Koronavírus: piacokat szűkít és bővít

– Buongiorno! – köszöntötte a pápa online közvetítés keretében nézőit-hallgatóit, jelét adva az új idők beköszöntének, amikor is a személyes jelenlétet felváltja a közvetítő-elemeken, médiumokon keresztüli képviselet.
Tulajdonképpen nem szokatlan ez, gondoljunk csak a televíziós közvetítésekre, amikor aranyszájú politikusok szórják közénk bölcselmeiket – csak ezt a formát tőlük már megszokhattuk. Viszont a pápától, a rokonainktól, a munkatársainktól, a barátainktól MÉG nem.

A koronavírus átrendezi az életünket

A koronavírus – nem tudhatjuk mennyi időre – de átrendezi a személyes és a gazdasági kapcsolatainkat. Új dimenziókba helyezi a munka terepeit és a munkavégzés módját, ráadásul a szabadidő eltöltésére is új helyszíneket és megoldásokat jelöl ki.

Miközben egyes gazdasági ágazatokra, vállalkozókra és vállalkozásokra sorvadás vár, más ágazatok előtt szélesebb pályák nyílnak.
Azáltal, hogy az emberek kényszerűen vagy belátásos alapon több időt töltenek odahaza, megnövekszik az igény olyan időtöltésekre, mint az olvasás, az internetes böngészés, a televíziózás, a nyelvtanulás, és időkapu nyílik a társasjátékokra, a gyerekekkel történő időtöltésre is.
Ezeken a terepeken a megnövekvő igény kielégítésével – ilyen például a hírszolgáltatás, az elektronikus könyvkiadás – „kövérebb” piacok nyílnak.
A home office, vagyis az otthoni munkavégzés máris a laptopok eladásának megugrását eredményezte.

Koronavírus, verseny, online marketing, SEO

A számítástechnikai ipar, benne az online marketing és azon belül a SEO több okból is hangsúlyosabb szerepet kaphat.
Az egyetemek máris távoktatásra kénytelenek átállítani munkájukat.
A gyakorlati ismeretek pótlására a vizuális tartalmak értéknövekedést mutathatnak (például műtétek videó közvetítése orvostan hallgatók számára).
A munkavégzés, a kapcsolattartás online módozatainak kialakítása programozók és rendszergazdák iránt erős szükségletet fog támasztani.

A szorult helyzetbe került vállalkozói szférákban megnövekszik a verseny. Így felértékelődhet a hatékony marketing szerepe. A kimagasló SEO – keresőoptimalizálás – tudás és gyakorlat felértékelődik.
Az a vállalkozás, amelyik előrébb szerepel a keresőkben és korrektebb, hitelesebb, meggyőzőbb érvelést mutat, könnyebben őrizheti meg piaci részesedését a zsugorodó piacokon.

****
Kapcsolódó tartalom:
Bevezetés a keresőoptimalizálásba, SEO-ba

Schobert Norbi marketingje döngő léptekkel megérkezett

“És amikor az 58 kilós nő helyett a 78 kilós vagy 88 kilós hölgy érkezik meg döngő léptekkel a hálószobába, a férfiak számára kínszenvedés. “
Schobert Norbi

Schobert Norbi bevallása szerint a hírhedté vált szövege tudatosan eltervezett marketing akció volt. Szándéka szerint, mint mondja, arra akarta felhívni a figyelmet, hogy Magyarországon a lakosság 70%-a túlsúlyos.
Mit ne mondjak, tényleg felhívta a figyelmet, ámbár az én megközelítésemben a termékeire, nem másra!
És ezért nem sajnálta megsérteni nők és férfiak sokaságát, sőt fittyet hányt arra a tényre is, hogy férfiak sokasága imádja a gömbölydedebb formákat.

A reklámipar tabuját már rég áttörték

Ismereteim szerint a DOVE kozmetikai cég volt annyira merész, hogy nem mesterségesen lefogyasztott hölgyek, hanem valódi nők segítségével mutatta be termékeit.
A sokszínűség, ha szabad úgy fogalmaznom, a sokformájúság utat tört magának Magyarországon is. Példaként hadd említsem, a pécsi Lady Moletti kínált ruhakölteményeit helyi molett lányok-asszonyok is bemutatják a webáruházuk honlapján.

Ebbe a közegbe Schobert Norbi ókori elefántként robbant be a marketingjével.

Büszke, mosolygós molett nő a Lady Moletti honlapján

Figyelemgazdaság

A figyelemgazdaság szociológiája éppen azzal a helyzettel foglalkozik, amikor is olyan információbőség van jelen a piacon, mint napjainkban. Ebből a hihetetlen zajból nehéz kitörni, megragadni a potenciális vásárlók figyelmét.
Schobert úr – lám, ez is egy finom eszköze a figyelemfelhívásnak, Schobert Norbit leurazni! – valljuk be, elérte célját, beégette magát a köztudatba.
Lehet, hogy rövid távon veszít néhány tízezer követőt a facebook influencer celebje, de meglehet, hosszabb távon nagyobb üzleti haszonra tehet szert.

Témánkba vág:

Készletkisöprés világcégnél

Világmárka hirdetésére kúszik a szemem a weben

Készletkisöprés! – üvölti a cím.
Lám, már világcégek lerakatainál is a raktáros írja a reklámszöveget, nem szakember. Ugyanis a készletkisöprés annyit jelent: a szemetet most kiszórjuk, mert rendes, kívánatos, eladható, értékesíthető új árunak kell a hely!
Ez a raktáros észjárása, aki a cég, a saját szakmája világából és érdekeiből indul ki.

A marketinges másként gondolkozik

Ha marketinges írná a szöveget, aki a vásárló fejével gondolkozik, az ő, mármint a potenciális vevő előnyét keresné az új típusok érkezése kapcsán is.
Az ő fejében ilyen akció apropó motoszkálna: most óriási árelőnnyel juthat hozzá a világszerte ismert autónkhoz (vagy bármi egyéb áruféleséghez).
Nem ám készlet kisöprése, a szemét kiszórása, vagyis a vidd a vackot szöveg és tartalom volna a mentalitás!
Erről már évekkel ezelőtt is meditáltam, falra hánytam a borsót 🙁 mert a reklám-igénytelenség legyőzhetetlen.
***
Témánkba, a marketing, a reklám, az akciók témájába vág:

Akár készletkisöprés nélkül is futhatna akciós reklám

Milyen reklám kell nekünk?

Nézem-hallgatom Pethő Anikó videóra vett előadását, amit a munkaerő közvetítéshez kapcsolódó szakmai közönség előtt vezet elő az ismert fejvadász cég, az Aarenson Consulting tulajdonos szakembere.
Kemény felütéssel kezd: a szakmai ágazatában a (klasszikus) reklám már a múlté!
Ezzel a megállapítással mélyen egyetértek és örömmel veszem tudomásul, már nem csak a marketing felségvizein ébredtek erre rá, hanem az “önkiszolgáló reklám” idején a szakmák vezető szakemberei is így vélekednek.
Pethő Anikó az ágazati reklámokból az érzelmi azonosulást, a mozgósító erőt hiányolja.

De szerintem a reklám világában ennél is nagyobb a baj!

Mit kellene kisöpörni?

Lassan közeledik a nyár vége, fogadni mernék, hogy százszámra fogjuk olvasni a hirdetéseket online és offline egyaránt, miszerint óriási készletkisöprési akció zajlik az adott kereskedelmi egységben.
Mindig is az volt a véleményem, hogy ilyesmit nem a marketing osztály vagy a marketingért felelős szakember talál ki, hanem a raktáros, aki a szeméttől akar megszabadulni és szól egy utcaseprőnek, hogy a raktárából lesz szíves kiseperni a szemetet!

A reklám lényege – Ogilvy nyomán – a marketinges szakma szerint: az előny ígérete.
A készletkisöprés viszont csak a raktáros előnyét jelenti, meg esetleg az utcaseprőét, akit néhány lyukas fillérrel kifizetnek, de a potenciális vásárló és annak előnye nincs a képben.
Üssük be a készletkisöprés szót a Google keresőjébe és azonnal kapunk 445 000 szótalálatot.
Ami külön katasztrófa, hogy ezt a szellemileg renyhe akció-megjelölést kifejezetten erős cégek, köztük multik is megengedik maguknak, tovább silányítva a reklámok világát.

A készletkisöpréshez sajnos más “bevált” kifejezések is társulnak!
Ilyen teszem azt az akár szó.
Ez persze kész átverés, mert az áruk többsége mélyen ez alatt a százalékos kedvezmény alatt szerepel, de az akár szó az offline hirdetésekben kicsiny betűkkel rejtőzik a hatalmas mínusz akárhány százalék leértékelés szöveg alatt.
Online is tegyünk egy próbát!
Akár azt is beírhatjuk a keresőbe, hogy akár 50% kedvezmény és máris iszonyatos mennyiségben dől ránk az akár! Győzünk elugrálni alóla 🙂

Az kár kifejezés a reklámokban — Az akár kifejezés a reklámokban (részlet)

Témába vág:

30 centivel megelőztük Ausztriát

Vannak dolgok, amelyeket csak akkor vásárolhatunk meg nyugodt szívvel, ha látjuk, tapasztaljuk a tulajdonságait. Cipőt, nagykabátot minden bizonnyal akkor veszünk birtokba a legszívesebben, ha a fizetés előtt felpróbálhattuk.
Az igényes nyílászárókkal, ajtókkal, ablakokkal ugyanez a helyzet.
Aki teheti, a beépítés előtt elmegy egy üzletbe, s ha szerencséje van és a marketing tudatosság szülötteként egyébként létezik, akkor egy elegáns bemutatóterembe.

Az osztrák és a magyar teraszajtó magasság

Horgászként tudom, hogy az eredményesség mércéje az adott körben a kifogott hal nagysága. Minél nagyobb a pontyunk, a harcsánk – annál jobb horgásznak számítunk.
A státuszszimbólumok terén is hasonló a helyzet.
Akinek nagyobb és drágább autója van, annak elvileg erőteljesebb a státusza is.
Vajon a teraszajtók nagyságávak is ez a helyzet? – ezen gondolkodom, mióta elolvastam az Internorm Ablak friss blogbejegyzését, melynek címe:
Látatlanban ablakot venni?
Itt olvasom a számomra meglepetést okozó sorokat:

“Slágertéma, hogy az építkezők szeretnék minél inkább a nappalit a kerttel egybenyitni és ehhez a keresik a legjobb megoldást. Ausztriában például a tipikus teraszajtó magasság 210 cm, míg Magyarországon a 240 cm, sőt a trend egyre inkább a 270-es magasság irányába mutat. De vajon el tudjuk-e képzelni, hogyan mutat egy 240 cm-es ajtó? És hogy kiknek érdemes a 270 cm magas tolóajtó mellett dönteni?”

Az első gondolatom: na, végre van valami, amiben megelőztük Ausztriát 🙂
Nem sokkal ugyan, mindössze 30 centiméterrel, de akkor is 🙂

A második gondolatom a társadalmi kompenzáció felé visz el – talán ezért…

A harmadik gondolat találgatás helyett inkább az Internorm véleményével való egyetértés felé terelget: rendelés előtt érdemes elmenni a Budapest határában lévő vadonatúj Internorm Bemutatóterembe, és megnézni azokat a centiket 210-től 270-ig és a centikhez hozzá számolni a hozzájuk tartozó ezreseket is!
A bécsi, innsbrucki, grazi polgár bizonyára ugyanezt teszi, csak éppen az osztrák Alpok legközelebbi Internorm bemutatótermében.

Tudjon meg többet az elgondolkoztató bejegyzésből:
Látatlanban ablakot venni?

Korábban a témában írtuk:

Reklám: nyomás alatt vagyunk

Kezdjük ezzel az online reklám példával. Ráakadhatunk ilyesmire a weben akár a Google Ads ajánlásával, akár egy, a témával, ez esetben a horgászattal, a horgászcikkek eladásával foglalkozó honlapon.
De akárhogyan is kerül a szemünk elé, bizonyítja, hogy egy-egy ártatlannak látszó reklámocska is mennyi kifinomult módszert használ arra, hogy vásárlásra bírjon!
Az ilyen reklámnak a legfőbb célja, hogy az eladót szolgálja, annak bevételét növelje igen akarnok módon. Ezt mi sem bizonyítja jobban, minthogy a vásárló előnyéről, amit a használattól remélhet, árva szó sem esik.
Elemezzük kicsit ezt a reklámot!

Legyünk okosak – üzeni a reklám

Ami a kép feletti sor olvasásakor tüstént a szemünkbe ötlik, az a reklámár, vagyis a sok kilences, amelynek az a célja, hogy ne ötvennyolcezernek, csupán ötvenhétnek tekintsük a szóban forgó halradar árát. Ez a módszer szinte már mindenki előtt ismert, mégis működik.
Hozzon okos döntést – kezdi a marketinges a szöveget, ezzel mintegy úgynevezett vakcsoportot hozva létre.
Ki ne akarna az okos emberek csoportjába tartozni?
Egyszerű dolgunk van, hiszen okos ember okos döntést hoz, s könnyen az okos emberek csoportjába kerülhetünk, már ha megvásároljuk a terméket.
Erre a tényezőre ráerősít a halradar neve is, benne az “Okos halradar” név rímel az előbbiekre.

Mikor legyünk okosak? – Most!

A reklámmarketingben léteznek úgynevezett varázsszavak, amelyek segítik az eladások valószínűségét, mozgósítanak. Erről már a múlt században is szépen írt például David Ogilvy. Ebbe a varázsszó csoportba tartozik a most szó is – amivel itt türelmetlenkedik nekünk ez a reklám is: nincs idő vacakolni, meditálni, meggondolni – döntsön okosan, azonnal!

A sürgetésnek más példáit is tapasztalhatjuk a weben: a webshop megmutatja nekünk, hogy hány darab van még a raktárban az általunk keresett áruból. Látatlanban elárulom – kevés! Egy vagy két darab.
Persze, hogy átverés – siettetnek, ne gondolkozz, vedd, vidd, fizess!

Szuper, sőt extra

Amúgy persze minden áruféleség szuper, sőt extra, de a legügyesebb eladók extraszuperként kínálják! Olykor a semmit.
Mai hír, hogy az állatbarátként hirdetett szálláshelyen a tulajdonos agyonvert egy kutyát.
A politikai marketing is gyakorta kínálja nagyszerűként a semmit. Magyarország jobban teljesít! Miben? Kiknél?
Pécsinek lenni több! Kiknél? Miért?

***
Mutatok a témában más érdekességeket is:

Kuriózum avagy hiánypótló pécsi portál: Pécs gazdasága

Fektess be! A Pécs gazdasága portált jól átgondolt tartalom jellemzi: az infrastruktúrától a kultúrán és oktatáson át a mai termelésig minden adatot, tényt megtalálhatunk.

Pécs gazdasága online

Pécsnek gazdasága is van | Hámori Gábor pécsi fotóskönyvéből: Pécs – Fektess be! – mintha csak ezt kiálltaná ránk sürgető hanghordozással a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara által koordinált honlap.
A Pécs gazdasága portált jól átgondolt tartalom jellemzi: az infrastruktúrától a kultúrán és oktatáson át a mai termelés meghatározó tagjaiig minden adatot, tényt megtalálhatunk, amely a helyi gazdaságot meghatározza.

Az időzítés is pontos: az M6-os éppen most került átadásra, és ebben az esztendőben Pécs büszkén viselheti az Európa Kulturális Fővárosa kitüntető és lehetőségeket rejtő címet.
Pécs egykor ipari városként, ha úgy tetszik bányászvárosként vonult a köztudatba, de az itt alapított első magyar egyetem és számos alkotó révén – Janus Pannoniustól Amerigo Tot-ig – mindvégig a kultúra városaként is belénk ívódott.

A fenti mondatokkal csupán látszólag szakadtam el a gazdaság témájától, hiszen a Zsolnay névvel is fémjelzett város hírneve, intézményi háttere, az ipari parkok minősége, az itt fellelhető munkaerőnek a jellemzői – iskolázottsága, műveltsége – mind-mind növelhetik a befektetési hajlandóságot.

Mert a portál célja éppen ez: befektetéseket szerezni a meglévő (és nem ide hazudott) lehetőségekre, az itt található infrastruktúrára – az itt élők érdekében és a befektetővel elkönyvelhető közös hasznára.

Akit érdekel a városmarketing, az külön ínyencségként fogja “lapozgatni”, vajon tényleg benne van-e minden, aminek benne kell lennie egy kétnyelvű (magyar és angol) gazdasági honlapban?

A SEO-val éppen most készültünk el – vagyis a Jóljárok.hu kiadója, a Bognár Stúdió irányította a SEO munkálatait-, de annak még “érnie kell” kicsit, hogy a keresőkben Pécsre, Pécs gazdaságára, vagyis a pecsgazdasag.hu-ra ill. a pecseconomy.eu-ra találjanak a befektetők. De rá fognak akadni!

A portál elérése:
Pécs gazdasága

Érdekesség, korszerű megközelítések a városmarketingben:

SEO szempontú városmarketing: Pécs, Budapest, Bukarest

Reklámhét Pécs: civilek a Cella Septichorában

Reklámhét Pécs: civilek a Cella Septichorában. És a tetején is.

Civilek

Pécs, Cella Septichora - flas mob tisztítás Pécs, a PécsReklám hete

Akciók futnak Pécsett, szerveződik a Civil Hálózatok Közössége, melynek célja, hogy az EKF sikeres legyen. Ez nem a rendezvények sikerességét jelenti (csupán), hanem az emberek egymásra találását, cselekvő részvételét a személyes és internetes kapcsolódások kialakításában. Míg a Cella Septichorában folyt a beszélgetés, a tetőt flash mob keretében szorgos kezek tisztították. (képünkön)

A rendezvények nyitottak, és ingyenesen látogathatóak. A PécsReklám információs oldala: Blogpécs , Info-tel: 06-30-INFOTEL.

A szerveződés nyitott, bárki részt vehet abban, s módja van akár a kezdeményezőkénél jobb javaslatokkal előállni és cselekvésre bírni a jelenlévőket. A lényeg, hogy felszínre kerüljenek a civil ötletek.

A Civil Hálózatok egyik célja, hogy elősegítse a civil szerveződések egymásra találásán keresztül a hálózatiság kialakulását, a kapcsolódások offline és online megvalósítását.

A mai beszélgetés kiscsoportokban zajlott a történelmi falak között. Íme az egyik ilyen.
S lesz még folytatás…

És egy kicsit részletesebben diakockákon:
http://www.slideshare.net/forlong/pecsi-halozatok-kozossege

Vásárdíjat hozott Dunaújvárosból a Pécs2010off

Vásárdíjat hozott Dunaújvárosból a Pécs2010off | Pécsi Hálózatok Közössége, Magyar Áruk Fóruma, civil szervezetek támogatják

Nagyon is on a Pécs2010off

Weinreich László ötletgazda Dunaújváros, 2009. okt.

A Dunaújvárosi Vásáron bemutatkozó pécsi kezdeményezés, a
Pécs2010off Vásárdíjat kapott. A díj átadásakor elhangzott értékelés alapján a kezdeményezés átfogó képet ad a település marketing lehetőségeinek kiaknázására és a városlakók által az összefogására épülő programok megvalósítására. (Képünkön Weinreich László ötletgazda.)

Mint ismeretes, néhány pécsi vállalkozás és civil szervezet indította el a Pécs2010off eseménysorozatát, melynek célja, hogy a saját lehetőségeikkel is felhívják a figyelmet Pécs városára és a Pécs2010 EKF eseményekre, – valamint a számos OFF programra.

Az alapítók között megtalálható a Pécsi Hálózatok Közössége és a Magyar Áruk Klubja is.

Weinreich László a Pécs2010off ötletgazdája elmondta:
“A program célja koordinálni a “minden, ami Pécs” gondolatkör mentén tevékenykedő szervezeteket, és lehetőség szerint ezeknek teret és bemutatkozási lehetőséget keresni és adni.
A kezdeményezés együtt kiván működni a Pécs2010 Európa Kulturális Fővárosa projekt sikeressége érdekében dolgozó szervezetekkel. Kiemelt cél egy több éves fenntarthatóságra épülő,- a városlakókkal együtt megvalósuló korhű jelmezes fesztivál
kivitelezése, melynek aktív előkészítése elkezdődött. A 2010-es évben a törekvés az EKF sikerességét formáló szereplők részére kívánja működtetni a Pécsi Hálózatok Közössége elnvezésű projektjét.”

Blogotéka: vajdasági vendég

Blogotéka: vajdasági vendég – a Marketingblog by YU

Egy jó marketing blog

Vajdasági marketing honlap fejléce

Örömmel fedeztem fel a BLOGOTÉKA vendégblogjai között , a Besnyi Károly jegyezte Marketingblog-ot. Ez a blog YU “felségjelű”, származási helye: a Vajdaság.Arra kértem a “bűvös bájtokon át” Károlyt, hogy kicsit részletesebben is mutassa be a Jóljárok.hu látogatóinak a blogját. Csodaszép írással válaszolt.
Íme:

Szerencsés helyzetben vagyok! Csodák vesznek körül Vajdaságban. Az első és leginkább szembetűnő csoda megállásra kényszeríti az erre járó idegent: a Pannon-alföld sík horizontját errefele a Telecskai dombok lágyan hullámzó vonulata teszi varázslatossá. A lankák, hosszan elnyúló és a végtelenbe kanyargó völgyek megismételhetetlen élménnyé teszik a tájat. Nyomot hagynak az emberben. A másik csoda nagyon hasonlatos: Vajdaság (vagy, ha úgy tetszik Délvidék) soknyelvű, sokvallású lakosai, akik szokásaikban, kultúrájukban, mentalitásukban mintha csak a táj változatosságát tükröznék. Itt minden irányból érnek impulzusok, visszafognak és serkentenek. Gondolatban és tettben egyaránt. A harmadik csoda az, ahogyan ezek az emberek élnek (és túlélnek)! Láthatóan izmosodik már a vállalkozói szellem, és a maga sokszínűségében a vidék lüktető jövőjét is sejteti immár. Közülük azonban még csak kevesen tapasztalják a marketingben rejlő erő jótékony hatását. Akik viszont már belekóstoltak, hatalmas előnyre tesznek szert vetélytársaikkal szemben. A nagy többség azonban még kivár. Különbözni, eltérőnek lenni nem egyszerű.

A ki-tudja-hányadik csoda az Internet, a „bárholélők” találkahelye. Keretet és tartalmat ad ahhoz, hogy egymásra leljünk és segítsük egymást azzal, amivel tudjuk. Éppen ezt teszem én is: megosztom a marketinggel kapcsolatos gondolataimat azokkal, akik kíváncsiak rá. Hitem szerint blogommal a vállalkozóknak segítek azzal, hogy felkeltem kíváncsiságukat a marketing iránt, vagy azzal, hogy új lehetőségeket mutatok nekik. Azt szeretném megmutatni, hogy nem feltétlenül kell egy vagyont költeni a kisvállalkozások marketingjére, úgyis hatékonnyá lehet tenni. Csupán azt kell tenni, amit a környezetünk tanít: különbözni kell. Ehhez azonban sok esetben a marketinggel való találkozás első élményét kell megadni, hogy megértsük a marketing teljes arzenálját a maga változatosságával együtt. Senki sincs „a világ végén”.
A blogom statisztikáját elemezve azt látom, látogatóim kb fele vajdasági, hasonló nagyságrendben magyarországiak, és egy kis rész a földkerekség egésze: Európa, Amerika, Ázsia.

A szélrózsa minden irányába szétszóródott magyarság találkozik blogomon. Van aki hosszabb ideig olvasgat, van aki nem erre kíváncsi és továbbáll. Ez a statisztika mutatja leginkább: a blogok átszövik hétköznapjainkat és táplálják gondolatainkat. Kell ehhez jobb hely, mint a Blogotéka? Jóljárok vele. Itt is csodák vesznek vesznek körül: Ti, kedves Bloggerek és az Olvasók. Szép napot és bőséges bevételt kíván Károly Vajdaságból. Mekkora az a bevétel, ami Neked már sok lenne?

***

Károly írása nagyon szép párhuzamba állítható a blog funkcióival: > Blog