Sugárforrást tartalmazó szonda sérült Pécsett

Sugárforrást tartalmazó szonda sérült meg egy pécsi iparterületen végzett kutatófúráson, a szondát kiemelték, a sugárforrás nem jelentett veszélyt a környezetre – közölte az Országos Atomenergia Hivatal (OAH) honlapján, pénteken.
    A közlemény szerint az esemény még január 21-én történt Pécs beépített iparterületén, egy béléscsövezett geotermikus kutatófúrás geofizikai vizsgálata közben. A művelet során egy 240 gigabequerel aktivitású, 241 AM-Be (Amerícium-Berillium) zárt sugárforrást tartalmazó szonda a kábelfej törése miatt a kútszájról az 1800 méter mélységben lévő kúttalpra esett.
    Az eseményről a vizsgálatot végző cég másnap értesítette a hivatalt.
    Az OAH január 24-én a helyszínen megállapította, hogy a környezetben és a fúrólyukból vett mintákban az izotóp nem kimutatható, azaz a sugárforrás nem sérült.
    A kábelfej a mentőharanggal történő megfogásra kialakított rész alatt tört el, így a szondát tartó kötél kiszakadása esetére szóló intézkedési terv és mentési technológia nem tette lehetővé az azonnali mentést – írták.
    Tájékoztatásuk szerint a szondát február 6-án az OAH ellenőrzése mellett sikerült biztonságosan kiemelni. A sugárforrás mentését a hatóság által előzetesen jóváhagyott dozimetriai értékelésen alapuló új intézkedési terv szerint, a sugárforrás biztonságos kezelésére engedéllyel rendelkező alvállalkozó bevonásával végezték.
    Az OAH hangsúlyozta: az eddigi mérések alapján a sugárforrás nem sérült, kezelése és elszállítása biztonságosan megvalósult, környezetszennyezés nem történt, radioaktív anyag nem került ki a környezetbe. Az esemény során a sugárforrás nem jelentett veszélyt a lakosságra és a környezetre, a fúrási pontot tartalmazó iparterület végig felügyelet alatt állt.

A sugárzás veszélyes lehet
Képünk illusztráció. A sugárzás veszélyes lehet.

    A helyszíni szemlén megállapították, hogy a geofizikai vizsgálatokat végző cégnek az ehhez szükséges három engedélye közül az egyik lejárt.
    Közölték, hogy a részletes hatósági kivizsgálásra az OAH eljárást, a mérést lejárt engedéllyel végző céggel szemben érvényesítési eljárást indított. A hatóság a biztonsági kultúrával kapcsolatos hiányosságként azonosította, hogy a lejárt engedély radioaktív anyag alkalmazására vonatkozik, és a vizsgálat idejére az új engedélyt a hatóság még nem adta ki.
    Kitértek arra is, hogy bár az esemény semmilyen egészségügyi és környezeti kockázatot nem jelentett, a sugárforrás biztonságos kezelését biztosító műszaki megoldások, valamint a biztonsági kultúra hiányossága miatt az esemény minősítése a Nemzetközi Nukleáris és Radiológiai Eseményskála (International Nuclear Event Scale – INES) szerint INES 1-es fokozat, azaz rendellenesség – tudósít az MTI 2019.02.08-án az OAH közleménye alapján a még január 21-i eseményről.

Pécs nem kér se uránbányát se atomlerakót?

Több írásunkban beszámoltunk a nukleáris energiával kapcsolatos eseményekről.
Pécsett az utóbbi időben felerősödtek a közelben tervezett nukleáris létesítmények elleni hangok – és most nyilván újabb érv merül föl, hiszen mind a “véletlen”, mind az emberi mulasztás (engedély nélküli tevékenység) jelenléte bizonyítottá vált.

Az “ellenállók” legfőbb érvei:

  • mert gazdaságilag indokolatlan Paks2 – (komplett terv-összehasonlítás nukleáris és megújuló energia felhasználásával 2050-ig Magyarországon az Energiaklub Tudástárában) továbbá,
  • mert a hulladéknak és magának az erőműnek a lebontásának, ártalmantlanításának költségeit nem számítják a megtermelt áram árába
  • mert az atomerőművek működtetése veszélyes (Csernobil, Fukusima)
  • mert a sugárzó és sugárszennyezett anyagok veszélyesek, egyik-másik veszélytelenné bomlása 600.000-1.000.000 év, azaz kb. negyvenezer emberi generáció
  • még seholsem épült a világon nagy radioaktivitású hulladékok végleges, föld alatti tárolója, nincs erről tapasztalat
  • viszont van tapasztalatunk korábban biztonságosnak vélt tárolók katasztrofálissá, használhatatlanná válásáról (pl. ASSE2 Németországban)
  • nem készültek felmérések a tároló társadalmi, pszichológiai, egészségügyi hatásairól
  • mert bizalmatlanok vagyunk az állammal szemben, mert nem kellő mértékben védi az egészségünket (EU-eljárás folyamatban a levegőszennyezettség miatt; a pécsiek számára ott a közeli garéi példa az állami felelőtlenségre; a magyar egészségügy általános helyzete; mert korán és betegen halunk meg)

A témához kapcsolódik:

Alternatív meghallgatás uránbánya ügyben

Kell-e nekünk uránbánya?

Az LMP 2018 december 18-án a Pécs szomszédságába, a Kővágószőlősre tervezett új uránbánya témájában elhalasztott közmeghallgatás helyett hívott életre alternatív közmeghallgatást pécsi irodájába.
Ez persze jó hír, hiszen minden rendezvénynek, akciónak örülnünk kell, amely fórumot ad a különböző nézeteknek, ahol a vélelmek és a félelmek felszínre kerülhetnek, ahol valóságos pro és kontra tények alapján felkészülhet a lakosság – ha úgy tetszik, akkor a társadalom – a felelős véleményformálásra, a felelős döntésre!

Erre még reggel gondoltam, amikor elhatároztam, hogy elmegyek erre a fórumra, s ha már ilyen szépen “bezöldültem”, szokásom szerint rápillantottam Pécs légszennyezettségi adataira. Ezt láttam a legszennyezes.hu oldalon:

Légszennyezettségi adatok Pécsett
Légszennyezettségi adatok Pécsett

– Na, ezekre az egészségkárosító adatokra kellene még felszívnia a pécsi polgárnak egy kis sugárszennyezést a szálló porral, a zagyból a vízbázisba beszivárgó anyagokkal.

Este az LMP-nél nem voltunk sokan, 10-15 fő körül ingadozott a résztvevők száma. A felállás a magyar sztenderdet követte, elől asztal mögé rendezve a két fős “elnökség”, szemben a jónép.  Szerencsére a tartalmi lefutás már nélkülözte a hivatalosságot, a vitaindító után párbeszéddé, enyhe vitává módosult a rendezvény, egyenrangú felek jókedvű együttlétévé, ahol egy-két távozó után csak a közös meggyőződés maradt, és azt fogattuk a nyelvünkön: az atomellenességet.

Kóbor József és Keresztes László Lóránt, LMP.
Kóbor József megyei elnök és Keresztes László Lóránt LMP társelnök

Kóbor Józseffel igazán jól járt az LMP és a zöld mozgalom, hozzáértő szakemberként ismerik országszerte a biofizikust, aki még a régi uránbánya idején kezdte meg kutatásait.
Néhány kemény mondattal ismertette a régi uránbánya hátrahagyott örökségét, ami igazán sokba kerül, mert a veszélyeit fel kellett és kell számolni. Ilyen volt pédául a csernobili sugárzás mennyiségét teljesítő pellérdi zagytározó.
A tervezett új uránbányáról kiderült, hogy kétszer annyi bányamaszatot fog ránk hagyni, mint elődje. Továbbá megtudtuk, hogy a tervek szerint Kővágószőlős felől Pécs nyugati részei alá fognak vágatokat fúrni, s ezzel mintegy 1000-1400 lakás értékelődik le a városban.
És az egész város leértékelődik! – tehetem hozzá többünk véleményét.
Ráadásul ez a tervezett atom-létesítmény a Bodára tervezett atomlerakóhoz és Paks 2-höz társul, s ezzel Pécs egy hármas érdek frontvonalába kerül.

“Békésnek lenni nem azt jelenti, hogy mindent elfogadunk.”

A német zöld asszonytól, az Ursula Sladektől vett idézettel máris áttérhetünk a társadalmi hatásokra.
Arról is beszéltünk, hogy élnek illúziók. Valaha a város prosperitását a szén- és az uránbánya adta, nagyon komoly városrészt tudhatott magának az uránércért dolgozó bányásztársadalom, még ma is viseli a szóban forgó negyed az Uránváros nevet.
Ám a tervezett új bánya összehasonlíthatatlanul kevesebb munkaerőt kívánna, Pécs város fillért nem nyerne a bányanyitáson, mert az iparűzési adó a 10 km-re fekvő Kővágószőlőst illetné meg.
Viszont ki fog külföldről olyan egyetemi városba jönni, bármilyen színvonalas is az oktatás, amelynek száz kilométeres körzetében atomerőmű blokkok bővítése zajlik, ahol 10-12 kolométerre uránbánya okádja a zagyot és a meddőhányókat, továbbá a világon az első nagy radioaktivitású atomszemétnek biztosítanak tárolót.
Kiírhatjuk a város szélére akárhány táblára, hogy ez itt a kultúra városa, ha az atomszemét városaként könyvelnek minket el.

A ZÖFI

Az est – szerintem érdekes színfoltja volt, hogy a ZÖFI, vagyis a Zöld Fiatalok és holdudvara három fővel képviseltette magát.
Mindhárman részt vettünk egy németországi “atom-túrán”, s ezek leglényegesebb tapasztalatait Nagy Gabi ismertette is.

Magyarok az ASSE 2 atomtemetőben
Magyarok Németország egyik atomtemetőjében – középütt Nagy Gabi

A magam véleménye szerint, melynek hangot is adtam, nagy jelentősége van a pécsi zöld elkötelezettségű csoportok összehangolt működésének.
Ezt a kört más pártok és szervezetek bővítésével erőteljessé kellene tenni.
Jómagam Németországban az ottani zöld ellenállás struktúráját  tanulmányoztam leginkább.
Láthattam, hogy a lakosság Alsó-Szászországban óriási civil támogatást kapott más német tartományokból, hogy az egyház a régi sóbányába tervezett atomtemető létrehozása ellen tiltakozó emberek mellé állt, hogy Németországban nagyon izmos zöld párt működik a parlamentben, hogy a szakszervezetek védik a dolgozóikat a sugárszennyezéstől a hatókörükben létesült vagy létesítendő nukleáris művektől.
Nálunk az egyházak aligha állnak az Orbán-fillérek elveszítésének rémétől fenyegetve az emberek oldalára, az LMP napjainkra a 2%-os támogatottság küszöbén tántorog, a szakszervezetek sem éppen kirobbanó erejűek, ráadásul leköti őket a rabszolgatörvény elleni küzdelem.
Nekünk itt Pécsett egyetlen lehetőségünk van az érdekérvényesítésre: az összefogás! Stratégia kidolgozása, taktikai felkészülés, a kommunikációs csatornák kiépítése.
Az LMP most rátalálhatna önmagára. Ne kormányzásra készülődést füllentsen hiteltelenül, ahogy ezt néhány hónapja tette – mert itt volna most számára az igazi, reális harcmező!

***

Kapcsolódó bejegyzések:

Bognár László

A Greenpeace szénerőműveket vesz, hogy bezárhassa őket

A magyar kormánypárti média kihúzná a talajt a zöld mozgalom alól

Nemrég két blogbejegyzésben írtam le részletesen, hogy a magyar kormánypárti média miként igyekszik preventív csapást mérni a magyar atomellenes mozgalmakra.
Idéztem számos cikket, amelyek azt állították, hogy a németországi zöldek, sőt volt olyan online médium, amely egyenesen a nyugati zöldekről beszélt, szóval a német zöld mozgalom a szén alapú erőművek ellen tiltakozik. Ráadásul, és itt jön a lényeg, eme lapok szerint a lignit felhasználása helyett, 180 fokban elfordulva korábbi politikájuktól, a zöldek az atomenergiát pártfogolják és szorgalmazzák.
A nyilvánvaló társadalmi-politikai cél annak bevésése az emberek tudatába, hogy az atomenergia veszélytelen, barátságos, nyugaton ezt vallják. Márpedig ha ez így van, akkor fölösleges tiltakozni Paks 2, a bodai atomtemető létesítése és a mecseki uránbánya újranyitása ellen.

Az Energiaklub jóvoltából novemberben németországi tanulmányúton vettem részt, ahol módomban állt Alsó-Szászország néhány zöld vezetőjével találkozni, akik meglepődtek a magyarországi híreken, nem tudtak arról, hogy a politikájuk forgolódna.
Erről bővebben itt írtam:  > A német zöld mozgalom szíve az atomellenesség

Az utazás az Energiaklub deklarált céljához igazodott:

Célunk az, hogy a Pécsett és környékén élő aktív állampolgárokat segítsük abban, hogy minél több információjuk legyen a környékre tervezett nukleáris beruházásokról (bodai atomtemető, mecseki uránbánya), ezek lehetséges környezeti hatásairól és a lakossági beleszólás és véleménynyilvánítás lehetőségeiről.

A nyitóképen a maroknyi magyar csoport néhány tagjának “biztonságtechnikai oktatása” az ASSE 2, egykor biztonságosnak tudott, most kiűrítésre váró atomtemetőben, az egykori sóbányában, az aknába történő leereszkedés előtt.

Lignitellenesség, atomenergia ellenesség – Németországban lép a Greenpeace

Az új hírek megerősítik oknyomozásom eredményét. Mint a Napi.hu beszámol róla Szénerőművet vesz a Greenpeace Németországban.

Hagyományos erőmű
Hagyományos erőmű légszennyezése

Németországi forrásokra hivatkozva arról olvashatunk, hogy a Greenpeace lignitbányát és erőműveket vásárol, hogy azokat bezárhassa és helyettük megújuló energiát termeljenek.

“A hamburgi székhelyű zöldenergia-szolgáltató cég egyszerűen le akarja állítani az RWE szenes erőműveit. Be akarja zárni a lignitbányákat, hogy a helyükre egy összesen 8,2 GW-os szél- és napenergiás termelőközösséget léptethessen be a rendszerbe. Ennek összköltségét, befektetési összegigényét teszik szakértők 7 milliárd euróra, melyet szeretnék mindenféle állami támogatás nélkül, állampolgári és vállalkozói részvétellel biztosítani.” – olvashatjuk.

A magyar kormánypropaganda ebből persze nem csinál országos hírözönt, mert még a végén a magyarok fejében ez lenne a követendő minta!

***

Korábban a témában: Az atomsimogatók csúsztatnak

B.L.