Kategória: zöld hírek

Klímaváltozás: lesznek-e tornádók Magyarországon?

Nézem a televíziót, amerikai tudósítás egy tornádó pusztító erejéről. Elhangzik többek között, hogy a klímaváltozás, a klímasokk is hatással van a pusztító szélviharok kialakulására.
Ekkor elgondolkozom, a jövőben növekszik-e a tornádók kialakulásának esélye hazánkban?
A tornádó a légkör egyik legintenzívebb örvénylő jelensége: egy zivatarfelhőből lenyúló, forgó légoszlop, amely a talajjal érintkezve rövid idő alatt is jelentős pusztítást okozhat. Kialakulásához erős feláramlás, nedves és meleg alsó légréteg, valamint a szélsebesség és -irány magassággal változó különbsége – úgynevezett szélnyírás – szükséges. Bár a tornádókat leggyakrabban az Egyesült Államok „Tornádó-folyosójához” kötjük, Európában is előfordulnak, így Magyarországon sem teljesen ismeretlenek.

Mi a tornádó?

A tornádó egy gyorsan forgó, tölcsér alakú légörvény, amely zivatarfelhőből – leggyakrabban úgynevezett szupercellából – alakul ki, és a felszínnel érintkezve rendkívül koncentrált pusztítást okoz. A jelenség átmérője néhány tíz métertől akár több száz méterig terjedhet, miközben a szélsebesség elérheti a 100–300 km/órát, extrém esetben még ennél is többet. A tornádók élettartama általában rövid, sokszor csak néhány perc, de ez is elegendő lehet épületek megrongálásához vagy fásszárú növényzet kidöntéséhez.

A szakirodalom a tornádók erősségét az úgynevezett Fujita-skála alapján osztályozza, amely a keletkezett károkból következtet a szélsebességre. Magyarországon a legtöbb észlelt tornádó az alsóbb kategóriákba tartozik, de ettől még veszélyes jelenségnek számítanak. A Klímaváltozás blog és más szakmai források is egyre gyakrabban foglalkoznak a témával, mert a szélsőséges időjárási események iránti érdeklődés folyamatosan nő.

Hogyan keletkezik a tornádó?

A kialakulás folyamata

A tornádók kialakulása összetett légköri folyamat eredménye, amelyben több tényező együttes jelenléte szükséges. Az alapot egy erős zivatar adja, amelyben intenzív feláramlás alakul ki. Ez a feláramlás „feltekeri” a környezetében jelen lévő vízszintes örvényeket, amelyeket a szélnyírás hoz létre. Ha a feltételek megfelelőek, ez a forgás függőleges tengelyűvé válik, és kialakul a mezociklon, amely a tornádó előfutára.

Amikor a feláramlás tovább erősödik, a forgó légoszlop lefelé is kiterjed, és elérheti a talajt. Ekkor beszélünk tényleges tornádóról. A folyamat gyakran gyors, és előrejelzése még a modern meteorológiai eszközökkel is kihívást jelent. A radartechnológia fejlődése azonban egyre pontosabb figyelmeztetéseket tesz lehetővé.

Milyen a romboló ereje?

A tornádók romboló ereje koncentrált és kiszámíthatatlan. Míg egy viharfront széles területen okoz károkat, addig egy tornádó keskeny sávban, de rendkívüli intenzitással pusztít. A legerősebb példányok házakat képesek alapjaikról elmozdítani, járműveket felkapni, és súlyos sérüléseket okozni.

Magyarországon a tornádók általában gyengébbek, mint az amerikai példák, de így is jelentős károkat okozhatnak: tetőszerkezetek sérülése, fák kidőlése, mezőgazdasági károk gyakoriak. A kisebb intenzitás nem jelenti azt, hogy a veszély elhanyagolható lenne, különösen sűrűn lakott területeken.

A feltételek megjelennek-e Magyarországon?

A tornádók kialakulásához szükséges légköri feltételek Magyarországon is időről időre adottak. A nyári hónapokban gyakran alakul ki meleg, nedves légtömeg, amely fölé hidegebb levegő érkezik, instabilitást teremtve. Emellett a Kárpát-medence földrajzi helyzete miatt a különböző légtömegek találkozása kedvezhet a zivatarok kialakulásának.

A klímaváltozás hatására nőhet az extrém időjárási helyzetek gyakorisága, így a heves zivataroké is. Ez közvetetten növelheti a tornádók előfordulásának esélyét, bár nem feltétlenül jelenti azt, hogy hazánk „tornádó-veszélyes” területté válik. A bizonytalanság továbbra is nagy, mivel a tornádók lokális jelenségek.

Összehasonlítás az amerikai helyzettel

Az Egyesült Államok középső területein – különösen a „Tornado Alley”-ben – a tornádók kialakulásához ideális feltételek szinte rendszeresen fennállnak. Itt a Mexikói-öböl meleg, nedves levegője találkozik a Sziklás-hegység felől érkező hideg, száraz légtömegekkel, erős szélnyírás mellett. Magyarországon ezek a feltételek ritkábban és kevésbé intenzíven jelennek meg.

Míg az USA-ban évente több száz tornádót regisztrálnak, addig Magyarországon csak néhány tucat észlelés történik, és ezek jelentős része gyenge kategóriába tartozik. Ez a különbség jól mutatja, hogy bár a jelenség nálunk is létezik, kockázati szintje jóval alacsonyabb.

Mit érdemes tudni röviden?

  • A tornádó forgó légoszlop, amely zivatarból alakul ki.
  • Kialakulásához instabil légkör és erős szélnyírás szükséges.
  • Magyarországon is előfordul, de ritkán és általában gyengébb formában.
  • A klímaváltozás növelheti a heves zivatarok számát.
  • A tornádók előrejelzése továbbra is nehéz feladat.

Összegzés

A tornádók nem ismeretlen jelenségek Magyarországon, de előfordulásuk ritka és többnyire mérsékelt erejű. A klímaváltozás hatására bizonyos feltételek gyakoribbá válhatnak, ami növeli a kialakulás esélyét, de nem teszi hazánkat a világ egyik tornádó-központjává. A legfontosabb tanulság, hogy a szélsőséges időjárásra való felkészülés – megfelelő riasztási rendszerekkel és lakossági tudatossággal – kulcsfontosságú a jövőben.

Ahogy a légkör viselkedése változik, úgy válik egyre fontosabbá a pontos megfigyelés és az alkalmazkodás. A tornádók kérdése nem csak látványos meteorológiai érdekesség, hanem a klímaváltozás egyik figyelmeztető jele is lehet.

A klímaváltozás témakörében ajánlom:

GYIK:

A cikk szerint a klímaváltozás hatására nőhet a heves zivatarok és szélsőséges időjárási helyzetek gyakorisága, de ez nem jelenti automatikusan a tornádók számának jelentős emelkedését. Magyarországon továbbra is ritkák a valóban erős, pusztító tornádók, és inkább kisebb, rövid életű tölcsérek fordulnak elő. A szakértők szerint a légköri feltételek változása miatt nőhet az esély, de nem várható amerikai típusú tornádótevékenység.
A tornádók kialakulásához több tényező együttes jelenléte szükséges, például erős feláramlások, instabil levegő és megfelelő szélnyírás. Magyarországon ezek a feltételek ritkábban állnak össze, de heves nyári zivatarok idején előfordulhatnak. A cikk kiemeli, hogy a legtöbb hazai tornádó gyenge vagy közepes erősségű, és általában rövid ideig tart. A jelenség természetes része a Kárpát-medence időjárásának, bár nem túl gyakori.
A hazai tornádók többsége nem okoz jelentős károkat, mivel általában alacsonyabb erősségűek, mint az Egyesült Államokban megfigyeltek. A cikk szerint a legtöbb esetben kisebb épületkárok, kidőlt fák vagy megrongált tetők fordulnak elő. Bár ritkán előfordulhatnak erősebb tölcsérek is, ezek sem jellemzően pusztítóak. A veszély tehát valós, de összességében mérsékelt, és a lakosság ritkán találkozik komoly károkkal.
A felmelegedés miatt több energia kerül a légkörbe, ami kedvez a heves zivatarok kialakulásának. A cikk szerint a magasabb hőmérséklet fokozza a párolgást, így több nedvesség jut a levegőbe, ami instabilabbá teszi azt. Ez növeli a villámtevékenység, jégesők és szélviharok esélyét. Bár ez nem jelenti automatikusan a tornádók számának növekedését, a szélsőséges időjárási események gyakoribbá válhatnak.
A cikk hangsúlyozza, hogy fontos követni a meteorológiai riasztásokat, és heves zivatar esetén biztonságos, zárt helyre húzódni. Érdemes kerülni a nagy üvegfelületeket, és lehetőség szerint alacsonyabb szintre menni. Kültéren tartózkodva ajánlott távol maradni fáktól és könnyen felkapott tárgyaktól. Bár a tornádók ritkák, a heves szélviharok és zivatarok miatt a megelőzés és az óvatosság mindig indokolt.

2026 mit hoz a klímaváltozás terén a bolygónknak?

A klímaváltozás 2026-ban már nem csupán tudományos előrejelzésekben vagy távoli jövőképekben jelenik meg, hanem a mindennapi életet formáló, kézzelfogható valóságként. A globális átlaghőmérséklet emelkedése, a szélsőséges időjárási események gyakoribbá válása és az ökoszisztémák átalakulása olyan folyamatok, amelyek gazdasági, társadalmi és környezeti hatásai egyaránt erősödnek. A bolygó éghajlati rendszere komplex, ezért a változások sokszor láncreakcióként jelentkeznek, és új kihívásokat teremtenek a mezőgazdaság, az energiaellátás vagy a várostervezés területén. 2026 egyik legfontosabb kérdése már nem az, hogy történik-e klímaváltozás, hanem az, hogy milyen gyorsan tud alkalmazkodni hozzá az emberiség.

A globális trendek és az éghajlati fordulópontok

Az elmúlt évek rekordhőmérsékletei után 2026-ban a tudományos közösség egyre inkább a kritikus fordulópontok felismerésére összpontosít. A jégtakarók gyorsabb olvadása, az óceánok melegedése és az erdőtüzek gyakoribbá válása mind olyan jelek, amelyek a bolygó klímarendszerének instabilitására utalnak. Az éghajlati modellek szerint a szélsőségek nemcsak gyakoribbak, hanem intenzívebbek is lesznek, ami növeli a gazdasági károk és az ellátási zavarok kockázatát. A Jóljárok Magazin szakértői elemzései rámutatnak, hogy a klímaváltozás nemcsak természeti kérdés, hanem a társadalmi jólét egyik kulcstényezője is. A klímahatások kezelésének hiánya hosszú távon a globális egyenlőtlenségeket is mélyítheti.

A mindennapi életre gyakorolt hatások

2026-ban egyre több régió tapasztalhatja meg közvetlenül a klímaváltozás következményeit. A városokban fokozódhat a hőszigethatás, míg vidéken a vízhiány vagy az árvizek jelenthetnek komoly problémát. Az egészségügyi rendszereknek fel kell készülniük a hőhullámok és az újonnan megjelenő betegségek kezelésére. A lakosság életminősége sokszor attól függ, mennyire sikerül alkalmazkodni a megváltozott környezeti feltételekhez. A klímatudatos döntések így már nemcsak környezetvédelmi, hanem gazdasági és társadalmi kérdéssé is váltak.

A legfontosabb kihívások 2026-ban

  • Szélsőséges időjárási események gyakoribbá válása
  • Vízgazdálkodási problémák és ivóvízhiány
  • Mezőgazdasági terméshozamok ingadozása
  • Energiaellátási rendszerek átalakításának kényszere
  • Ökoszisztémák és biodiverzitás csökkenése

Összehasonlítás: a múlt tanulságai és a jelen kihívásai

Míg a 2000-es évek elején a klímaváltozás hatásai inkább regionális jelleggel és lassabb ütemben jelentkeztek, addig 2026-ban már globális és egymással összefüggő folyamatokról beszélhetünk. Korábban a gazdasági növekedés gyakran háttérbe szorította a környezeti szempontokat, ma azonban egyre több ország ismeri fel a fenntartható fejlődés szükségességét. A technológiai innovációk – például a megújuló energiaforrások vagy a precíziós mezőgazdaság – ma már nem kísérleti megoldások, hanem a mindennapi gyakorlat részei. Ugyanakkor az alkalmazkodás tempója régiónként eltérő, ami új geopolitikai és gazdasági feszültségeket is generálhat. Ez a különbség jól mutatja, hogy a klímaváltozás kezelése nemcsak tudományos, hanem stratégiai kérdés is.

Alkalmazkodás és lehetőségek a jövőben

2026 egyik legnagyobb tanulsága, hogy a klímaváltozás elleni küzdelem nem kizárólag korlátozásokról, hanem új lehetőségekről is szól. Az energiahatékonyság növelése, a zöld infrastruktúra fejlesztése és a körforgásos gazdaság erősítése olyan területek, amelyek egyszerre szolgálhatják a környezetvédelmet és a gazdasági versenyképességet. A vállalatok és a lakosság egyaránt kulcsszereplővé váltak a változás folyamatában. A fenntartható döntések így hosszú távon nemcsak a bolygó, hanem a gazdasági stabilitás megőrzését is támogatják. A klímaváltozás kezelésének sikere ezért nagymértékben az együttműködésen múlik.

Ami hazánkat illeti a témában: Klímaváltozás hatások 2026 Magyarországán

Összegzés

2026 a klímaváltozás szempontjából fordulópont lehet, mert egyre több jel utal arra, hogy a globális rendszerek átalakulása felgyorsult. A kihívások összetettek, de a megoldások is egyre kézzelfoghatóbbak. A tudományos kutatás, a technológiai innováció és a társadalmi szemléletváltás együttesen teremtheti meg a fenntartható jövő alapjait. A következő évek döntései meghatározzák, hogy a klímaváltozás inkább kockázatot vagy lehetőséget jelent-e az emberiség számára. A felelős cselekvés így már nem választható opció, hanem közös érdek.

Elolvasásra ajánlom:

GYIK:

A cikk szerint a klímaváltozás hatásai egyre erősödnek, és a következő években további szélsőségek várhatók. A hőmérséklet emelkedése, a gyakori hőhullámok és az időjárási anomáliák mind hozzájárulnak ahhoz, hogy a bolygó egyre kiszámíthatatlanabbá váljon. A folyamat lassítása érdekében a kibocsátáscsökkentés és a fenntartható energiaforrások előtérbe helyezése kulcsfontosságú.
A hőhullámok egyre gyakoribbá és intenzívebbé válnak, ami jelentős terhelést ró az emberekre és az infrastruktúrára. A cikk kiemeli, hogy a magas hőmérséklet egészségügyi kockázatokat okoz, különösen az idősek és a krónikus betegségben élők számára. Emellett a mezőgazdaság és az energiaellátás is sérülékenyebbé válik, ami gazdasági következményekkel járhat.
Az olyan jelenségek, mint az El Niño és a La Niña, jelentős hatással vannak a globális időjárási mintákra. A cikk rámutat, hogy ezek az óceáni folyamatok erősíthetik vagy éppen mérsékelhetik a szélsőségeket, így fontos szerepet játszanak a klímaváltozás dinamikájában. A változások előrejelzése segíthet a felkészülésben és a károk csökkentésében.
A fenntartható energiaforrások használata kulcsfontosságú a károsanyag-kibocsátás csökkentésében, amely a klímaváltozás egyik fő mozgatórugója. A cikk hangsúlyozza, hogy a megújuló energia nemcsak környezetbarátabb, hanem hosszú távon gazdaságilag is előnyös lehet. Az átállás azonban beruházásokat és tudatos tervezést igényel, hogy valódi eredményeket hozzon.
A cikk szerint az egyéni döntések összességükben jelentős hatást gyakorolhatnak a környezetre. A tudatos energiahasználat, a fogyasztási szokások átgondolása és a környezetbarát megoldások választása mind hozzájárulnak a kibocsátások csökkentéséhez. Bár a nagy rendszerszintű változások elengedhetetlenek, az egyéni felelősségvállalás is fontos része a megoldásnak.

El Niño és La Niña: az óceánok lázadó gyermekei

Az El Niño és La Niña jelenségek az éghajlati változások legjelentősebb és legnagyobb hatású természetes folyamatai közé tartoznak. E két jelenség az óceánok és a légkör közötti kölcsönhatások eredményeként jön létre, és drámai módon képesek befolyásolni az időjárást világszerte.

El Niño

Az El Niño, spanyolul „kisfiú” jelentésű, a csendes-óceáni térségben a normálisnál melegebb tengervíz hőmérsékletet jelent, különösen a déli féltekén karácsony környékén. Ez a jelenség az áramlási minták megváltozásával jár, amely hatással van az időjárásra globális szinten. Az El Niño időszakában a Csendes-óceán középső és keleti részein jelentős melegedés tapasztalható, ami befolyásolja a trópusi esőerdők csapadékmintáit és a tengeráramlások irányát is.

Az El Niño hatásai között szerepelnek az extrém időjárási jelenségek, például a heves esőzések, árvizek, valamint a szárazság és erdőtüzek is. Például, az Egyesült Államok délnyugati részein nagyobb csapadékmennyiséget hozhat, míg Délkelet-Ázsiában és Ausztráliában súlyos szárazságot okozhat. Az éghajlati viszonyok ilyen jelentős változásai hatással vannak az agráriumra, a halászatra és az egész gazdaságra.

La Niña

A La Niña, amely spanyolul „kislányt” jelent, az El Niño ellentéte. Ilyenkor a csendes-óceáni térségben a tengervíz hőmérséklete a normálisnál hidegebb. A La Niña során a Csendes-óceán középső és keleti részei lehűlnek, ami ellentétes áramlási mintákat hoz létre az El Niñohoz képest. Ez a jelenség szintén globális hatással bír, ám az időjárási mintákban gyakran az El Niño által kiváltott időjárási események ellentétét okozza.

A La Niña időszakában például a délkelet-ázsiai és ausztráliai térségekben bőséges esőzések és árvizek fordulhatnak elő, míg az Egyesült Államok délnyugati részén súlyos szárazság léphet fel. A La Niña hatásai szintén jelentős hatással vannak az agráriumra és a halászatra, hasonlóan az El Niñohoz.

A Globális Hatások és a Klímaváltozás

Mind az El Niño, mind a La Niña jelentős hatással van a globális éghajlatra és az időjárásra. Az éghajlatváltozás következtében azonban ezek a jelenségek még inkább kiszámíthatatlanok lehetnek, és a szélsőséges időjárási események gyakorisága és intenzitása is növekedhet.

A tudósok folyamatosan figyelik és modellezik ezeket a jelenségeket, hogy jobban megértsék őket és előre jelezhessék a hatásaikat. Az El Niño és La Niña jelenségek előrejelzése segíthet a gazdáknak, a halászoknak és a kormányoknak felkészülni a várható változásokra és csökkenteni a negatív hatásokat.

Az El Niño és La Niña jelenségek komplexitása és hatásaik globális jellege miatt elengedhetetlen, hogy továbbra is folytassuk ezeknek a természetes folyamatoknak a tanulmányozását és megértését. Csak így lehetünk képesek jobban felkészülni és alkalmazkodni a jövőbeni éghajlati változásokhoz.

A klímaváltozáshoz kapcsolódó írásokból:

GYIK:

Mik azok az El Niño és La Niña jelenségek?
Az El Niño és La Niña az éghajlati változások legfontosabb természetes folyamatai közé tartoznak, amelyek az óceánok és a légkör kölcsönhatásainak eredményeként jönnek létre. Az El Niño a tengervíz melegedését, míg a La Niña lehűlését jelenti, mindkettő globális időjárási hatásokat gyakorolva.
Hogyan befolyásolja az El Niño az időjárást?
Az El Niño időszakában a Csendes-óceán középső és keleti részein a tengervíz hőmérséklete emelkedik, ami megváltoztatja az áramlási mintákat. Ez gyakran extrém időjárási eseményekhez vezet, mint például heves esőzések és szárazság, különböző régiókban eltérő hatásokkal.
Milyen hatásai vannak a La Niña jelenségnek?
A La Niña során a Csendes-óceán hőmérséklete a normálisnál alacsonyabb, ami ellentétes időjárási mintákat eredményez az El Niñohoz képest. Ez gyakran bőséges esőzéseket hoz Délkelet-Ázsiában és Ausztráliában, míg az Egyesült Államok délnyugati részén szárazságot okozhat.
Milyen gazdasági következményekkel járhatnak ezek a jelenségek?
Mind az El Niño, mind a La Niña jelentős hatással van az agráriumra és a halászatra, mivel megváltoztatják az időjárási mintákat. Az extrém időjárás következményeként a termelés csökkenhet, ami gazdasági nehézségeket okozhat a helyi közösségek számára.
Miért fontos a jelenségek előrejelzése?
Az El Niño és La Niña előrejelzése segíthet a gazdáknak, halászoknak és kormányoknak felkészülni a várható időjárási változásokra. A pontos előrejelzések csökkenthetik a negatív hatásokat, és lehetővé teszik a megfelelő intézkedések megtételét.

Az akkumulátorgyárak hatása

Az akkumulátor gyártás hatása a természetre, az emberi környezetre és az emberre

Az akkumulátorok iránti kereslet az elmúlt évtizedben ugrásszerűen megnőtt, különösen az elektromos járművek és a megújuló energiaforrások térnyerésével. Az akkumulátorgyártás azonban komoly környezeti és egészségügyi kihívások elé állítja a társadalmat. E cikk célja, hogy bemutassa az akkumulátorgyárak hatásait a természetre, az emberi környezetre és az emberre.

Mindez azért is indokolt, mert Magyarország a kormány tervei szerint valóságos akkumulátor gyártó nagyhatalommá kíván válni, ráadásul részben idegen munkaerővel.

Környezeti hatások

Az akkumulátorgyártás alapanyagai, mint a lítium, kobalt és nikkel bányászata jelentős környezeti károkkal jár. A bányászati tevékenységek során nagy mennyiségű földet mozgatnak meg, ami erózióhoz és a természetes élőhelyek pusztulásához vezet. A bányák környékén gyakran előfordul a vízszennyezés, mivel a vegyi anyagok beszivárognak a talajvízbe, ami hosszú távon mérgezheti az élővilágot és az embereket egyaránt.

A gyártási folyamat során keletkező hulladékok, mint például a nehézfémek, savak és egyéb vegyi anyagok, szintén komoly környezeti kockázatot jelentenek. Ezek a szennyező anyagok gyakran kerülnek a levegőbe és a vízbe, ami tovább súlyosbítja a helyi ökoszisztémák állapotát.

Emberi környezetre gyakorolt hatások

Az akkumulátorgyárak elhelyezkedése gyakran ipari területeken történik, amelyek közel vannak lakott területekhez. Az ilyen üzemek működése során kibocsátott szennyező anyagok jelentős hatással lehetnek a helyi lakosság életminőségére.
A levegőbe kerülő káros anyagok, mint például a nehézfémek és az illékony szerves vegyületek, légzőszervi megbetegedéseket, allergiás reakciókat és egyéb egészségügyi problémákat okozhatnak.

A zajszennyezés szintén komoly probléma lehet az akkumulátorgyárak környezetében. Az ipari tevékenységek zajszintje gyakran meghaladja a megengedett határértékeket, ami hosszú távon stresszt, alvászavarokat és egyéb egészségügyi problémákat okozhat a helyi lakosság körében.

Az emberi egészségre gyakorolt hatások

Az akkumulátorgyártásban dolgozó emberek különösen ki vannak téve a különböző veszélyeknek. A gyártási folyamat során használt vegyi anyagok és nehézfémek belélegzése vagy bőrrel való érintkezése súlyos egészségügyi problémákat okozhat, mint például mérgezések, bőrbetegségek és légzőszervi megbetegedések. A hosszú távú expozíció növeli a krónikus betegségek, például a rák kialakulásának kockázatát.

Az akkumulátorok újrahasznosítása szintén komoly kihívást jelent. Bár az újrahasznosítás csökkenti a bányászat és a gyártás környezeti terheit, az elhasznált akkumulátorok kezelése során felszabaduló káros anyagok további egészségügyi és környezeti kockázatokat rejtenek magukban.

A téma pillér oldala: A zöld világ hírei a klímaváltozás árnyékában

Összegzés

Az akkumulátorgyártás elengedhetetlen része a modern technológiai fejlődésnek és a fenntartható energiaforrások használatának. Ugyanakkor nem szabad figyelmen kívül hagyni az ezzel járó környezeti és egészségügyi kockázatokat.

A szabályozások szigorítása, a zöld technológiák alkalmazása és a hulladékkezelési módszerek fejlesztése nélkülözhetetlen a negatív hatások minimalizálása érdekében. Az akkumulátorgyárak hatásainak alapos vizsgálata és a megfelelő intézkedések bevezetése elengedhetetlen a fenntartható jövő érdekében.

***

Zöld hírek:

GYIK:

Az akkumulátorgyárak működése jelentős környezeti terhelést okozhat, különösen a víz- és levegőminőségre nézve. A gyártási folyamat során vegyi anyagok kerülhetnek a környezetbe, amelyek hosszú távon károsíthatják az ökoszisztémát. Emellett a nagy vízigény és az energiafelhasználás fokozhatja a helyi erőforrásokra nehezedő nyomást. Bár a technológiai fejlődés csökkentheti a káros hatásokat, a gyárak telepítésekor mindig mérlegelni kell a fenntarthatósági szempontokat és a lakosság érdekeit.
Az akkumulátorgyárak megjelenése a helyi közösségek életét többféleképpen alakíthatja. Egyrészt új munkahelyeket teremtenek, ami gazdasági előnyöket jelenthet. Másrészt azonban a környezeti kockázatok, a zajterhelés és a közlekedési forgalom növekedése negatívan hathat a lakók mindennapjaira. A közösségek gyakran megosztottak: egyesek a fejlődést látják benne, míg mások az életminőség romlásától tartanak. Fontos, hogy a döntéshozók figyelembe vegyék a lakosság véleményét és aggodalmait.
A gyárak jelentős gazdasági előnyöket hozhatnak a régióknak, ahol megtelepednek. Munkahelyeket teremtenek, növelik az ipari termelést, és hozzájárulnak az export bővüléséhez. Az infrastruktúra fejlesztése is gyakran együtt jár a beruházásokkal, ami hosszú távon javíthatja a térség versenyképességét. Ugyanakkor a gazdasági haszon mellett számolni kell a környezeti költségekkel, amelyek mérsékelhetik az előnyöket. A fenntartható fejlődés érdekében szükséges a gazdasági és ökológiai szempontok összehangolása.
Az akkumulátorgyárak működése során keletkező vegyi anyagok és szennyeződések egészségügyi kockázatot jelenthetnek a dolgozókra és a környéken élőkre. A levegőbe kerülő részecskék, valamint a vízbe jutó szennyező anyagok hosszú távon légzőszervi és egyéb betegségeket okozhatnak. A zajterhelés szintén negatívan befolyásolhatja az életminőséget. Bár a modern technológiák csökkenthetik a veszélyeket, a megfelelő szabályozás és ellenőrzés elengedhetetlen a lakosság védelme érdekében.
A fenntarthatóbb jövő érdekében fontos, hogy az akkumulátorgyártás mellett más megoldásokat is előtérbe helyezzünk. Ilyenek lehetnek a megújuló energiaforrások, az energiatárolás új technológiái, valamint az újrahasznosítás fejlesztése. Az innováció és a kutatás segíthet abban, hogy csökkentsük a környezeti terhelést, miközben biztosítjuk az energiaellátást. A társadalom és a gazdaság közös felelőssége, hogy olyan irányba mozduljon, amely hosszú távon fenntartható és élhető környezetet biztosít.

Zöld lakáshitelek elérése – energiatakarékosság kell hozzá

OTP Zöld Otthon Lakáshitel

Az OTP Zöld Otthon Lakáshitel a futamidő végéig évi fix 2,5 %-os kamattal igényelhető abban az esetben, ha az építendő vagy vásárlandó új lakás vagy családi ház legalább BB energetikai besorolású és primer energiaigénye nem haladja meg az évi 90 kWh/m2 értéket.1

Közel nulla energiaigény

A „BB” energetikai besorolás azt jelenti, hogy az épület a „Közel nulla energiaigényre vonatkozó követelményeknek megfelel”, vagyis az összesített energetikai jellemző számértéke 81 és 100 közé esik. Ezenkívül ennek az energetikai osztálynak az eléréséhez az épület energiafogyasztásának legalább 25 %-át megújuló forrásból kell fedezni, ami általában történhet napelemes rendszer telepítésével vagy hőszivattyús fűtési rendszer alkalmazásával.
E követelmény teljesítése nélkül az ingatlan legfeljebb „CC” (Korszerű) kategóriás lehet akkor is, ha a többi mutatószám alapján ettől jobbat érdemelne.

A megújuló energia iránti igény

A 25 % megújuló részarány számításánál a következő energiaforrások vehetők figyelembe: tűzifa, biomassza, biomasszából közvetve vagy közvetlenül előállított energia, biogázok energiája, fapellet, agripellet, nap-, szél- és vízenergia, geo-, hidro és légtermikus energia, illetve távhő bizonyos esetekben.2

A fenti követelményeknek való megfeleléshez, ezáltal a kedvező zöldhitel eléréséhez szükséges a határoló falak, nyílászárók, födémek és padló megfelelő hőszigetelése és a már említettek közül valamelyik megújuló energiaforrás használata. A homlokzati falak ma legtöbbször soklyukú égetett kerámia téglából épülnek, amely 15 cm normál külső oldali hőszigeteléssel megfelel ennek a követelménynek.

A hőszigetelés fontossága a hitel elnyerésében

Nincs feltétlenül szükség homlokzati hőszigetelésre abban az esetben, ha a fal pórusbeton falazóelemből vagy olyan korszerű anyagból épült, amely már eleve tartalmazza a szükséges hőszigetelést és így a hővezetési tényezője megfelel a 0,24 W/mK jelenlegi határértéknek. A padlásfödémek általában vasbeton vagy fa gerendás szerkezetűek, melyek minőségétől függően 15-20 cm hőszigeteléssel megfelelnek a födémekre előírt 0,17 W/mK hővezetési tényezőnek.

A padló szerkezetébe is minden esetben kerül az új építésű házak esetén 5-10 cm lépésálló hőszigetelés, amellyel ez a szerkezet is megfelel az előírt 0,3 W/mK értéknek. A lábazati falak esetleges hőszigetelése pedig tovább javítja a padló szerkezetének eredő hővezetési tényeztőjét.

Nyílászárók: ajtók, ablakok

A nyílászárókra vonatkozó jelenlegi követelmény érték 1,15 W/m2K, amelynek a korszerű fa vagy műanyag szerkezetű háromrétegű üvegezésű szerkezetek megfelelnek.
A megújuló arány követelményének teljesítése sokszor vagy napelemes rendszer vagy levegő-víz, esetleg levegő-levegő hőszivattyú telepítésével történik. A kettő kombinálható is úgy, hogy a levegő-víz hőszivattyú gondoskodik a hűtésről-fűtésről és a használati melegvíz ellátásáról, amíg az általában tetőre szerelt napelemes rendszer gondoskodik ennek elektromos áramigényéről.

Kisebb lakások vagy családi házak esetén, ahol nem éri meg levegő-víz hőszivattyú telepítése, elektromos fűtéssel és napelemes rendszer telepítésével oldható meg. Az elektromos fűtés ilyenkor lehet klíma vagy elektromos fűtőpanel használati melegvizet előállító elektromos vízmelegítővel. A hozzá telepített napelemes rendszer fedezheti egy ilyen konstrukció igényeit is. Azzal, hogy a biomassza is megújuló energiaforrásnak tekinthető, ezt a követelményt fatüzelésű kandalló vagy kályha telepítésével is lehetséges elérni.

Józsa Péter
energia tanúsító mérnök
Innotau Kft.
Ajánlott honlapja: Energetikai tanúsítvány Budapest

***
A zöld hírek és az energia témájában ide vágó tartalmak:

Otthonfelújítás: napelemes rendszerek villamosenergia termelésének elszámolása

A tervek szerint 2021. július 1-jétől az otthonfelújítás programját is érintő új elszámolási rendszer került volna bevezetésre. Ez az újonnan üzembe helyezendő, otthonfelújítási támogatással megvalósuló lakossági napelemes rendszerek által termelt villamos energia hálózati átvételére vonatkozott.
A meglévő szaldós elszámolást felváltotta volna a bruttó elszámolás.

Június 30-án, szerdán este azonban egy olyan kormányrendelet jelent meg, amely kimondja, hogy a 641/2020. (XII. 22.) rendelet 9. § (3) bekezdése és a 183/2021. (IV. 16.) rendelet 27. § (2) még nem lép hatályba. Vissza nem térítendő támogatással megvalósult háztartási méretű napelemes kiserőművek tehát továbbra is jogosultak a szaldó elszámolására.

Milyen is a szaldós elszámolás?

A szaldó olasz eredetű szó, jelentése egyenleg.
A napelemes rendszer elszámolásakor szaldó elszámoláson a hálózatba táplált és az onnan vételezett villamos energia különbségét értik. A napelemes rendszer beüzemelése után éves elszámoló számlát küld a szolgáltató, amin szerepel a teljes évben vételezett és megtermelt energia mennyisége. Ha többet termeltünk, mint amennyit elfogyasztottunk, akkor az áramszolgáltató visszafizeti a többletet 13-15 Ft/kWh áron.

Ha a háztartás fogyasztása volt nagyobb, akkor ezt a különbözetet nekünk kell megfizetnünk a szolgáltató felé 38 Ft/kWh áron.
Fontos szabály, hogy egy évi többlettermelést nem vihetünk át a következő elszámolási időszakba.

A szaldós elszámolás előnye

A szaldó elszámolás legfőbb előnye az, hogy az elszámolás éves szinten történik és a villamos hálózatot, mint tárolót használhatjuk. A téli időszakban a napelemek termelése kisebb, mert rövidebbek a nappalok, kevesebb a napsütéses órák száma. A háztartás energiaigénye ilyenkor nagyobb, mint a termelés és a hálózatból kell vételeznünk. Nyári időszakban fordított a helyzet. Kedvező besugárzás, napsütéses órák száma következtében sok esetben többet termel a napelemes rendszer, mint amennyit a háztartás elfogyaszt. Így a termelés ez részét visszatápláljuk a hálózatba. Éves szinten a termelési és fogyasztási többlet általában nagyjából kiegyenlíti egymást.

A bruttó elszámolásról

A bruttó elszámolás részletei még nem ismertek, illetve az sem, hogy a támogatott napelemtelepítések esetében később fog-e változni az elszámolási rendszer.
Közismert, hogy az uniós szabályok miatt 2023. december 31-ig telepített napelemes rendszerekre vonatkozóan lehet szaldó elszámolást alkalmazni, az ezt követően kialakított háztartási méretű kiserőművekre más elszámolási szabályok lesznek érvényesek.

Az otthonfelújítás energia elszámolásának szereplői: az állam, a szolgáltatók, a fogyasztók

A szolgáltatók részéről folyamatos a nyomás bruttó elszámolás bevezetésére. Szeretnének ugyanis évi pár ezer forintnál több bevételre szert tenni egyre nagyobb számú fogyasztónál. Az állam is örül az egyre több napelemes rendszernek, ugyanakkor a villanyszámla 27 %-os ÁFA-jához képest a szaldó elszámolásnál a bevétele ennek töredéke. Adott helyzet feloldása egy olyan elszámolási mód lehet, melyben mindhárom szereplő enged és kap is valamit.

Józsa Péter
energia tanúsító mérnök
Innotau Kft.
Ajánlott honlapja: Energetikai tanúsítvány

Energia témában még ezeket a cikkeinket ajánljuk:

Paksi Riot – magyar nők az atomlobbi ellen

A Pussy Riot orosz nők hatalom elleni lázadásának világhírű csoportja.
A Paksi Riot szintén kemény lányok-asszonyok közössége, de módszerükből a polgárpukkasztás, a feltűnő happeningek erőszakolása hiányzik.
Kemény tények, pontos információk jellemzik tevékenységüket, amelyek nem általában a hatalom, hanem az atomlobbi ellenében születnek.

A Paksi Riot jelenleg három fős csoportosulás.
Tagjai, egyben beszélgetőpartnereim: Katus Eszter, az Átlátszó újságírója; Dohi Gabriella, videóriporter és Mátyás Eszter, az Energiaklub atomenergia projektvezetője.

Célkitűzésük pontos megfogalmazását a csoport facebook oldalán ekképpen kapjuk kézhez:

„Csapatunk azért alakult meg, hogy az atomlobbi propagandáját ellensúlyozva, teljes körűen tájékoztasson a nukleáris beruházások részleteiről.”

– Mit kell ellensúlyozni? – kérdem. A kormányzat szervei a közszolgálati médián keresztül nem adnak hiteles képet az energia-helyzetről, az atomenergia szerepéről, a tervezett paksi új létesítményről?

Paksi Riot: – A kormányzati média szinte soha, vagy csak alig tudósított az elmúlt években a paksi beruházás részleteiről. Ha tudósítottak is, akkor is inkább csak megnyugtatásként: minden rendben, haladunk, épülünk, stb. A helyzet azonban ennél sokkal összetettebb és szerteágazóbb. És ha nem lenne a független közeg, amiben mi is dolgozunk, akkor a magyar nemzet tényleg abban a hitben élne, hogy minden a lehető legnagyobb rendben megy Pakson. Ami ugye korántsem így van.

– Miért?

Paksi Riot: – Ahogy a Jávor Benedek korábbi EP képviselő által kiperelt szerződés részleteiből is látszik, a Paks II beruházással Magyarország vállára olyan terhet rótt a magyar kormány, amelyet nemcsak az unokáink, de még a dédunokáink is nyögni fognak. De nem csak a Paks II beruházásnál vannak problémák. Ahogy a Paksi Riot csapata helyszíni videóriportjával két éve nyáron felhívta a magyar média figyelmét, a klímaváltozás hatásai napi szinten kihívásokat gördítenek a jelenleg működő 4 paksi atomreaktor működése elé is. Ahogy a megemelkedett Duna vízhőmérséklete problémát okozhat az atomerőmű hűtésénél, úgy gondok vannak például a nukleáris hulladék kezelésével is Magyarországon.
Ez többek közt azért is fordulhat elő, mert bár már a 70’-es évek óta tárolnak kis-és közepes aktivitású nukleáris hulladékot Magyarországon, a megfelelő technológia még mindig nem áll rendelkezésre a világon, így csak ideiglenesen lehet kezelni a kérdést.

– Milyen eszközeitek vannak a tényfeltáráshoz és a lakossághoz való információ átadáshoz? Versenyképes ez az állami szervek lehetőségeihez viszonyítva?

Paksi Riot: – Az Energiaklub és az Átlátszó által megálmodott Paksi Riot csapat az egyik legfontosabb eszközünk, hogy hitelesen tudjuk tájékoztatni a magyarokat az atomenergiával kapcsolatos ügyekről. Megalakulásunk előtt – ha csak valamelyik ellenzéki politikus vagy média nem kapott fel egy ügyet – az „átlagember” nem kapott megfelelő tájékoztatást arról, hogy mi folyik az atomenergia körül. Pedig, ahogy most már a Facebook oldalunkon is látszik, az embereket nagyon is érdekli a téma. A csapatunk felállása pedig elősegíti azt, hogy hiteles és naprakész információkat tudjunk közölni.

Katus Eszter, Mátyás Eszter (Paksi Riot) és Konkoly-Thege Júlia (ZÖFI)
Katus Eszter, Mátyás Eszter (Paksi Riot) és szövetségesük, Konkoly-Thege Júlia (ZÖFI)

Ehhez mind az Energiaklub, mind az Átlátszó felületet biztosít, ami szintén elengedhetetlen ahhoz, hogy minél több emberhez eljusson az üzenetünk. A kormányközeli médiával képtelenség felvenni a versenyt, de a mi célunk nem is ez, hanem hogy minél többen megismerhessék az atomenergia árnyoldalait.

– Nem féltek? A legmagasabb kormánykörökből is az a szöveg szivárog, hogy a magyar zöld mozgalmak olyanok, mint a dinnye: kívül zöldek, belül pirosak. Ez nem éppen a párbeszédre törekvés hangja, inkább mintha útban lennétek…

Paksi Riot: – A párbeszédre való törekvés talán inkább a Paksi Riot jellemzője és nem a kormányé, legalább is minden anyagunkban arra törekszünk, hogy minden felet megszólaltassunk. Félnünk nincs mitől, hiszen nem teszünk semmi rosszat vagy államelleneset.

Amitől viszont joggal tartunk, az maga az atomenergia, amely az elejétől a végégig, az urán bányászatától kezdve a radioaktív hulladék kezeletlenségéig terhet ró a környezetre és az emberi egészségre. Ha egy állam nem vállalja, hogy az érem mindkét oldalát bemutassa, szíve joga, de lennie kell egy olyan szervezetnek, csapatnak, akár egyénnek, aki viszont beszél arról is, ami a kormánynak „kellemetlen”. Ezért jött létre a Paksi Riot.

– Külön „frontvonal” keletkezett Pécsett. Új uránbánya nyitása, atomtemető létesítésének terve borzolja a kedélyeket. Miképpen áll ez a küzdelem?

Paksi Riot: – Pécs alig egy órás autóútra van a Paksi Atomerőműtől. De az atomenergia két piszkos végét konkrétan a város közvetlen közelébe tervezik elhelyezni. Évek óta tart a környezetvédelmi engedélyeztetési eljárása az uránbánya újranyitásnak a Mecsekben, és a jelek szerint Bodán (kb. 20 km Pécs központjától) lesz a végleges radioaktív hulladéktárolója a paksi kiégett fűtőelemeknek. Ez utóbbi kutatás zajlik, sok év, mire a kutatók biztosan megállapíthatják, hogy a bodai agyagkő a megfelelő a radioaktív hulladék tárolására.

Az uránbánya ügye azonban most a zöldeknek kedvez, mert az engedélyeztetési eljárás áll. Talán csak felismerte a kormány, hogy nem érdemes magyar atomerőműbe magyar uránt termelni, ha annyira nem éri meg, mint amennyibe a pécsi urán kerülne, vagy csak kivárnak, nem tudjuk. Az biztos, hogy a pécsi Zöfi, azaz a Zöld Fiatalok Egyesülete, a kezdetek óta nyomon követi a fejleményeket és bármi történik, reagálnak.

– Hol vannak még az országban nyitott „frontvonalaitok”? Mit terveztek azokon a pontokon?

Paksi Riot: – Magyarország számos területét érintik közvetlen-vagy közvetve atomenergiával kapcsolatos beruházások, létesítmények. Ha viszont véletlen meghibásodás vagy baleset következne be Pakson, az nem csak Magyarországot, de a környező országokat is érintené.
Az atomenergia ugyanis nem áll meg a határon és nem ismer korlátot sem vízben, sem földön, sem levegőben. Ezért a helyi ügyek mellett a Paksi Riot azon is dolgozik, hogy a magyar állampolgárok alapvetően tisztában legyenek az atomenergia káros hatásaival, és ne csak azok értesüljenek az atom „piszkos” ügyeiről, akiket lakóhelyük miatt közvetlenül érintene.

Témánkhoz kapcsolódik:

***
Ez a cikk eredetileg 2020 januárjában a megszűnő Cafeblogon jelent meg.
Bognár László

A magyar energia- és klímapolitika

2020. január 9.-én döntést hozott a kormány Magyarország közép és hosszú távú energia és klímapolitikai prioritásairól – jelzi a Jóljárok Magazin olvasóinak Józsa Péter mérnök, energia tanúsító (Innotau Kft.).

Magyarország kormánya megtárgyalta az energia- és klímapolitika aktuális, közép és hosszú távú stratégiait. Elfogadta a jelenlegi Nemzeti Energiastratégiát felváltó új dokumentumot, amely 2030-ig határozza meg az ország energia és klímapolitikai prioritásait.

Atomenergia és megújuló energia

A cél, hogy a magyar villamosenergia-termelés legnagyobb része két forrásból, atomenergiából és megújuló energiából, elsősorban naperőművekből származzon, melyek nem egymást kiváltó vagy kizáró technológiák, de mindkettő tiszta energiaforrásnak tekinthető.
A nap- és az atomenergia együttes használatával 2030-ra az áramtermelés 90 százaléka szén-dioxid-mentes lehet a program alapján. 2040-re pedig a jelenlegi, átlagosnál több mint 30 százalékról 20 százalék alá csökkentené a magyar villamosenergia-import arányát.
További cél az üvegházhatású gázok kibocsátásának legalább 40
százalékos csökkentése 2030-ig az 1990-és értékhez képest. Jelenleg 31
százalékos csökkenésnél tartunk, ez a kilencedik legjobb teljesítmény az EU-ban. Továbbá, hogy 2030-ra az energiafelhasználásban a jelenlegi 14 százalékról legalább 21 százalékra növelni a megújuló energiaforrások részarányát.

Éghajlatváltozási Cselekvési Terv

Az Innovációs és Technológiai Minisztérium az elfogadott dokumentumok alapján az idei év végéig dolgozza ki a hosszú távú, átfogó, a
2050-es klímasemlegesség eléréséhez szükséges Nemzeti Fejlődési Stratégiát, amelynek alapelveit szintén elfogadta. A kormány meghatározó jelentőségű döntéseket hozott energia- és klímapolitikai kérdésekben.

A kibocsátás-csökkentést és klímapolitikai intézkedések döntő részben előnyös hatásai és kisebb mértékben felkészülést igénylő kockázatai alapvetően befolyásolják az ellátásbiztonság, versenyképes árazás és fenntarthatóság energiapolitikai céljainak megvalósíthatóságát és ennek tükrében vitatta és elfogadta az Éghajlatváltozási Cselekvési Tervet, az éghajlatváltozás Kárpát-medencére gyakorolt hatásáról szóló jelentést, az új Nemzeti Energiastratégiát és a Nemzeti Energia és Klímatervet.

Ezek a dokumentumok a globális trendek alapján, az európai uniós elvárásoknak és irányoknak megfelelően, a Kárpát-medence helyzete és a hazai energiapiaci helyzete és klímapolitikai adottságok felmérése alapján készültek el. A dokumentumok együttesen alapozzák meg Magyarország hosszú távú, átfogó, tiszta fejlődési stratégiáját, mely várhatóan 2020. év végéig kerülhet a kormány elé.

A komplex stratégia alapvető irányait a kormány által szintén megtárgyalt Nemzeti Tiszta Fejlődési Stratégia képezi. Az összes parlamenti párt részvételével zajló egyeztetéseket szeretne kezdeményezni a magyar kormány és a jövőben kérni fogja az Országgyűlés fenntarthatósági bizottságát, hogy tűzze napirendjére és vitassa meg a dokumentumokat.

***
Kapcsolódó bejegyzések:

GYIK:

Mik a magyar energia- és klímapolitika fő célkitűzései?
A magyar energia- és klímapolitika célja, hogy 2030-ra a villamosenergia-termelés 90%-a szén-dioxid-mentes legyen, elsősorban atomenergia és megújuló források, mint a naperőművek révén. Emellett a megújuló energiaforrások arányát 14%-ról 21%-ra kívánják növelni, és az üvegházhatású gázok kibocsátását 40%-kal csökkenteni 1990-hez képest.
Mikor várható a Nemzeti Fejlődési Stratégia bemutatása?
A Nemzeti Fejlődési Stratégiát, amely a 2050-es klímasemlegesség eléréséhez szükséges, az Innovációs és Technológiai Minisztérium az idei év végéig dolgozza ki. A kormány már elfogadta a stratégia alapelveit, és a dokumentumok kidolgozása folyamatban van.
Hogyan befolyásolják a klímapolitikai intézkedések az energiaellátást?
A klímapolitikai intézkedések, mint a kibocsátás-csökkentés, jelentős hatással vannak az energiaellátás biztonságára, a versenyképes árazásra és a fenntarthatóságra. Ezek a célok összhangban vannak a kormány energiapolitikai törekvéseivel, amelyek a jövőbeni ellátásbiztonságot is figyelembe veszik.
Milyen forrásokból származik a magyar villamosenergia-termelés?
A magyar villamosenergia-termelés legnagyobb része atomenergiából és megújuló energiaforrásokból, főként naperőművekből származik. Ezek a források nem helyettesítik egymást, hanem kiegészítik, biztosítva a tiszta energia előállítását.
Milyen mértékben csökkent eddig a kibocsátás Magyarországon?
Jelenleg Magyarországon az üvegházhatású gázok kibocsátása 31%-kal csökkent 1990-hez képest, ami a kilencedik legjobb teljesítmény az EU-ban. A kormány célja, hogy 2030-ig ezt a csökkentést legalább 40%-ra emelje.

A hatékony energiagazdálkodás 9 lépése

Folytatjuk Józsa Péter (Innotau Kft.) mérnök, energia tanúsító úr sorozatát, amely az energiagazdálkodás átfogó elemzésére, a jogszabályi változásokra és a gyakorlati tapasztalatokra épül.
Íme konkrét javaslatok az energia megtakarításra lépésről-lépésre.

A hatékony energiagazdálkodás lépéseinek javasolt sorrendje a költségek tükrében:

1.) A digitális programozható szobatermosztát, illetve a radiátor elzárók termosztatikus radiátorszelepekre történő cseréje a legkisebb költségű fejlesztés, melynek ára kb. 14000Ft/termosztát, illetve 5000Ft/radiátor.
Megvalósítása az energetikai tanúsítvány besorolásban 5% javulást eredményez.

2.) A Padlásfödém hőszigetelése a második legolcsóbb energetikai beruházásnak minősül.
Költsége nagyságrendileg 900Ft/m2, azaz egy 100m2-es háznál kb. 90.000 Ft.
A besorolás az alábbiak szerint javul a rétegvastagság változás hatására:

  • 10cm: 12%
  • 20cm: 15%
  • 30cm: 18%

3.) Kondenzációs kazánra történő csere a harmadik leggazdaságosabb felújítás abban az esetben, ha jelenleg része a meglévő fűtési rendszernek egy zárt égésterű kazán.
Ez esetben elkerülhető a kémény csere/bélelés díja.
A tervezhető összeg kb. 300.000 Ft, mely 20-25%-ot jelent az energetikai minősítés terén.

Napkollektor
A napenergiáról is szót fogunk ejteni!

4.) A gázra történő átállás (kombi kondenzációs gázkazán, átfolyós víz-gázmelegítő) akkor valósítható meg, ha az épületbe be van vezetve a gáz, villanybojlerrel állítják elő a használati melegvizet és van kémény, ahová beköthető még egy gázkészülék.
Kivitelezésével az energetikában 18-20% javulás várható, melynek költsége kb. 250.000Ft.

5.) Amennyiben az épület fűtött tere alatt fűtetlen pince található, fontos a pincefödém alsó oldali hőszigetelése 8-10cm vastagságban, mely kialakítható 1.500-2.000Ft/m2 áron, a várható javulás mértéke 10-20%.

6.) 25-30%-os korszerűsödést eredményez a Homlokzati hőszigetelés 5-10cm vastagságban.
Az anyag és kivitelezés összesített díja
5 cm esetén: kb. 4300Ft/m2
10 cm esetén: kb. 5000Ft/m2

7.) Az ablakok cseréje abban az esetben szükséges, ha a meglévő nyílászárók nem hőszigetelt üvegezéssel rendelkeznek, és/vagy kevés ablak van az épületben, lakásban (jellemzően panel, vagy társasházi lakások). Ebben az esetben a várható ár hozzávetőlegesen 34.000Ft/ablaknégyzetméter és 7-10%-os javulást realizálhatunk.

8.) Napelemes rendszer kialakítása:
Amennyiben elegendő kapacitás áll rendelkezésünkre, célszerű az épületgépészeti rendszereket elektromos üzeműre állítani: hőszivattyú, elektromos kazán, villanybojler.
Egy 5kWp rendszer esetén nagyságrendileg 2-2,5 millió Ft befektetést igényel és 40-90% javulással jár.

9.) Amennyiben lehetőségünk van rá, az elektromos fűtést érdemes lecserélni. Kivételt képez ez alól, ha van napelemes rendszer a házon.
***
A témában ajánljuk:

Alternatív meghallgatás uránbánya ügyben

Kell-e nekünk uránbánya?

Az LMP 2018 december 18-án a Pécs szomszédságába, a Kővágószőlősre tervezett új uránbánya témájában elhalasztott közmeghallgatás helyett hívott életre alternatív közmeghallgatást pécsi irodájába.
Ez persze jó hír, hiszen minden rendezvénynek, akciónak örülnünk kell, amely fórumot ad a különböző nézeteknek, ahol a vélelmek és a félelmek felszínre kerülhetnek, ahol valóságos pro és kontra tények alapján felkészülhet a lakosság – ha úgy tetszik, akkor a társadalom – a felelős véleményformálásra, a felelős döntésre!

Erre még reggel gondoltam, amikor elhatároztam, hogy elmegyek erre a fórumra, s ha már ilyen szépen „bezöldültem”, szokásom szerint rápillantottam Pécs légszennyezettségi adataira. Ezt láttam a legszennyezes.hu oldalon:

Légszennyezettségi adatok Pécsett
Légszennyezettségi adatok Pécsett

– Na, ezekre az egészségkárosító adatokra kellene még felszívnia a pécsi polgárnak egy kis sugárszennyezést a szálló porral, a zagyból a vízbázisba beszivárgó anyagokkal.

Este az LMP-nél nem voltunk sokan, 10-15 fő körül ingadozott a résztvevők száma. A felállás a magyar sztenderdet követte, elől asztal mögé rendezve a két fős „elnökség”, szemben a jónép.  Szerencsére a tartalmi lefutás már nélkülözte a hivatalosságot, a vitaindító után párbeszéddé, enyhe vitává módosult a rendezvény, egyenrangú felek jókedvű együttlétévé, ahol egy-két távozó után csak a közös meggyőződés maradt, és azt forgattuk a nyelvünkön: az atomellenességet.

Kóbor József és Keresztes László Lóránt, LMP.
Kóbor József megyei elnök és Keresztes László Lóránt LMP társelnök

Kóbor Józseffel igazán jól járt az LMP és a zöld mozgalom, hozzáértő szakemberként ismerik országszerte a biofizikust, aki még a régi uránbánya idején kezdte meg kutatásait.
Néhány kemény mondattal ismertette a régi uránbánya hátrahagyott örökségét, ami igazán sokba kerül, mert a veszélyeit fel kellett és kell számolni. Ilyen volt pédául a csernobili sugárzás mennyiségét teljesítő pellérdi zagytározó.

A tervezett új uránbányáról kiderült, hogy kétszer annyi bányamaszatot fog ránk hagyni, mint elődje. Továbbá megtudtuk, hogy a tervek szerint Kővágószőlős felől Pécs nyugati részei alá fognak vágatokat fúrni, s ezzel mintegy 1000-1400 lakás értékelődik le a városban.
És az egész város leértékelődik! – tehetem hozzá többünk véleményét.
Ráadásul ez a tervezett atom-létesítmény a Bodára tervezett atomlerakóhoz és Paks 2-höz társul, s ezzel Pécs egy hármas érdek frontvonalába kerül.

„Békésnek lenni nem azt jelenti, hogy mindent elfogadunk.”

A német zöld asszonytól, az Ursula Sladektől vett idézettel máris áttérhetünk a társadalmi hatásokra.
Arról is beszéltünk, hogy élnek illúziók. Valaha a város prosperitását a szén- és az uránbánya adta, nagyon komoly városrészt tudhatott magának az uránércért dolgozó bányásztársadalom, még ma is viseli a szóban forgó negyed az Uránváros nevet.
Ám a tervezett új bánya összehasonlíthatatlanul kevesebb munkaerőt kívánna, Pécs város fillért nem nyerne a bányanyitáson, mert az iparűzési adó a 10 km-re fekvő Kővágószőlőst illetné meg.
Viszont ki fog külföldről olyan egyetemi városba jönni, bármilyen színvonalas is az oktatás, amelynek száz kilométeres körzetében atomerőmű blokkok bővítése zajlik, ahol 10-12 kolométerre uránbánya okádja a zagyot és a meddőhányókat, továbbá a világon az első nagy radioaktivitású atomszemétnek biztosítanak tárolót.
Kiírhatjuk a város szélére akárhány táblára, hogy ez itt a kultúra városa, ha az atomszemét városaként könyvelnek minket el.

A ZÖFI

Az est – szerintem érdekes színfoltja volt, hogy a ZÖFI, vagyis a Zöld Fiatalok és holdudvara három fővel képviseltette magát.
Mindhárman részt vettünk egy németországi „atom-túrán”, s ezek leglényegesebb tapasztalatait Nagy Gabi ismertette is.

Magyarok az ASSE 2 atomtemetőben
Magyarok Németország egyik atomtemetőjében – középütt Nagy Gabi

A magam véleménye szerint, melynek hangot is adtam, nagy jelentősége van a pécsi zöld elkötelezettségű csoportok összehangolt működésének.
Ezt a kört más pártok és szervezetek bővítésével erőteljessé kellene tenni.
Jómagam Németországban az ottani zöld ellenállás struktúráját  tanulmányoztam leginkább.
Láthattam, hogy a lakosság Alsó-Szászországban óriási civil támogatást kapott más német tartományokból, hogy az egyház a régi sóbányába tervezett atomtemető létrehozása ellen tiltakozó emberek mellé állt, hogy Németországban nagyon izmos zöld párt működik a parlamentben, hogy a szakszervezetek védik a dolgozóikat a sugárszennyezéstől a hatókörükben létesült vagy létesítendő nukleáris művektől.
Nálunk az egyházak aligha állnak az Orbán-fillérek elveszítésének rémétől fenyegetve az emberek oldalára, az LMP napjainkra a 2%-os támogatottság küszöbén tántorog, a szakszervezetek sem éppen kirobbanó erejűek, ráadásul leköti őket a rabszolgatörvény elleni küzdelem.
Nekünk itt Pécsett egyetlen lehetőségünk van az érdekérvényesítésre: az összefogás! Stratégia kidolgozása, taktikai felkészülés, a kommunikációs csatornák kiépítése.
Az LMP most rátalálhatna önmagára. Ne kormányzásra készülődést füllentsen hiteltelenül, ahogy ezt néhány hónapja tette – mert itt volna most számára az igazi, reális harcmező!

***

Kapcsolódó bejegyzések:

Bognár László