Paksi Riot – magyar nők az atomlobbi ellen

A Pussy Riot orosz nők hatalom elleni lázadásának világhírű csoportja.
A Paksi Riot szintén kemény lányok-asszonyok közössége, de módszerükből a polgárpukkasztás, a feltűnő happeningek erőszakolása hiányzik.
Kemény tények, pontos információk jellemzik tevékenységüket, amelyek nem általában a hatalom, hanem az atomlobbi ellenében születnek.

A Paksi Riot jelenleg három fős csoportosulás.
Tagjai, egyben beszélgetőpartnereim: Katus Eszter, az Átlátszó újságírója; Dohi Gabriella, videóriporter és Mátyás Eszter, az Energiaklub atomenergia projektvezetője.

Célkitűzésük pontos megfogalmazását a csoport facebook oldalán ekképpen kapjuk kézhez:

„Csapatunk azért alakult meg, hogy az atomlobbi propagandáját ellensúlyozva, teljes körűen tájékoztasson a nukleáris beruházások részleteiről.”

– Mit kell ellensúlyozni? – kérdem. A kormányzat szervei a közszolgálati médián keresztül nem adnak hiteles képet az energia-helyzetről, az atomenergia szerepéről, a tervezett paksi új létesítményről?

Paksi Riot: – A kormányzati média szinte soha, vagy csak alig tudósított az elmúlt években a paksi beruházás részleteiről. Ha tudósítottak is, akkor is inkább csak megnyugtatásként: minden rendben, haladunk, épülünk, stb. A helyzet azonban ennél sokkal összetettebb és szerteágazóbb. És ha nem lenne a független közeg, amiben mi is dolgozunk, akkor a magyar nemzet tényleg abban a hitben élne, hogy minden a lehető legnagyobb rendben megy Pakson. Ami ugye korántsem így van.

– Miért?

Paksi Riot: – Ahogy a Jávor Benedek korábbi EP képviselő által kiperelt szerződés részleteiből is látszik, a Paks II beruházással Magyarország vállára olyan terhet rótt a magyar kormány, amelyet nemcsak az unokáink, de még a dédunokáink is nyögni fognak. De nem csak a Paks II beruházásnál vannak problémák. Ahogy a Paksi Riot csapata helyszíni videóriportjával két éve nyáron felhívta a magyar média figyelmét, a klímaváltozás hatásai napi szinten kihívásokat gördítenek a jelenleg működő 4 paksi atomreaktor működése elé is. Ahogy a megemelkedett Duna vízhőmérséklete problémát okozhat az atomerőmű hűtésénél, úgy gondok vannak például a nukleáris hulladék kezelésével is Magyarországon.
Ez többek közt azért is fordulhat elő, mert bár már a 70’-es évek óta tárolnak kis-és közepes aktivitású nukleáris hulladékot Magyarországon, a megfelelő technológia még mindig nem áll rendelkezésre a világon, így csak ideiglenesen lehet kezelni a kérdést.

– Milyen eszközeitek vannak a tényfeltáráshoz és a lakossághoz való információ átadáshoz? Versenyképes ez az állami szervek lehetőségeihez viszonyítva?

Paksi Riot: – Az Energiaklub és az Átlátszó által megálmodott Paksi Riot csapat az egyik legfontosabb eszközünk, hogy hitelesen tudjuk tájékoztatni a magyarokat az atomenergiával kapcsolatos ügyekről. Megalakulásunk előtt – ha csak valamelyik ellenzéki politikus vagy média nem kapott fel egy ügyet – az „átlagember” nem kapott megfelelő tájékoztatást arról, hogy mi folyik az atomenergia körül. Pedig, ahogy most már a Facebook oldalunkon is látszik, az embereket nagyon is érdekli a téma. A csapatunk felállása pedig elősegíti azt, hogy hiteles és naprakész információkat tudjunk közölni.

Katus Eszter, Mátyás Eszter (Paksi Riot) és Konkoly-Thege Júlia (ZÖFI)
Katus Eszter, Mátyás Eszter (Paksi Riot) és szövetségesük, Konkoly-Thege Júlia (ZÖFI)

Ehhez mind az Energiaklub, mind az Átlátszó felületet biztosít, ami szintén elengedhetetlen ahhoz, hogy minél több emberhez eljusson az üzenetünk. A kormányközeli médiával képtelenség felvenni a versenyt, de a mi célunk nem is ez, hanem hogy minél többen megismerhessék az atomenergia árnyoldalait.

– Nem féltek? A legmagasabb kormánykörökből is az a szöveg szivárog, hogy a magyar zöld mozgalmak olyanok, mint a dinnye: kívül zöldek, belül pirosak. Ez nem éppen a párbeszédre törekvés hangja, inkább mintha útban lennétek…

Paksi Riot: – A párbeszédre való törekvés talán inkább a Paksi Riot jellemzője és nem a kormányé, legalább is minden anyagunkban arra törekszünk, hogy minden felet megszólaltassunk. Félnünk nincs mitől, hiszen nem teszünk semmi rosszat vagy államelleneset.

Amitől viszont joggal tartunk, az maga az atomenergia, amely az elejétől a végégig, az urán bányászatától kezdve a radioaktív hulladék kezeletlenségéig terhet ró a környezetre és az emberi egészségre. Ha egy állam nem vállalja, hogy az érem mindkét oldalát bemutassa, szíve joga, de lennie kell egy olyan szervezetnek, csapatnak, akár egyénnek, aki viszont beszél arról is, ami a kormánynak „kellemetlen”. Ezért jött létre a Paksi Riot.

– Külön „frontvonal” keletkezett Pécsett. Új uránbánya nyitása, atomtemető létesítésének terve borzolja a kedélyeket. Miképpen áll ez a küzdelem?

Paksi Riot: – Pécs alig egy órás autóútra van a Paksi Atomerőműtől. De az atomenergia két piszkos végét konkrétan a város közvetlen közelébe tervezik elhelyezni. Évek óta tart a környezetvédelmi engedélyeztetési eljárása az uránbánya újranyitásnak a Mecsekben, és a jelek szerint Bodán (kb. 20 km Pécs központjától) lesz a végleges radioaktív hulladéktárolója a paksi kiégett fűtőelemeknek. Ez utóbbi kutatás zajlik, sok év, mire a kutatók biztosan megállapíthatják, hogy a bodai agyagkő a megfelelő a radioaktív hulladék tárolására.

Az uránbánya ügye azonban most a zöldeknek kedvez, mert az engedélyeztetési eljárás áll. Talán csak felismerte a kormány, hogy nem érdemes magyar atomerőműbe magyar uránt termelni, ha annyira nem éri meg, mint amennyibe a pécsi urán kerülne, vagy csak kivárnak, nem tudjuk. Az biztos, hogy a pécsi Zöfi, azaz a Zöld Fiatalok Egyesülete, a kezdetek óta nyomon követi a fejleményeket és bármi történik, reagálnak.

– Hol vannak még az országban nyitott „frontvonalaitok”? Mit terveztek azokon a pontokon?

Paksi Riot: – Magyarország számos területét érintik közvetlen-vagy közvetve atomenergiával kapcsolatos beruházások, létesítmények. Ha viszont véletlen meghibásodás vagy baleset következne be Pakson, az nem csak Magyarországot, de a környező országokat is érintené.
Az atomenergia ugyanis nem áll meg a határon és nem ismer korlátot sem vízben, sem földön, sem levegőben. Ezért a helyi ügyek mellett a Paksi Riot azon is dolgozik, hogy a magyar állampolgárok alapvetően tisztában legyenek az atomenergia káros hatásaival, és ne csak azok értesüljenek az atom „piszkos” ügyeiről, akiket lakóhelyük miatt közvetlenül érintene.

Témánkhoz kapcsolódik:

***
Ez a cikk eredetileg 2020 januárjában a megszűnő Cafeblogon jelent meg.
Bognár László

A magyar energia- és klímapolitika

2020. január 9.-én döntést hozott a kormány Magyarország közép és hosszú távú energia és klímapolitikai prioritásairól – jelzi a Jóljárok Magazin olvasóinak Józsa Péter mérnök, energia tanúsító (Innotau Kft.).

Magyarország kormánya megtárgyalta az energia- és klímapolitika aktuális, közép és hosszú távú stratégiait. Elfogadta a jelenlegi Nemzeti Energiastratégiát felváltó új dokumentumot, amely 2030-ig határozza meg az ország energia és klímapolitikai prioritásait.

Atomenergia és megújuló energia

A cél, hogy a magyar villamosenergia-termelés legnagyobb része két forrásból, atomenergiából és megújuló energiából, elsősorban naperőművekből származzon, melyek nem egymást kiváltó vagy kizáró technológiák, de mindkettő tiszta energiaforrásnak tekinthető.
A nap- és az atomenergia együttes használatával 2030-ra az áramtermelés 90 százaléka szén-dioxid-mentes lehet a program alapján. 2040-re pedig a jelenlegi, átlagosnál több mint 30 százalékról 20 százalék alá csökkentené a magyar villamosenergia-import arányát.
További cél az üvegházhatású gázok kibocsátásának legalább 40
százalékos csökkentése 2030-ig az 1990-és értékhez képest. Jelenleg 31
százalékos csökkenésnél tartunk, ez a kilencedik legjobb teljesítmény az EU-ban. Továbbá, hogy 2030-ra az energiafelhasználásban a jelenlegi 14 százalékról legalább 21 százalékra növelni a megújuló energiaforrások részarányát.

Éghajlatváltozási Cselekvési Terv

Az Innovációs és Technológiai Minisztérium az elfogadott dokumentumok alapján az idei év végéig dolgozza ki a hosszú távú, átfogó, a
2050-es klímasemlegesség eléréséhez szükséges Nemzeti Fejlődési Stratégiát, amelynek alapelveit szintén elfogadta. A kormány meghatározó jelentőségű döntéseket hozott energia- és klímapolitikai kérdésekben.

A kibocsátás-csökkentést és klímapolitikai intézkedések döntő részben előnyös hatásai és kisebb mértékben felkészülést igénylő kockázatai alapvetően befolyásolják az ellátásbiztonság, versenyképes árazás és fenntarthatóság energiapolitikai céljainak megvalósíthatóságát és ennek tükrében vitatta és elfogadta az Éghajlatváltozási Cselekvési Tervet, az éghajlatváltozás Kárpát-medencére gyakorolt hatásáról szóló jelentést, az új Nemzeti Energiastratégiát és a Nemzeti Energia és Klímatervet.

Ezek a dokumentumok a globális trendek alapján, az európai uniós elvárásoknak és irányoknak megfelelően, a Kárpát-medence helyzete és a hazai energiapiaci helyzete és klímapolitikai adottságok felmérése alapján készültek el. A dokumentumok együttesen alapozzák meg Magyarország hosszú távú, átfogó, tiszta fejlődési stratégiáját, mely várhatóan 2020. év végéig kerülhet a kormány elé.

A komplex stratégia alapvető irányait a kormány által szintén megtárgyalt Nemzeti Tiszta Fejlődési Stratégia képezi. Az összes parlamenti párt részvételével zajló egyeztetéseket szeretne kezdeményezni a magyar kormány és a jövőben kérni fogja az Országgyűlés fenntarthatósági bizottságát, hogy tűzze napirendjére és vitassa meg a dokumentumokat.

***
Kapcsolódó bejegyzések:

Pécs: a kultúra városa volt, az atom városa lesz?

A kultúra városáról

A kultúra országos fejedelmei elvinnék Pécsről a POSZT-ot (Pécsi Országos Színházi Találkozó), vándor-rendezvénnyé változtatva azt.
Hajdanán létezett Pécsett Filmszemle is, már el is feledkeztünk annak pillanatairól.
Ezek a rendezvények egy-egy rövid időre az ország kulturális fővárosává varázsolták Pécset, nem csak mondhattuk, hogy Pécs a kultúra városa, hanem – persze más tényezők mellett – az is volt.
Az elmúlt években sikerült sokat rontani a mecsekaljai város hírnevén – v.ö. Alföldi Róbert kitiltását a Zsolnay színpadáról. Erre jön most rá a POSZT-os szándék.
Nem csoda, hogy a város vezetése élénken tiltakozik!
Ki kéne írni a város határában, hogy ez egy türk város, talán még az országos színházi találkozó is maradhatna!

Film és beszélgetés Csernobilról

Az LMP pécsi irodája – ahová meghívást kaptam – ma estére mozivá alakult át, aztán pedig zsíroskenyérrel ízesített klubbá.
Az ATV Csernobil produkciójának megtekintése adta a kiindulási pontot.

Csupán mellesleg jegyzem meg, hogy egy film hatásosságát erősen befolyásolja annak kezdete és vége.
Ez a film úgy kezdődik, hogy “Vujity Tvrtko vagyok” és azokkal a szavakkal fejeződik be: “Vujity Tvrtko vagyok”.

De mi mégsem róla beszélgettünk a film befejeztével.

A jelenlévők egyfajta erős atomellenességet mutattak, senki sem jelezte, hogy rajongana a Paks 2 beruházásért, a pécsi uránbánya újranyitásáért és pláne nem a város mellé tervezett atomtemetőért.
Jómagam arról ábrándoztam néhány szóban, jó lenne, ha az atomellenes pécsi-baranyai erők egy közös központot üzemeltetnének, mert csak így lehet reális esély eredmények elérésére.
Ugyanis nézzük meg az atomlobby oldalán felsorakozó erőket: a magyar és az orosz állam bürokráciája, hatalmi szervei, titkosszolgálatai, a kimeríthetetlen tőkével bíró propaganda-gépezet, beleértve a közszolgálatinak csúfolt médiát, a nemzetközi és hazai profitorientált cégek erejét.
Ezzel szemben még csak szétszórt erők állnak. (LMP; ZÖFI, Energiaklub; NEMECSEK; önálló média és közösségi média hálózat nélkül; egymással nem igazán barátságos helyi párterők…)
Szóval kell egy csapat!

***
Frissítés, 2019.11.29.

Párbeszéd

A fenti tartalmat ajánló facebook bejegyzéshez hozzászólt Csepeli György is, ajánlva az HBO által készített Csernobil c. sorozatot.
Felvetésére így reagáltam:

1.) A két film valóban összehasonlíthatatlan. Az HBO sorozata drámai, megrázó erejű, míg az ATV-produkció inkáb ismert tények drámaiként tálalt ismétlése és az érdekesség kategóriájába eső jelenségek – igaz, professzionális szintű – tálalása volt.
(Ez utóbbi film “csúcspontja”, korunk valóságos védjegye volt számomra, amikor az egyik szenzációhajhász vizualista (Tvrtko) pellengérre állította a másikat, vagyis a televíziós a valóban kétségbeejtő színvonaltalanságot képviselő youtubert.)

2.) Ma egy másik “atomos” beszélgetésen vettem részt, amelyet az Energiaklub és a pécsi ZÖFI (Zöld Fiatalok Egyesülete) rendezett.

Atomellenes nők
Katus Eszter és Mátyás Eszter (Energiaklub), Konkoly-Thege Júlia (ZÖFI)

Itt kiderült, hogy tegnap is volt egy ilyen témájú rendezvény, amelynek kimondatlanul is az MSZP volt a kezdeményezője.
Három nap, három külön szervezésű, hasonló témájú rendezvény.
Én ma is felhívtam a figyelmet arra, hogy a feladat nagyságrendjének tükrében ez így nem vezet eredményre. Örömmel tapasztaltam az egyetértést, az erők közelítésének, egyesítésének kérdésében.
Személyes programommá lett, hogy ezt a közeledést a mégoly szerény eszközeimmel és lehetőségemmel elősegítsem.

Korábban az atomenergia témájában:

Bognár László

Energetikai hírek – tanúsítás; a Roszatom Pécsett

Gyorsabb energetikai tanúsítás

Jó hírt kaptunk az Innotau Kft.-től, a magazinunk gazdasági híreiből már megismert Józsa Péter energia tanúsítótól.
Egyfelől a cég bővítette országos hálózatát, így rövidebb idő alatt érhetnek el egy-egy településre a munka, az energetikai tanúsítvány kiállításának alapjául szolgáló tanúsítás elvégzése, a kapcsolattartás miatt.
Honlapjukon például ilyen városnevek szerepelnek: Budapest, Miskolc, Győr, Szeged, Pécs, Debrecen, Nyíregyháza.
Persze nem csak ezekben a városokban érhető el az Innotau jó hírű szolgáltatása, Ez a városnévsor csupán jelzi, hogy valóban széles a háló, amelyet az országra terítettek.

A szélesebb településháló, a személyi és technikai változtatások együttesen azt eredményezték, hogy az energetikai tanúsítás csomag már 10 munkanapon belül elkészül.

A további tájékozódás lehetősége: Energetikai tanúsítvány

Lakóépületek energiahatékonysága

Az Innotau arra is felhívja a figyelmet, hogy a beérkezett kölcsönök forrásigénye meghaladta a rendelkezésre álló keretet a VEKOP területen (Budapest és Pest megye) ezért a kérelmek befogadása 2019. október 17. 16:00 órától szüneteltetésre kerül a VEKOP-5.2.1-17 kódszámú „Lakóépületek energiahatékonyságának és megújuló energia felhasználásának növelését célzó hitel” esetében.
A GINOP területen továbbra is pályázható az összeg, s feltehetően nem fog kimerülni a keret 2020-ban sem.

A Roszatom Pécsett

A Roszatom Pécs főterén
A Roszatom Pécs főterén

A XIII. AtomEco 2019 – Nemzetközi Társadalmi Párbeszéd és Fórum november 6-7-én Pécsett kerül megrendezésre. Témái között szerepel a nukleáris energia és a társadalom kapcsolata, új atomenergia-technológiák, biztonság a nukleáris iparágban, atomenergia a globális klímavédelmben.

Péterffy Attila, az új polgármester, aki ellenzéki erők segítségével nyerte el hivatalát, a választások előtt ilyen címmel hirdetett a témában elköteleződést:

“Pécs jövője – uránmentes és atomhulladék-mentes”

Nyilván nincs könnyű helyzetben, amikor ilyen rendezvényt „örökölt” a korábbi, fideszes városvezetéstől.

***

Korábban a fenti, energetikai témákban:

Bognár László

Sugárforrást tartalmazó szonda sérült Pécsett

Sugárforrást tartalmazó szonda sérült meg egy pécsi iparterületen végzett kutatófúráson, a szondát kiemelték, a sugárforrás nem jelentett veszélyt a környezetre – közölte az Országos Atomenergia Hivatal (OAH) honlapján, pénteken.
    A közlemény szerint az esemény még január 21-én történt Pécs beépített iparterületén, egy béléscsövezett geotermikus kutatófúrás geofizikai vizsgálata közben. A művelet során egy 240 gigabequerel aktivitású, 241 AM-Be (Amerícium-Berillium) zárt sugárforrást tartalmazó szonda a kábelfej törése miatt a kútszájról az 1800 méter mélységben lévő kúttalpra esett.
    Az eseményről a vizsgálatot végző cég másnap értesítette a hivatalt.
    Az OAH január 24-én a helyszínen megállapította, hogy a környezetben és a fúrólyukból vett mintákban az izotóp nem kimutatható, azaz a sugárforrás nem sérült.
    A kábelfej a mentőharanggal történő megfogásra kialakított rész alatt tört el, így a szondát tartó kötél kiszakadása esetére szóló intézkedési terv és mentési technológia nem tette lehetővé az azonnali mentést – írták.
    Tájékoztatásuk szerint a szondát február 6-án az OAH ellenőrzése mellett sikerült biztonságosan kiemelni. A sugárforrás mentését a hatóság által előzetesen jóváhagyott dozimetriai értékelésen alapuló új intézkedési terv szerint, a sugárforrás biztonságos kezelésére engedéllyel rendelkező alvállalkozó bevonásával végezték.
    Az OAH hangsúlyozta: az eddigi mérések alapján a sugárforrás nem sérült, kezelése és elszállítása biztonságosan megvalósult, környezetszennyezés nem történt, radioaktív anyag nem került ki a környezetbe. Az esemény során a sugárforrás nem jelentett veszélyt a lakosságra és a környezetre, a fúrási pontot tartalmazó iparterület végig felügyelet alatt állt.

A sugárzás veszélyes lehet
Képünk illusztráció. A sugárzás veszélyes lehet.

    A helyszíni szemlén megállapították, hogy a geofizikai vizsgálatokat végző cégnek az ehhez szükséges három engedélye közül az egyik lejárt.
    Közölték, hogy a részletes hatósági kivizsgálásra az OAH eljárást, a mérést lejárt engedéllyel végző céggel szemben érvényesítési eljárást indított. A hatóság a biztonsági kultúrával kapcsolatos hiányosságként azonosította, hogy a lejárt engedély radioaktív anyag alkalmazására vonatkozik, és a vizsgálat idejére az új engedélyt a hatóság még nem adta ki.
    Kitértek arra is, hogy bár az esemény semmilyen egészségügyi és környezeti kockázatot nem jelentett, a sugárforrás biztonságos kezelését biztosító műszaki megoldások, valamint a biztonsági kultúra hiányossága miatt az esemény minősítése a Nemzetközi Nukleáris és Radiológiai Eseményskála (International Nuclear Event Scale – INES) szerint INES 1-es fokozat, azaz rendellenesség – tudósít az MTI 2019.02.08-án az OAH közleménye alapján a még január 21-i eseményről.

Pécs nem kér se uránbányát se atomlerakót?

Több írásunkban beszámoltunk a nukleáris energiával kapcsolatos eseményekről.
Pécsett az utóbbi időben felerősödtek a közelben tervezett nukleáris létesítmények elleni hangok – és most nyilván újabb érv merül föl, hiszen mind a “véletlen”, mind az emberi mulasztás (engedély nélküli tevékenység) jelenléte bizonyítottá vált.

Az “ellenállók” legfőbb érvei:

  • mert gazdaságilag indokolatlan Paks2 – (komplett terv-összehasonlítás nukleáris és megújuló energia felhasználásával 2050-ig Magyarországon az Energiaklub Tudástárában) továbbá,
  • mert a hulladéknak és magának az erőműnek a lebontásának, ártalmantlanításának költségeit nem számítják a megtermelt áram árába
  • mert az atomerőművek működtetése veszélyes (Csernobil, Fukusima)
  • mert a sugárzó és sugárszennyezett anyagok veszélyesek, egyik-másik veszélytelenné bomlása 600.000-1.000.000 év, azaz kb. negyvenezer emberi generáció
  • még seholsem épült a világon nagy radioaktivitású hulladékok végleges, föld alatti tárolója, nincs erről tapasztalat
  • viszont van tapasztalatunk korábban biztonságosnak vélt tárolók katasztrofálissá, használhatatlanná válásáról (pl. ASSE2 Németországban)
  • nem készültek felmérések a tároló társadalmi, pszichológiai, egészségügyi hatásairól
  • mert bizalmatlanok vagyunk az állammal szemben, mert nem kellő mértékben védi az egészségünket (EU-eljárás folyamatban a levegőszennyezettség miatt; a pécsiek számára ott a közeli garéi példa az állami felelőtlenségre; a magyar egészségügy általános helyzete; mert korán és betegen halunk meg)

A témához kapcsolódik:

Kell-e nekünk nukleáris energia?

A címben feltett kérdésre – kell-e nekünk nukleáris energia? – pillanatnyilag két válasz született Magyarországon.
A kormányzat részéről az igen, a zöld oldalon pedig a nem!
2019 január 29-én este Pécsett a Tudásközpontban egy, a Bodára tervezett
nagy radioaktivitású hulladékok végleges, föld alatti tárolójával kapcsolatos esten, az előadásokat követő vitát is beleértve, érvek hangzottak el mindkét oldalról.
Az előadók egyébként Nős Bálint, a Radioaktív Hulladékokat Kezelő Kft. stratégiai és műszaki igazgatója, Dr. Konrád Gyula geológus és Kóbor József biofizikus, sugárvédelmi szakértő voltak.
Ennek az estének a margójára frissiben feldobtam egy rövid jegyzetet (* a láblécről elérhető), nem annak tartalmát akarom itt megismételni, hanem azokat az érveket szeretném ismertetni, amelyekkel magam is hozzászóltam a fórum részben, hogy azt azok is megismerhessék, akik nem voltak jelen.

A társadalmi bizalmatlanságról

Megítélésem szerint az Energiaklubnak és Kóbor Józsefnek nagyon nagy igazsága van abban, hogy az externális hatásokról (a társadalmi hatásokról a gazdaságban, a közösségekben, a települések sorsát illetően stb.) nincs semmiféle tudományosan megalapozott kutatás.
Magyarán Pécs gazdasági kilátásait (pl. az egyetem értékesíthető kurzusait) mennyiben befolyásolhatja, hogy nagyjából a magyar középvárostól, Pécs 145.000 lakosától 15 kilometeres körzetben uránbányát és atomtárolót is akarnak létesíteni. Vajon milyen mértékben értéktelenednek el az ingatlanok, az itteni mezőgazdasági termékek? Vajon milyen hatása lesz mindennek a beruházási kedvre?
És nem utolsó sorban az emberi egészségre gyakorolt pszichológiai és biológiai hatás is kutatás tárgyát képezhetné és nemzetközi összehasonlítást igényelne.
És ekkor a magyar állam és a pécsi, a baranyai polgár közötti társadalmi bizalmatlanságról is szót kell ejtenünk.
Nézzük konkrétan! Ma Pécsett ilyen a levegő minősége:

Légszennyezettség Pécsett 2019. február 1.
Légszennyezettség Pécsett 2019. február 1. – sokszor láthatunk ilyen adatokat

A magyar állammal szembe az Európai Unió eljárást indított, mert a levegőszennyezettség ellenében nem tette meg a szükséges, elvárt intézkedéseket. Hazánkban évente 8-12.000 ember hal meg a légszennyezettség miatt.

Nekünk igazán közel van Garé, ahol hihetetlen mértékű a talaj szennyezettsége a korábban ott tárolt veszélyes anyagok miatt. Évtizedek óta ilyen. Jómagam az ÉS 1993. április 30-i számában a riportomat így fejeztem be: …a BVM telepén elszivárgó folyadék egyre jobban megközelíti a falut.

Ezt 25 évvel ezelőtt írtam.
Ma, negyed század múlva ezt olvashatjuk a Pécsi Stop hasábjain:

“a határértékek több ezerszeresében találhatóak mérgek Garé és Hidas térségében, az előbbi településen 28 ezerszeres határérték-túllépést is észleltek.”

Aligha csodálható, ha a magyar állammal szemben az egészségünk védelme ügyében erős fenntartásokkal élünk. Vagy fogalmazzuk ezt meg reálisan: nincs bizalom!
Ebből pedig következik az uránbánya és a tárolóval szembeni bizalmatlanság is

Vita

Nős Bálint úr felvetésemre a helyszínen kettős választ adott:

  • érzelmi az érvelésem
  • más iparágak negatív jelenségeit ne vetítsem az atomtemetőre

Az egészségünk romlása, terhelése szerintem nem pusztán érzelmi kérdés, hanem nagyon is konkrét következményekkel járó. Ha morbid akarnék lenni, azt mondanám: túl drága ahhoz a temetés, hogy az egészségünket önfeledten, kontroll nélkül a magyar államra és a pécsi önkormányzat levegőszennyezettségi harcára bízhatnánk.
Azt is megjegyzem, hogy minden olyan iparág mögött a magyar állam áll, amely iparágnak köze van polgárai egészségéhez, tehát ugyanarról a gazdáról beszélünk!

Szakmai érvek

Mindhárom előadó a saját szakmájának keretein belül korrekt anyagot mutatott be.
Az első két előadás kimondatlanul is határozottan “atompárti” megnyilvánulás volt, a harmadik igen finoman inkább volt kritikus.
Így az előadásokból az az általánosan megfogalmazható kormánypárti nézet került túlsúlyba, amely szerint Magyarországnak nélkülözhetetlen szüksége van hosszabb távon az atomenergiára, Paks 2-re és ebből következően Pécs határában a nagyszerű közetbe ágyazottan az atomtárolóra.
Sajnálatos módon ezzel sem értek egyet, inkább vallom magaménak az Energiaklub zöld elkötelezettségű álláspontját, miként a pécsi Zöld Fiatalok Egyesülete, a ZÖFI is (akiknek drukkere, szimpatizánsa vagyok).

Az energiaforrások fejlesztésének 4 útja
Az energiaforrások fejlesztésének 4 útja. Mennyi lesz végül a zöld energia részesedése?


Az Energiaklub honlapjáról, a Tudástárból letölthető pdf formátumban az a tanulmány, amely 4 különböző energia útvonalon jut el 2050-ig.
Válaszd te is a zöld utat!

*****

*Atomtemető: ezt tudtuk meg a Tudásközpontban

Korábban a témában:

Bognár László