Sugárforrást tartalmazó szonda sérült Pécsett

Sugárforrást tartalmazó szonda sérült meg egy pécsi iparterületen végzett kutatófúráson, a szondát kiemelték, a sugárforrás nem jelentett veszélyt a környezetre – közölte az Országos Atomenergia Hivatal (OAH) honlapján, pénteken.
    A közlemény szerint az esemény még január 21-én történt Pécs beépített iparterületén, egy béléscsövezett geotermikus kutatófúrás geofizikai vizsgálata közben. A művelet során egy 240 gigabequerel aktivitású, 241 AM-Be (Amerícium-Berillium) zárt sugárforrást tartalmazó szonda a kábelfej törése miatt a kútszájról az 1800 méter mélységben lévő kúttalpra esett.
    Az eseményről a vizsgálatot végző cég másnap értesítette a hivatalt.
    Az OAH január 24-én a helyszínen megállapította, hogy a környezetben és a fúrólyukból vett mintákban az izotóp nem kimutatható, azaz a sugárforrás nem sérült.
    A kábelfej a mentőharanggal történő megfogásra kialakított rész alatt tört el, így a szondát tartó kötél kiszakadása esetére szóló intézkedési terv és mentési technológia nem tette lehetővé az azonnali mentést – írták.
    Tájékoztatásuk szerint a szondát február 6-án az OAH ellenőrzése mellett sikerült biztonságosan kiemelni. A sugárforrás mentését a hatóság által előzetesen jóváhagyott dozimetriai értékelésen alapuló új intézkedési terv szerint, a sugárforrás biztonságos kezelésére engedéllyel rendelkező alvállalkozó bevonásával végezték.
    Az OAH hangsúlyozta: az eddigi mérések alapján a sugárforrás nem sérült, kezelése és elszállítása biztonságosan megvalósult, környezetszennyezés nem történt, radioaktív anyag nem került ki a környezetbe. Az esemény során a sugárforrás nem jelentett veszélyt a lakosságra és a környezetre, a fúrási pontot tartalmazó iparterület végig felügyelet alatt állt.

A sugárzás veszélyes lehet
Képünk illusztráció. A sugárzás veszélyes lehet.

    A helyszíni szemlén megállapították, hogy a geofizikai vizsgálatokat végző cégnek az ehhez szükséges három engedélye közül az egyik lejárt.
    Közölték, hogy a részletes hatósági kivizsgálásra az OAH eljárást, a mérést lejárt engedéllyel végző céggel szemben érvényesítési eljárást indított. A hatóság a biztonsági kultúrával kapcsolatos hiányosságként azonosította, hogy a lejárt engedély radioaktív anyag alkalmazására vonatkozik, és a vizsgálat idejére az új engedélyt a hatóság még nem adta ki.
    Kitértek arra is, hogy bár az esemény semmilyen egészségügyi és környezeti kockázatot nem jelentett, a sugárforrás biztonságos kezelését biztosító műszaki megoldások, valamint a biztonsági kultúra hiányossága miatt az esemény minősítése a Nemzetközi Nukleáris és Radiológiai Eseményskála (International Nuclear Event Scale – INES) szerint INES 1-es fokozat, azaz rendellenesség – tudósít az MTI 2019.02.08-án az OAH közleménye alapján a még január 21-i eseményről.

Pécs nem kér se uránbányát se atomlerakót?

Több írásunkban beszámoltunk a nukleáris energiával kapcsolatos eseményekről.
Pécsett az utóbbi időben felerősödtek a közelben tervezett nukleáris létesítmények elleni hangok – és most nyilván újabb érv merül föl, hiszen mind a “véletlen”, mind az emberi mulasztás (engedély nélküli tevékenység) jelenléte bizonyítottá vált.

Az “ellenállók” legfőbb érvei:

  • mert gazdaságilag indokolatlan Paks2 – (komplett terv-összehasonlítás nukleáris és megújuló energia felhasználásával 2050-ig Magyarországon az Energiaklub Tudástárában) továbbá,
  • mert a hulladéknak és magának az erőműnek a lebontásának, ártalmantlanításának költségeit nem számítják a megtermelt áram árába
  • mert az atomerőművek működtetése veszélyes (Csernobil, Fukusima)
  • mert a sugárzó és sugárszennyezett anyagok veszélyesek, egyik-másik veszélytelenné bomlása 600.000-1.000.000 év, azaz kb. negyvenezer emberi generáció
  • még seholsem épült a világon nagy radioaktivitású hulladékok végleges, föld alatti tárolója, nincs erről tapasztalat
  • viszont van tapasztalatunk korábban biztonságosnak vélt tárolók katasztrofálissá, használhatatlanná válásáról (pl. ASSE2 Németországban)
  • nem készültek felmérések a tároló társadalmi, pszichológiai, egészségügyi hatásairól
  • mert bizalmatlanok vagyunk az állammal szemben, mert nem kellő mértékben védi az egészségünket (EU-eljárás folyamatban a levegőszennyezettség miatt; a pécsiek számára ott a közeli garéi példa az állami felelőtlenségre; a magyar egészségügy általános helyzete; mert korán és betegen halunk meg)

A témához kapcsolódik:

Csábító pécsi hotel: Árkádia

Ha Ön most a pécsi Hotel Árkádia éjszakai felvételére pillant és felkiált: – jé ez egy Bauhaus épület; – akkor Önnek igaza van!
A célra tervezett, nemes egyszerűségű épület mellett nyilván az is feltűnik, hogy Pécs belvárosa – erről a közismert Dzsámi fényben úszó kupolája vall – itt található a szálloda mellett egy kőhajításnyira.
Ez a centrumban való elhelyezkesdés máris a turisták kedvenccévé avatja a 32 szobájával szállást kínáló hotelt.
Ám ennél sokkal többről van szó!

Már a bejáratnál megtudhatjuk, hogy egy négycsillagos, nem dohányzó hotel vendégei leszünk.

Négy csillagos, nem dohányzó szálloda
Négy csillagos, nem dohányzó szálloda a Hotel Árkádia Pécs

A hotel többféle igény kielégítésére alkalmas

Vagyis nem csak a hátizsákos turista (és párja), hanem a város felfedezésére gyerekkel érkező család vagy a konferenciára, továbbképzésre érkező vendég is az igényeinek megfelelő szobát kaphatja meg.
A szálloda reggelit biztosít, méghozzá rendhagyó módon egészen délelőtt 11 óráig.

Viszont az ebéd és a vacsora a közeli vendéglátóhelyek, éttermek, pubok felkeresését feltételezi. A vendég így maga döntheti el, hogy gasztronómiai kalandokra vagy olcsó, gyors étkezésre vágyik-e inkább.

További szolgáltatásbeli ínyencség a közösségi terek eleganciája, valamint a wellness részleg a jakuzzi és a szolárium meglétével.

És persze a szobák kényelméről se feledkezzünk meg: kényelmes fekhely, tv, minihűtő, wifi, hangulatos reprodukciók jellemzik.

Szoba részlet a Hotel Árkádiából
Szoba részlet a Hotel Árkádiából

Ha Ön kerékpárral szeretné felfedezni Pécs városát, akkor a szálloda több tucatnyi “biciklijéből” válogathat és bérelhet személyre szabottan.

A kisállatokkal utazók sem maradnak az Árkádia Hotelben hoppon, hiszen kisállatbarát szálláson fogadják.

A kis belső udvar pedig parkolási lehetőséget biztosít, ami a belvárosi parkolás árait figyelembe véve hallatlan előny.

Utazás előtti információk a hotelről

A vendég persze már jóval az utazás előtt tájékozódhat. A frissülő honlap, a szállásokat hirdető nemzetközi és hazai oldalak sokoldalú információval szolgálnak. Sőt a kornak megfelelően több rövid reklámfilmből is tájékozódhatunk. Íme, a Hazahúzó így mutatja be az Árkádia hotelt:

Aki kíváncsi Pécs történelmi, művészeti értékeire, vagy csak lakatot akar kattintani a híres lakatfalra, az jól teszi, ha a szállás kiválasztásánál figyelembe veszi a Hotel Árkádiát is!

***

Információk a témában:

Kell-e nekünk nukleáris energia?

A címben feltett kérdésre – kell-e nekünk nukleáris energia? – pillanatnyilag két válasz született Magyarországon.
A kormányzat részéről az igen, a zöld oldalon pedig a nem!
2019 január 29-én este Pécsett a Tudásközpontban egy, a Bodára tervezett
nagy radioaktivitású hulladékok végleges, föld alatti tárolójával kapcsolatos esten, az előadásokat követő vitát is beleértve, érvek hangzottak el mindkét oldalról.
Az előadók egyébként Nős Bálint, a Radioaktív Hulladékokat Kezelő Kft. stratégiai és műszaki igazgatója, Dr. Konrád Gyula geológus és Kóbor József biofizikus, sugárvédelmi szakértő voltak.
Ennek az estének a margójára frissiben feldobtam egy rövid jegyzetet (* a láblécről elérhető), nem annak tartalmát akarom itt megismételni, hanem azokat az érveket szeretném ismertetni, amelyekkel magam is hozzászóltam a fórum részben, hogy azt azok is megismerhessék, akik nem voltak jelen.

A társadalmi bizalmatlanságról

Megítélésem szerint az Energiaklubnak és Kóbor Józsefnek nagyon nagy igazsága van abban, hogy az externális hatásokról (a társadalmi hatásokról a gazdaságban, a közösségekben, a települések sorsát illetően stb.) nincs semmiféle tudományosan megalapozott kutatás.
Magyarán Pécs gazdasági kilátásait (pl. az egyetem értékesíthető kurzusait) mennyiben befolyásolhatja, hogy nagyjából a magyar középvárostól, Pécs 145.000 lakosától 15 kilometeres körzetben uránbányát és atomtárolót is akarnak létesíteni. Vajon milyen mértékben értéktelenednek el az ingatlanok, az itteni mezőgazdasági termékek? Vajon milyen hatása lesz mindennek a beruházási kedvre?
És nem utolsó sorban az emberi egészségre gyakorolt pszichológiai és biológiai hatás is kutatás tárgyát képezhetné és nemzetközi összehasonlítást igényelne.
És ekkor a magyar állam és a pécsi, a baranyai polgár közötti társadalmi bizalmatlanságról is szót kell ejtenünk.
Nézzük konkrétan! Ma Pécsett ilyen a levegő minősége:

Légszennyezettség Pécsett 2019. február 1.
Légszennyezettség Pécsett 2019. február 1. – sokszor láthatunk ilyen adatokat

A magyar állammal szembe az Európai Unió eljárást indított, mert a levegőszennyezettség ellenében nem tette meg a szükséges, elvárt intézkedéseket. Hazánkban évente 8-12.000 ember hal meg a légszennyezettség miatt.

Nekünk igazán közel van Garé, ahol hihetetlen mértékű a talaj szennyezettsége a korábban ott tárolt veszélyes anyagok miatt. Évtizedek óta ilyen. Jómagam az ÉS 1993. április 30-i számában a riportomat így fejeztem be: …a BVM telepén elszivárgó folyadék egyre jobban megközelíti a falut.

Ezt 25 évvel ezelőtt írtam.
Ma, negyed század múlva ezt olvashatjuk a Pécsi Stop hasábjain:

“a határértékek több ezerszeresében találhatóak mérgek Garé és Hidas térségében, az előbbi településen 28 ezerszeres határérték-túllépést is észleltek.”

Aligha csodálható, ha a magyar állammal szemben az egészségünk védelme ügyében erős fenntartásokkal élünk. Vagy fogalmazzuk ezt meg reálisan: nincs bizalom!
Ebből pedig következik az uránbánya és a tárolóval szembeni bizalmatlanság is

Vita

Nős Bálint úr felvetésemre a helyszínen kettős választ adott:

  • érzelmi az érvelésem
  • más iparágak negatív jelenségeit ne vetítsem az atomtemetőre

Az egészségünk romlása, terhelése szerintem nem pusztán érzelmi kérdés, hanem nagyon is konkrét következményekkel járó. Ha morbid akarnék lenni, azt mondanám: túl drága ahhoz a temetés, hogy az egészségünket önfeledten, kontroll nélkül a magyar államra és a pécsi önkormányzat levegőszennyezettségi harcára bízhatnánk.
Azt is megjegyzem, hogy minden olyan iparág mögött a magyar állam áll, amely iparágnak köze van polgárai egészségéhez, tehát ugyanarról a gazdáról beszélünk!

Szakmai érvek

Mindhárom előadó a saját szakmájának keretein belül korrekt anyagot mutatott be.
Az első két előadás kimondatlanul is határozottan “atompárti” megnyilvánulás volt, a harmadik igen finoman inkább volt kritikus.
Így az előadásokból az az általánosan megfogalmazható kormánypárti nézet került túlsúlyba, amely szerint Magyarországnak nélkülözhetetlen szüksége van hosszabb távon az atomenergiára, Paks 2-re és ebből következően Pécs határában a nagyszerű közetbe ágyazottan az atomtárolóra.
Sajnálatos módon ezzel sem értek egyet, inkább vallom magaménak az Energiaklub zöld elkötelezettségű álláspontját, miként a pécsi Zöld Fiatalok Egyesülete, a ZÖFI is (akiknek drukkere, szimpatizánsa vagyok).

Az energiaforrások fejlesztésének 4 útja
Az energiaforrások fejlesztésének 4 útja. Mennyi lesz végül a zöld energia részesedése?


Az Energiaklub honlapjáról, a Tudástárból letölthető pdf formátumban az a tanulmány, amely 4 különböző energia útvonalon jut el 2050-ig.
Válaszd te is a zöld utat!

*****

*Atomtemető: ezt tudtuk meg a Tudásközpontban

Korábban a témában:

Bognár László

A levegőről, de nem a levegőbe beszél

Konkoly-Thege Júlia ismert közszereplője Pécs városának. Ha máshonnan nem, akkor A Város Mindenkié csoport aktivistájaként, vagy a merev tanterv ellenében, a szabadságot megvalósítani akaró Vadgesztenye iskola programjáért tüntető szülőként azonosíthatja be a pécsi polgár.
Olyan személyiségként, aki harcol a társadalmi igazságtalanságok ellen, elítéli a kilakoltatásokat, a szegregációt, a gyűlöletkeltést és még mennyi minden mást.
Most a zöldek között vállalt új, kiemelkedő szerepet, az újjáalakuló Zöld Fiatalok Egyesület elnökeként ismerhetjük meg a közösségi embert.

Zöldnek lenni jó? – kérdem a pécsi Szabadkikötőben egy forró tea mellett.

– Igen – feleli mosolyogva, bár nem egyszerű feladat. Egyszerre szeretném a múltunkat feltérképezni és a szervezetet erősíteni, embereket megnyerni. Aktív, kreatív közösség nélkül nincs ütőképes társaság.
Ugyanis a Zöfi – ahogy a Zöld Fiatalok Egyesületét nevezzük – egy korábban már Budapesten és a Mecsekalján működő szervezet szunnyadó pécsi ágán születik most újjá. A gyökerek 2001-ig nyúlnak vissza.

Tilos dolgok piktogramjai
Egy réges-régi zöfis jelmagyarázat

(Zöldnek lenni tényleg nagyszerű lehet, legalábbis ezt szűröm le abból, ahogy a szemben ülő dinamikus nő láthatóan egyre lelkesültebben beszél. De nem szólok közbe, minek is tenném, amikor múltról és jövőről újabb kérdés nélkül is kapom az információkat.)

Júlia így folytatja:
– Készülve a beszélgetésre kigyűjtöttem egy majd tíz évvel ezelőtti blogbejegyzésből az akkori Zöfi pécsi egyetemi ágának hitvallását. Tessék!

Ezt olvasom a gépelt papíron:

„Zöld Fiatalok; értsd: zöld kreatív fiatalok alkotóközössége. Ez nem más, mint egy civil szerveződés, fiatalokból, fiataloknak. Megpróbálunk pártpolitikától függetlenül részt venni a napjainkban felmerülő társadalmi és ökológiai problémák megoldásában. Alternatívákat keresünk, és kérdéseket teszünk fel. Nem szeretnénk kritika nélkül elfogadni a fejünk felett hozott döntéseket! Programjaink között kulturális és alterglob előadások, utcai illetve szabadtéri megmozdulások is szerepelnek.”

– Látod, vannak olyan hagyományaink, értékmeghatározásaink, amelyeket folytathatunk. És persze a gondjaink is léteznek, folyamatosan. Tudtad például, hogy Pécsett 2016-ban két és fél hónapon keresztül a levegőszennyezettség meghaladta a határértékeket? Tudtad, hogy Magyarországon tízezres nagyságrendre tehető évente azok száma, akik élhetnének még, de a levegő szennyezettsége miatt meghalnak? Aligha véletlen, hogy az Európai Unió beperelte Magyarországot az e téren elmaradt intézkedések miatt. És nem történik semmi, vagy alig valami.

Atomcsapda - film és beszélgetés
A levegő minősége mellett a nukleáris létesítményekre is figyelünk

Egyszóval szükség van ránk! Persze, egyedül nem megy, ezért is kötöttünk együttműködési megállapodást a nagy tapasztalatokkal rendelkező Energiaklubbal.
Ennek máris volt olyan eredménye, hogy németországi tanulmányúthoz segítették tucatnyi aktivistánkat. Erre azért is szükségünk volt, mert ott láthattuk, hogy a felelőtlen atomprogramok hová vezetnek. Az ASSE II atomtemetőben is jártunk, ahonnan a németeknek ki kell hordaniuk az atomhulladékot. Pedig azt hitték, örök időkre biztonságot nyújt az elhagyott sóbánya.
Nálunk pedig Bodára terveznek egy nagyon veszélyes atomhulladékok befogadására alkalmas tárolót. Sőt új uránbányára nyitását is megpályázták a Mecsekben.

Mi lesz a Zöfi következő akciója?

– Most január 25-én 18 órakor az Apolló moziban Atomcsapda címmel filmvetítésre és beszélgetésre kerül sor az Energiaklub szervezésében. Stratégiai partnerünk oldalán mi is ott leszünk!

***

Kapcsolódó bejegyzések:

Alternatív meghallgatás uránbánya ügyben

Valami van a levegőben

A zöldeknél

Alternatív meghallgatás uránbánya ügyben

Kell-e nekünk uránbánya?

Az LMP 2018 december 18-án a Pécs szomszédságába, a Kővágószőlősre tervezett új uránbánya témájában elhalasztott közmeghallgatás helyett hívott életre alternatív közmeghallgatást pécsi irodájába.
Ez persze jó hír, hiszen minden rendezvénynek, akciónak örülnünk kell, amely fórumot ad a különböző nézeteknek, ahol a vélelmek és a félelmek felszínre kerülhetnek, ahol valóságos pro és kontra tények alapján felkészülhet a lakosság – ha úgy tetszik, akkor a társadalom – a felelős véleményformálásra, a felelős döntésre!

Erre még reggel gondoltam, amikor elhatároztam, hogy elmegyek erre a fórumra, s ha már ilyen szépen “bezöldültem”, szokásom szerint rápillantottam Pécs légszennyezettségi adataira. Ezt láttam a legszennyezes.hu oldalon:

Légszennyezettségi adatok Pécsett
Légszennyezettségi adatok Pécsett

– Na, ezekre az egészségkárosító adatokra kellene még felszívnia a pécsi polgárnak egy kis sugárszennyezést a szálló porral, a zagyból a vízbázisba beszivárgó anyagokkal.

Este az LMP-nél nem voltunk sokan, 10-15 fő körül ingadozott a résztvevők száma. A felállás a magyar sztenderdet követte, elől asztal mögé rendezve a két fős “elnökség”, szemben a jónép.  Szerencsére a tartalmi lefutás már nélkülözte a hivatalosságot, a vitaindító után párbeszéddé, enyhe vitává módosult a rendezvény, egyenrangú felek jókedvű együttlétévé, ahol egy-két távozó után csak a közös meggyőződés maradt, és azt fogattuk a nyelvünkön: az atomellenességet.

Kóbor József és Keresztes László Lóránt, LMP.
Kóbor József megyei elnök és Keresztes László Lóránt LMP társelnök

Kóbor Józseffel igazán jól járt az LMP és a zöld mozgalom, hozzáértő szakemberként ismerik országszerte a biofizikust, aki még a régi uránbánya idején kezdte meg kutatásait.
Néhány kemény mondattal ismertette a régi uránbánya hátrahagyott örökségét, ami igazán sokba kerül, mert a veszélyeit fel kellett és kell számolni. Ilyen volt pédául a csernobili sugárzás mennyiségét teljesítő pellérdi zagytározó.
A tervezett új uránbányáról kiderült, hogy kétszer annyi bányamaszatot fog ránk hagyni, mint elődje. Továbbá megtudtuk, hogy a tervek szerint Kővágószőlős felől Pécs nyugati részei alá fognak vágatokat fúrni, s ezzel mintegy 1000-1400 lakás értékelődik le a városban.
És az egész város leértékelődik! – tehetem hozzá többünk véleményét.
Ráadásul ez a tervezett atom-létesítmény a Bodára tervezett atomlerakóhoz és Paks 2-höz társul, s ezzel Pécs egy hármas érdek frontvonalába kerül.

“Békésnek lenni nem azt jelenti, hogy mindent elfogadunk.”

A német zöld asszonytól, az Ursula Sladektől vett idézettel máris áttérhetünk a társadalmi hatásokra.
Arról is beszéltünk, hogy élnek illúziók. Valaha a város prosperitását a szén- és az uránbánya adta, nagyon komoly városrészt tudhatott magának az uránércért dolgozó bányásztársadalom, még ma is viseli a szóban forgó negyed az Uránváros nevet.
Ám a tervezett új bánya összehasonlíthatatlanul kevesebb munkaerőt kívánna, Pécs város fillért nem nyerne a bányanyitáson, mert az iparűzési adó a 10 km-re fekvő Kővágószőlőst illetné meg.
Viszont ki fog külföldről olyan egyetemi városba jönni, bármilyen színvonalas is az oktatás, amelynek száz kilométeres körzetében atomerőmű blokkok bővítése zajlik, ahol 10-12 kolométerre uránbánya okádja a zagyot és a meddőhányókat, továbbá a világon az első nagy radioaktivitású atomszemétnek biztosítanak tárolót.
Kiírhatjuk a város szélére akárhány táblára, hogy ez itt a kultúra városa, ha az atomszemét városaként könyvelnek minket el.

A ZÖFI

Az est – szerintem érdekes színfoltja volt, hogy a ZÖFI, vagyis a Zöld Fiatalok és holdudvara három fővel képviseltette magát.
Mindhárman részt vettünk egy németországi “atom-túrán”, s ezek leglényegesebb tapasztalatait Nagy Gabi ismertette is.

Magyarok az ASSE 2 atomtemetőben
Magyarok Németország egyik atomtemetőjében – középütt Nagy Gabi

A magam véleménye szerint, melynek hangot is adtam, nagy jelentősége van a pécsi zöld elkötelezettségű csoportok összehangolt működésének.
Ezt a kört más pártok és szervezetek bővítésével erőteljessé kellene tenni.
Jómagam Németországban az ottani zöld ellenállás struktúráját  tanulmányoztam leginkább.
Láthattam, hogy a lakosság Alsó-Szászországban óriási civil támogatást kapott más német tartományokból, hogy az egyház a régi sóbányába tervezett atomtemető létrehozása ellen tiltakozó emberek mellé állt, hogy Németországban nagyon izmos zöld párt működik a parlamentben, hogy a szakszervezetek védik a dolgozóikat a sugárszennyezéstől a hatókörükben létesült vagy létesítendő nukleáris művektől.
Nálunk az egyházak aligha állnak az Orbán-fillérek elveszítésének rémétől fenyegetve az emberek oldalára, az LMP napjainkra a 2%-os támogatottság küszöbén tántorog, a szakszervezetek sem éppen kirobbanó erejűek, ráadásul leköti őket a rabszolgatörvény elleni küzdelem.
Nekünk itt Pécsett egyetlen lehetőségünk van az érdekérvényesítésre: az összefogás! Stratégia kidolgozása, taktikai felkészülés, a kommunikációs csatornák kiépítése.
Az LMP most rátalálhatna önmagára. Ne kormányzásra készülődést füllentsen hiteltelenül, ahogy ezt néhány hónapja tette – mert itt volna most számára az igazi, reális harcmező!

***

Kapcsolódó bejegyzések:

Bognár László

Pécsi történetek

 PILLANGÓSZÍV TÖRTÉNETEK – Pécs
Az előző bejegyzésben ismertetett, 12 évvel ezelőtti verseny (Első Magyar Keresőoptimalizálási Verseny) győztes honlapja pécsi volt. Ezen a honlapon szerepeltek ezek a pécsi történetek.

Nyári emlék – Szexuális zaklatás

Tegnap este már rég lehullt a Nap, mikorra hazaértünk!
A parkolóban, ahogy kiszálltunk a légkondicionált autóból, a beton ránk lehelte az iszonyatos hőt, amit nap közben magába szívott. Se ág, se levél nem moccant, semmi nesz. Mintha csak a csönd is aludna. A lámpaoszlop neonja is melegtől gyötörten szórogatta fáradt fényeit. A tízemeletes épület ablakai mindenütt tárva-nyitva, valami csodás fuvallatra várva, amely majd felfrissíti a forró éjszaka levegőjét. De csodák — ezen a nyáron legalábbis — nem jönnek felénk.

Alig tettünk meg az asszonnyal pár lépést a kapu felé, amikor valamelyik emelet, ki tudja melyik szobájának mélyéről, egyre hangosabban szállt ki a gyönyör sóhaja, amely lelkes nyögésbe, később sikolyokba csapott át, végül hosszú kacajként gurgulázott parkolón, téren és városon át, hogy valahol nagyon messze, elhalkulva az éjszaka ölén, megálljon.

Nem moccantunk, csak álltunk a kapu előtt, lépésünk meg ne zavarja a gyönyörrel foglalatoskodókat, magunk is megigézve kicsit, hogy ilyent, hogy ekkorát és ennyire kitartón, hm, de régen is volt az, amikor versenyezhettünk volna egy ekkora, hm, kalanddal, harci tettel, vagy minek is mondjam.

Szeretkezés! — bukik elő a szó, mert erre nincs jobb! Azt hiszem, ma este is nagy melegeket lehel majd ránk a beton, s az a hang talán újra előcsalja belőlünk is a kedvet ahhoz, hogy…

Pécs, 2006.07.26.


Pécs, lakatfal

Nő csészével

1) Dobjuk ki mindazt, ami már elavult, ami nem kell, ami csak a helyet foglalja! — határoztuk el az asszonnyal, s nagy szorgalommal (az ő részéről legalábbis) nekiláttunk.
Szóba jött a kávéspohár is, amelyből immár 30 éve, minden reggel kihörpintem a gőzölgő kávét, hogy nekiindulhassak a napnak, amely sohasem ígérkezik könnyűnek, hogy talán ideje volna…
De nem, nem és nem! Anyámtól kaptam…

2) Láttam én már bögrét, Budán, a vár magasába (és pompájába) emelten, Picasso muskétás-alakzatával (szinte) párba állítva, piros-pöttyökkel teliverten — ám mégiscsak telve keserűséggel!
Jó kép, de én mégsem ezt szeretem!

3) A csésze (a nővel) kattogó neon fáradt fényében mutatja meg magát, hál’ Isten nem Budán, de ne kutassuk, hogy hol…
(Ez a “ne kutassuk”, ez önvédelmi reflex. A kattogó neon hangja szinte már beleégett a képbe, de ha elkottyintom a szegénységünk eme hangzó jelét, máris ártok, gonosz mérget öntök a pohárba (bögrébe, csészébe).
Pedig nem öntök én semmit sehová! Csak elmélázva, Kmetty gyönyörű képe úszott a szemem elé, amelynek varázslatos pillanatban kellett megszületnie.
Talán úgy történt, hogy Kmetty visszapillantott a századelőre, az izmusok erejére, a kínra, amelyben minden új megszületik, (hogy aztán elpusztuljon), a háborúra, a megaláztatásokra, a mellőzöttségre… tehát visszanézett, s elege lett az egész kibicsaklott őrületből — s festett egy csészét, nővel, gyönyörűvel!

S ránk hagyta vigasznak.
Másképp nem történhetett.

Pécs, 2005.06.


Marcipán múzeum – én meg még nem tudtam

Tegnap az asszonnyal óriásit sétáltunk a városban, a mediterrán nap belevigyorgott a képünkbe rendesen, vagy három óra hosszatt róttuk az utcákat.

A Király utcában egyszercsak elénk gurult egy picinyke lány:
– Tessék mondani, hol van a Marcipán Múzeum!?

Nagyobbat nevettem mint a Nap, hát mi van itt, mesedélután? De az asszony máris mutatta a kicsinek, merre az arra.
Nem véletlenül vettem el feleségül, tud ez az asszony mindent, ami egy városban fontos lehet 🙂

Szóval tényleg, itt, Pécsett, már ez sem hiány, Marcipán Múzeum is van! Izirájder Öcsém (olvastam egy jóvágású trikón) és ez most pont ide illik, ugyebár!

2006.05.19

Koldus – két kalappal

A kétkalapos koldus rendszerint a Király utca elején űzi mesterségét.

Látszólag könnyű munkája van. A hátát a falnak veti, a lábát maga alá húzza, amúgy török módra. Kopott, fekete szövetnadrágot és tán még kopottabb kabátot visel.
Az egyik kalap a fején, a másik meg előtte az utca kövén. A bőre cserzett és sötét, az állán sörték meredeznek. Még nem öreg, de fiatalnak végképp nem mondható.

Amikor először láttam, nem tudtam, miért is hökkennek meg a látványától. Csak álltam és bámultam bambán, mint a nevezetes borjú az új kapura.

Hát persze, villant egyszer csak belém a felismerés: ennek a koldusnak két kalapja van! Nem egy, ahogy elvárhatná azt a kéregetésből élő embertársától az ember, hanem kettő. Amúgy is rossz hangulatban voltam, s a gyarapodásnak ez a pimasz bizonyítéka – a második kalap a fején – végképp kihozott a sodromból.

Lám, nekem örökösen meg kell húznom a nadrágszíjamat, mások meg itt gyarapszanak a szemem előtt! Egész nap nem tudtam szabadulni a kalapok látványától. Lehiggadnom is csak lassan sikerült. Igazságtalan vagy – korholtam magam.

Mi lenne, ha neked is így kellene megkeresned a mindennapi betevőt? S a második kalap is csupán a józansága bizonyítéka. Hisz fejfedő nélkül – ebben a hidegben – épeszű koldus munkába aligha áll.

Azóta féltem a kétkalapos koldust. Mert mi lesz — ha, akárcsak én —, rossz pillanatában pillantja meg őt az adóhatóság főembere?
– Ejh, de jó megy errefelé a koldusoknak! — gondolja majd.
S aztán kivetik a koldusokra a kalap-adót. S persze, két kalapra duplán.

S, ha politikus látja meg?
— Ez igen, ez fejlődés, ez a kétkalapos koldus már a mi koldusunk!

Persze, vélhetően ez rémálom csupán. Remélem, bárki látja majd meg, arra gondol: a kalap mögött és a kalap alatt — rászoruló ember lapul.

(Archívumomból. Pécsi utcák, 1993. márc.
Megjelent az Új Dunántúli Naplóban)


Borfalú Pécsett Pécs, Borfalu a Szécshenyi téren 2006. IX.

A panelproli

Különös kaszt, immár legendás fogalom ez a népcsoport.
Panelproli – mi tagadás, van íze, zamata a fogalomnak, röhögnék is egyet eme gyámoltalan, lesajnált népességen, ha magam is nem közülük való volnék.

Persze ahány panel — én már csak tudom — annyi féle.

Itt, Pécsett, egyre több a szépen felújított panelépület.
A mi tízemeletesünk nyugalmát például állandóan fúrás-faragás hangja borzolja fel, egyre többeknek jut a belső tér felújítására is! Vadonatúj műkő, fényes csempe érkezik naponta, s kihajigált kádak, gáztűzhelyek adják hírül – belül is adnak már egy-egy lakás korszerűségére, modernizálására.
Azzal, hogy a gyerekek felnőttek és elszállingóztak, a lakásbelső is nagyobbá lett, lakható terek alakultak ki számos lakásban.
Bátran megjegyezném mindezek alapján, ha vékony rétegben is, de már feltűnt a panelpolgár!
Nem a külváros ez, nálunk park terül el az erkélyek alatt, s éjjelente nem a fémkeblű dinamókat szopják a sivalkodók. A “kulturált környezet”, a közeli egyetemi kollégium lakóinak műve ez, akik ráadásul, amit napközben be, azt éjjelente itt eresztik ki öblös torkukon. Persze telente csöndesebb a táj, nyugalmasabb.
Ha lehullanak a levelek, vigyázni kell! Az első emelet erkélye körül olykor hosszú botok pásztázzák a teret, hogy azzal piszkálják le a száradó ruhát. De jól tudjuk, kertvárosokban is akadnak kihágások.

Ám elég egy budapesti kirándulás, s nyomban megértjük a panelproli jelentésének valódi mélységeit. Egy igazi panelban mindenütt rács, valódi börtön benyomással, a lépcsőházak koszos-homályosak, mintha a sötét bérkaszárnyákból akarnának valami titokzatos emléket megtartani.
Ám a szobákban számítógép monitora villog, azt súgva, ez a nép már nem az a bunkó fajta, amelyről, mint Kádár népéről, lesújtóan, oly sokszor boronganak.

2006.03. 22. – blogter.hu


Mondok hideget, meleget

A mediterrán Nap teszi a dolgát, azaz fenemód süt. A Mecsek ölén a júniusi hőség immár egy hete izzasztja a várost. A pécsi panelrengetegben a bírhatatlan, bitang meleg az úr – a rolók, a reluxák, az árnyika-félék sem képesek ellenállni a hőség rohamának. A mobilklímák a maximális fordulatszámon sem győzik kiköpni a hőt az ablakokon, már ahol telik klímaberendezésre.
Árnyékban 37 C.

Ha most azt mondja valaki, hogy azért este felé nyilván csökken valamennyit — arra megharagszom! Egy fenét csökken — se ág, se levél nem rezdül. Mert az elmúlt évtizedekben a Mecsek természetes légjáratait — a hegy oldalát — gazdagabb polgártársaink villáikkal szépen telehintették, s a völgyben lakó százezernyi ember, ha oxigént akar, akkor hát importáljon valahonnét!

Ám három hete sincs még, hogy fáztunk, a fogunkat vertük össze némi melegért.
16 Celsius a (panel)lakásban már alaszkai hidegnek számít, (szemben a mostani 30-cal, amelytől szintúgy a frász jön)!
A hőfokok sűrűsödően szélsőséges váltakozása sok mindent elárul a világ állapotáról, de most elégedjünk meg azzal, hogy a hőmérő, mint a szociológia “varázsvesszeje”, a panelok népét panelpolgárokra és panelprolikra választja szét!
Pontosabban nem is a hőmérő, hanem a jó vagy a rossz sors, a munkaerőpiacon elfoglalt hely, a végzettség, az életkor és sok minden egyéb, s az igazi varázsvessző nem a hőmérő, hanem a fentiekből eredően a pénz, amit a főníciaiak, a hol hűsítő, hol melegítő tengerük mentén kitaláltak.

Szóval a hidegről, június elején. A helyi tv szerint a távfűtő cég most újra beindítja a fütést.
— Óh, nem! — feleli a diszpécser a cégnél — ez valami félreértés. Legutóbb, amikor már a fűtési idény után újraindítottuk a hőszolgáltatást, a házak fele jött könyörögni, hogy állítsuk le azonnal a melegítést.
Hja, a pénz! Amely kettéosztja az ugyanabban az épületben lakókat — nem hideg- és melegtűrő fajtára, meg hő- és hideglelősre, hanem panelpolgárra, aki tud áldozni valamennyit felújításra, fűtésre-hűtésre — és panelproletárra, aki vagy már, vagy még, de képtelen erre!
A panelpolgár fizetne a melegért, de a panelproletár inkább a konyhába tart, ahol az “átalányba nyújtott gázszolgáltatást veszi tartósan igénybe”! Magyarán a gázsütővel fűt!
Ingyen gáz a hideg napokra — gazdag országokban ez így szokás! Na meg a táppénz, a náthás nép, a kieső munkanapok száma — mindez nem számít.
A lapok, az összes tv-híradó hírt ad: ahol kérték, ott országszerte beindult a fűtés!
Ám a fűtetlen lakásokról, a lakóközösségekben zajló szavazásból kivirágzó haragokról (legyen—e megrendelve a fűtés?), a szegénységről, a pazarlásról — néma csönd.
A neten ugyanakkor blogba verte valaki:
“Az ősember, ha fázott, tüzet rakott a barlangjában.
Ki lehetett az az idióta, aki kitalálta a pótfűtés fogalmát?! Hát ilyen fogalom nincs is, emberek! A kőkorszaki elme ereje elegendő volt ahhoz, hogy felfogja: ha fázunk, akkor tüzet rakunk, ha nem, akkor eloltjuk!”

—————————

Ezt az írást 2006. június végén követtem el, egy lap pályázatára.
Köszönetet mondok mindazoknak, akik közönségszavazatukkal figyelemre méltatták!


A Cardin jelenség

Az alábbi jegyzetet 1988-ban írtam, és a Pécsi Rádió hullámhosszán volt hallható.

Pierre Cardin elveszítette a pécsi csatát.

Vert seregének katonái, a 660,-Ft-os férfi alsónadrág, az 1.240,-Ft-os nyakkendő, a 958,-Ft-os borotvahab ott sorakoznak a Csongor kirakatában.

Pécsi polgárok százai vetették be ellenük a felháborodás és az utálat fegyverét.

A Naplóban világvárosi pózról ír egyikük; mit boszszantanak e francia flanccal — kiáltja más. Eltűnődöm: vajon elparizeresedő étrendünk okán feltétlen gyűlölnünk kell-e a gép­sonkát? A tűnődés eredménye: ha egyet nem is értek, azért megértem a fölháborodást.

Mert miért is tagadnám, tötyögő Trabantomban ülve olykor én is utálok Ladát és ladást, BMW-t és béemvést, Fordot és a Ford tulajdonosát. De értelmem azt súgja, autós és más ügyek megítéléséhez talán mégsem a Trabant üléséről adódik a megfelelő perspektíva…

De kanyarodjunk vissza a Pierre Cardin-féle csatához. Az eu­rópai élvonalhoz tartozó áruk és árak a front egyik, az élvonaltól jócskán leszakadt hazai kereseti viszonyok a front másik oldalán. Innen hát az érzelmet az értelemtől, a lényeget a jelenségtől szétválasztó dühkiáltás. A géprombolók ismert dühe ez, akik nem a társadalmi viszonyokból, hanem a gépek megjelenéséből ere­deztették életnívójuk rosszabbra fordulását. A mi áruk ellen lendülő dühünk is ilyen természetű. Mert eltakarná a parizer-túltengéses étrend, a Trabant-import, a szűkös kereseti viszonyok okát. Mindezek miatt engedjék meg nekem, hogy mától hadd szeressem a híres gall szabó kollekcióját.

Persze távol áll tőlem, hogy bárkire ráerőltessem az eme párizsi cuccok által keltett jelenségek fenti magyarázatát. Csupán azt kívántam mondani: akinek a Cardin-ing nem inge, az egyelőre — engem is ideértve — ne vegye magára.

Pécs: a mesterfodrász új szalonja vár

Ügyes kezű fodrász több is van Pécs városában, de hazai és külföldi fodrászversenyeken sikerrel szereplő mesterfodrász viszonylag kevés.
Közülük is az egyik leghíresebb, akinek a hajstúdiójába hölgyek számára már-már státuszszimbólumnak számít az ügyfélkörhöz tartozás – Körző Krisztina mesterfodrász.

Barber shop is nyílik

– Úgy tudom, hamarosan megnyitja a mostani bérelt üzlet utódjaként a saját tulajdonú szalonját. Miben lesz az más?

– Így van, a hónap végén költözünk a Táncsics Mihály utca 60 alá, ahol megvalósíthatom régi álmaim nagy részét.
Például régi álmom volt, hogy kialakítsak a férfiak számára is egy részleget és ,,barber shop” stílusban nyújtsunk nekik magasabb színvonalú szolgáltatást.
Mivel a barber shopokban csak férfiak dolgoznak és nő be sem léphet, ezért úgy gondoltam mi megvalósítjuk ennek bővített változatát.
Hozzánk eljöhet a párjával is a férfi kuncsaft, sőt a kisfiúk az anyukájukkal is, és vannak férfiak, akik szívesebben hajtják a bozontjukat fodrász kolléganő ollója alá. Szóval ilyen értelemben is nyújtunk választékot, hiszen lesznek férfi kollégáink is.

Barber Shop nyílik
És mindeközben megadjuk azt az érzést mind a berendezéssel, mind a prémium kategóriás termékekkel, amit egy barber shopnak nyújtania kell.

– Mi lesz a szalon barber shop részlegének a neve? A Kékszakállú herceg vára?

– Erről még nem döntöttem – feleli mosolyogva a mesterfodrász.

Világmárkák sorakoznak a polcokon

– Ön és a szalonban dolgozó munkatársai milyen fodrászipari termékekkel dolgoznak?

– Természetes alapanyagokra, az olajesszenciák vitalizáló hatására, a környezettudatosságra, az elegáns csomagolásra, a hatékonyságra, a biztonságra, a részletekre fordított figyelemre és a mélyreható tanulmányokra alapozott az a projekt, amely a férfi szépséget, a férfi szépségápolást célozta meg, és ez nem más, mint a #Barba Italiana termékcsalád – feleli fiatalos lendülettel Krisztina, a mesterfodrász. Majd hozzáteszi:
– A női vendégeinknek a Schwarzkopf termékcsalád folyamatosan megújuló termékeivel nyújtunk magas színvonalú szolgáltatást. Mind hajfestésben a legújabb festéstechnikákkal és az ápolásban például a most megjelent Fibre Clinicx személyre szabott, legintenzívebb regeneráló termékével.
A hajfestékekben külön hangsúlyt fektetünk a szőke vendégekre a Blondme termékcsaláddal, ami a piacon egyedülálló.

– Miben áll ez az egyedülállóság?

– Amellett, hogy gyönyörű színeket tudunk alkotni, a termékben benne van a hajkötésvédelem is – aztán folytatja:
– Az Igora royal festékek minden évben megújuló színeivel a legújabb trendeket tudjuk követni.
Az érzékeny fejbőrű vendégeknek: az Essensity és a Senea ammóniamentes festékeit használjuk. Továbbá a MURÁN ápoló termékcsaládot, ami a tengerben rejlő természetes kincsek kozmetikai erejének egységesítésével gátolja a hajhullást. Kiváló hatással van a korpás hajra, a zsíros hajra, a különböző fejbőrproblémákra, az elvékonyodott, gyenge hajra.

Blondme plakát

A hajvágásban a precíz Sasson technikákat részesítjük előnyben, hogy otthon is könnyen elkészíthető legyen a frizura.
Mivel nem mindenkinek sikerül megnöveszteni a haját, esetleg vékony szálú, vagy genetikailag nem nő hosszabbra – a hajhosszabbítást is bevezettük. 5 fajta technikát alkalmazunk:

a mikrogyűrűs,

a hüvelyes,

a nanogyűrűs,

a ragasztócsíkos, és

a gyűrűs varrást.

Ami most nagyon elterjedt: a Brasil tartós hajegyenesítés, ami ápolást is ad a hajnak és egyben kb. 3 hónapra kiegyenesíti a hajat.

Szóval rengeteg szolgáltatás várja vendégeinket és a fodrászszolgáltatások mellett: bankkártyás fizetés , wifi, kínált kávé vagy tea teszi európaivá a vendégkör kiszolgálását.
És természetesen, hogy otthon is megtarthassa frizurája állapotát, ajánlunk termékeket a vendégeink hajára, amit helyben meg is lehet vásárolni.
Mindenre vállalunk garanciát, nyugodt szívvel hívhatnak, ha bármi problémát észlelnek, mert találunk rá megoldást.

Körző Krisztina mesterfodrász honlapja itt érhető el: Fodrász Pécs

A pécsi Esztergár-kultusz

A történeti tudat újraalkotásának kísérlete

Pécsett alig egy hónapja újra átadták a város szociális díját, az Esztergár-díjat. Dr. Esztergár Lajos egykori pécsi polgármesterről utcát is neveztek el a mecsekaljai városban, s emléktábla is őrzi emlékét. Sőt elneveztek róla közintézményt is. Ám az ő nevéhez tapad 4000 pécsi, zsidó polgár kifosztása, gettóba kényszerítése és Auschwitzba hurcolásának előkészítése is.

A rendszerváltás idején született meg az igény a szocialista hősök, „kommunista” példaképek leváltására, hogy helyükre a polgári értékrendet feltámasztó hősök kerüljenek.
Rozs Andrásnak az Esztergár Lajos politikai közéleti szerepe a 40-es években és 56-ban c. dolgozata ezt mondja (Pécsi Szemle, 2002/4. szám):

„ … a polgári társadalom önidentitása számára fontos történeti tudat újraalkotása már elindult…
Utóbbi célt nemcsak az országos történelmi kép kialakításához, hanem a helyi – regionális, megyei, városi, községi – történet megalkotásához is szükséges felállítani.”

Pécsett Esztergár személyében igyekeztek megtalálni a polgári értékeket

Dr. Esztergár Lajos polgármester, egyetemi tanár a korabeli Magyarország 30-as éveiben szegényeket segítő programjával, szociális intézkedéseivel joggal szerzett országos hírnevet magának. (V.ö. „Pécsi Norma”). Ez vitathatatlan érdemeként tudható be.
Ám a polgári értékek hordozójának szereplőjével akadt egy kis baj. Ennek a gondnak a mibenlétét egy élet közeli történelmi képpel tudom illusztrálni:

„A zsidókat a csendőrségnek történt átadás előtt módszeresen kifosztották: elvették személyi irataikat, a különböző helyeken (bankok, múzeum, zeneiskola, rendőrség) leadott értékeikről kapott átvételi elismervényeket, a házasoktól ekkor vették el a gyűrűiket, mindenkitől a maradék készpénzt, és egyéb értékeket. A férfiaknak le kellett vetkőzniük a csendőrök előtt, hogy azok lássák, nem csempésznek-e valamit magukkal, de csak “szemrevételezés” történt. A nők sokkal rosszabbul jártak: a szülészeti klinikából kirendelt bábák “testüregi motozásnak” vetették alá őket. A túlélők elmondása szerint csak kettőnek volt gumikesztyűje, de azokat sem mosták le, mert a “motozószobában” víz nem állt rendelkezésre. A bábák több nagylányt “feltéptek”. A zsidók kifosztásában részt vevő hatósági és karhatalmi közegeknek valamint a bábáknak dr. Esztergár Lajos polgármester kiemelt napidíjat utalványozott – a zsidó vagyon terhére. „
Forrás: A pécsi gettólista; Hábel János írása

Esztergár-díj
Pécs szociális díja 2015

A polgári értékek hordozására kijelölt személy emléke tehát azt a problémát cipelte a hátán, hogy 1944-ben a pécsi zsidók gettóba szervezését, kifosztását, a náci haláltáborba küldésének előkészítését az ő polgármesteri vezénylésével bonyolították le.
(Idézet ismét Rozstól: “Az 1944. április 28-án érvénybe lépett úgynevezett gettó-rendeletet a pécsi polgármesteri hivatal munkatársai hajtották végre, igénybe véve a Pécsi Zsidó Tanács vezetőinek segítségét. Esztergár polgármester jelölte ki a gettót…”)
Külön problémát jelenthetett a hősteremtés lendületét tekintve, hogy számos magyar város nem hajtotta végre a gettósítást!
Hadd idézzek ismét Rozs Andrástól:

„Nem minden városban hajtották végre azonban a zsidórendeleteket, Kecskeméten például a város négy különböző pontját jelölték ki a zsidó lakosok számára, Baján utcákat jelöltek ki, de nem zárták le azokat, Hódmezővásárhelyen pedig egyáltalán nem jelöltek ki gettó-területet.”

És mindehhez társult még: Pécs főispánja, Nikolits Mihály nem volt hajlandó az embertelenségben részt vállalni, s így ő, mintegy Esztergár kontrasztjaként jelenhetne meg, ha a mai város polgárai tudnának róla.

(Idézet Nikolits Mihálytól: „Nem akarok olyan kormányrendszerben szerepet vállalni, amely állampolgárainak egy csoportját egy idegen hatalomnak adja át, és azok elszállításában közreműködik.”
Forrás: hetedhethatar.hu/hethatar/?p=7393) Dr. Vargha Dezső írása

További gondként jelentkezhetett, hogy akadtak olyan magyar polgármesterek, tisztségviselők – nem kevés kockázatot vállalva – akik inkább lemondtak tisztségükről, de nem voltak hajlandóak részt vállalni a bűnből. Ilyen volt Pálfy József Szeged polgármestere, dr. Krátky István, Nagykanizsa polgármestere – olvasható például Vörös István Károly: A pécsi zsidók tragédiája 1944-ben c. esszéjében.

Ha mindez eljuthatna Pécs mai lakosságához, erősen kétséges, hogy ragaszkodnának a pécsi polgárok a történelmi tudatuk formálásának szándékával rájuk tukmált példakép, Esztergár megtartásához.

El-eltűnnek a pécsi történetírásból az áldozatok

Emléktábla, Pécs, Gettó volt itt.
Eméktábla az egykori gettó falán

A tudatformálás lendülete sajnos nem tört meg a gondok láttán. Egyfelől hangsúlyt kaptak valóban meglévő tények, például az, Esztergárt nem ítélte el a Népbíróság.
Másfelől pedig megkezdődött a történelem meghamisítása.
A Pécs Lexikon Esztergár címszava alatti szövegben nem szerepel a gettó szó, nincsen benne szó zsidókról – a négyezer elhurcolt, kifosztott, meggyilkolt áldozatot kiradírozták Pécs történelméből.
Ugyancsak nincs szó a gettóról a Vargha Dezső által publikált Esztergár Lajos életútja c. írásműben. (Pécsi Szemle 2002/4. szám).

Újratervezés szükséges a történelmi tudatunkban

Ilyen ismeretanyag birtokában Pécs városának kötelessége volna a megosztó személyiségnek számító Esztergár kultuszának újragondolása. Legelőször is be kell fejezni a történelem meghamisítását, korrekcióra kell bírni az ebben résztvevő szakembereket.
Aztán ki kell alakítani egyfajta közmegegyezést: méltó-e arra Esztergár Lajos, hogy példaképünk lehessen.
Személyes véleményem szerint nem méltó rá.
A zsidó polgárok ellenében megvalósult működése sajnálatos módon lehetetlenné teszi – hogy egyéb, nem tagadható érdemei alapján – példaképünk lehessen. Ugyanis polgárok ezreinek kifosztása, megalázása, haláltáborokba hurcolásuknak az előkészítése – nem polgári erény!

***

A megrendítő téma korábban ebben a blog-magazinban:
A szégyen könyve: Pécsi levelek 1944-ből

És egy másik összefüggésben:
Szobrok, utcanevek – felborult pécsi közmegegyezés

A blogger, mint tényfeltáró újságíró a témában:
Mesekönyv-e a Pécs Lexikon

Bognár László

 

A szégyen könyve: Pécsi levelek 1944-ből

Kérelmezők: nagyon kellene valami

Baumholczer Károlyné kérelme, amelyet Pécs szabad királyi város közigazgatási ügyosztályán 1944 október 10-én vezetett elő, igazán érthető.
Arról van szó, hogy az anyósa férjhez ment és elköltözött, s vitte magával a bútorzatot, és ő most ott áll az üres lakásban, miközben a gettóba költözött zsidók üres házaiban ott az a sok, használaton kívüli bútor.

Baumholczer Károlyné éppen ezért teljesen észszerűnek tartja, hogy részére Pécs szabad királyi város egy szoba-konyhás lakás berendezését kiutalja!

Baumholczer Károlyné nem volt egyedül, sőt tulajdonképpen tömegesen jelentkezett Pécs fehér bőrű, magyarul beszélő, vallását illetően nagyszerű keresztény népessége a zsidók javaiért.
Volt, aki szétszedett traktort, más pedig lovat, sőt olyan is akadt, aki komplett boltot, üzlethelyiséget, haszonnal működtethető üzemet igényelt az Esztergár Lajos polgármester vezette várostól.

Mindezt Hábel János szerkesztette Pécsi levelek 1944-ből c. könyv lapjain olvasottakból tudom. (Kronosz Kiadó, 2014).
Számomra ez a szégyen könyve.

A zsidók elhurcolásának emlékműve a pécsi vasútállomáson.
A hiány emlékműve a pécsi vasútállomáson

A kötet nem mondja és a levelek sem zizegik ki, hogy minden mondat egy elfogadott, eltűrt helyzetből íródott, nevezetesen abból, hogy a zsidóknak ez a sorsa és kész.
A pécsi zsidóságot 1944-ben először gettóba zárták, vagyonától, javaitól megfosztották, majd megsemmisítő táborokba hurcolták.

Leszünk-e a legpocsékabb nemzet?

Hábel János nem a múltnak szolgáltat igazságot – hanem a mai olvasót gondolkoztatja el a jelenről: a kapzsiságról, a mások iránti érzéketlenségről, sőt arról, hogy leszünk-e – Teleki Pál szavaival élve – a “legpocsékabb nemzet”, amikor ismét engedünk az embertelen propagandának! Igaz, most mások a “célcsoportok”, a nem kívánatossá nyilvánított szegények és az elgyötört, Afrikából és dél-keletről menekülő tömeg.

Történelemhamisítás

Olvasom az Esztergár polgármesterről szóló életút bemutatót, olvasom a Pécs Lexikon róla szóló sorait – a gettó szó egyikben sem szerepel. Mintha olyan korban élt volna a polgármester úr, amikor a városban nem élt mintegy háromezer zsidó polgár.
A pécsi romák Dachauba toloncolásáról a web sötét csendje fogadja a kutakodót. Legfeljebb az utcai botlókövek árulkodnak az ellenük elkövetett rémtettekről:

A romákat Dachauba vitték - erről szólnak a botlókövek.
Egykor romák laktak itt

Viszont korábbi és későbbi érdemek alapján emléktábla és utcanév őrzi Esztergár emlékét. Ha valamit tűrhetetlennek érez az ember a történelemhamisítók munkája nyomán, az éppen az: a zsidók gettóba hurcolásának, kifosztásának, kiszolgáltatásának megszervezőjét nem illetheti meg Pécsett tábla és utcanév!
Hogy miért lehetséges mégis ez?
Alapvetően azért, mert a város lakossága nem ismeri lakóhelye történelmét!

Elolvasásra ajánlom még:

Idén sem marad el a Karácsony

Nemzetközi Mikulás Kongresszus

A Nemzetközi Mikulás Kongresszusról a napokban hazaérkezett Pécsi Mikulás tájékoztatta a Jóljárok Magazint, hogy minden bizonnyal idén is lesz karácsony, – persze ehhez meg kell várni, hogy kedvezően alakuljanak a körülmények.

A dániai Bakkenben minden nyáron összegyűlnek a világ Mikulásai, hogy megünnepeljék a karácsonyt, az ünnepi hangulatot, és a varázslatot. A Nemzetközi Mikulás Kongresszuson első alkalommal képviseltette magát magyarországi vendég, a Pécsi Mikulás. A nyári Mikulástalálkozó és a július végi ünnepség idén 60. alkalommal került megrendezésre a Koppenhága melletti településen.

Mikulás felvonulás
Mikulások felvonulása Bakkenben

A Mikulás-eseményt sok évvel ezelőtt egy igazi showman álmodta meg, melynek témája a karácsony ünneplése nyár közepén. Az esemény kitalálója minden idők egyik legnagyobb szórakoztatója és varázslója, Christian Nielsen, az úgynevezett “Tribini professzor”, aki életre hívta a Világ Mikulás Kongresszust, amely 1957 óta minden évben megrendezésre kerül Bakkenben.

Nemzetközi gyermekünnep

A Világ Mikulás Kongresszus Bakken egyik híres gyermekünnepévé vált. Azóta nemzetközi rendezvénysorozattá fejlődött, ahol a Mikulások a világ minden tájáról találkoznak, megbeszélést folytatnak a mikulásipari dolgokról és ünneplik a karácsonyt, a Mikulás-ünnepet, és az együttlétet. A Mikulások felvonulnak Bakkenben, és Koppenhága belvárosában is. Idén több mint 120 férfi és női Mikulás és az ünnepkörhöz kapcsolódó szereplő (Pixi, Alf, Nisse…) találkozott s Dániából, Norvégiából, Grönlandról, Franciaországból, Japánból, Németországból, Hongkongból, az Egyesült Államokból, Angliából és számos más országból érkeztek résztvevők, – tudtuk meg a Pécsi Mikulástól.

A Mikulások azért jöttek össze, hogy örömet szerezzenek a gyerekeknek és találkozzanak kollégáikkal. A kongresszus négy szórakoztató napja alatt a Mikulások és családjaik Bakkenben tartották az eseményt, de ellátogattak Koppenhágába is, hogy meglássák a Kis Hableányt, részt vegyenek egy hajókiránduláson, sétáljanak a Strøget-en, és részt vegyenek Bakkenben a Bellevue partján éves sósfürdőzésükön.

Mikulások fürdőzése
sós fürdőzés

Versenyeztek egy szakmai akadály- és világversenyen, és megszervezték a gyerekek számára a karácsonyi fesztiválokat, de természetesen együtt ünnepeltek Bakken boldog látogatóival is.

Éves rendes kongresszus – magyar Mikulással

A Világ Mikulás Kongresszus – Tribini professzor kezdeményezése óta, – minden évben összehívja a Mikulásokat, hogy az ünnepi szezonon kívül a különböző kultúrákból származó Mikulások találkozzanak, s tapasztalatokat és ismereteket cseréljenek egymással, valamint örömet szerezzenek gyerekeknek és felnőtteknek egyaránt. A világhírű rendezvényt Bakken szervezi a Dán Mikulás Szervezettel közösen, amely nem csak a Mikulásokat és családjaikat, hanem a dán és a nemzetközi médiát, valamint a világ minden tájáról érkező szeretetteljes, karácsonyi látogatókat is vonzza.

Az eseményen Magyarországot a Pécsi Mikulás és segítője képviselte. A Pécsi Mikulás és a Kölyök Tanya Alapítvány hagyományos hazai eseménysorozata a karácsonyi ünnepkörben a Mikulásvár, és a Mecseki Mikulás Találkozó.
A Pécsi Mikulás blogja: Mikulás blog