Amíg otthon vagyok, nem zavar a “Maradj otthon” jelszó, sőt egyetértek vele. Azt is megértem, hogy a kiránduló helyként is funkcionáló települések a koronavírus járvány idején szeretnék, ha a településüket nem árasztanák el a friss levegőt keresők, űzve-hajtva a karantén bezártságát oldandó vágytól.
Menj haza, tűnj a fenébe
Ám, ha kilépek valamilyen okból és a célhely útjára festve azt olvasom: menj haza! – azt nem tartom barátságosnak! Az Orfűre vezető útra márpedig egyenesen ezt festették fel.
A települések többsége megelégszik a “Maradj otthon” felszólítással. Ez kézenfekvőnek tűnik, hiszen valóságos mozgalommá nemesedett a felszólítás és szlogenként működik.
Imádom Abaligetet!
Ennek ősidőkbe nyúló gyökerei vannak – a szüleim itt ismerkedtek meg, én itt fogantam, s bár hamar máshová helyezték apámat, s nincs innen gyerekkori emlékképem, odahaza gyakran szóba került a mesebéli hely, a régi szerelem színtere.
Tehát az, hogy az abaligeti cseppkőbarlang felé vezető út elé kihelyezett táblát mutatom példaként, nem rosszindulatból fakad, csupán jelzi, tegnap ott horgásztam, s megláttam a táblát, amit egyébként bárhol láthatnék az országban.
Később visszavárunk!
Szerény javaslattal élnék szeretett városaink és falvaink számára.
Szedjék le a Maradj otthon táblákat, töröljék a Menj haza feliratokat és azt írják ki: Később visszavárunk!
Ebből is ért a magyar és ez a szöveg udvarias formában a kölcsönös megbecsülést tükrözné!
Bognár László