Te megennéd a munkád marketing célból?

A vályogvakolat marketinges példája

Elhülten olvasom a Passzívház Magazinban, hogy az egyik vályogvakolatot gyártó cég főnöke, bizonyos Weihtrager úr, a vásárokon megeszik egy nagy kanállal a saját gyártmányú vályogvakolatából. Ezzel demonstrálja, cégének gyártmánya emberbarát, egészséges termék. Ez ám a marketing!

Marketing szempontból eme demonstráció zabálni valóan eredményes, lenyűgöző cselekmény – még nekem is vásárolhatnékom támadt, pedig a hagyományos vakolatunkkal nagyjából minden rendben van. (A beázás miatt leesett, érme nagyságú hiátust most nem ide számítva.)

Megeszem a kalapom

Ennivalóan szimpatikus marketing megoldás a termék demonstratív felzabálása – annyi szent.
E kitűnő marketing megoldásnak lehet is valamilyen történetisége, gondoljunk csak a mondásra: megeszem a sapkám! Ezt nyilván régi kalapos kisiparosok használták falusi vásárok idején…

Marketing a képzelet szárnyán

A képzeletem azonnal kettesbe kapcsol, vajon miféle termékeket lehetne a fel- vagy kitalálóval, a gyártóval vagy a forgalmazóval megetetni?
Te mit javasolsz?
Persze csokoládéipari termékek, alkoholos italok gyártói és forgalmazói kizárva! 🙂

Más példák szokatlan, de hatékony marketingre

A GoPro “Be a Hero” kampánya:

A GoPro “Be a Hero” kampánya arra ösztönzi a felhasználókat, hogy osszák meg a GoPro kamerákkal rögzített extrém sport- és kalandvideóikat. A kampány hatalmas sikert aratott, és a GoPro a legnépszerűbb akciókamerák egyik gyártójává vált.

A Red Bull “Stratos” projektje:

A Red Bull “Stratos” projektje egy extrém sportesemény volt, amelynek során Felix Baumgartner ejtőernyővel ugrott ki a sztratoszférából. Az eseményt élőben közvetítették a televízióban és az interneten, és több mint 8 millió ember követte nyomon. A projekt hatalmas reklámot jelentett a Red Bull számára.

Tchibo “Egyedül jobb?” kampánya:

A Tchibo népszerű kávézólánc egy figyelemfelkeltő promóciót indított. A vásárlók bedobhatták párjuk fényképét egy hatalmas urnába, hogy esélyt nyerjenek egy álomutazásra – egészen más társaságban. A kampány vicces, provokatív hangvétele miatt rengeteg embert elért.

“Virtuális Nagyi” – Telekom:

A Telekom szívszaggató reklámkampányban virtuális valóság segítségével valósította meg idős emberek álmát, akik rég elvesztett családtagjukat láthatták viszont, vagy akár távoli tájakon tehettek “sétát”. Erős érzelmi töltettel operált, és széles körben elismerést váltott ki.

Az utóbbi két példa azt mutatja, hogy a magyar marketingesek is képesek kilépni a megszokott keretek közül, és meglepő, emlékezetes kampányokkal sikert aratni.

Ez a négy példa csak néhány a furcsa, de hatékony marketing fogásra. A siker kulcsa a kreativitás, a humor és az, hogy a célközönség számára releváns és emlékezetes legyen a kampány. Ezek a kampányok valójában már a gerillamarketing fogalma alatt is tárgyalhatóak.

Kapcsolódó tartalmak a marketing és a gerillamarketing témájában:

Mire jók a borversenyek?

Befolyásolja-e a borversenyek eredménye, hogy milyen palackot bontunk karácsonykor?

Örömmel látom, hogy a pécsi borvidék legfiatalabb borásza, Gáspár Szabolcs egymás után nyeri el a rangos borversenyek érmeit. Nyitó képünkön a Gáspár Pincészet Irsai Olivér és a Rose Cuvée aranyérmes palackjai láthatóak a Magyarország 2023 év legjobb újbora borverseny zsűrijének jóvoltából.
Néhány hónappal ezelőtt Horvátországból platina díjat kapott a mozsgói borászat a legjobb magyar olaszrizling nedüéjért.

És folytathatnám a sort.
Mindez elgondolkoztatott, vajon mi a borversenyek jelentősége? Mit jelenthet az eredmény a borvidék, a bortermelő és a borfogyasztó közönség számára?

A borversenyek jelentős szerepet töltenek be a borágazatban, és számos hatást gyakorolnak a borvidékekre, a termelőkre és a fogyasztókra egyaránt. Íme néhány fontos szempont, amelyet figyelembe kell venni:

Borvidék:

  1. Hírnév és elismerés: A rangos versenyeken elnyert díjak növelhetik a borvidék hírnevét. Felhívhatja a figyelmet az adott régióban termelt borok minőségére és jellegzetes tulajdonságaira.
  2. Gazdasági hatás: A pozitív eredmények ösztönözhetik a turizmust és fellendíthetik a borvidék gazdasági tevékenységét. A látogatók hajlamosabbak lehetnek arra, hogy felfedezzenek és vásároljanak borokat egy olyan területről, amely elismerést kapott.

Bortermelő:

  1. Hitelesség és marketing: A díjak elnyerése hatékony marketingeszköz a bortermelők számára. Ez növeli márkájuk és termékeik hitelességét, segíti őket abban, hogy kitűnjenek a versenypiacon.
  2. Piacra jutás: A díjnyertes borokat gyakran könnyebben elfogadják a forgalmazók, a kiskereskedők és az éttermek. Lehet, hogy könnyebben jutnak új piacokra, és polcokat szerezhetnek.
  3. Árprémium: A díjnyertes borok termelői magasabb árat írhatnak elő termékeikért, ami tükrözi a díjnyertesekkel kapcsolatos vélt minőséget és presztízst.

Borfogyasztó közönség:

  1. Minőségbiztosítás: A fogyasztók számára a borversenyek útmutatóul szolgálhatnak a borválasztáshoz. A díj elnyerése a borkészítés minőségének és szakértelmének szintjét jelezheti, segítve a fogyasztókat a megalapozott döntések meghozatalában.
  2. Felfedezés: A fogyasztók hajlamosabbak lehetnek olyan régiókból vagy termelőktől származó borok kipróbálására, amelyek elismerésben részesültek. Ez változatosabb és gazdagabb élményhez vezethet a borrajongók számára.
  3. Oktatási érték: A borversenyek gyakran részletes kóstolójegyzetekkel és információkkal szolgálnak a nyertes borokról. Ez felvilágosíthatja a fogyasztókat a különböző stílusokról, szőlőfajtákról és a regionális jellemzőkről.

Átfogó iparági hatás:

  1. Benchmarking: A borversenyek mércét állítanak fel az iparágon belüli minőségi szabványokhoz. Ez arra ösztönözheti a termelőket, hogy a kiválóságra törekedjenek, és folyamatosan javítsák borkészítési gyakorlatukat.
  2. Innováció: A versenyeken való elismerés ösztönözheti a kísérletezést és az innovációt a borkészítésben. Előfordulhat, hogy a termelők szívesebben próbálnak ki új technikákat vagy szőlőfajtákat, hogy egyedi és díjat érdemlő borokat hozzanak létre.
  3. Globális ismertség: A nemzetközileg elismert versenyek hozzájárulnak a különböző borvidékek globális ismertségének növeléséhez. Ez megnövekedett exportlehetőségekhez és egy adott területről származó borok szélesebb közönségéhez vezethet.

Összefoglalva, a borversenyeknek messzemenő kihatásai vannak, befolyásolják a borágazat hírnevét, gazdasági dinamikáját és fogyasztói választásait. A díjak elnyerése hatékony eszköz lehet mind az egyéni termelők, mind a tágabb borvidékek számára, hozzájárulva a borágazat általános növekedéséhez és fejlődéséhez.


Témánkat kiegészítő cikkek:


Árképzés: így képzik az árakat

Ha azt mondom ár – Ön azt mondja majd, hogy magas. És most, amikor az infláció valóban magasra löki az árakat, vizsgáljuk meg, miképpen alakítják ki a gyártók és forgalmazók az áraikat, pillantsunk az árképzés titkaira.

Mi, vásárlók – a mostani inflációs időszakot leszámítva – az árról csupán akkor beszélünk, ha

  • valamit nagyon kedvező áron szereztünk meg, mert ezzel az ügyességünket, a piaci talpraesettségünket igazoljuk,
  • illetve épp ellenkezőleg, akkor, ha nagyon drága termékre tettük rá a kezünk, mert azzal a gazdagságunkat vagy az általunk birtokolt termék, szolgáltatás értékességével dicsekedhetünk.
    (Persze mi, egyszerű polgárok ezt nem a tengeri jaktok és nem a helikopteres repülések kategóriájában éljük meg.)

Az árképzés összetevői

Az árképzés számos tényezőtől függ, s bár nem léteznek általánosan elfogadott “legfőbb szabályok”, sarokpontokra rálelhetünk.
Az árképzésnek számos változója van, például a termék vagy szolgáltatás költsége, a versenytársak árai, a kereslet és a kínálat viszonyai, a célcsoport, a piaci pozíció, a márkaimázs stb. Az árképzési stratégia minden vállalkozás és helyzet szempontjából egyedi lehet. Az alábbiakban az árképzés szempontjából fontos tényezőket és néhány általános szempontot soroljuk fel, amelyeket érdemes figyelembe venni:

  1. Költségek: A termék vagy szolgáltatás előállításának és forgalmazásának költségei fontosak az árképzés során. Az áraknak annyira magasnak kell lenniük, hogy fedezzék a költségeket.
  2. Versenytársak: Fontos megfigyelni a versenytársak árait és árképzési stratégiáját. Az árak legyenek érzékelhetően olcsóbbak, mint a versenytársak árai. Ha egyedi értéket kínálunk, akkor persze a kért ellenérték lehet magas.
  3. Kereslet és kínálat: A kereslet és kínálat viszonyai szintén meghatározóak. Ha a kereslet nagy, az árakat növelhetők, míg a kínálat korlátozottsága esetén pont ellenkezőleg érdemes eljárni.
  4. Célközönség: A célcsoport preferenciái és vásárlói szokásai befolyásolhatják az árképzést. Például egy prémium termék iránt érdeklődő célcsoport hajlandó lehet magasabb árat tartalmazó számlát kiegyenlíteni.
  5. Márkaimázs: Egy jól felépített márka lehetővé teheti magasabb árak alkalmazását. A márkaérték és a hírnév a fogyasztókat befolyásolja az áruval és annak árával kapcsolatban.
    Példánk: a Bognár Stúdió nem múlasztja el honlapján közzé teni, hogy az Első Magyar SEO Versenyt megnyerte –
  6. Marketing és promóció: Az árképzési stratégia része lehet az árak alkalmankénti csökkentése vagy akciók bevezetése. Ezek a promóciós tevékenységek befolyásolják az árképzést.
  7. Célkitűzések: A vállalkozás kitűzött céljai is szerepet játszanak az árképzésben. Például az árak csökkentése a piaci részesedés növeléséért, vagy az árak emelése a profit maximalizálásáért.
  8. Időzítés: Az árak időszakonkénti cseréje is szerepet játszik az árképzésben, például szezonális vagy ünnepi időszakokban.

Az árképzési stratégia kialakításakor a fent említett tényezőket egyensúlyban kell tartani, és figyelembe kell venni a vállalkozás céljait és piaci helyzetét. Az árképzés dinamikus folyamat, és rendszeres felülvizsgálatára van szükség a változó piaci körülményekhez való alkalmazkodáshoz.


Témánkhoz illő cikkek:

Amit nem tudott a tudásról

Nagy divat egy-egy vállalkozást valahogy úgy beharangozni, hogy csapatunk fiatalos lendülettel, mivel fiatalok vagyunk, előítéletektől mentesen, friss tudással ostromolja az egeket.
Ilyenkor minden “nem fiatal” hátrányba kerül, mert a köztudatban ez a fajta marketing szöveg a nyerő. Kinek jutna eszébe, hogy a tudás fogalmán elgondolkozzon?

Ha ezt tenné valaki, meglepve fogadná a tudás definíciójának kiindulópontját, mely szerint a tudás az ismeretek és a gyakorlat nászából ered. Márpedig a fentebbi első osztályú marketing szövegből éppen az igazi tudás fele hiányzik: a gyakorlati tapasztalat.

Mi is a tudás?

A tudás az információ és a tapasztalat összessége, amelyet az ember megszerzett és rendelkezik vele. Ez magában foglalja az ismereteket, az értelmezéseket, az intuíciót és a készségeket, amelyeket az egyén a tanulás és a tapasztalatszerzés folyamatában szerzett.

A tudás különböző formákat ölthet, és különböző területekre vonatkozhat.Következzék néhány példa a tudás különböző típusára:

  1. Faktális tudás: Ez a legtöbb ember számára a leginkább ismert forma, és az ismeretekre és tényekre utal. Például történelmi események, matematikai képletek, nyelvtani szabályok vagy tudományos tények lehetnek része a faktális tudásnak.
  2. Eljárási tudás: Ez a tudásforma azokra a készségekre és eljárásokra vonatkozik, amelyeket az egyén megtanult és gyakorolt. Például autót vezetni, kerékpározni, zongorázni vagy programozni megtanulni és elsajátítani egy adott eljárást igényel.
  3. Konceptuális tudás: Ez a tudásforma az ötletekre, a kapcsolatokra és az összefüggésekre épül. A konceptuális tudás segít megérteni a dolgok közötti kapcsolatokat, kategóriákat és szervezőelveket. Például a tudás az evolúcióról, a gazdasági rendszerekről vagy az emberi agy működéséről konceptuális tudásként számít.
  4. Intuitív tudás: Ez a tudásforma a belső megérzésekre, az ösztönzésre és a tapasztalatokra épül. Az intuitív tudás azt jelenti, hogy valaki érzékeli vagy érti valamit anélkül, hogy tudná, honnan származik vagy hogyan jutott oda. Például egy tapasztalt festőnek lehet egy belső érzése vagy megérzése, hogy milyen színeket és ecsetvonásokat használjon egy adott kép elkészítéséhez.

Fontos megjegyeznünk, hogy a tudás folyamatosan fejlődik, és az egyénnek mindig nyitottnak kell lennie az új információk és tapasztalatok befogadására.

Mi a tudás haszna?

Tehát, a tudás megszerzése és alkalmazása lehetővé teszi az egyének számára, hogy jobban megértsék a világot, fejlesszék készségeiket, és segítsenek a személyes és szakmai fejlődésben. A tudás birtoklása lehetővé teszi az emberek számára, hogy informált döntéseket hozzanak, problémákat oldjanak meg, és kreatív megoldásokat találjanak.

Az emberek a tudás alapján építik fel világnézetüket és értékrendjüket. A tudás az egyén identitásának és önképének egyik alapvető része is lehet. Az ismeretek és tapasztalatok folyamatosan bővülnek és változnak, és az egyén nyitottsága új információk befogadására és tanulására kulcsfontosságú a tudás folyamatos fejlődéséhez.

Tudás-e a látványos lexikális tudás?

Fontos megérteni, hogy a tudás nem csupán információgyűjtemény, hanem az információk értelmezésének és alkalmazásának képessége is. A tudás hasznos, amikor képesek vagyunk összekapcsolni és alkalmazni az információkat a valós életben felmerülő problémák megoldására. Ezért a tudás átadása és megosztása fontos szerepet játszik a kultúrák és társadalmak fejlődésében.

Az információkhoz való hozzáférés és azok hatékony feldolgozása ma nagyon fontos, különösen az információs korban. Az internet és más modern technológiák lehetővé teszik számunkra, hogy hatalmas mennyiségű információhoz jussunk hozzá, de ugyanakkor kritikus gondolkodást és értékelést igényelnek annak érdekében, hogy megkülönböztessük a megbízható forrásokat a félrevezető vagy hamis információktól.
Mesterséges intelligencia: barát vagy ellenség?

Összességében, a tudás az emberiség fejlődésének és sikereinek alapja. A folyamatos tanulás, az információk feldolgozása és az új tapasztalatok szerzése mind hozzájárulnak az egyének és a társadalmak előrelépéséhez és fejlődéséhez.

Elolvasásra ajánlom:

Figyelj a figyelemgazdaság tényeire

A figyelemgazdaság egy olyan jelenség, amelyben az emberi figyelem egy szűkös és értékes erőforrás, amelyért a különböző szereplők versenyeznek. A figyelemgazdaságban az információ bőséges, de a fogyasztók ideje és figyelme korlátozott. Ezért a figyelem elnyerése és megtartása kulcsfontosságú tényezővé válik az üzleti sikerhez.

De miért fontos ez neked? Hogyan befolyásolja ez az életedet, a munkádat, az írásodat? Hogyan tudsz hatékonyan versenyezni a figyelemért? Milyen előnyei és hátrányai vannak a figyelemgazdaságnak? Ebben az írásban ezekre a kérdésekre próbálunk választ adni.

Miért fontos a figyelemgazdaság?

A figyelemgazdaság fogalmát Herbert Simon számítógépes teoretikus vezette be 1971-ben, amikor rámutatott arra, hogy az információ-gazdagság gyorsan másodlagossá válik, ha nincs elég emberi figyelem, ami felfigyeljen rá és fel tudja dolgozni azt. A döntéshozók korlátozott figyelmét könnyen blokkolhatják vagy elterelhetik az információk tömegei.
A tartalmak létrehozói persze számos megoldással kísérleteznek: Figyelemgazdaság: melyik út vezet az olvasóhoz?

Azóta sokat változott a világ. Az internet megjelenésével és terjedésével az információ még bőségesebbé vált. A digitális technológiák lehetővé tették, hogy bárki létrehozzon és megosszon tartalmat a határtalan online térben. A közösségi média platformok pedig új csatornákat nyitottak az interakcióra és befolyásolásra.

Mindez azt jelenti, hogy naponta rengeteg üzenettel találkozunk. Hirdetésekkel, cikkekkel, videókkal, posztokkal bombáznak minket.
A Nielsen adatai szerint csak a televízióban naponta átlagosan 120 reklámmal találkozik a magyar polgár, amelyek 31 percig bombázzák, hogy megnyerjék a figyelmét.

A webet is elöntik a reklámok

A weben se szeri, se száma a hirdetéseknek. Ezért már kialakult például a banner-vakság. Ez annyit jelent, hogy az emberi szem egyszerűen kikerüli a banner hirdetéseket, az agy nem vesz róluk tudomást.
Hasonló jelenség, hogy a keresők élén a hirdetéses találatokat nem veszi figyelembe valaki, csak és kizárólag az organikus találatok között szemléz.

Mindenki szeretné felkelteni és fenntartani az érdeklődésünket valami iránt. De mi nem tudunk mindent megnézni vagy elolvasni. Választanunk kell.
Ezért fontos tudnunk arról, hogy hogyan működik a figyelemgazdaság. Mert ha nem vagyunk tisztában vele, akkor

  • elvesztegethetjük az időnket olyan dolgokra, amik nem érdekelnek minket vagy nem használnak nekünk,
  • lemaradhatunk olyan dolgokról, amik fontosak lennének számunkra vagy segítenének nekünk,
  • befolyásolhatnak minket olyan módon vagy olyan céllal, amit nem akarunk vagy nem támogatunk.

Hogyan lehet hatékonyan versenyezni a figyelemért?

Ha te is szeretnél részt venni a figyelemgazdaságban mint tartalomgyártó vagy -szolgáltató (például blogger, újságíró vagy reklámíró), akkor fontos tudnod néhány alapelvet. Ezekből mutatunk néhányat V.O. Schwab útmutatásai alapján.
(Forrás: Szövegírás: a hatékony szöveg alapjai)

  • hogyan irányítsd mondandódra a figyelmet,
  • hogyan mutasd be a terméked, szolgáltatásod megvásárlásával létrejövő előnyt,
  • hogyan bizonyítsd azt,
  • hogyan vegyél rá cselekvésre.

De nézzünk példát vad, a társadalmi normáinkat sértő, szélsőséges figyelemfelkeltő megoldásra is: Schobert Norbi döngő léptű marketingje

Lám-lám, érdemes figyelnünk a figyelemgazdaság tényeire!

A hiúsági keresés emberi dolog

A hiúsági keresés, vagy másképpen presztizskeresés egy olyan keresés, amelyet valaki a saját nevével vagy más személyes adatával végez el a Google vagy más keresőmotorok segítségével. A hiúsági keresés célja általában az, hogy megtudja, milyen információk érhetők el róla az interneten.
Az emberek különböző okokból végezhetnek hiúsági keresést. 

Miért végzünk a weben hiúsági keresést?

  • Meg akarják tudni, hogy milyen információk jelennek meg róluk az interneten, és hogy ezek mennyire pontosak vagy kedvezőek.
  • Ellenőrizni akarják, hogy nincs-e róluk negatív vagy hamis információ, amely károsíthatja a hírnevüket vagy a biztonságukat.
  • Meg akarják mutatni magukat másoknak, és büszkék akarnak lenni az elért eredményeikre vagy a kapott elismerésekre.
  • Önbizalmat akarnak szerezni vagy növelni azzal, hogy látják, hogy mások mit gondolnak róluk vagy hogyan reagálnak rájuk.
  • Kíváncsiak akarnak lenni arra, hogy milyen emberekkel vagy témákkal kapcsolódnak össze az interneten.

Nárcisztikus szélsőség-e a hiúsági keresés?

A hiúsági keresés nem feltétlenül rossz vagy egészségtelen. Néha hasznos lehet tudni, hogy hogyan látnak minket mások, és hogyan javíthatunk magunkon. De ha túl sokat foglalkozunk a hiúsági kereséssel, az árthat a valóságérzetünknek és az önbecsülésünknek.
Ezért fontos egyensúlyt tartani a hiúsági keresés és más tevékenységek között.

Vitray Tamás és Hajdú Péter nem szégyenli a presztízs-kutakodást

Az egyik éjjel az egyik televíziós csatornán nem kisebb személyiség, mint Vitray Tamás vallotta be: bizony, a napi keresést az interneten ő a saját nevének beütésével kezdi!
Ezzel mintegy “igazolta”, hogy a presztizskeresés nagyon is jellemző ránk, emberekre.

Talán szokatlanul túlméretezett hiúságból, talán a tapasztalatszerzés okán, de a közszereplők, lám, az átlagosnál fokozottabban figyelik a saját személyükről szóló híradásokat. Hiszen láss csudát, az akkor Vitrayval beszélgető Hajdú Péter műsorvezető is “vallott”: ő is így kezdi a weben a napját.
S hogy tényleg tanulságos legyen, amikor a két televíziós személyiség rátalál majd a keresőkben eme bejegyzésre, megemlítem, Vitray Tamásnak nagyon igaza van Hajdú értékelésében. Nevezetesen: még koránt sincs ő a pályája csúcsán.
Ennyire finomra fogva mondani el, hogy apám, te mennyire tehetségtelen pasas vagy – hát, kalapot le!

***

Még a hiúsági keresésről: Cégvédelem: nem hiúság a hiúsági keresés

Tervezett elévülés drasztikus példákkal

Ma már közismert marketing tény, hogy az elévülést tudományosan megtervezik a gyártók. Ennek vannak durva és finom megvalósítói is.
A durva az, amikor éppen a vállalt jótállási idő után pár nappal vagy pár héttel fuccsol be a szerkezet, az áru, amit megvásároltunk.
Ugyancsak a durva megoldások közé tartozik, amikor valamilyen alkatrész válik beszerezhetetlenné, rákényszerítve a vásárlót új készülék, drágább berendezés vásárlására.

A finom változat egyszerűbb, bár az sem olcsó az igénybe vevő szempontjából. A gépkocsikat – előre megmondják – tíz év használatra tervezik. A panelházak élet-ideje elvileg 50 év, de a szükség itt más megoldásokat kényszerít ránk. (Például hőszigetelést, fűtéskorszerűsítést és így tovább.)

A durva megoldás olykor egész iparágakra kiterjedő pazarlást idéz elő vásárlói oldalról, miközben a gyártók szempontjából egy új aranybánya nyílik. Erre volt kitűnő példa a Microsoft Vista nevű operációs rendszere, amely nem hajtott meg egy sor perifériát (például e sorok írójának Magicolor DeskLaser 2200-as színes lézernyomtatóját sem), új készülékeket kellett vásárolni.
Így válhat egy korszerű jelzővel ellátott szolgáltatás rémálommá. (V.ö. szolgáltatásmarketing).

De nézzünk egy másik igazán durva példát.

A “süket ember jelenség” a jól hallók köréből

Nem tudom, ki hogy van vele, de engem nem lelkesítenek a fülre akasztott headsetek, a “levegőbe beszélő” nagyon jelentős figurákkal, akiknek aligha jelentéktelen része a saját fontosságát kiemelendő virít a headsetjével utcán, munkahelyen, bárhol, és utasításokat oszt, “főnökösködik”, teszi-veszi magát.

Számomra nevetséges, amikor valaki úgy fest, mintha magában beszélne, márpedig számosan keltik magukról azt a benyomást, hogy picit tökkelütöttek, legyenek bár motyogósok vagy harsányak, ahogy önmagukkal trécselnek.

A “süket ember” jelenség is ismerős lehet bárki számára. Őkelme zenét hallgat, mindkét fülébe füldugó díszeleg, a teljes világot kizárja a hallószervéből – csak a zene van!

Én azért szerettem a NOKIA HS-21W headsetemet, mert nem kellett folyamatosan a fülemen tartanom, s ha használatba vettem a “kézibeszélőjét”, csak az egyik fülemet zárta ki a világ hangfolyamából!
Ez az okos szerkezet megkímélt a drága autós kihangosító megvásárlásától és beszereltetésétől is.

Márkahűség is van a világon

Ám az idő vasfoga dolgozott az öröm-szerkezeten, az akkuja feldobta a tappancsát, vagyis ellenállt a feltöltési kísérleteimnek.
Mint kiderült, a NOKIA befejezte a hozzá való kis akku gyártását. Kész, kampec-doloresz, mehetett a kukába az egyébként tökéletesen működőképes árucikk.

Ám a baj sosem jár egyedül. A vásárló olykor széles repedést fedez fel – a márkahűség felületén!

Bognár László

Forgalomélénkítő kampány a gyógyfürdők érdekében

A New York Times is a magyar gyógyfürdőkhöz csábít

Marketingkommunikációs kampány hullámait veti be a hazai gyógyfürdők érdekében a Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ).
A szlogen így hangzik majd: Kikapcsol, gyógyít, feltölt.
Közismert, hogy a gyógyfürdőket súlyosan érinti az energiaválság.
A megnövekedett energiaárak kigazdálkodásához kíván segítséget nyújtani a turisztikai ügynökség egy markáns imázskampány futtatásával, az idegenforgalom, a gyógyturizmus felpörgetésével.

Téli kampány: kell a bevétel az energiaárak fedezésére

Ehhez ugyanis a szolgáltatóknak nagyobb látogatottságra, több fizető vendégre lesz szüksége mind hazánkból, mind a nagyvilágból.

A mostani téli kampány az ország gyógy- és termálvízkincsének nagyobb mértékű megismertetését, a világszínvonalú magyar fürdők népszerűsítését célozza. A reklámkampány üzenetei számos ország közvéleményéhez, gyógyulni, kikapcsolódni vágyó polgáraihoz jutnak el:

  • Németország,
  • Ausztria,
  • Franciaország,
  • Egyesült Királyság
  • Egyesült Államok.

Az MTÜ nem akármilyen partnerek bevonásával kívánja téli imázskampányát „győzelemre vinni”, reklámüzeneteit eljuttatni.
Globális médiapiaci partnerei lesznek a New York Times, a Le Figaro, a National Geographic, a Condé Nast Traveller.

Minden marketing eszközt bevetnek a siker érdekében

A téli, nemzetközi kampány eszközrendszere igen széleskörű: online és offline hullámzanak majd az információk. Social media, televíziós és print megjelenések hője sugározza majd termálvizeink hírét.
Sőt kampányfilm is rendelkezésére áll majd utazási irodák számára. Köztük az Expedia és az eDreams Odigeo felületein is megjelenik.

A Magyar Turisztikai Ügynökség a közleménye szerint – amelyről ma az MTI adott hírtnovember végétől tervezi az adventi időszakot meghatározó események, hagyományos karácsonyi vásárok belföldi és nemzetközi népszerűsítését is.
Reméljük, mindkét kampány sikert hoz az országnak!


A témához kapcsolódó blogbejegyzések, korábbi hírek:

Gyógyfürdőzés és a web

Városmarketing Hévízről

A lehetséges szálloda

Orbán Viktor vs. Márki-Zay Péter

A listavezetők egy éve

A Google Trends segítségével nézzünk vissza az elmúlt egy évre.
Vajon hogyan alakult a két listavezető egymáshoz viszonyított keresettsége?
Az Átlag oszlop Orbán Viktor miniszterelnök (kék) fölényét mutatja egy esztendőre visszamenőleg a magyarországi internetes keresések tükrében.

Márki-Zay Péter (piros) a grafikon szerint az országosan értelmezett viszonylagos ismeretlenségből tört föl.
Keresettségének csúcspontja az ellenzéki előválasztáshoz kapcsolódik, ekkor lépett formai szempontból kiváló szónoki képességeivel az országos nyilvánosság elé. (Itt most a tartalmi elemzést mellőzöm, nem kívánom megismételni hónapokkal ezelőtti elemzéseimet, miként a másik fél vonatkozásában is ugyanígy járok el.)
MZP 2021. október 17-23 között uralta az internetet, majd az érdeklődés visszatért egy halványabb, de a korábbiaknál magasabb fokra.

Szinte fej-fej mellett a kampányban, aztán…

A két fél majdnem egy szinten mozgásának az orosz invázió vetett véget.
A február 27-március 5 dátumok közötti hét a miniszterelnök keresettségbeli megugrását hozta és ez az előny azóta sem veszett el számára.
Igazolva láthatjuk a tételt, miszerint a szélsőséges események szinte mindig a hatalmon lévőknek kedveznek.
Náluk a kezdeményezés, a témák felvezetésének vagy tompításának eszközrendszere. (Ez diktatórikus, autokráciába hajló társadalmakban szélsőséges formákat is ölthet, például a közszolgálati médiumok teljes uralásában érhető tetten.)
Persze a márciusi napokra már a kampány is erős hatással bír, nem csak a háborús helyzet igazgatja a grafikont.

Megjegyzés: az internetes keresettség nem pótolja a közvélemény-kutatásokat, marketinges megközelítésben inkább az insight fogalmába sorolhatjuk. Azaz önmagában nem alkalmas választási eredmények előrejelzésére, csupán erősítheti vagy gyengítheti az előrejelzések hitelességét.

***

Témánkhoz kapcsolódik:

Trendek rendje: a Google Trends

A magányos hős szerepében Márki-Zay Péter

A politika olykor dob egy hátast

Mik is azok a faktoidok

Pécs: a helyi kedvezménykártya

A helyi kedvezménykártya létjogosultságát aligha vonhatja kétségbe valaki. Kedvezményt nyújt a helyben élő lakosságnak és a kártyakörben résztvevő vállalkozások, kereskedők vonzerejét is növelheti az általuk biztosított anyagi előny révén.
Mindenki jól jár.

A Tüke kártya

Pécsett a kártyakörhöz tartozást bizonyító plasztik neve: Tüke kártya.
A tüke eredetileg a három ősig visszamenőleg helyben lakó, a Mecsek oldalán szőlőskerttel rendelkező polgár megkülönböztető elnevezése.
A kártyát persze olyanok is kiválthatják, akiket a bányák, a felsőoktatási intézmények vagy más munkahelyek csábítottak a városba, vagyis őseik másutt éltek és közülük is nagyon kevesen foglalkoznak szőlőtermesztéssel, borkészítéssel.
De ne keressünk a kákán is csomót, a kártya elnevezése hadd legyen az, ami, végül is Pécsre, Baranya és a déli régió „fővárosára” utal, marketing szempontból akár el is fogadhatjuk.

Hanem a szlogen

A szlogent már „lánykorában” is elhűlve szemléltem, hiszen így szólt: Pécsinek lenni több.

Marketing: Pécsinek lenni több
Pécsinek lenni több

Ez a szövegtartalom nagyszerűen illeszkedett a magyar, tartalmilag semmit nem jelentő szlogenek világához.
Gyönyörű mintaként szolgálhatott a Magyarország jobban teljesít ömleny, amely se azt nem tükrözte, hogy miben teljesítünk jobban, se azt, hogy kiknél, se azt, hogy mennyivel.
Ez a minta-szlogen az égegyadta világon semmit nem jelent, és ehhez pompásan passzolt a Pécsinek lenni több kifejezés is. Elvégre ebből se tudtuk meg, hogy kiknél, mivel vagyunk többek az Európai Unió egyik legelmaradatottabb régiójának büszke városában!
A figyelmes idegen talán annyit szűrhetett le, az itt lakók igazán nem panaszkodhatnak az eltúlzott szerénységükre.

De íme, „asszonysorba lépett” a tüke kártya, javított korábbi elhibázott szlogenjén, ami a semmit tűzte ki célul. Ám sajnos a javítás sem sikerült, a semmitől a semmiig vezetett a szorgos kreativitás: Pécsen lenni több.
Minél? – kérdezhetnénk a városban, amely oly’ büszke kreatív iparára. És egyetemi város jellegére is, ahol elismert tanárok görgették elém is a szebb, elegánsabb stílt, nem Pécsen, hanem mondjuk úgy, Pécsett tanulunk.
Szóval Pécsen lenni több?
Valaki szedje már össze magát!

***

Amikor az eredeti szlogenen, 5 évvel ezelőtt, kiakadtam:

Politikai marketing – a semmi a valami a szlogenek világában

Bognár László