történelem meghamisítását, korrekcióra kell bírni az ebben résztvevő szakembereket.
Aztán ki kell alakítani egyfajta közmegegyezést: méltó-e arra Esztergár Lajos, hogy példaképünk lehessen.
Személyes véleményem szerint nem méltó rá.
A zsidó polgárok ellenében megvalósult működése sajnálatos módon lehetetlenné teszi – hogy egyéb, nem tagadható érdemei alapján – példaképünk lehessen. Ugyanis polgárok ezreinek kifosztása, megalázása, haláltáborokba hurcolásuknak az előkészítése – nem polgári erény!

***

A megrendítő téma korábban ebben a blog-magazinban:
A szégyen könyve: Pécsi levelek 1944-ből

És egy másik összefüggésben:
Szobrok, utcanevek – felborult pécsi közmegegyezés

A blogger, mint tényfeltáró újságíró a témában:
Mesekönyv-e a Pécs Lexikon

Bognár László

Tökmag a barackmagosoknak

Már államtitkári szinten az egészségük védelméért tenni akaró emberek bizalmával való visszaélés

Csalás államtitkári szinten

Egy európai kutatás szerint az európai emberek arra a kérdésre, hogy mely értékek a legfontosabbak a felsorolt fogalmak közül a boldogságukhoz, az egészség fogalmát hozták fel az első helyre (44,1%). A szerelem csak a dobogó második fokára szorult (12,9%) és a munka is erősen leszakadt a rá jutó 10,9 százaléknyi szavazattal. (Részletesebben: Orvosi váró 2.)

Joggal mondhatjuk tehát, hogy értékrendünkben az egészség kitüntetett helyen szerepel.
Most, hogy már államtitkári szinten is visszaélést tapasztalhattunk az egészség iránti vágyunkat kihasználva, érdemes elgondolkoznunk!

L. Simon László nem egy tökmag, de…

Mint köztudott, L. Simon László államtitkár borászata barackmagot kínált rák ellenes hatást tulajdonítva a terméknek, potom ezer forintért.
A barack magjának a tudomány mai állása szerint rák ellenes hatása nincs, csupán arra alkalmas, hogy tájékozatlan emberek ezer forintokért lelkiismeretlen árusok kasszáját tömjék meg az iszonyú betegségből való gyógyulás vagy annak megelőzése reményében.

Magazinunk mindemellett a maga házatáján is sepreget kicsit, hogy eleve kizárja a tudománytalan mágusok csodaszereinek térnyerését, legyenek azok egyszerű webbutikusok vagy egyszerű államtitkárok.

Mivel a termékek hatását nem vizsgálhatjuk és a tudomány eme ágát sem követjük napi rendszerességgel, a mai naptól az Egészsség linkek, linkkatalógus oldalunkon a Táplálkozás, étrend, receptek kategóriát töröljük!
Az eddig itt szereplő honlapok tulajdonosaitól elnézést kérünk ezért a drasztikus lépésért, hiszen jelentős részük minden bizonnyal nem a felelőtlen nyerészkedés kedvéért űzi mesterségét, de a már államtitkári szinten jelen lévő csalást mindenképpen meg akarjuk akadályozni!

És a hazaárulózással mi lesz?

Fodor Ibolya fideszes képviselőről, aki hazaárulónak nevezte a tüntetőket, kiderült: köztörvényes büncselekmény van az előéletében.

Fodor és a feddhetetlenség

Fodor Ibolya

Most már lassan országszerte tágra kerekednek a szemek, hogy miként is van ez Pécsett ezzel a fideszes nőszeméllyel, Fodor Ibolyával. A tüntetőket lehazaárulózó önkormányzati képviselő kijelentése ellen nem csak a Facebookon méltatlankodott a jónép – olykor nyomdafestéket és bájtokat sem tűrő modorban. Hanem még tüntetésre is sort került az egykor az Európa Kulturális Fővárosa címet birtokló városban, Pécsett.

És akkor még a hír is: a nőszemély köztörvényes előélettel bír, tizenkét és fél millióval távozott korábbi munkahelyéről.

A politikai, gazdasági történések Fodor körül

Fodor Ibolya frissen megválasztott fideszes politikus, a pécsi közgyűlés oszlopos tagja, facebook fiókjából emígy szólott a néphez:

”Ma az igaz, nemzetét féltő magyar ember tudatosan, higgadtan, felkészülve néz szembe az ellenséggel. Az utca jelenleg csak a gyarmatosítók és kiszolgálóik, a hazaárulók játszótere.”

Az RTL Klub kamerával keresett választ arra, hogy a felháborodás láttán nem kellene-e bocsánatot kérnie a tüntető polgároktól, ill. a Fidesz képviselőit is megkérdezte, kívánnak-e elhatárolódni képviselő társuk kijelentéseitől. Az RTL videójából arra következtethetünk, se a nőszemély, se a pártja nem talál kivetnivalót a fentebb idézett sorokban:

http://rtl.hu/rtlklub/hirek/hazaarulonak-nevezte-a-tuntetoket

A helyi hatalom képviselői ellen tüntetőket behívnák katasztrófavédelmi munkákra

Eközben a Fidesz pécsi internetes üzenő fala – amely szintén felháborodást váltott ki – a készülő tüntetés ellenében egy ellentüntetésre szóló felhívásnak adott helyet és némi fenyegetésnek is, némi katasztrófavédelmi munkaszolgálatra behívást kezdeményezve:

“Interneten és tüntetéseken rész vevőkről készül kamerafelvételekkel egyértelműen beazonosíthatók a szervezők, a résztvevők és a támogatók…Tagjaink egy jelentős része nyugdíjas, így lenne időnk az internet segítségével összeállítani a behívandók listáját.”

Kitiltatnák az egyetemről a HaHa tagjait

Emellett szóba került még a HaHa tagjainak a kitiltása is az egyetemekről.
Hogy miért nem törölte a felháborodást érzékelve a Fidesz helyi szervezete a tüntetésre készülő pécsiek hergelését szolgáló sorokat, azt azért érdemes volna megtudnunk. (Egyébként a honlap ezen részét valakik meghekkelték és meztelen fenekekkel zsúfolták tele.)

A hazaárulózással szembeni társadalmi felháborodás – Balogh Zoltán újságíró által – a nyilvánosság elé lökte az alábbi bejegyzést:

Bejegyzés Fodor Ibolya előéletéről

Az RTL Klub kamerája újra mozdult és ezúttal már napvilágot látott a tény: Fodor Ibolya fideszes képviselő sikkasztásért jogerősen elítélt személy.
http://rtl.hu/rtlklub/hirek/felfuggesztett-bortont-kapott

A Fidesz ma kijelentette, hogy vizsgálatot indít az ügyben, hiszen a pártjukat csakis feddhetetlen személyek képviselhetik. (Akkor ez a történet mi?)

Én a magam részéről nem vagyok nyugodt

Egyfelől elbizonytalanít, lám, milyen előélettel is hatalom közelbe, döntési pozícióba, közpénzek közelébe kerülhet valaki. A pártok szűrője vajon milyen minőségű, mennyire védi a polgárokat az ilyen meglepetésektől?

Másfelől feltűnik nekem, hogy a hazaárulózás mintha nem zavarná a Fideszt! Pedig az legalább akkora baj, mint hogy köztörvényes bűncselekmény miatt elítélt személlyel terhelték meg a közéletet!

B.L.

***

Frissítés 2014.12.10.

***

Más botrányokból:
Az elszámoltatás nem vagyoni vonatkozásai

Meztelen tiltakozók a Kaposvári Egyetemen

A rend országa leszünk. Rendes, jól öltözött polgárok fegyelmezett társadalma.

Kaposváron megmutatták

Meztelen tiltakozók a Kaposvári Egyetemen
Meztelen tiltakozók a Kaposvári Egyetemen

A Kaposvári Egyetem friss “dresszkódja”, vagyis öltözködési szabályzata kiverte a diákoknál a biztosítékot!
A rektori elvárás szabályozza a fiúknál a vizsgákon a zakóviselést, a lányoknál a harisnyát teszi kötelezővé és tiltja az erős sminket, a feltűnő kiegészítők viselését, utóbbit mindkét nemnél.

A “szabadosság eszméivel” fertőzött ifjúság a Kaposvári Egyetem művészeti karán meztelenre vetkőzve tiltakozott a hülyeség eme nagyvonalú megnyilvánulása ellen.

Az elektronikus média tanúsága szerint némi meglepetéssel veszi tudomásul a magyar jónép, hogy ilyesmi, mármint a dresszkód, egyáltalán megszülethetett.
Jómagam nem egészen értem a meglepődést!
Úgy gondolom, hogy a mai magyar társadalom tucatszám és törvényszerűen köpi ki magából az utasításokat, vagyis amikor kétharmados utat kaptak a konzervatív társadalmi erők, akkor ki-ki elfogadta – ha logikusan gondolkozott – a konzervativizmus társadalom feletti hegemóniáját. Vagyis a “rendet”, az utasításra, a hagyományok tiszteletére épülő világot.

És most rend van!

Az általános iskolában ott kell maradnia álló nap a gyerekeknek,  az egyetemeken meg fogják szabni a ruházkodás szigorú törvényeit, a hajléktalanokat el fogják takarítani az utcákról – mert rendnek kell lenni!

Szerencsésnek tekintem azokat, akik maguk vetkőzhetnek tiltakozásul…

***

Ajánlom még elolvasásra:

Az Internet és a hajléktalanok

Évnyitó a pedagógusoknak: ezt kapják

A rendőrség nagy erőkkel keresi a brutális pécsi támadót

A rendőrség nagy erőkkel keresi a brutális pécsi támadót

Pécsi támadások

2013-04-07. Az MTI a Baranya Megyei Rendőr-főkapitányság rendőrségi portálon megjelent vasárnapi közleményére hivatkozva azt közli aktuális híreiben, hogy a rendőrség továbbra is keresi a péntek hajnalban erőszakos nemi közösülést végrehajtani akaró, brutális tette után elmenekült férfit, akit Nyerges Zoltánként nevezett meg a közbiztonságért felelős szerv.

Nem első eset a rendőrség szerint

Mint ismeretes, Pécsett, éppen annak a pénteki napnak a hajnalán támadtak meg egy húsz éves egyetemista lányt, amikor egy másik hasonló ügyben életfogytiglanra ítélték ama másik ügy támadóját! A péntek hajnali támadás áldozata komoly árat fizetett a nemi erőszak elhárítása során: arccsontja és orrcsontja eltört és zúzódásokat szenvedett.
A lányt még ma is kórházban ápolják.
Vasárnap nap közben a TEK részvételével több akciót is végrehajtott a rendőrség Pécsett, és Komlón is erősödött a brutális támadó utáni üldözés.
Pécsett egyébként számtalan álhír terjeng, a helikopteres üldözéstől a támadó lelővéséig terjed a skála.
Ami tény: a Baranya Megyei Cigány Nemzetiségi Önkormányzat százezer forint nyomravezetői díjat ajánlott fel Nyerges Zoltán kézre kerítéséért.

Akkor most hogyan is állunk Pécsett a közbiztonsággal?

Tény az is, hogy a 23 éves Nyerges, aki korábban öt évet ült egy gimnazista lányon elkövetett nemi erőszakért, továbbra is szökésben van.
Tény továbbá az is, hogy egy pécsi nő facebook kezdeményezésére csütörtökön pécsi nők tüntetésére kerülhet sor, a közbiztonság javításának szükségességére híva fel a figyelmet.

***
Rendőr téma mindig akad Magyarországon:
Zsanett könyvet ír

Schmitt Pál nem mond le, itt marad nekünk

Schmitt Pál nem mond le, itt marad nekünk

Schmitt Pált úgy kell lemondatni

2012.03.30. Magyarország
Olyan politikai izgalom futott ma végig az országon, amilyen csak választások éjszakáján szokott.
Lemond vagy nem mond le? – ez volt a kérdés.
Mármint, hogy Schmitt Pál, Magyarország köztársasági elnöke lemond-e azok után, hogy a Semmelweis Egyetem szenátusa 2012. március 29-én délután megfosztotta az elnök urat a doktori titulusától.
A meghirdetett időpontban, este nyolckor, a közszolgálati televízió közreadta a nagy érdeklődéssel várt “interjút”.

Mikrofonállvány riporternek ácázza magát

Az idézőjel ezúttal nem idézett gondolat jeleként szerepel az interjú szóhoz illesztve, hanem a műfaj megcsúfolására utal. A riporter most tényleg beszélő mikrofonállványnak álcázta magát, a koreográfia szerint parádés “fenéknyalást” produkált, jól példázva, hogy hol is áll a magyar közszolgálati televízió a köz szolgálatában.
Borzalmas élmény volt amit kaptunk – ebből a nézőpontból is.

És persze abból a szempontból is, ahogyan az elnök úr, mintegy megsértve azáltal, hogy miközben ő komoly tárgyalásokat folytatott Koreában, addig itt a szenátus gyorsan, az ő megkérdezése nélkül elvette a doktori fokozatát.

Schmitt Pál ír majd egy másik dolgozatot, rendeset, nem lopósat

Az elnök úr mindazonáltal kijelentette, hogy írni fog nekünk majd egy másik dolgozatot, amelyben a zöld mozgalom szemszögéből tekint a sportra.

Szóval dehogyis mond le, már hogy mondana, amikor kemény, férfias munkával, az akkori normáknak megfelelően megalkotta társadalmilag hasznos dolgozatát. És ha a témavezetője szól, akkor ő bizony több idézőjelet is kitett volna, elvégre senki munkáját nem akarta kisajátítani, ellopni pláne nem, hiszen mindnek a nevét, akiktől idézett, a bibliográfiában megtaláljuk.

A ma este világosan felmutatta, miképpen ütközik most meg Magyarországon egy avitt, álságos, tekintélyelvű hatalom, vagyis az orbáni rendszer és a modern Magyarországot akarók erkölcsi felfogása.

Botrány van, politikai és erkölcsi válság – amelynek feloldásáért törvényes eszközök bevetésével harcba indul az ellenzék.

***

Témánkba vág:
Herevasalt vendég a TV2-nél

Karcsika a televízióban