A magyar energia- és klímapolitika

Napenergia

2020. január 9.-én döntést hozott a kormány Magyarország közép és hosszú távú energia és klímapolitikai prioritásairól – jelzi a Jóljárok Magazin olvasóinak Józsa Péter mérnök, energia tanúsító (Innotau Kft.).

Magyarország kormánya megtárgyalta az energia- és klímapolitika aktuális, közép és hosszú távú stratégiait. Elfogadta a jelenlegi Nemzeti Energiastratégiát felváltó új dokumentumot, amely 2030-ig határozza meg az ország energia és klímapolitikai prioritásait.

Atomenergia és megújuló energia

A cél, hogy a magyar villamosenergia-termelés legnagyobb része két forrásból, atomenergiából és megújuló energiából, elsősorban naperőművekből származzon, melyek nem egymást kiváltó vagy kizáró technológiák, de mindkettő tiszta energiaforrásnak tekinthető.
A nap- és az atomenergia együttes használatával 2030-ra az áramtermelés 90 százaléka szén-dioxid-mentes lehet a program alapján. 2040-re pedig a jelenlegi, átlagosnál több mint 30 százalékról 20 százalék alá csökkentené a magyar villamosenergia-import arányát.
További cél az üvegházhatású gázok kibocsátásának legalább 40
százalékos csökkentése 2030-ig az 1990-és értékhez képest. Jelenleg 31
százalékos csökkenésnél tartunk, ez a kilencedik legjobb teljesítmény az EU-ban. Továbbá, hogy 2030-ra az energiafelhasználásban a jelenlegi 14 százalékról legalább 21 százalékra növelni a megújuló energiaforrások részarányát.

Éghajlatváltozási Cselekvési Terv

Az Innovációs és Technológiai Minisztérium az elfogadott dokumentumok alapján az idei év végéig dolgozza ki a hosszú távú, átfogó, a
2050-es klímasemlegesség eléréséhez szükséges Nemzeti Fejlődési Stratégiát, amelynek alapelveit szintén elfogadta. A kormány meghatározó jelentőségű döntéseket hozott energia- és klímapolitikai kérdésekben.

A kibocsátás-csökkentést és klímapolitikai intézkedések döntő részben előnyös hatásai és kisebb mértékben felkészülést igénylő kockázatai alapvetően befolyásolják az ellátásbiztonság, versenyképes árazás és fenntarthatóság energiapolitikai céljainak megvalósíthatóságát és ennek tükrében vitatta és elfogadta az Éghajlatváltozási Cselekvési Tervet, az éghajlatváltozás Kárpát-medencére gyakorolt hatásáról szóló jelentést, az új Nemzeti Energiastratégiát és a Nemzeti Energia és Klímatervet.

Ezek a dokumentumok a globális trendek alapján, az európai uniós elvárásoknak és irányoknak megfelelően, a Kárpát-medence helyzete és a hazai energiapiaci helyzete és klímapolitikai adottságok felmérése alapján készültek el. A dokumentumok együttesen alapozzák meg Magyarország hosszú távú, átfogó, tiszta fejlődési stratégiáját, mely várhatóan 2020. év végéig kerülhet a kormány elé.

A komplex stratégia alapvető irányait a kormány által szintén megtárgyalt Nemzeti Tiszta Fejlődési Stratégia képezi. Az összes parlamenti párt részvételével zajló egyeztetéseket szeretne kezdeményezni a magyar kormány és a jövőben kérni fogja az Országgyűlés fenntarthatósági bizottságát, hogy tűzze napirendjére és vitassa meg a dokumentumokat.

***
Kapcsolódó bejegyzések:

GYIK:

Mik a magyar energia- és klímapolitika fő célkitűzései?
A magyar energia- és klímapolitika célja, hogy 2030-ra a villamosenergia-termelés 90%-a szén-dioxid-mentes legyen, elsősorban atomenergia és megújuló források, mint a naperőművek révén. Emellett a megújuló energiaforrások arányát 14%-ról 21%-ra kívánják növelni, és az üvegházhatású gázok kibocsátását 40%-kal csökkenteni 1990-hez képest.
Mikor várható a Nemzeti Fejlődési Stratégia bemutatása?
A Nemzeti Fejlődési Stratégiát, amely a 2050-es klímasemlegesség eléréséhez szükséges, az Innovációs és Technológiai Minisztérium az idei év végéig dolgozza ki. A kormány már elfogadta a stratégia alapelveit, és a dokumentumok kidolgozása folyamatban van.
Hogyan befolyásolják a klímapolitikai intézkedések az energiaellátást?
A klímapolitikai intézkedések, mint a kibocsátás-csökkentés, jelentős hatással vannak az energiaellátás biztonságára, a versenyképes árazásra és a fenntarthatóságra. Ezek a célok összhangban vannak a kormány energiapolitikai törekvéseivel, amelyek a jövőbeni ellátásbiztonságot is figyelembe veszik.
Milyen forrásokból származik a magyar villamosenergia-termelés?
A magyar villamosenergia-termelés legnagyobb része atomenergiából és megújuló energiaforrásokból, főként naperőművekből származik. Ezek a források nem helyettesítik egymást, hanem kiegészítik, biztosítva a tiszta energia előállítását.
Milyen mértékben csökkent eddig a kibocsátás Magyarországon?
Jelenleg Magyarországon az üvegházhatású gázok kibocsátása 31%-kal csökkent 1990-hez képest, ami a kilencedik legjobb teljesítmény az EU-ban. A kormány célja, hogy 2030-ig ezt a csökkentést legalább 40%-ra emelje.

Ezt is ajánljuk elolvasásra: