Otthonfelújítás: napelemes rendszerek villamosenergia termelésének elszámolása

A tervek szerint 2021. július 1-jétől az otthonfelújítás programját is érintő új elszámolási rendszer került volna bevezetésre. Ez az újonnan üzembe helyezendő, otthonfelújítási támogatással megvalósuló lakossági napelemes rendszerek által termelt villamos energia hálózati átvételére vonatkozott.
A meglévő szaldós elszámolást felváltotta volna a bruttó elszámolás.

Június 30-án, szerdán este azonban egy olyan kormányrendelet jelent meg, amely kimondja, hogy a 641/2020. (XII. 22.) rendelet 9. § (3) bekezdése és a 183/2021. (IV. 16.) rendelet 27. § (2) még nem lép hatályba. Vissza nem térítendő támogatással megvalósult háztartási méretű napelemes kiserőművek tehát továbbra is jogosultak a szaldó elszámolására.

Milyen is a szaldós elszámolás?

A szaldó olasz eredetű szó, jelentése egyenleg.
A napelemes rendszer elszámolásakor szaldó elszámoláson a hálózatba táplált és az onnan vételezett villamos energia különbségét értik. A napelemes rendszer beüzemelése után éves elszámoló számlát küld a szolgáltató, amin szerepel a teljes évben vételezett és megtermelt energia mennyisége. Ha többet termeltünk, mint amennyit elfogyasztottunk, akkor az áramszolgáltató visszafizeti a többletet 13-15 Ft/kWh áron.

Ha a háztartás fogyasztása volt nagyobb, akkor ezt a különbözetet nekünk kell megfizetnünk a szolgáltató felé 38 Ft/kWh áron.
Fontos szabály, hogy egy évi többlettermelést nem vihetünk át a következő elszámolási időszakba.

A szaldós elszámolás előnye

A szaldó elszámolás legfőbb előnye az, hogy az elszámolás éves szinten történik és a villamos hálózatot, mint tárolót használhatjuk. A téli időszakban a napelemek termelése kisebb, mert rövidebbek a nappalok, kevesebb a napsütéses órák száma. A háztartás energiaigénye ilyenkor nagyobb, mint a termelés és a hálózatból kell vételeznünk. Nyári időszakban fordított a helyzet. Kedvező besugárzás, napsütéses órák száma következtében sok esetben többet termel a napelemes rendszer, mint amennyit a háztartás elfogyaszt. Így a termelés ez részét visszatápláljuk a hálózatba. Éves szinten a termelési és fogyasztási többlet általában nagyjából kiegyenlíti egymást.

A bruttó elszámolásról

A bruttó elszámolás részletei még nem ismertek, illetve az sem, hogy a támogatott napelemtelepítések esetében később fog-e változni az elszámolási rendszer.
Közismert, hogy az uniós szabályok miatt 2023. december 31-ig telepített napelemes rendszerekre vonatkozóan lehet szaldó elszámolást alkalmazni, az ezt követően kialakított háztartási méretű kiserőművekre más elszámolási szabályok lesznek érvényesek.

Az otthonfelújítás energia elszámolásának szereplői: az állam, a szolgáltatók, a fogyasztók

A szolgáltatók részéről folyamatos a nyomás bruttó elszámolás bevezetésére. Szeretnének ugyanis évi pár ezer forintnál több bevételre szert tenni egyre nagyobb számú fogyasztónál. Az állam is örül az egyre több napelemes rendszernek, ugyanakkor a villanyszámla 27 %-os ÁFA-jához képest a szaldó elszámolásnál a bevétele ennek töredéke. Adott helyzet feloldása egy olyan elszámolási mód lehet, melyben mindhárom szereplő enged és kap is valamit.

Józsa Péter
energia tanúsító mérnök
Innotau Kft.
Ajánlott honlapja: Energetikai tanúsítvány

Energia témában még ezeket a cikkeinket ajánljuk:

Energetikai tanúsítvány – mire figyeljek energia ügyekben

Energetikai tanúsítvány, a valódi megtakarítás

Szolgáltatások – energetikai tanúsítvány

Paksi Riot – magyar nők az atomlobbi ellen

A Pussy Riot orosz nők hatalom elleni lázadásának világhírű csoportja.
A Paksi Riot szintén kemény lányok-asszonyok közössége, de módszerükből a polgárpukkasztás, a feltűnő happeningek erőszakolása hiányzik.
Kemény tények, pontos információk jellemzik tevékenységüket, amelyek nem általában a hatalom, hanem az atomlobbi ellenében születnek.

A Paksi Riot jelenleg három fős csoportosulás.
Tagjai, egyben beszélgetőpartnereim: Katus Eszter, az Átlátszó újságírója; Dohi Gabriella, videóriporter és Mátyás Eszter, az Energiaklub atomenergia projektvezetője.

Célkitűzésük pontos megfogalmazását a csoport facebook oldalán ekképpen kapjuk kézhez:

„Csapatunk azért alakult meg, hogy az atomlobbi propagandáját ellensúlyozva, teljes körűen tájékoztasson a nukleáris beruházások részleteiről.”

– Mit kell ellensúlyozni? – kérdem. A kormányzat szervei a közszolgálati médián keresztül nem adnak hiteles képet az energia-helyzetről, az atomenergia szerepéről, a tervezett paksi új létesítményről?

Paksi Riot: – A kormányzati média szinte soha, vagy csak alig tudósított az elmúlt években a paksi beruházás részleteiről. Ha tudósítottak is, akkor is inkább csak megnyugtatásként: minden rendben, haladunk, épülünk, stb. A helyzet azonban ennél sokkal összetettebb és szerteágazóbb. És ha nem lenne a független közeg, amiben mi is dolgozunk, akkor a magyar nemzet tényleg abban a hitben élne, hogy minden a lehető legnagyobb rendben megy Pakson. Ami ugye korántsem így van.

– Miért?

Paksi Riot: – Ahogy a Jávor Benedek korábbi EP képviselő által kiperelt szerződés részleteiből is látszik, a Paks II beruházással Magyarország vállára olyan terhet rótt a magyar kormány, amelyet nemcsak az unokáink, de még a dédunokáink is nyögni fognak. De nem csak a Paks II beruházásnál vannak problémák. Ahogy a Paksi Riot csapata helyszíni videóriportjával két éve nyáron felhívta a magyar média figyelmét, a klímaváltozás hatásai napi szinten kihívásokat gördítenek a jelenleg működő 4 paksi atomreaktor működése elé is. Ahogy a megemelkedett Duna vízhőmérséklete problémát okozhat az atomerőmű hűtésénél, úgy gondok vannak például a nukleáris hulladék kezelésével is Magyarországon.
Ez többek közt azért is fordulhat elő, mert bár már a 70’-es évek óta tárolnak kis-és közepes aktivitású nukleáris hulladékot Magyarországon, a megfelelő technológia még mindig nem áll rendelkezésre a világon, így csak ideiglenesen lehet kezelni a kérdést.

– Milyen eszközeitek vannak a tényfeltáráshoz és a lakossághoz való információ átadáshoz? Versenyképes ez az állami szervek lehetőségeihez viszonyítva?

Paksi Riot: – Az Energiaklub és az Átlátszó által megálmodott Paksi Riot csapat az egyik legfontosabb eszközünk, hogy hitelesen tudjuk tájékoztatni a magyarokat az atomenergiával kapcsolatos ügyekről. Megalakulásunk előtt – ha csak valamelyik ellenzéki politikus vagy média nem kapott fel egy ügyet – az „átlagember” nem kapott megfelelő tájékoztatást arról, hogy mi folyik az atomenergia körül. Pedig, ahogy most már a Facebook oldalunkon is látszik, az embereket nagyon is érdekli a téma. A csapatunk felállása pedig elősegíti azt, hogy hiteles és naprakész információkat tudjunk közölni.

Katus Eszter, Mátyás Eszter (Paksi Riot) és Konkoly-Thege Júlia (ZÖFI)
Katus Eszter, Mátyás Eszter (Paksi Riot) és szövetségesük, Konkoly-Thege Júlia (ZÖFI)

Ehhez mind az Energiaklub, mind az Átlátszó felületet biztosít, ami szintén elengedhetetlen ahhoz, hogy minél több emberhez eljusson az üzenetünk. A kormányközeli médiával képtelenség felvenni a versenyt, de a mi célunk nem is ez, hanem hogy minél többen megismerhessék az atomenergia árnyoldalait.

– Nem féltek? A legmagasabb kormánykörökből is az a szöveg szivárog, hogy a magyar zöld mozgalmak olyanok, mint a dinnye: kívül zöldek, belül pirosak. Ez nem éppen a párbeszédre törekvés hangja, inkább mintha útban lennétek…

Paksi Riot: – A párbeszédre való törekvés talán inkább a Paksi Riot jellemzője és nem a kormányé, legalább is minden anyagunkban arra törekszünk, hogy minden felet megszólaltassunk. Félnünk nincs mitől, hiszen nem teszünk semmi rosszat vagy államelleneset.

Amitől viszont joggal tartunk, az maga az atomenergia, amely az elejétől a végégig, az urán bányászatától kezdve a radioaktív hulladék kezeletlenségéig terhet ró a környezetre és az emberi egészségre. Ha egy állam nem vállalja, hogy az érem mindkét oldalát bemutassa, szíve joga, de lennie kell egy olyan szervezetnek, csapatnak, akár egyénnek, aki viszont beszél arról is, ami a kormánynak „kellemetlen”. Ezért jött létre a Paksi Riot.

– Külön „frontvonal” keletkezett Pécsett. Új uránbánya nyitása, atomtemető létesítésének terve borzolja a kedélyeket. Miképpen áll ez a küzdelem?

Paksi Riot: – Pécs alig egy órás autóútra van a Paksi Atomerőműtől. De az atomenergia két piszkos végét konkrétan a város közvetlen közelébe tervezik elhelyezni. Évek óta tart a környezetvédelmi engedélyeztetési eljárása az uránbánya újranyitásnak a Mecsekben, és a jelek szerint Bodán (kb. 20 km Pécs központjától) lesz a végleges radioaktív hulladéktárolója a paksi kiégett fűtőelemeknek. Ez utóbbi kutatás zajlik, sok év, mire a kutatók biztosan megállapíthatják, hogy a bodai agyagkő a megfelelő a radioaktív hulladék tárolására.

Az uránbánya ügye azonban most a zöldeknek kedvez, mert az engedélyeztetési eljárás áll. Talán csak felismerte a kormány, hogy nem érdemes magyar atomerőműbe magyar uránt termelni, ha annyira nem éri meg, mint amennyibe a pécsi urán kerülne, vagy csak kivárnak, nem tudjuk. Az biztos, hogy a pécsi Zöfi, azaz a Zöld Fiatalok Egyesülete, a kezdetek óta nyomon követi a fejleményeket és bármi történik, reagálnak.

– Hol vannak még az országban nyitott „frontvonalaitok”? Mit terveztek azokon a pontokon?

Paksi Riot: – Magyarország számos területét érintik közvetlen-vagy közvetve atomenergiával kapcsolatos beruházások, létesítmények. Ha viszont véletlen meghibásodás vagy baleset következne be Pakson, az nem csak Magyarországot, de a környező országokat is érintené.
Az atomenergia ugyanis nem áll meg a határon és nem ismer korlátot sem vízben, sem földön, sem levegőben. Ezért a helyi ügyek mellett a Paksi Riot azon is dolgozik, hogy a magyar állampolgárok alapvetően tisztában legyenek az atomenergia káros hatásaival, és ne csak azok értesüljenek az atom „piszkos” ügyeiről, akiket lakóhelyük miatt közvetlenül érintene.

Témánkhoz kapcsolódik:

***
Ez a cikk eredetileg 2020 januárjában a megszűnő Cafeblogon jelent meg.
Bognár László

A karácsonyt holt fával ünnepeljük?

Már csak ez a hír hiányzott nekünk itt az Elbától keletre, a Kárpátok bércei között, Mária országában.
A “hanyatló nyugat” jeles településén, Bordeaux városában, a lakosság által megválasztott zöld polgármester – a HVG cikke szerint – kijelentette: nem akarja halott fával, mint díszítőelemmel ünnepelni a város terein a karácsonyt!

A karácsonyfa nagysága és a polgármester rátermettsége

Ez minálunk igazán meghökkentő álláspont, hiszen itt, a Duna-Tisza vidékén az a jó polgármester, aki a lehető legnagyobb fát állítja a város főterére. Az ide felállított karácsonyfa valósággal a hatalom nagyságának tükröződése, a város vezetőinek a lakosság irányába mutatott mérhetetlen szeretetének a szimbóluma is egyben.

Ki is merészelne a polgármesterek közül valami csenevész véznasággal előállni, amikor is a faállítás ünnepélyes pillanatát kamerák tüze öleli körbe, újságírók hada festi le a másnapi hírlapokban és az aznapi online portálokon, hogy honnan, milyen nehézségek árán küzdötték a város szívébe a döglött fát, amit persze nem így neveznek meg, senkinek nem jutna eszébe holttá nyilvánítani a pórul járt tűlevelűt.

A karácsonyfa és a vallás meg a magyarság

Ám a fa némi vallásos áhítatot is sugall, s ha valaki famentes ötlettel merészelne előállni, az már nem csupán vallásellenes, keresztényellenes vádakkal volna megdobálva, hanem a hazafiúságát, a magyar mivoltát is kétségbe vonnák.
(Mintha az ősidőkben, a sztyeppén is karácsonyfát állítottak volna az ősmagyarok).

A kistaférungozott templomok mélyéről átkokat szórnának rá, egyes műsorokban a torka elharapásáról ábrándoznának az arra illetékes publicisták, talán még Vidnyánszky Attila is rendezne hirtelen egy színdarabot, amelyben a magyar nép feltámasztja a fát és az ősi értékeket, miközben leszámol a nemzetellenes erőkkel.

Ezért aztán én magam se mernék famentes karácsonyt szorgalmazni, pusztuljon az a fa, ha már ez itt a sorsa, legfeljebb azt javasolhatom: a méretben legyen egy kis mérték!

Bognár László

Sugárforrást tartalmazó szonda sérült Pécsett

Sugárforrást tartalmazó szonda sérült meg egy pécsi iparterületen végzett kutatófúráson, a szondát kiemelték, a sugárforrás nem jelentett veszélyt a környezetre – közölte az Országos Atomenergia Hivatal (OAH) honlapján, pénteken.
    A közlemény szerint az esemény még január 21-én történt Pécs beépített iparterületén, egy béléscsövezett geotermikus kutatófúrás geofizikai vizsgálata közben. A művelet során egy 240 gigabequerel aktivitású, 241 AM-Be (Amerícium-Berillium) zárt sugárforrást tartalmazó szonda a kábelfej törése miatt a kútszájról az 1800 méter mélységben lévő kúttalpra esett.
    Az eseményről a vizsgálatot végző cég másnap értesítette a hivatalt.
    Az OAH január 24-én a helyszínen megállapította, hogy a környezetben és a fúrólyukból vett mintákban az izotóp nem kimutatható, azaz a sugárforrás nem sérült.
    A kábelfej a mentőharanggal történő megfogásra kialakított rész alatt tört el, így a szondát tartó kötél kiszakadása esetére szóló intézkedési terv és mentési technológia nem tette lehetővé az azonnali mentést – írták.
    Tájékoztatásuk szerint a szondát február 6-án az OAH ellenőrzése mellett sikerült biztonságosan kiemelni. A sugárforrás mentését a hatóság által előzetesen jóváhagyott dozimetriai értékelésen alapuló új intézkedési terv szerint, a sugárforrás biztonságos kezelésére engedéllyel rendelkező alvállalkozó bevonásával végezték.
    Az OAH hangsúlyozta: az eddigi mérések alapján a sugárforrás nem sérült, kezelése és elszállítása biztonságosan megvalósult, környezetszennyezés nem történt, radioaktív anyag nem került ki a környezetbe. Az esemény során a sugárforrás nem jelentett veszélyt a lakosságra és a környezetre, a fúrási pontot tartalmazó iparterület végig felügyelet alatt állt.

A sugárzás veszélyes lehet
Képünk illusztráció. A sugárzás veszélyes lehet.

    A helyszíni szemlén megállapították, hogy a geofizikai vizsgálatokat végző cégnek az ehhez szükséges három engedélye közül az egyik lejárt.
    Közölték, hogy a részletes hatósági kivizsgálásra az OAH eljárást, a mérést lejárt engedéllyel végző céggel szemben érvényesítési eljárást indított. A hatóság a biztonsági kultúrával kapcsolatos hiányosságként azonosította, hogy a lejárt engedély radioaktív anyag alkalmazására vonatkozik, és a vizsgálat idejére az új engedélyt a hatóság még nem adta ki.
    Kitértek arra is, hogy bár az esemény semmilyen egészségügyi és környezeti kockázatot nem jelentett, a sugárforrás biztonságos kezelését biztosító műszaki megoldások, valamint a biztonsági kultúra hiányossága miatt az esemény minősítése a Nemzetközi Nukleáris és Radiológiai Eseményskála (International Nuclear Event Scale – INES) szerint INES 1-es fokozat, azaz rendellenesség – tudósít az MTI 2019.02.08-án az OAH közleménye alapján a még január 21-i eseményről.

Pécs nem kér se uránbányát se atomlerakót?

Több írásunkban beszámoltunk a nukleáris energiával kapcsolatos eseményekről.
Pécsett az utóbbi időben felerősödtek a közelben tervezett nukleáris létesítmények elleni hangok – és most nyilván újabb érv merül föl, hiszen mind a “véletlen”, mind az emberi mulasztás (engedély nélküli tevékenység) jelenléte bizonyítottá vált.

Az “ellenállók” legfőbb érvei:

  • mert gazdaságilag indokolatlan Paks2 – (komplett terv-összehasonlítás nukleáris és megújuló energia felhasználásával 2050-ig Magyarországon az Energiaklub Tudástárában) továbbá,
  • mert a hulladéknak és magának az erőműnek a lebontásának, ártalmantlanításának költségeit nem számítják a megtermelt áram árába
  • mert az atomerőművek működtetése veszélyes (Csernobil, Fukusima)
  • mert a sugárzó és sugárszennyezett anyagok veszélyesek, egyik-másik veszélytelenné bomlása 600.000-1.000.000 év, azaz kb. negyvenezer emberi generáció
  • még seholsem épült a világon nagy radioaktivitású hulladékok végleges, föld alatti tárolója, nincs erről tapasztalat
  • viszont van tapasztalatunk korábban biztonságosnak vélt tárolók katasztrofálissá, használhatatlanná válásáról (pl. ASSE2 Németországban)
  • nem készültek felmérések a tároló társadalmi, pszichológiai, egészségügyi hatásairól
  • mert bizalmatlanok vagyunk az állammal szemben, mert nem kellő mértékben védi az egészségünket (EU-eljárás folyamatban a levegőszennyezettség miatt; a pécsiek számára ott a közeli garéi példa az állami felelőtlenségre; a magyar egészségügy általános helyzete; mert korán és betegen halunk meg)

A témához kapcsolódik:

Kell-e nekünk nukleáris energia?

A címben feltett kérdésre – kell-e nekünk nukleáris energia? – pillanatnyilag két válasz született Magyarországon.
A kormányzat részéről az igen, a zöld oldalon pedig a nem!
2019 január 29-én este Pécsett a Tudásközpontban egy, a Bodára tervezett
nagy radioaktivitású hulladékok végleges, föld alatti tárolójával kapcsolatos esten, az előadásokat követő vitát is beleértve, érvek hangzottak el mindkét oldalról.
Az előadók egyébként Nős Bálint, a Radioaktív Hulladékokat Kezelő Kft. stratégiai és műszaki igazgatója, Dr. Konrád Gyula geológus és Kóbor József biofizikus, sugárvédelmi szakértő voltak.
Ennek az estének a margójára frissiben feldobtam egy rövid jegyzetet (* a láblécről elérhető), nem annak tartalmát akarom itt megismételni, hanem azokat az érveket szeretném ismertetni, amelyekkel magam is hozzászóltam a fórum részben, hogy azt azok is megismerhessék, akik nem voltak jelen.

A társadalmi bizalmatlanságról

Megítélésem szerint az Energiaklubnak és Kóbor Józsefnek nagyon nagy igazsága van abban, hogy az externális hatásokról (a társadalmi hatásokról a gazdaságban, a közösségekben, a települések sorsát illetően stb.) nincs semmiféle tudományosan megalapozott kutatás.
Magyarán Pécs gazdasági kilátásait (pl. az egyetem értékesíthető kurzusait) mennyiben befolyásolhatja, hogy nagyjából a magyar középvárostól, Pécs 145.000 lakosától 15 kilometeres körzetben uránbányát és atomtárolót is akarnak létesíteni. Vajon milyen mértékben értéktelenednek el az ingatlanok, az itteni mezőgazdasági termékek? Vajon milyen hatása lesz mindennek a beruházási kedvre?
És nem utolsó sorban az emberi egészségre gyakorolt pszichológiai és biológiai hatás is kutatás tárgyát képezhetné és nemzetközi összehasonlítást igényelne.
És ekkor a magyar állam és a pécsi, a baranyai polgár közötti társadalmi bizalmatlanságról is szót kell ejtenünk.
Nézzük konkrétan! Ma Pécsett ilyen a levegő minősége:

Légszennyezettség Pécsett 2019. február 1.
Légszennyezettség Pécsett 2019. február 1. – sokszor láthatunk ilyen adatokat

A magyar állammal szembe az Európai Unió eljárást indított, mert a levegőszennyezettség ellenében nem tette meg a szükséges, elvárt intézkedéseket. Hazánkban évente 8-12.000 ember hal meg a légszennyezettség miatt.

Nekünk igazán közel van Garé, ahol hihetetlen mértékű a talaj szennyezettsége a korábban ott tárolt veszélyes anyagok miatt. Évtizedek óta ilyen. Jómagam az ÉS 1993. április 30-i számában a riportomat így fejeztem be: …a BVM telepén elszivárgó folyadék egyre jobban megközelíti a falut.

Ezt 25 évvel ezelőtt írtam.
Ma, negyed század múlva ezt olvashatjuk a Pécsi Stop hasábjain:

“a határértékek több ezerszeresében találhatóak mérgek Garé és Hidas térségében, az előbbi településen 28 ezerszeres határérték-túllépést is észleltek.”

Aligha csodálható, ha a magyar állammal szemben az egészségünk védelme ügyében erős fenntartásokkal élünk. Vagy fogalmazzuk ezt meg reálisan: nincs bizalom!
Ebből pedig következik az uránbánya és a tárolóval szembeni bizalmatlanság is

Vita

Nős Bálint úr felvetésemre a helyszínen kettős választ adott:

  • érzelmi az érvelésem
  • más iparágak negatív jelenségeit ne vetítsem az atomtemetőre

Az egészségünk romlása, terhelése szerintem nem pusztán érzelmi kérdés, hanem nagyon is konkrét következményekkel járó. Ha morbid akarnék lenni, azt mondanám: túl drága ahhoz a temetés, hogy az egészségünket önfeledten, kontroll nélkül a magyar államra és a pécsi önkormányzat levegőszennyezettségi harcára bízhatnánk.
Azt is megjegyzem, hogy minden olyan iparág mögött a magyar állam áll, amely iparágnak köze van polgárai egészségéhez, tehát ugyanarról a gazdáról beszélünk!

Szakmai érvek

Mindhárom előadó a saját szakmájának keretein belül korrekt anyagot mutatott be.
Az első két előadás kimondatlanul is határozottan “atompárti” megnyilvánulás volt, a harmadik igen finoman inkább volt kritikus.
Így az előadásokból az az általánosan megfogalmazható kormánypárti nézet került túlsúlyba, amely szerint Magyarországnak nélkülözhetetlen szüksége van hosszabb távon az atomenergiára, Paks 2-re és ebből következően Pécs határában a nagyszerű közetbe ágyazottan az atomtárolóra.
Sajnálatos módon ezzel sem értek egyet, inkább vallom magaménak az Energiaklub zöld elkötelezettségű álláspontját, miként a pécsi Zöld Fiatalok Egyesülete, a ZÖFI is (akiknek drukkere, szimpatizánsa vagyok).

Az energiaforrások fejlesztésének 4 útja
Az energiaforrások fejlesztésének 4 útja. Mennyi lesz végül a zöld energia részesedése?


Az Energiaklub honlapjáról, a Tudástárból letölthető pdf formátumban az a tanulmány, amely 4 különböző energia útvonalon jut el 2050-ig.
Válaszd te is a zöld utat!

*****

*Atomtemető: ezt tudtuk meg a Tudásközpontban

Korábban a témában:

Bognár László

A levegőről, de nem a levegőbe beszél

Konkoly-Thege Júlia ismert közszereplője Pécs városának. Ha máshonnan nem, akkor A Város Mindenkié csoport aktivistájaként, vagy a merev tanterv ellenében, a szabadságot megvalósítani akaró Vadgesztenye iskola programjáért tüntető szülőként azonosíthatja be a pécsi polgár.
Olyan személyiségként, aki harcol a társadalmi igazságtalanságok ellen, elítéli a kilakoltatásokat, a szegregációt, a gyűlöletkeltést és még mennyi minden mást.
Most a zöldek között vállalt új, kiemelkedő szerepet, az újjáalakuló Zöld Fiatalok Egyesület elnökeként ismerhetjük meg a közösségi embert.

Zöldnek lenni jó? – kérdem a pécsi Szabadkikötőben egy forró tea mellett.

– Igen – feleli mosolyogva, bár nem egyszerű feladat. Egyszerre szeretném a múltunkat feltérképezni és a szervezetet erősíteni, embereket megnyerni. Aktív, kreatív közösség nélkül nincs ütőképes társaság.
Ugyanis a Zöfi – ahogy a Zöld Fiatalok Egyesületét nevezzük – egy korábban már Budapesten és a Mecsekalján működő szervezet szunnyadó pécsi ágán születik most újjá. A gyökerek 2001-ig nyúlnak vissza.

Tilos dolgok piktogramjai
Egy réges-régi zöfis jelmagyarázat

(Zöldnek lenni tényleg nagyszerű lehet, legalábbis ezt szűröm le abból, ahogy a szemben ülő dinamikus nő láthatóan egyre lelkesültebben beszél. De nem szólok közbe, minek is tenném, amikor múltról és jövőről újabb kérdés nélkül is kapom az információkat.)

Júlia így folytatja:
– Készülve a beszélgetésre kigyűjtöttem egy majd tíz évvel ezelőtti blogbejegyzésből az akkori Zöfi pécsi egyetemi ágának hitvallását. Tessék!

Ezt olvasom a gépelt papíron:

„Zöld Fiatalok; értsd: zöld kreatív fiatalok alkotóközössége. Ez nem más, mint egy civil szerveződés, fiatalokból, fiataloknak. Megpróbálunk pártpolitikától függetlenül részt venni a napjainkban felmerülő társadalmi és ökológiai problémák megoldásában. Alternatívákat keresünk, és kérdéseket teszünk fel. Nem szeretnénk kritika nélkül elfogadni a fejünk felett hozott döntéseket! Programjaink között kulturális és alterglob előadások, utcai illetve szabadtéri megmozdulások is szerepelnek.”

– Látod, vannak olyan hagyományaink, értékmeghatározásaink, amelyeket folytathatunk. És persze a gondjaink is léteznek, folyamatosan. Tudtad például, hogy Pécsett 2016-ban két és fél hónapon keresztül a levegőszennyezettség meghaladta a határértékeket? Tudtad, hogy Magyarországon tízezres nagyságrendre tehető évente azok száma, akik élhetnének még, de a levegő szennyezettsége miatt meghalnak? Aligha véletlen, hogy az Európai Unió beperelte Magyarországot az e téren elmaradt intézkedések miatt. És nem történik semmi, vagy alig valami.

Atomcsapda - film és beszélgetés
A levegő minősége mellett a nukleáris létesítményekre is figyelünk

Egyszóval szükség van ránk! Persze, egyedül nem megy, ezért is kötöttünk együttműködési megállapodást a nagy tapasztalatokkal rendelkező Energiaklubbal.
Ennek máris volt olyan eredménye, hogy németországi tanulmányúthoz segítették tucatnyi aktivistánkat. Erre azért is szükségünk volt, mert ott láthattuk, hogy a felelőtlen atomprogramok hová vezetnek. Az ASSE II atomtemetőben is jártunk, ahonnan a németeknek ki kell hordaniuk az atomhulladékot. Pedig azt hitték, örök időkre biztonságot nyújt az elhagyott sóbánya.
Nálunk pedig Bodára terveznek egy nagyon veszélyes atomhulladékok befogadására alkalmas tárolót. Sőt új uránbányára nyitását is megpályázták a Mecsekben.

Mi lesz a Zöfi következő akciója?

– Most január 25-én 18 órakor az Apolló moziban Atomcsapda címmel filmvetítésre és beszélgetésre kerül sor az Energiaklub szervezésében. Stratégiai partnerünk oldalán mi is ott leszünk!

***

Kapcsolódó bejegyzések:

Alternatív meghallgatás uránbánya ügyben

Valami van a levegőben

A zöldeknél

Alternatív meghallgatás uránbánya ügyben

Kell-e nekünk uránbánya?

Az LMP 2018 december 18-án a Pécs szomszédságába, a Kővágószőlősre tervezett új uránbánya témájában elhalasztott közmeghallgatás helyett hívott életre alternatív közmeghallgatást pécsi irodájába.
Ez persze jó hír, hiszen minden rendezvénynek, akciónak örülnünk kell, amely fórumot ad a különböző nézeteknek, ahol a vélelmek és a félelmek felszínre kerülhetnek, ahol valóságos pro és kontra tények alapján felkészülhet a lakosság – ha úgy tetszik, akkor a társadalom – a felelős véleményformálásra, a felelős döntésre!

Erre még reggel gondoltam, amikor elhatároztam, hogy elmegyek erre a fórumra, s ha már ilyen szépen “bezöldültem”, szokásom szerint rápillantottam Pécs légszennyezettségi adataira. Ezt láttam a legszennyezes.hu oldalon:

Légszennyezettségi adatok Pécsett
Légszennyezettségi adatok Pécsett

– Na, ezekre az egészségkárosító adatokra kellene még felszívnia a pécsi polgárnak egy kis sugárszennyezést a szálló porral, a zagyból a vízbázisba beszivárgó anyagokkal.

Este az LMP-nél nem voltunk sokan, 10-15 fő körül ingadozott a résztvevők száma. A felállás a magyar sztenderdet követte, elől asztal mögé rendezve a két fős “elnökség”, szemben a jónép.  Szerencsére a tartalmi lefutás már nélkülözte a hivatalosságot, a vitaindító után párbeszéddé, enyhe vitává módosult a rendezvény, egyenrangú felek jókedvű együttlétévé, ahol egy-két távozó után csak a közös meggyőződés maradt, és azt forgattuk a nyelvünkön: az atomellenességet.

Kóbor József és Keresztes László Lóránt, LMP.
Kóbor József megyei elnök és Keresztes László Lóránt LMP társelnök

Kóbor Józseffel igazán jól járt az LMP és a zöld mozgalom, hozzáértő szakemberként ismerik országszerte a biofizikust, aki még a régi uránbánya idején kezdte meg kutatásait.
Néhány kemény mondattal ismertette a régi uránbánya hátrahagyott örökségét, ami igazán sokba kerül, mert a veszélyeit fel kellett és kell számolni. Ilyen volt pédául a csernobili sugárzás mennyiségét teljesítő pellérdi zagytározó.

Hirdetés

A tervezett új uránbányáról kiderült, hogy kétszer annyi bányamaszatot fog ránk hagyni, mint elődje. Továbbá megtudtuk, hogy a tervek szerint Kővágószőlős felől Pécs nyugati részei alá fognak vágatokat fúrni, s ezzel mintegy 1000-1400 lakás értékelődik le a városban.
És az egész város leértékelődik! – tehetem hozzá többünk véleményét.
Ráadásul ez a tervezett atom-létesítmény a Bodára tervezett atomlerakóhoz és Paks 2-höz társul, s ezzel Pécs egy hármas érdek frontvonalába kerül.

“Békésnek lenni nem azt jelenti, hogy mindent elfogadunk.”

A német zöld asszonytól, az Ursula Sladektől vett idézettel máris áttérhetünk a társadalmi hatásokra.
Arról is beszéltünk, hogy élnek illúziók. Valaha a város prosperitását a szén- és az uránbánya adta, nagyon komoly városrészt tudhatott magának az uránércért dolgozó bányásztársadalom, még ma is viseli a szóban forgó negyed az Uránváros nevet.
Ám a tervezett új bánya összehasonlíthatatlanul kevesebb munkaerőt kívánna, Pécs város fillért nem nyerne a bányanyitáson, mert az iparűzési adó a 10 km-re fekvő Kővágószőlőst illetné meg.
Viszont ki fog külföldről olyan egyetemi városba jönni, bármilyen színvonalas is az oktatás, amelynek száz kilométeres körzetében atomerőmű blokkok bővítése zajlik, ahol 10-12 kolométerre uránbánya okádja a zagyot és a meddőhányókat, továbbá a világon az első nagy radioaktivitású atomszemétnek biztosítanak tárolót.
Kiírhatjuk a város szélére akárhány táblára, hogy ez itt a kultúra városa, ha az atomszemét városaként könyvelnek minket el.

A ZÖFI

Az est – szerintem érdekes színfoltja volt, hogy a ZÖFI, vagyis a Zöld Fiatalok és holdudvara három fővel képviseltette magát.
Mindhárman részt vettünk egy németországi “atom-túrán”, s ezek leglényegesebb tapasztalatait Nagy Gabi ismertette is.

Magyarok az ASSE 2 atomtemetőben
Magyarok Németország egyik atomtemetőjében – középütt Nagy Gabi

A magam véleménye szerint, melynek hangot is adtam, nagy jelentősége van a pécsi zöld elkötelezettségű csoportok összehangolt működésének.
Ezt a kört más pártok és szervezetek bővítésével erőteljessé kellene tenni.
Jómagam Németországban az ottani zöld ellenállás struktúráját  tanulmányoztam leginkább.
Láthattam, hogy a lakosság Alsó-Szászországban óriási civil támogatást kapott más német tartományokból, hogy az egyház a régi sóbányába tervezett atomtemető létrehozása ellen tiltakozó emberek mellé állt, hogy Németországban nagyon izmos zöld párt működik a parlamentben, hogy a szakszervezetek védik a dolgozóikat a sugárszennyezéstől a hatókörükben létesült vagy létesítendő nukleáris művektől.
Nálunk az egyházak aligha állnak az Orbán-fillérek elveszítésének rémétől fenyegetve az emberek oldalára, az LMP napjainkra a 2%-os támogatottság küszöbén tántorog, a szakszervezetek sem éppen kirobbanó erejűek, ráadásul leköti őket a rabszolgatörvény elleni küzdelem.
Nekünk itt Pécsett egyetlen lehetőségünk van az érdekérvényesítésre: az összefogás! Stratégia kidolgozása, taktikai felkészülés, a kommunikációs csatornák kiépítése.
Az LMP most rátalálhatna önmagára. Ne kormányzásra készülődést füllentsen hiteltelenül, ahogy ezt néhány hónapja tette – mert itt volna most számára az igazi, reális harcmező!

***

Kapcsolódó bejegyzések:

Bognár László

Valami van a levegőben

A légszennyezettségről

Szuhi Attilát eredetileg neves keresőoptimalizáló (SEO) szakemberként ismertem meg. Az csak később derült ki számomra, hogy a doktoriját a levegőtisztaság témájában írta és az általam gyakorta felkeresett legszennyezes.hu portál is az ő keze nyomát viseli. Persze, hogy kiváncsivá tett, mi is áll a dolgok hátterében.

– Mikor ismerkedtél meg a témával, miért “szerettél bele”, miért a levegőtisztaság lett a doktorid tartalma?

– Gyerekkorom óta érdekel minden, ami a “Földön túl” történik, így a meteorológia és a csillagászat, és a környezetvédelem területén is ez ragadott meg leginkább. Ebben annak is szerepe volt, hogy a Dorogi-medencében éltem, amely közismerten az ország egyik legszennyezettebb levegőjű térsége volt.
Az egyetem után zöld civil szervezeteknél dolgoztam, ahol ez a témakör volt az egyik fókuszterületem. Az ott felhalmozott tudás volt az alapja a doktorimnak is.

– Milyen koncepció alapján készült – a korábbi elméleti munkád nyomán – a legszennyezes.hu portál?

– A légszennyezés eredeti verziójában még csak írások, cikkek voltak, akkor a cél csupán az információközlés és a szemléletformálás volt. Abban az időben még nagyon kevés ilyen témájú cikk létezett a magyar interneten.
A mostani weboldal már sokkal nagyobb célokat tűzött ki maga elé. Általános probléma, hogy Magyarországon (és ez igaz a legtöbb más országra is) csupán néhány tucat városban mérik a levegő szennyezettségét, miközben 3200 településen élnek emberek, ráadásul a hazai légszennyezettséget nem annyira a lokális források, hanem a meteorológiai helyzet határozza meg. Ez azt jelenti, hogy ha kedvezőtlenek a légköri viszonyok, akkor akár a Hortobágy közepén is határérték felett lehet a levegő szennyezettsége. A fő célkitűzés tehát az volt, hogy a mérőállomással nem rendelkező települések esetén is tudjunk mondani egy becslést a levegő minőségére vonatkozóan.

– A levegőminőség értékelése a ti alapítványotok honlapján jelentős eltéréseket is mutat a “hivatalos”, pl. a Fölművelésügyi Minisztérium Országos Légszennyezettségi Mérőhálózat értékítéleteitől. Az adatok ugyanazok, az értékelés más és ezt különösen a nitrogénoxidok esetében lehet érzékelni.

– Valóban. Igazából rengeteg tudományos publikáció létezik, amely más-más megközelítésből próbálja meg értékelni a levegő szennyezettségét. A Minisztérium egy alapvetően a hatályos jogszabályok alapján kidolgozott szöveges értékelést jelenít meg, miközben a mi értékelésünk az egészséghatásokat állítja fókuszba. Természetesen ezek nem hasraütés-szerűen lettek meghatározva, hanem az egyik tudományos publikációm eredményei alapján, amelyeket zömében nemzetközi kutatásokra alapoztam, de figyelembe vettem a hazai jogszabályokat is.

A levegő minősége Pécsett
Beszélgetésünk időpontjában ilyen volt a levegő minősége Pécsett

Egyetlen példát hadd mondjak, hogy érthető legyen a szöveges értékelés különbsége. A hatályos magyar jogszabályok szerint a szálló por (PM10) éves egészségügyi határértéke 40 mikrogramm/köbméter. Miközben az Egészségügyi világszervezet ajánlása 20 mikrogramm/köbméter. Ráadásul nincs olyan küszöbérték, ami alatt ne lenne káros egészséghatás. A mi értékelésünk igyekszik ezeket a kutatási eredményeket és ajánlásokat is figyelmbe venni, ezért vagyunk szigorúbbak a légszennyezettségi helyzet megítélésekor.

– Az olyan szennyezett levegőjű városokban, mint Budapest vagy Pécs mit lehet tenni a levegőtisztaság érdekében?

– Könyveket lehetne megtölteni ezzel a témával, de nagyon röviden: a közösségi közlekedés előtérbe helyezése az egyéni autós közlekedéssel szemben. A háztartásoknál a szigetelés, és általában a fűtési célú energiafelhasználás mérséklése, és a fűtési módoknál a környezetbarát megoldások választása. Avarégetés helyett komposztálás, és így tovább. Sajnos a legtöbb változtatás nem egyszerű és nem is olcsó.

– Pécsett is érdemes volna beperelni a városvezetést, mint ahogyan azt a budapestiek tették?

– Én nem igazán hiszek a pereskedésben.

– Személyes terveid?

A környezetvédelmet és így a legszennyezés.hu-t is jelenleg már csak hobbiból csinálom, a munkám és a szabadidőm rovására. Az oldalt működtető Alapítvány évek óta nem kapott semmilyen pályázati támogatást, így ha saját, családi forrásból fenn tudjuk tartani és üzemeltetni az oldalt, már azt jó eredménynek érezném.

B.L.

***

A témához kapcsolódik:

A Greenpeace szénerőműveket vesz, hogy bezárhassa őket

A magyar kormánypárti média kihúzná a talajt a zöld mozgalom alól

Nemrég két blogbejegyzésben írtam le részletesen, hogy a magyar kormánypárti média miként igyekszik preventív csapást mérni a magyar atomellenes mozgalmakra.
Idéztem számos cikket, amelyek azt állították, hogy a németországi zöldek, sőt volt olyan online médium, amely egyenesen a nyugati zöldekről beszélt, szóval a német zöld mozgalom a szén alapú erőművek ellen tiltakozik. Ráadásul, és itt jön a lényeg, eme lapok szerint a lignit felhasználása helyett, 180 fokban elfordulva korábbi politikájuktól, a zöldek az atomenergiát pártfogolják és szorgalmazzák.
A nyilvánvaló társadalmi-politikai cél annak bevésése az emberek tudatába, hogy az atomenergia veszélytelen, barátságos, nyugaton ezt vallják. Márpedig ha ez így van, akkor fölösleges tiltakozni Paks 2, a bodai atomtemető létesítése és a mecseki uránbánya újranyitása ellen.

Az Energiaklub jóvoltából novemberben németországi tanulmányúton vettem részt, ahol módomban állt Alsó-Szászország néhány zöld vezetőjével találkozni, akik meglepődtek a magyarországi híreken, nem tudtak arról, hogy a politikájuk forgolódna.
Erről bővebben itt írtam:  > A német zöld mozgalom szíve az atomellenesség

Az utazás az Energiaklub deklarált céljához igazodott:

Célunk az, hogy a Pécsett és környékén élő aktív állampolgárokat segítsük abban, hogy minél több információjuk legyen a környékre tervezett nukleáris beruházásokról (bodai atomtemető, mecseki uránbánya), ezek lehetséges környezeti hatásairól és a lakossági beleszólás és véleménynyilvánítás lehetőségeiről.

A nyitóképen a maroknyi magyar csoport néhány tagjának “biztonságtechnikai oktatása” az ASSE 2, egykor biztonságosnak tudott, most kiűrítésre váró atomtemetőben, az egykori sóbányában, az aknába történő leereszkedés előtt.

Lignitellenesség, atomenergia ellenesség – Németországban lép a Greenpeace

Az új hírek megerősítik oknyomozásom eredményét. Mint a Napi.hu beszámol róla Szénerőművet vesz a Greenpeace Németországban.

Hagyományos erőmű
Hagyományos erőmű légszennyezése

Németországi forrásokra hivatkozva arról olvashatunk, hogy a Greenpeace lignitbányát és erőműveket vásárol, hogy azokat bezárhassa és helyettük megújuló energiát termeljenek.

“A hamburgi székhelyű zöldenergia-szolgáltató cég egyszerűen le akarja állítani az RWE szenes erőműveit. Be akarja zárni a lignitbányákat, hogy a helyükre egy összesen 8,2 GW-os szél- és napenergiás termelőközösséget léptethessen be a rendszerbe. Ennek összköltségét, befektetési összegigényét teszik szakértők 7 milliárd euróra, melyet szeretnék mindenféle állami támogatás nélkül, állampolgári és vállalkozói részvétellel biztosítani.” – olvashatjuk.

A magyar kormánypropaganda ebből persze nem csinál országos hírözönt, mert még a végén a magyarok fejében ez lenne a követendő minta!

***

Korábban a témában: Az atomsimogatók csúsztatnak

B.L.

Energetika: engedtek a 86-ból

Az igazi rezsicsökkentés és az igazi környezetvédelem a korszerű kazánokban keresendő. Vagy nem?

Magyaros energiával

avagy milyen is az igazi rezsikönntés, az igazi energetika és a korszerű környezetvédelem?
Magyaros megoldás született az energetikai iparágban: bár a 48-ból a magyar sohasem enged, ám a 86-ból rendszerint igen!

De oldjuk fel a talányt. Arról van szó, hogy az európai normáknak megfelelően 2015 szeptember 26-tól már nem lehetne 86 százalékosnál gyengébb hatásfokú kazánokat forgalmazni. Ez környezetvédelmi szempontból volna fontos intézkedés. Gondolnánk, egy olyan országban, amelynek a köztársasági elnöke zöld elkötelezettségéről szeretne híressé válni, aki ezekben a napokban – a jövő érdekében, a felelősségvállalást elmélyítendő – reklámfilmen “zöldül” fiatalokkal, szóval egy ilyen országban alapos előkészítés után megtörténik az intézkedés.

Ám ez mégsem így történik Magyarországon!

Alapos előkészítésről aligha lehet szó ott, ahol az elavult kazánok ezrével állnak a kereskedelmi raktárakban, és ha azok eladását megtiltották volna, akkor gyártók, kereskedők, szerelők sora ment volna tönkre. Vagy ami még ennél is rosszabb: ez a mennyiség feketén ömlött volna rá az energiától aligha duzzadó piacra.

Energikus határidő tologatás

Ebből következően az NGM kitolta a határidőt – igaz, “csupán” a lakossági felhasználók számára – 2016. július elsejéig. Állampolgárként mégsem örülhetünk a határidő módosításának annyira, mint a kereskedők, a gyártók vagy az olcsóbban (vacakabb hatásfokú, szennyezőbb) kazánhoz jutók. Hogy miért? Pillantsunk rá például az Energiapartner honlapra, ahol megtudhatjuk, hogy a hazánkban működő kazánok 30-40%-át tartják elavultnak a szakembereik. Joggal vélhetjük tehát, hogy újabb sanszot kap a korszerűtlenség az energiahatékonyság elleni küzdelemben.

A rezsicsökkentés jó dolog.

Ennél már csak az energiahatékonyság növelése volna jobb dolog – vagyis erre a területre kellene a kormányzat szellemi potenciálját növelni. Amíg ez megtörténik és nem akarunk engedni a 86-ból sem, addig magunktól kell felfedezni a tartós energiamegtakarítás elérésének forrásait. Mutatok is erre példákat: > A fűtéskorszerűsítés lehetséges változatai > Energetikai tanúsítvány Mindeközben ne feledkezzünk meg arról sem, hogy ha új épület emeléséről és annak energetikai terveiről van szó, akkor a műszaki tervek összehangolása egy felkészült műszaki ellenőrre vár. Ugyanis jogszabályi kötelezettség a műszaki ellenőrzés biztosítása. Egyes, a műszaki ellenőrzés, a felelős műszaki vezetés iparágában dolgozó cégek egyenesen a műszaki ellenőrzés következtében elért nyereség utáni jutalékért dolgoznak az építtető érdekében. Íme, erre is egy példa:
>Műszaki ellenőrzés
***

Ez az írás eredetileg a NolBlogon jelent meg, ám annak megszűnése miatt, a téma fontosságára való tekintettel, most itt közöljük.

Írásunkhoz hozzászólások is érkeztek. Íme:

1. napos
Nem értem én ezt.Egyrészt nyomatják sokan a piac, meg a láthatatlan kéz mindenhatóságát.Aztán a sok hülye mégis a saját érdeke ellenében vesz elavult kazánt?Vagy esetleg sose térül meg a korszerübb technológia – pl. a rezsicsökkentés miatt – így rá kell kényszeríteni a fogyasztókra a költségeket?Gagyi ez az egész.Ráadásul ez csak egy kiemelt szegmens, a házak szigetelésével mi a helyzet?

2. Bognár László
Kedves napos!Először is köszöntelek abból az alkalomból, hogy a te hozzászólásod a 2500. hozzászólás ebben a blogomban! (Régen gyakoribb vendég voltam itt és ezek a hsz-ek régen – akárcsak a bejegyzéseim – szaporábbak voltak.)Ami a lényeget illeti: sajnos a kormányzat úgy alakította ez esetben is a piaci körülményeket, hogy a rövid távú egyéni érdekek (v.ö. olcsó, de elavult szerkezetek) maguk alá gyűrik a hosszú távú össztársadalmi érdeket.Erre mondom azt, hogy a 86-ot (a korszerűség küszöbe konkrét és átvitt értelemben is) nálunk gyakran legyűri 48 (az ilyen-olyan rövid távú, konok érdek), vagyis valamilyen összegereblyézett magyar(os) “sajátosság”.Az általam mutatott második link egy olyan honlapra visz, amely a házak szigetelésével foglalkozik (Energetikai tanúsítvány) a lehető legrészletesebben (törvényi háttér, megrendelés, hatékonyság, árak stb.)Sajnos egyet kell értenem veled, amikor azt mondod, hogy energia ügyben “gagyi ez az egész”, hiszen a korszerűtlenség bebetonozása zajlik ezen a területen is, és a nesze semmi, fogd meg jól rezsicsökkentés politikai előnyök kovácsolására ugyan jó, de éppen a korszerű(bb) Magyarország elleni merénylettel egyenértékű!

3. Hivatlan (látogató)

A 86 % elérhető hagyományos kazánnal is.A kondenzációs kazánok a virtuális 100 % fölötti hatásfokot csak akkor produkálják, ha az előremenő vízhőmérséklet 50°C körül van, de max 55°C.55°C fölött nem tud a kondenzációt produkálni.Vagyis aki hatékonyan akar fűteni, az a kazán mellett a teljes fűtési rendszert (hőleadó felületet) föl kell bővítse, hogy 55°C előremenő hőmérséklet elegendő legyen a fűtéshez…..és persze kombi-cirkót tekintve a melegvízhez is.Az épületgépész szakemberek persze azt mondják, hogy nem kell a fűtési rendszer hőleadó felületét bővíteni, hiszen a kondenzációs kazánok tudnak akár 95°C előremenő hőmérsékletet is produkálni, legfeljebb akkor nincs kondenzáció, és nem olyan hatékony.Persze már megint nem néztek utána a dolgoknak, mert a korszerű kazánok jó része 65°C körül leszabályoz, hogy a vízkövesedést elkerülje.Vagyis aki a fűtését csak kazáncserében gondolja, annak nem jó választás a kondenzációs kazán, mert a spórolós üzem ugyan működik, de csak az átmeneti időszakban komfortos. A fűtési téli üzemhez pedig a teljes fűtési rendszert föl kell bővíteni….és nem javasolt a régi fűtőtesteket újakkal keverni…….vagyis mind csere.Amit pedig gázfogyasztásban spórolni lehet, az bőven elmegy a karbantartási kötelezettségekre.

4. Laikus látogató

Mivel közeledik a fűtési szezon, megértem a téma aktualitását. Megjegyzem : a gázkazánon túlmenően vannak a háztartásban további gázzal működő berendezések is. ( azokról később) Mondhatják, hogy “könnyen beszélek,” mert tavaly a 11 éves gázkazánunkat kondenzációsra cseréltük, aki majd megtenné,számítson arra is, hogy a kéményt is át kell építeni, vagy a lakás szellőzése is megváltozik (penészesedés ) – és (- ahogy írják mások is -) sok minden mással is “jár” a kazáncsere,amit nem mindig lehet megtalálni a neten. Amit én fontosabbnak tartok, az ez : mno.hu/penzesjog/kitolta-a-miniszter-a-gazkazanok-felulvizsgalati-hataridejet-1249946 ( Már a cikk címe is rossz !- mert nem csak a gázkazánt kell felülvizsgáltatni ! stb.)

5. Az energetikus

Cégünk energetikai tanúsítványok készítésével foglalkozik és rengeteg tapasztalatot gyűjtöttünk az elmúlt években ezzel kapcsolatban is.Én a szabályozás részét két felé bontanám:1. Új építések: Itt minden esetben szoktuk javasolni a kondenzációs kazánok alkalmazását, mert ugyan a hóleadókat valóban nagyobbra kell tervezni, ami nagyságrendileg 50.000 Ft többletköltség, és a kazánból is a kondenzációst kell vásárolni ami az alap kazánoknál 100.000 Ft többletköltség, de új építésnél más további költség nincsen, így ezek 3-5 év alatt meg szoktak térülni. Ez elfogadható megtérülési idő2. Meglévő lakások házak átalakításánál már más a helyzet. Ezt is két felé venném:2/1.: Az előző hozzászólók jól látják a helyzetet, hogy bizonyos esetekben a megtérülési idő beláthatatlan, és ez az esetek 25-30 %-a, azaz itt új kémény, az új készülék, a nagyobb hőleadók költsége elérheti a 600.000 Ft-ot ami jó esetben is 20 év alatt térül meg. Itt javaslom figyelni a pályázatokat és pályázni a kazáncsere programokra MÉG MIELőTT ELROMLIK A RÉGI KAZÁN, mert ezekben az esetekben 50%-os vissza nem térülő támogatást is szoktak adni amivel a megtérülés a felére csökkenthető. Persze itt még mindig megvan az hogy a pályázattal sokat kell küzdeni, és vagy megkapjuk, vagy nem. Javaslom a pályázat indulása előtt minden szükséges papírt beszerezni, pl. energetikai tanúsítvány, árajánlat, stb…2/2.: A régi épületek felújításánál ha a kémény már cső-a-csőben rendszerű akkor csak egy közbenső idom kell ami a kazánhoz illeszti a régi kéményt, ha padló fűtés van a házban, az tökéletes a kondenzációs kazán számára, ha a radiátorok kicsik, vegyünk programozható termosztátot, és reggel-délután indítsuk be a fűtést 2 órával a reggeli ébredés/délutáni hazaérkezés előtt, így alacsonyabb vízhőmérséklettel járhat a kazán és tovább kihasználhatjuk a kondenzációs kazán előnyeit. Ezekben az esetekben a tapasztalatok alapján 8-14 év alatt megtérülhet a kondenzációs kazán befektetés, ami talán még elfogadható.Összefoglalva: én jónak érzem ezt az irányt, természetesen nem lehet olyan szabályt hozni ami mindenkinek jó, de a cél a folyamatos fejlesztés.Biztosan lesznek akik az elromlott kazánt kicserélik használt azonos típusú kazánra (hisz a pályázati kazáncseréből felszabadul jó néhány működő kazán) vagy megveszik a “fekete piacon”, vagy külföldön és beépítik maguknak mert nincs pénzük másra, Figyeljük a pályázatokat, és bízzunk benne, hogy a kondenzációs kazánok ára is lejjebb megy ha már csak ezeket lehet majd kapni.