Jönnek! Jönnek a belgák!
Ám a legeslegnagyobb különbség mégiscsak az, hogy a tét nem valamiféle kijutás, hiszen már kint vagyunk a tornán.
Dzsudzsák, a szürke mackós Király Gábor meg a szép gólos Gera Zoltán
Alighanem fölösleges volna elmondanom az utat, amellyel a belgákig jutottunk, hiszen a háromnegyed ország nagyon is jól tudja, csupán a rend kedvéért: először az osztrákok kaptak tőlünk egy zakót, aztán döntetlent játszottunk az izlandiakkal, majd a mesebeli 3:3 jött Cristiano Ronaldóékkal.
A marketing dumákat hadd mellőzzem, az olyasféléket, amilyeneket a hivatalos hírekben mondanak, hogy a magyar válogatott CSOPORTELSőKÉNT jutott a nyolcaddöntőbe a franciaországi labdarúgó Európa Bajnoskságon.
Ezt a csoportelsős szöveget azért nem szeretem, mert kísértetiesen hasonlít a mexikói világbajnokság előtt harsogott hivatalos hírek szövegéhez: a magyar válogatott ELSőKÉNT jutott ki a mexikói világbajnokságra. Ez az ELSőKÉNT szöveg már a könyökömön jött ki, és a szöveg fájó értelmetlenségére az oroszok hat góllal világítottak rá.
Úgyhogy felejtsük is el gyorsan ezt a CSOPORTELSőKÉNT szöveget. Mondjunk inkább csak annyit: Dzsudzsák, a szürke mackós Király Gábor, a szép góljával kitűnt Gera Zoltán új csatába indul az Európa Bajnokságon.
A foci mögött persze mindig felsejlik a politika. Ám most nagy az egyetértés az örömben, az elszántság, hogy amennyire lehet, politikamentesen drukkoljunk mindannyian a válogatottnak. Hiszen jönnek a belgák!