Sugárforrást tartalmazó szonda sérült meg egy pécsi iparterületen végzett kutatófúráson, a szondát kiemelték, a sugárforrás nem jelentett veszélyt a környezetre – közölte az Országos Atomenergia Hivatal (OAH) honlapján, pénteken.
A közlemény szerint az esemény még január 21-én történt Pécs beépített iparterületén, egy béléscsövezett geotermikus kutatófúrás geofizikai vizsgálata közben. A művelet során egy 240 gigabequerel aktivitású, 241 AM-Be (Amerícium-Berillium) zárt sugárforrást tartalmazó szonda a kábelfej törése miatt a kútszájról az 1800 méter mélységben lévő kúttalpra esett.
Az eseményről a vizsgálatot végző cég másnap értesítette a hivatalt.
Az OAH január 24-én a helyszínen megállapította, hogy a környezetben és a fúrólyukból vett mintákban az izotóp nem kimutatható, azaz a sugárforrás nem sérült.
A kábelfej a mentőharanggal történő megfogásra kialakított rész alatt tört el, így a szondát tartó kötél kiszakadása esetére szóló intézkedési terv és mentési technológia nem tette lehetővé az azonnali mentést – írták.
Tájékoztatásuk szerint a szondát február 6-án az OAH ellenőrzése mellett sikerült biztonságosan kiemelni. A sugárforrás mentését a hatóság által előzetesen jóváhagyott dozimetriai értékelésen alapuló új intézkedési terv szerint, a sugárforrás biztonságos kezelésére engedéllyel rendelkező alvállalkozó bevonásával végezték.
Az OAH hangsúlyozta: az eddigi mérések alapján a sugárforrás nem sérült, kezelése és elszállítása biztonságosan megvalósult, környezetszennyezés nem történt, radioaktív anyag nem került ki a környezetbe. Az esemény során a sugárforrás nem jelentett veszélyt a lakosságra és a környezetre, a fúrási pontot tartalmazó iparterület végig felügyelet alatt állt.
A helyszíni szemlén megállapították, hogy a geofizikai vizsgálatokat végző cégnek az ehhez szükséges három engedélye közül az egyik lejárt.
Közölték, hogy a részletes hatósági kivizsgálásra az OAH eljárást, a mérést lejárt engedéllyel végző céggel szemben érvényesítési eljárást indított. A hatóság a biztonsági kultúrával kapcsolatos hiányosságként azonosította, hogy a lejárt engedély radioaktív anyag alkalmazására vonatkozik, és a vizsgálat idejére az új engedélyt a hatóság még nem adta ki.
Kitértek arra is, hogy bár az esemény semmilyen egészségügyi és környezeti kockázatot nem jelentett, a sugárforrás biztonságos kezelését biztosító műszaki megoldások, valamint a biztonsági kultúra hiányossága miatt az esemény minősítése a Nemzetközi Nukleáris és Radiológiai Eseményskála (International Nuclear Event Scale – INES) szerint INES 1-es fokozat, azaz rendellenesség – tudósít az MTI 2019.02.08-án az OAH közleménye alapján a még január 21-i eseményről.
Pécs nem kér se uránbányát se atomlerakót?
Több írásunkban beszámoltunk a nukleáris energiával kapcsolatos eseményekről.
Pécsett az utóbbi időben felerősödtek a közelben tervezett nukleáris létesítmények elleni hangok – és most nyilván újabb érv merül föl, hiszen mind a „véletlen”, mind az emberi mulasztás (engedély nélküli tevékenység) jelenléte bizonyítottá vált.
Az „ellenállók” legfőbb érvei:
- mert gazdaságilag indokolatlan Paks2 – (komplett terv-összehasonlítás nukleáris és megújuló energia felhasználásával 2050-ig Magyarországon az Energiaklub Tudástárában) továbbá,
- mert a hulladéknak és magának az erőműnek a lebontásának, ártalmantlanításának költségeit nem számítják a megtermelt áram árába
- mert az atomerőművek működtetése veszélyes (Csernobil, Fukusima)
- mert a sugárzó és sugárszennyezett anyagok veszélyesek, egyik-másik veszélytelenné bomlása 600.000-1.000.000 év, azaz kb. negyvenezer emberi generáció
- még seholsem épült a világon nagy radioaktivitású hulladékok végleges, föld alatti tárolója, nincs erről tapasztalat
- viszont van tapasztalatunk korábban biztonságosnak vélt tárolók katasztrofálissá, használhatatlanná válásáról (pl. ASSE2 Németországban)
- nem készültek felmérések a tároló társadalmi, pszichológiai, egészségügyi hatásairól
- mert bizalmatlanok vagyunk az állammal szemben, mert nem kellő mértékben védi az egészségünket (EU-eljárás folyamatban a levegőszennyezettség miatt; a pécsiek számára ott a közeli garéi példa az állami felelőtlenségre; a magyar egészségügy általános helyzete; mert korán és betegen halunk meg)
A témához kapcsolódik:
