A klímaváltozás hatása Pécsre és Baranya megyére
A klímaváltozás Pécsett és Baranya megyében már nem csupán távoli jövőkép. A hosszabb és erősebb hőhullámok, a kiszámíthatatlanabb csapadék, a gyorsabban kiszáradó talaj, a vízhiány és az erdők fokozódó terhelése egyaránt jelzi az éghajlat átalakulását. A Mecsek közelsége, a változatos domborzat, a város déli fekvése és Baranya mezőgazdasági területei sajátos helyzetet teremtenek. A változások nem mindenhol és nem mindenkit egyformán érintenek: más problémával találkozik egy pécsi belvárosi lakó, egy mecseki erdőgazdálkodó vagy egy ormánsági gazda. A feladat ezért kettős. Mérsékelni kell a további felmelegedést okozó kibocsátásokat, közben pedig fel kell készíteni a településeket, a gazdaságot és a természetes élőhelyeket a már elkerülhetetlenné vált következményekre.
Pécs és Baranya éghajlati adottságai
Baranya Magyarország déli részén fekszik, ezért az ország melegebb vidékei közé tartozik. A megye éghajlatát azonban nem lehet egységesen leírni. A Mecsek magasabb, erdővel borított területei, Pécs sűrűn beépített városrészei, a Villányi-hegység napsütötte lejtői és a Dráva menti síkságok eltérő helyi adottságokkal rendelkeznek.
Pécs déli fekvése és a Mecsek által részben védett helyzete hagyományosan enyhébb klímát biztosít. Ez kellemes lakókörnyezetet, hosszú vegetációs időszakot és kedvező szőlőtermesztési feltételeket teremtett. Ugyanezek az adottságok azonban a felmelegedés idején fokozhatják a nyári hőterhelést.
A klímaváltozás nem feltétlenül jelenti azt, hogy minden év egyformán szárazabb vagy melegebb lesz. Továbbra is előfordulhatnak hűvösebb, csapadékosabb időszakok. A hosszú távú irány azonban a magasabb átlaghőmérséklet, a gyakoribb hőség és a csapadék szélsőségesebb eloszlása felé mutat.
A hőhullámok Pécset különösen érzékenyen érinthetik
Pécsett a nyári hőség hatását a városi hősziget is erősíti. Az aszfalt, a beton, a tetők és az épületek napközben nagy mennyiségű hőt nyelnek el, majd éjszaka lassan adják le. Emiatt a sűrűbben beépített városrészekben az éjszakák is melegebbek lehetnek, mint a környező zöldebb vagy magasabban fekvő területeken.
Az éjszakai lehűlés hiánya különösen megterheli az emberi szervezetet. A több napon át tartó hőség idején növekedhet a rosszullétek, a kiszáradás, valamint a keringési és légzőszervi panaszok kockázata.
Különösen veszélyeztetettek:
- az idősek és a kisgyermekek;
- a krónikus betegséggel élők;
- a szabadban vagy meleg munkahelyen dolgozók;
- a rosszul szigetelt, tetőtéri vagy árnyékolás nélküli lakások lakói;
- az egyedül élők és a korlátozott mozgásképességű emberek.
Nem minden pécsi városrész melegszik egyformán. A fás, árnyékos utcák, parkok és kertek mérsékelhetik a nappali felmelegedést. A kevés növényzettel rendelkező, erősen burkolt területek viszont gyorsan felforrósodnak.
A városi fák ezért nem pusztán díszítőelemek. Árnyékot adnak, párologtatnak, mérsékelhetik a felszínek felmelegedését, és hozzájárulnak az élhetőbb mikroklímához.
A Mecsek sem jelent teljes védelmet a felmelegedéssel szemben
A Mecsek erdői Pécs és Baranya legfontosabb természeti értékei közé tartoznak. Hűtik a környezetüket, vizet tartanak vissza, élőhelyet biztosítanak, valamint rekreációs és turisztikai szerepet töltenek be.
A hegyvidéki erdők azonban maguk is érzékenyek a klímaváltozásra. A tartós hőség és a csapadékhiány vízstresszt okozhat, különösen a sekélyebb talajú, déli fekvésű lejtőkön. A legyengült fák fogékonyabbá válhatnak a betegségekre, a gombákra és a rovarkártevőkre.
A száraz avar és az aljnövényzet növelheti az erdő- és vegetációtüzek kockázatát is. Magyarországon a nagy erdőtüzek továbbra sem olyan gyakoriak, mint a mediterrán térségben, de a hosszabb száraz periódusok miatt a veszélyt Baranyában sem lehet figyelmen kívül hagyni.
Az erdők alkalmazkodását segítheti:
- a változatos fafaj- és korszerkezet fenntartása;
- az őshonos, a termőhelyhez illeszkedő fajok előnyben részesítése;
- a talaj és a holtfaanyag védelme;
- az erdők vízmegtartó képességének megőrzése;
- a fokozottan sérülékeny állományok rendszeres megfigyelése.
A megoldás nem egyszerűen abból áll, hogy mindenütt gyorsan más fafajokat ültetünk. Az erdei ökoszisztémák összetettek, ezért az átalakítást termőhelyenként, hosszú távú szakmai tervezéssel kell végezni.
Vízhiány és szélsőséges csapadék egyszerre jelentkezhet
Pécsett és Baranyában a vízzel kapcsolatos egyik legnagyobb kihívás, hogy a csapadék egyre kevésbé egyenletesen áll rendelkezésre. Hosszabb esőmentes időszakokat rövid, heves záporok követhetnek.
A hirtelen lezúduló eső nem feltétlenül tölti fel a talaj vízkészletét. A kiszáradt, tömörödött vagy burkolt felszín kevés vizet képes befogadni, ezért az gyorsan lefolyik. Dombos területen ez helyi elöntéseket és villámárvizet, a lejtőkön pedig talajeróziót okozhat.
Pécs fekvése miatt különösen fontos a Mecsek felől érkező csapadékvíz szabályozott kezelése. Nem elegendő azonban minden vizet a lehető leggyorsabban elvezetni. A szárazabb időszakokra készülve minél többet kellene helyben megtartani.
A települési vízmegtartás eszközei lehetnek:
- az esőkertek és mélyebben fekvő zöldfelületek;
- a záportározók;
- a vízáteresztő burkolatok;
- a háztartási esővízgyűjtés;
- a patakok és természetes vízfolyások környezetének védelme;
- a felesleges burkolás visszaszorítása.
A megtartott esővíz nem minden esetben használható ivásra, de alkalmas lehet öntözésre, egyes háztartási célokra vagy a városi növényzet vízellátására.
A mezőgazdaság egész Baranyában érzi a változást
Baranya mezőgazdaságában a szántóföldi növénytermesztés, a kertészet, az állattenyésztés és a szőlészet egyaránt fontos. Ezek mind érzékenyek a hőmérsékletre, a csapadékra és a talaj nedvességtartalmára.
A hosszabb aszályos időszakok csökkenthetik a terméshozamot, miközben növelik az öntözési igényt. Az öntözés azonban csak akkor jelenthet tartós megoldást, ha a felhasznált víz valóban rendelkezésre áll, és a kitermelés nem veszélyezteti a természetes készleteket.
A hőség az állattartást is nehezítheti. A haszonállatok hőstressze csökkentheti a termelést, fokozhatja a vízigényt, és megfelelő árnyékolást, szellőztetést vagy hűtést tehet szükségessé.
A mezőgazdasági alkalmazkodásban szerepet kaphat:
- a talajtakarással történő nedvességmegőrzés;
- a szervesanyag-tartalom növelése;
- a talaj tömörödésének mérséklése;
- a változatosabb vetésforgó;
- a helyi adottságokhoz jobban illeszkedő fajták használata;
- a víztakarékos öntözés;
- az erózió elleni védelem.
A jó vízgazdálkodás nem csupán azt jelenti, hogy vizet juttatunk a földekre. Legalább ilyen fontos, hogy a lehullott csapadék minél tovább a talajban maradjon.
A villányi és pécsi borvidék is alkalmazkodásra kényszerülhet
Baranya szőlő- és borkultúrájában a meleg, napos éghajlat hagyományosan előnyt jelent. A további felmelegedés eleinte akár gyorsabb érést és magasabb cukortartalmat is eredményezhet, hosszabb távon azonban több kockázatot hordoz.
A túl gyors érés felboríthatja a szőlő cukor-, sav- és aromaegyensúlyát. A tartós hőség napégést okozhat a fürtökön, a szárazság pedig csökkentheti a termés mennyiségét. A szüret időpontja korábbra kerülhet, miközben új kártevők és betegségek is megjelenhetnek.
Az alkalmazkodás része lehet:
- a megfelelő fajta- és alanyválasztás;
- a lombfal árnyékoló szerepének tudatos alakítása;
- a talaj nedvességének megőrzése;
- a szüreti időpont rugalmas meghatározása;
- szükség esetén új, hűvösebb fekvésű termőhelyek bevonása.
A klímaváltozás nem feltétlenül szünteti meg Baranya szőlőtermesztését, de megváltoztathatja a termesztett fajtákat, a művelési módszereket és a borok jellegét.
A Dráva és az Ormánság vízháztartása is sérülékeny
Baranya déli részének életét hosszú időn keresztül a Dráva, a mellékágak, a holtágak és az időszakosan vízzel borított területek alakították. A folyószabályozás, a vízelvezetés, a területhasználat és az éghajlatváltozás együtt módosította a táj vízháztartását.
Az Ormánságban különösen nagy jelentősége lehet annak, hogy a vizet ne csak veszélyforrásként, hanem megtartandó erőforrásként is kezeljük. A vizes élőhelyek helyreállítása, a holtágak vízpótlása és az időszakos elöntések szabályozott lehetővé tétele egyszerre szolgálhatja:
- a természetvédelmet;
- a talajvízkészletek utánpótlását;
- a helyi mikroklíma javítását;
- a mezőgazdaság alkalmazkodását;
- a táj turisztikai értékének megőrzését.
Ehhez azonban településeken és birtokhatárokon átívelő együttműködés szükséges. A víz nem igazodik a közigazgatási határokhoz.
A klímaváltozás az egészséget is érinti
A hőség közvetlen egészségügyi kockázata mellett a klímaváltozás más módokon is hatással lehet a baranyai lakosságra.
A hosszabb vegetációs időszak elnyújthatja egyes allergén növények pollenszezonját. A magas hőmérséklet és a légszennyezés bizonyos helyzetekben együtt fokozhatja a légzőszervi panaszokat.
A melegebb éghajlat kedvezhet olyan kullancsok, szúnyogok és más betegséghordozók elterjedésének is, amelyek korábban ritkábbak voltak. Ez nem jelenti azt, hogy minden új fertőzés közvetlenül a klímaváltozás következménye, de a változó környezeti feltételek befolyásolhatják a kórokozók és terjesztőik előfordulását.
A védekezéshez szükség lehet:
- jól működő hőségriasztási rendszerre;
- árnyékos és hűvös közösségi terekre;
- ivóvízvételi lehetőségekre;
- az egyedül élő veszélyeztetettek segítésére;
- a munkavégzés hőséghez igazított szabályaira;
- közérthető egészségügyi tájékoztatásra.
A turizmus nyerhet és veszíthet is
Pécs és Baranya turizmusának fontos értékei a történelmi belváros, a kulturális rendezvények, a Mecsek, a gyógyfürdők, a borvidékek, a kerékpáros útvonalak és a Dráva térsége.
A hosszabb meleg időszak meghosszabbíthatja a szabadtéri turisztikai szezont. A túlzott nyári hőség azonban vissza is tarthatja a látogatókat a városnézéstől, a túrázástól vagy a kerékpározástól.
A turizmus alkalmazkodását segítheti:
- a programok napszakhoz igazítása;
- az árnyékos útvonalak kialakítása;
- az ivóvízvételi pontok bővítése;
- a beltéri és szabadtéri programok rugalmas kombinálása;
- a természeti területek túlterhelésének elkerülése;
- a vendégek gyors tájékoztatása szélsőséges időjárás esetén.
A cél nem csupán az, hogy több látogató érkezzen, hanem hogy a turizmus hosszabb távon se károsítsa azokat a természeti és kulturális értékeket, amelyekre épül.
Mit tehet Pécs és Baranya?
A klímaváltozás hatásait egyetlen beruházás vagy kampány nem oldja meg. A településfejlesztésnek, az egészségügynek, a vízgazdálkodásnak, a közlekedésnek, az energetikának, a mezőgazdaságnak és a természetvédelemnek összehangoltan kell működnie.
Pécsett fontos feladat:
- a meglévő városi fák és zöldterületek megóvása;
- új, megfelelő fajokkal kialakított árnyékos területek létesítése;
- az épületek energiahatékonyságának és nyári hővédelmének javítása;
- a csapadékvíz helyben tartása;
- a közösségi és kerékpáros közlekedés fejlesztése;
- a hőségnek leginkább kitett lakossági csoportok védelme.
Baranya kisebb településein ugyanilyen fontos az ivóvízellátás biztonsága, a helyi vízkészletek védelme, az épületek korszerűsítése, a mezőgazdasági alkalmazkodás és a települési zöldfelületek fenntartása.
Mit tehetnek a helyben élők?
Az egyéni döntések önmagukban nem helyettesítik az állami és önkormányzati intézkedéseket, de helyi szinten mégis kézzelfogható eredményt hozhatnak.
Hasznos lehet:
- a lakás külső vagy belső árnyékolása;
- az éjszakai szellőztetés és a nappali hővédelem;
- az esővíz összegyűjtése, ahol ez biztonságosan megoldható;
- a kert talajának takarása;
- a helyi viszonyokhoz illő növények telepítése;
- a felesleges víz- és energiahasználat csökkentése;
- a javítható tárgyak hosszabb ideig történő használata;
- a helyi közösségi és természetvédelmi kezdeményezések támogatása.
A növényültetésnél nem elegendő annyit mondani, hogy több fát kell telepíteni. Olyan fajokra, megfelelő termőhelyre és hosszú távú gondozásra van szükség, amelyek a jövő melegebb és időnként szárazabb viszonyai között is életképesek.
Pécs és Baranya jövője az alkalmazkodáson is múlik
A klímaváltozás nem egyik napról a másikra alakítja át Pécset és Baranyát. Hatásai fokozatosan, sokszor egymást erősítve jelennek meg a hőségben, a vízhiányban, az erdők állapotában, a mezőgazdaságban, az egészségben és a települések működésében.
A térségnek vannak előnyei: jelentős erdőterületek, változatos táj, értékes termőhelyek, egyetemi és kutatási háttér, valamint erős helyi közösségek. Ezek azonban csak akkor jelentenek valódi erőforrást, ha tudatos tervezés és együttműködés kapcsolódik hozzájuk.
A cél nem az, hogy minden változást megakadályozzunk, mert erre már nincs lehetőség. Az viszont továbbra is rajtunk múlik, hogy mekkora felmelegedést engedünk bekövetkezni, és mennyire felkészülten fogadjuk annak helyi következményeit.
A klímaváltozás okairól, általános és magyarországi hatásairól, valamint a klímavédelem lehetőségeiről részletesebben a Klímaváltozás és klímavédelem: okok, hatások és lehetőségek című pilléroldalunkon olvashat.