Bogádon – a Pécshez közeli településen- hagyományos, évente megrendezett falunapon rendhagyó kiállítás nyílt, 2012.augusztus 18-án, a Kultúrházban, a Pécsi Művészeti Gimnázium és Szakközépiskola képző- és iparművészeti szakos tanulóinak munkáiból.
A kerámia, bronz és fa alkotások elsősorban természeti formákat jelenítettek meg. A hagyományos kézműves technikán alapuló kerámia edények és a bronzöntéssel készült tárgyak különösen felkeltették a látogatók érdeklődését.
Fejős Miklós festőművész, a tagozat vezetője megnyitójában kiemelte, hogy a középiskola és Bogád kapcsolatának ezt a sajátos formáját az a körülmény hívta életre, hogy a kistelepülés általános iskolájából az elmúlt években több tehetséges tanuló folytatta tanulmányait a pécsi művészetiben. A műalkotások a kreatív alkotómunkáról, az anyagok megismerésének lehetőségeiről, a folyamatok során létrejött érdekes jelenségekről tanúskodnak.
A Kulturális Örökség Napjai elnevezésű hagyományos európai kulturális eseményhez idén csatlakozott a Pannon Klassz Közösség Kulturális Klaszter és Csorba Győző Megyei-Városi Könyvtár, akik a pécsi Király utca 9. szám alatt található épületegyüttes kapuit nyitják meg a nagyközönség előtt.
A könyvtár munkatársai és lelkes pécsi civilek közreműködésével az elmúlt bő egy év alatt több mint 30 alkalommal itt került megrendezésre a Retro Könyvvásár, amely 2011. szeptember 17-18-án számos művészeti programmal bővül ki és várja két napon át a betérőket.
A pécsi belváros közkedvelt sétálóutcájában álló épület a XIX. század elejétől a Hamerli család vaskereskedésének, raktárának és lakásának adott otthont, melyet a tüke pécsiek ma is egyszerűen „Hamerli”-ként ismernek. Az elmúlt évtizedekben a Városi Könyvtár Igazgatási Központja és a Kilenc Király Gyermekkönyvtára működött itt. Udvarán egy több emelet magas, titokzatos téglaépület áll, mely jelenleg a Csorba Győző Megyei-Városi Könyvtár könyvraktáraként működik – a könyvtár munkatársai és a beavatottak körében ezt az épületet a „Tápraktár” névvel illetik.
Ez az épületkomplexum a Kulturális Örökség Napjain ismét élettel, nyüzsgéssel és értékekkel telik meg, amolyan igazi kulturális fellegvárként megidézve a „pécsi nagyok” –Tüskés Tibor, Várkonyi Nándor, Csorba Győző, Weöres Sándor, és főként a Hamerli család emlékét. A helyszínen óránként épületbejárás lesz szombaton és vasárnap 10-19 óra között. A bejárás során a kapualjban működő Retro Könyvvásártól indulva tárlatvezető kalauzolja a csoportokat a teljes épületkomplexumon át.
A látogatók bejárhatják a könyvraktár minden szintjét, megtudhatják milyen szerepet játszik a könyvtár életében ez a raktár. Az alkalmi tetőgalériában Komlós Attila pécsi felvételeiből összeállított, „Figyelj a részletekre” című fotókiállítását tekinthetik meg.
Az egykori gyermekkönyvtár helyiségeiben Hamerli Antal 1939-ben készült, Pécsről szóló rövidfilmjét vetítik le, a falakon Weinreich László pécsi magángyűjtő számolócédula kiállítása lesz látható. A hírlapolvasóban a KuPé Folyóirat irodalmi performanszát tekintheti meg a közönség. A séta zárásaként a vendégek szemügyre vehetik a régi pécsi hirdetésekből rendezett alkalmi kiállítást az épület utcai kapualjának falán. Ugyanitt, a kapualjban a szeptember 17-i nap zárásaként 20-22 óra között ismét felgördül a Sámli Színház függönye: a Pannon Klassz Közösség és a PTE Babits Mihály Gyakorló Gimnázium Pódiumos növendékeinek színielőadása várja a nagyérdeműt.
Az esemény egyben a Pannon Klassz Közösség Kulturális Klaszter bemutatkozó eseménye, mely projekt az Európai Unió támogatásával, a Regionális Fejlesztési Alap társfinanszírozásával valósul meg.
Az idén nem lesz CinePécs nemzetközi filmfesztivál
Miközben éppen kavarog a pécsi Kodály Központ körül a pécsi és a magyar kultúrához méltatlan országos botrány a Felszállott a páva c. Kodály zenemű miatt, addig a CinePécs Nemzetközi Filmfesztivál „temetése” meglehetősen csendesen bonyolódik.
A Dél-Dunántúli Filmalap közleménye szerint Pécsett a forráshiány magyarázható például az Európa Kulturális Fővárosa idei évre áthúzódó költségeivel, az intézményi hálózat beindításának, működtetésének financiális okaival, de, mint írják:
„Annál meglepőbb volt azonban a Magyar Mozgókép Közalapítvány tavalyi döntése, amely egyetlen forint támogatásban sem részesítette Pécset, hivatkozva arra, hogyaz EKF miatt biztosan van a kultúrára elég pénz.”
A CinePécs, amely a korábbi években Moveast néven jegyezte magát a közép-európai filmfesztiválok sorában – üde kulturális színfoltja és hírvivője volt a városnak.
A zajos botrányok árnyékában tehát csendesen elpusztul valami, ami Pécsett kulturális érték volt?
GYIK:
Miért nem rendezik meg idén a CinePécs filmfesztivált?
A CinePécs nemzetközi filmfesztivál elmaradásának fő oka a forráshiány, amelyet részben az Európa Kulturális Fővárosa program költségei okoznak. A Dél-Dunántúli Filmalap közleménye szerint a Magyar Mozgókép Közalapítvány tavaly nem nyújtott támogatást Pécsnek, hivatkozva arra, hogy a kulturális programokhoz elegendő forrás áll rendelkezésre.
Milyen kulturális hatása volt a CinePécs fesztiválnak a városra?
A CinePécs fesztivál jelentős kulturális esemény volt Pécs számára, amely a közép-európai filmfesztiválok között kiemelkedett. Hírvivőként hozzájárult a város kulturális életéhez, és színesítette a helyi programkínálatot, így az elmaradása komoly veszteséget jelent a város kulturális értékeinek megőrzésében.
Milyen okok vezettek a fesztivál megszüntetéséhez?
A fesztivál megszüntetésének okai között szerepel a forráshiány, amelyet az EKF program költségei és a helyi intézmények működtetésének finanszírozási nehézségei okoznak. A Magyar Mozgókép Közalapítvány döntése, amely nem biztosított támogatást, szintén hozzájárult a fesztivál sorsához.
Hogyan reagált a közönség a fesztivál elmaradására?
A közönség reakciója a CinePécs fesztivál elmaradására vegyes volt, sokan csalódottan fogadták a hírt, mivel a fesztivál fontos eseménynek számított a helyi kulturális életben. A fesztivál hiánya érzékenyen érintette a filmkedvelő közönséget és a helyi művészeket is.
Milyen jövőbeli lehetőségek vannak a CinePécs fesztivál újjáélesztésére?
A CinePécs fesztivál újjáélesztésére a jövőben lehetőség van, ha a helyi és országos támogatások helyreállnak, valamint a kulturális programok finanszírozása stabilizálódik. A közönség és a helyi közösség támogatása is kulcsfontosságú lehet a fesztivál visszahozatalához.
Húsz éves a PMD – indul a Makári Blues Kocsma | Végigzenélték Pécs legtöbb vendéglátó helyét, klubját, terét, kollégiumát, fesztiváljait, pártkampányokat, lakodalmat, borpincéket, céges partikat, kiállítás megnyitókat…
Az örökifjú PMD Blues Band évről évre bizonyítja az ősi szlogen, a „The blues never die” igazságát: 2009-es 20. évfordulójukra koncertterveket szőnek, és új blues kocsmával indítanak.
Az alapformációt két évvel a pécsi blues-kocsma beindulása után, 1989 végén alapította Fekete Kálmán és fia, Attila, Pécsi Magasfiúk Dalárdája néven. (Marton Tamás – dob, Major Béla – basszg., – Fekete Attila – gitár, Fekete Kálmán – ének, szájh.)
Első sikerüket 1992-es Doors emlékműsoruknak köszönhetik. Hosszas és többszöri tagcserék nyomán, 1992-ben újra beállt közéjük az egykori blues-kocsma alapító Bormester Blues Band gitárosa, Katona „Fater” Tamás.
A 90-es évek hazai blues hullámának sodrásában hazai fesztiválokon, klubokban játszottak. 1993-ban az akkor 9 éves ifj. Katona Tamás színrelépésével Apák és Fiúk néven is járták az országot. ’94-ben patrónusuk, Nemes Nagy Péter közvetítésével barátságba kerültek a Berlinben élő, Memphis-i származású fekete soul-blues énekes Eb Davisszel. Komplette műsort dolgoztak ki az Arkansas-ban született zenésszel, aki a Blues Nagyköveteként járja Európa keleti felét. E zenei kapcsolatuk 14 éve tart.
Blues kazetták, lemezek
1994-ben kiadták saját szerzésű Kék Blues c. kazettájukat, egy év múlva a Szombat esti blues c. CD-t és kazettát. A Pécs Tv számos klipet forgatott róluk.
2001-ben a zenekarvezető Chicagóból hazatérve könyvet írt a blues fővárosáról, 2001-ben a chicagói Sugar Blue, énekes-szájharmonikással kéthetes hazai turnét adtak. Sziget Fesztivál, külföldi fesztiválok, németországi blues lagzi, müncheni koncertek, belgrádi fesztiválszereplés, verőcei strandfesztiválok, szlovákiai koncertek, néhány a 20 év mérlegéből.
Amerikába exportált pécsi blues zenész
A PMD-nek már USA-béli nagykövete is van: az itthon kilátástalan zenei jövőjű gitáros géniusz, ifj. Katona Tamás élete álma teljesül: Texas-ban zenél, elismert, sikeres gitárosként, Stevie Ray Vaughan követőjeként. Távozásával kissé átalakult a PMD: Somlai Gábor – dob, Fekete Attila – basszg., Schmidt Attila – ének, fuvola, Tarnai Balázs – ének, gitár, Fekete Kálmán – ének, billentyű, Radóczy Jusztina – ének.
20 évük során végigzenélték Pécs legtöbb vendéglátó helyét, klubját, terét, kollégiumát, fesztiváljait, pártkampányokat, lakodalmat, borpincéket, céges partikat, kiállítás megnyitókat, autóverseny díjkiosztót, stb.
A jubileumi évet a Makári Blues-Kocsmában, havi két koncerttel indítanak, február 6-án, és 27-én, péntekenként 20 órától. Blues ételek és italok, blues ikon kiállítás, és vetítés csalogatja a műfajra vágyókat.
2009-es terveik között szerepel rangos vendégművészek, így pl. Eb Davis vagy a pécsi Bornemissza Mária, Sándor Péter meghívása, velük a Pécsi Tavaszi Fesztiválon, a 4. Summertime Blues & Jazz Fesztiválon vagy a Color Cafe rendezvényeken való fellépés.
Fekete Kálmán a jubileumi évben sztárvendégként szerette volna John Mayall-t meghívni, de pályázatát az EKF Művészeti Tanácsa elutasította. Mint ahogy a pécsi zenekarok szakmai egységbe, klubrendszerbe való szervezésének megannyi írásban beadott ötletét is valamennyi illetékes fórum eddig félretolta.
Ám a PMD soha nem adja fel, az új klubba várják a játszani tudó és szerető örömzenészeket, mindenkit, akinek a hétköznapi gondokra gyógyszer a – blues.
A pécsi Mátyás Király Utcai Általános Iskola 240 éves évfordulója, a Kodály-módszer pécsi jelenlétének 55., és a Mátyásban történt meghonosításának 45. évfordulóján, november 29-én, nagyszabású ünnepségre került sor Pécsett.
A hármas évforduló alkalmából az intézmény – történetében először – évkönyvet adott ki, amelyben az iskola egykori tanulóinak vallomásai is olvashatóak, valamint nagyszabású koncertet rendezett. Ivasivka Mátyás, a pécsi zenei élet lelke, hangulatosan és emlékezetesen profi módon vezette le az eseményt.
Az évforduló alkalmából mintegy háromórás, nyilvános és fergeteges sikerű koncertre (és képzőművészeti kiállításra) került sor, ahol a mai kórusok mellett régi, hírneves „tanulók” is felléptek, mint pl. Kováts Kolos .
A rendezvény számos látogatója vélte úgy, hogy a megjelent közönség ma az EKF-ből (2010-ben Pécs lesz Európa egyik Kulturális Fővárosa) kapott ízelítőt.
Érdekes és Pécs kultúrájáért, oktatáspolitikájáért aggódók számára megnyugtató volt, hogy Tasnádi Péter, Pécs polgármestere, egyébként a rendezvény védnöke – Kodály Zoltánné Péczely Sarolta mellett -, határozottan kijelentette köszöntőjében, hogy a Mátyás Király Utcai Általános Iskolára szüksége van a városnak! (Ez a bejelentés számos, korábban elbizonytalanított szülő és pedagógus számára is megnyugtatóan hatott).
Pécs, 2008 november Pécsett immár ötven esztendeje tanítják az ének-zenét Kodály világhírű módszere alapján. A tanítási módszer „fellegvára” napjainkban is a Mátyás Király Utcai Általános Iskola.
2008. nov. 29-ére nagyszabású emlékkoncertet szervez a Mátyás Király Utcai Általános Iskola tantestülete. Az ünnepség helyszíne az ANK színházterme lesz, a program 17 órakor kezdődik. A rendezvény védnöke lesz Pécs polgármestere, Tasnádi Péter.
Tervezett program
I. Az iskola kiskórusa és nagykórusa, a volt tanítványok kórusa Hangszerszólók: az iskola tanulói
II. Hangverseny volt tanítványaink részvételével: Nyitótánc: az iskola néptánccsoportja Megyesi Schwartz Lúcia – ének Kováts Kolos – ének Kovács István – ének Fülöp Gergely – cselló Szabó Dániel – zongora Bódi Zsófia – ének Szilágyi Orsolya – klarinét Balikó Tamás – próza Gál Máté – ének vegyeskar
Pécs, Művészetek és Irodalom Háza – fotó kiállítás.
Davor Saric fotóművész (Sibenik, Horvátország), Összeolvadások – tengerfolyó c. kiállítása 2008. okt. 29. – november 21.
Fotókiállítás az ökológiai egyensúly fenntartásának jegyében
Davor Saric az Adriai tengerről és folyók találkozásainak területeiről készített művészi fényképei kerülnek kiállításra október 29-étől a Művészetek és Irodalom Házában. A november 21-ig látogatható tárlatot október 29-én 17 órakor Bogdan Mesinger horvát író nyitja meg.
A fotók a horvát, és ezzel együtt az európai területek kölcsönös megismerésének lehetőségeire szeretnék irányítani a figyelmet. A képeken a folyó- és tengerparti mindennapok hasonlóságai, különbözőségei, a mitologikus horvát ikonográfia értékes öröksége jelenik meg.
A kiállítás nagy hangsúlyt helyez az ökológiai egyensúly fenntartásának fontosságára is, ezért a szervezők az összes kapcsolódó anyagot csak digitális formában készítették el.
Mucsi Attila barátunk, aki Pécsett tanulta ki mesteri fokon a festészet tudományát (?), művészetét (!), rendszeresen elküldi új festményeinek fotóját. Most legújabb küldeményét mutatjuk meg.
A vajdasági származású Mucsi Attila, egykori pécsi egyetemista, hosszabb ideje Londonban él, s megtisztel bennünket azzal, hogy műveiből alkalmanként „internetes tárlatot” nyit a Jóljárok.hu-n. Legújabb képsorozatát ecsetvonások nélkül, késsel dolgozza a vászonra. Legfrissebb képe itt látható:
Friss festmény, még illatos az olajtól
Festmény késsel és borral
A fürkésző szem persze nem csak a képen kutatja a hangulatokat, hanem a kép mellett is, s jóbarátként megkockáztatjuk, hogy a késsel festés igen száraz műfaj lehet! Elegendő a fotó bal alsó sarkára pillantanunk, hogy lássuk – a szárazság ellen, bizony-bizony, védekezni kell!
Ám valószínűsítjük, az ott látható ital nem a híres pécsi cirfandli, hanem valaminő albioni lőre lehet, amelyet nem irigylünk el a művésztől! De inkább gyönyörködjünk a kép árasztotta őszi hangulatban.
Pécs, 2008. 06. 04. – magazin hír Mészáros András EKF főigazgató kezdeményezésére ma találkozó jött létre a Kamara Angster-termében az EKF menedzsment és a Dél-Dunántúli Kulturális Ipari Klaszter tagjai között.
Az EKF főigazgatója (Európa Kulturális Fővárosa – Pécs, 2010) tájékoztatást adott a projekt haladásáról. (Nem állásáról, mert mint elmondta, az újságírók ugyan mindig a projekt állásáról faggatják őt, pedig az nem áll, hanem halad!)
Olyannyira így van, hogy Mészáros András szerint a kulcsprojektek határidőre megvalósulnak. Az építkezések előkészítése gyorsított menetben folyik és ősszel már el is indul a látható munka.
Mészáros András (EKF), Merza Péter fejlesztési ig. (EKF), Síkfői Tamás (Kamara)
A főigazgató létező feszültségekről is beszélt. Ilyennek tekinti a tények torzítását a sajtóban és olykor a politikában is. Megítélése szerint egyébként 2009 tavaszától már megállíthatatlan lesz a beruházás, mert – bár szerinte erre nem kerül sor -, egy esetleges előrehozott választás után a FIDESZ-nek sem lehet érdeke az EU-val történő szembe kerülés.
A még tisztázatlan tények között említette Mészáros András a következő kérdéseket: – Vajon lesz-e olyan vállalkozás, amelyik a reptér hiányzó 640 méterére fordít 2,5 milliárdot? (Erre a nagyobb gépek fogadásához volna szükség). – Vajon tud-e a vasút milliárdos beruházást fordítani arra, hogy a jelenlegi, Budapest- Pécs közötti három és egynegyed órás menetidő két óra tíz percre redukálódjon?
Véleménye szerint az autópályával nem lesz gond, a politika 2010 márciusára biztosra ígéri.
A Klaszter tagjai erősen figyeltek
Mészáros András szólt az EKF önkéntesi rendszeréről is, amelyet jól működőnek ítélt meg.
A Dél-Dunántúli Kulturális Ipari Klaszterhez tartozó szervezetek vezetői kérdéseket intéztek a főigazgatóhoz, s ennek nyomán kiderült: a jövő héttől más alapokra helyezik az Interneten történő megjelenést (közbeszerzés útján pécsi vállalkozásé már a feladat, bár a vállalkozást nem nevezte meg.) A korábbi jelenségeknek a honlap esetében (a Jóljárok.hu-n működő blogban többször is élesen kritizált jelenségekről van szó – pl. késedelmes anyagfeltöltések hónapokra rúgó hiátusokkal) okaként a főigazgató azt a tényt említette, hogy eddig ők csak egy vállalkozáson keresztül (EUNET) férhettek a honlaphoz. Egyébként 2009-től a Magyar Turizmus Rt. egy „high tech” portállal fogja az eladásokat is támogatni.
A beruházások késlekedő és forinthiányos helyzetére vonatkozó felvetésekre Merza Péter EKF fejlesztési igazgató válaszolt.
Kézrátételes gyógyítás? Merza Péter
Megítélése szerint boldogulni fognak az időhiánnyal, le fogják gyűrni az akadályokat, amelyeket nem előidéztek, hanem örököltek.
Zárszóként mindkét részről elhangzott: a két szervezet a jövőbeni együttműködésben érdekelt.
Hámori Gábor pécsi fotóművész “Pécs madártávlatból” című reprezentatív fotóalbuma az Alexandra Kiadó gondozásában jelent meg. A könyvben több mint 160 légi fotón tárul elénk Pécs és környéke.
A képek nem térképszerűen mutatják be a várost, hanem perspektivikusan, közelről, hangulatos megvilágításban, érdekes nézőpontból tárul elénk az egyes épületek, terek és az utcák arca.
Az alábbiakban olvasható a Szerző előszava:
Fotózok, mert beszélni nem tudok! – mondogatom magamról, akár bemutatkozásként is.
A kép pedig igazi jelbeszéd: nézni és látni valamit úgy, ahogy csak egy valaki tud. S ez a valaki a keresővel néz, de a teljes lényével lát. S mi van az objektív túloldalán? Az, amiben a fotós szépet, jót, játékosságot, nyugalmat, netán meghökkentőt, szomorúságot – vagyis érzést lát.
A fotózás a pillanatnyi érzések megragadása, s a kép az érzés maga. S az érzések megannyi színe, mélysége és árnyalata, mi a képek erejét adja. S ez bizony az egyén szabadsága, mely nem elnyomható, nem befolyásolható, s nem kordában tartható. S mindenki mást és mást érez ugyanabban a dologban, s az arról készült fotóban – ettől vagyunk mások, és ez pontosan ezért és így a jó.
A repülés is maga a szabadság, hisz átmenetileg elhagyjuk vele a mindennapok valóságát. Emelkedés közben még zúg a fülünk, s nagyokat nyelünk – mintha a valóvilág megannyi gondja-baja kapaszkodna velünk. De ahogy a repülési magasságba érünk – a Csoda alattunk, köröttünk és fölöttünk.
Eltűnik az utcák megannyi kátyúja, s a rendezetlen porták sokasága. Eltörpülnek az egyformává váló emberek, autók, s nincsenek rokkantak és hajléktalanok. A fák, a bokrok, s a gyep utánozhatatlan zöldje jelzi – maradt még belőlük valamennyi. Rendezett lesz minden, s eltörpülnek, majd eltünnek a gondok. S a fények és az árnyak kirajzolják, megmutatják a város megannyi hajlatát, szépségét, az utcák s az épületek megannyi vetületét.
Szívemből kívánom valamennyiüknek, hogy az album lapozgatása közben éljék át, s ismerjék meg más oldaláról városunkat, Pécset.
Bogádon – a Pécshez közeli településen- hagyományos, évente megrendezett falunapon rendhagyó kiállítás nyílt, 2012.augusztus 18-án, a Kultúrházban, a Pécsi Művészeti Gimnázium és Szakközépiskola képző- és iparművészeti szakos tanulóinak munkáiból.
A pécsi Mátyás Király Utcai Általános Iskola 240 éves évfordulója, a Kodály-módszer pécsi jelenlétének 55., és a Mátyásban történt meghonosításának 45. évfordulóján, november 29-én, nagyszabású ünnepségre került sor Pécsett.
Pécs, 2008. 06. 04. – magazin hír
