A címben feltett kérdésre – kell-e nekünk nukleáris energia? – pillanatnyilag két válasz született Magyarországon.
A kormányzat részéről az igen, a zöld oldalon pedig a nem!
2019 január 29-én este Pécsett a Tudásközpontban egy, a Bodára tervezett
nagy radioaktivitású hulladékok végleges, föld alatti tárolójával kapcsolatos esten, az előadásokat követő vitát is beleértve, érvek hangzottak el mindkét oldalról.
Az előadók egyébként Nős Bálint, a Radioaktív Hulladékokat Kezelő Kft. stratégiai és műszaki igazgatója, Dr. Konrád Gyula geológus és Kóbor József biofizikus, sugárvédelmi szakértő voltak.
Ennek az estének a margójára frissiben feldobtam egy rövid jegyzetet (* a láblécről elérhető), nem annak tartalmát akarom itt megismételni, hanem azokat az érveket szeretném ismertetni, amelyekkel magam is hozzászóltam a fórum részben, hogy azt azok is megismerhessék, akik nem voltak jelen.
A társadalmi bizalmatlanságról
Megítélésem szerint az Energiaklubnak és Kóbor Józsefnek nagyon nagy igazsága van abban, hogy az externális hatásokról (a társadalmi hatásokról a gazdaságban, a közösségekben, a települések sorsát illetően stb.) nincs semmiféle tudományosan megalapozott kutatás.
Magyarán Pécs gazdasági kilátásait (pl. az egyetem értékesíthető kurzusait) mennyiben befolyásolhatja, hogy nagyjából a magyar középvárostól, Pécs 145.000 lakosától 15 kilometeres körzetben uránbányát és atomtárolót is akarnak létesíteni. Vajon milyen mértékben értéktelenednek el az ingatlanok, az itteni mezőgazdasági termékek? Vajon milyen hatása lesz mindennek a beruházási kedvre?
És nem utolsó sorban az emberi egészségre gyakorolt pszichológiai és biológiai hatás is kutatás tárgyát képezhetné és nemzetközi összehasonlítást igényelne.
És ekkor a magyar állam és a pécsi, a baranyai polgár közötti társadalmi bizalmatlanságról is szót kell ejtenünk.
Nézzük konkrétan! Ma Pécsett ilyen a levegő minősége:
A magyar állammal szembe az Európai Unió eljárást indított, mert a levegőszennyezettség ellenében nem tette meg a szükséges, elvárt intézkedéseket. Hazánkban évente 8-12.000 ember hal meg a légszennyezettség miatt.
Nekünk igazán közel van Garé, ahol hihetetlen mértékű a talaj szennyezettsége a korábban ott tárolt veszélyes anyagok miatt. Évtizedek óta ilyen. Jómagam az ÉS 1993. április 30-i számában a riportomat így fejeztem be: …a BVM telepén elszivárgó folyadék egyre jobban megközelíti a falut.
Ezt 25 évvel ezelőtt írtam.
Ma, negyed század múlva ezt olvashatjuk a Pécsi Stop hasábjain:
„a határértékek több ezerszeresében találhatóak mérgek Garé és Hidas térségében, az előbbi településen 28 ezerszeres határérték-túllépést is észleltek.”
Aligha csodálható, ha a magyar állammal szemben az egészségünk védelme ügyében erős fenntartásokkal élünk. Vagy fogalmazzuk ezt meg reálisan: nincs bizalom!
Ebből pedig következik az uránbánya és a tárolóval szembeni bizalmatlanság is
Vita
Nős Bálint úr felvetésemre a helyszínen kettős választ adott:
- érzelmi az érvelésem
- más iparágak negatív jelenségeit ne vetítsem az atomtemetőre
Az egészségünk romlása, terhelése szerintem nem pusztán érzelmi kérdés, hanem nagyon is konkrét következményekkel járó. Ha morbid akarnék lenni, azt mondanám: túl drága ahhoz a temetés, hogy az egészségünket önfeledten, kontroll nélkül a magyar államra és a pécsi önkormányzat levegőszennyezettségi harcára bízhatnánk.
Azt is megjegyzem, hogy minden olyan iparág mögött a magyar állam áll, amely iparágnak köze van polgárai egészségéhez, tehát ugyanarról a gazdáról beszélünk!
Szakmai érvek
Mindhárom előadó a saját szakmájának keretein belül korrekt anyagot mutatott be.
Az első két előadás kimondatlanul is határozottan „atompárti” megnyilvánulás volt, a harmadik igen finoman inkább volt kritikus.
Így az előadásokból az az általánosan megfogalmazható kormánypárti nézet került túlsúlyba, amely szerint Magyarországnak nélkülözhetetlen szüksége van hosszabb távon az atomenergiára, Paks 2-re és ebből következően Pécs határában a nagyszerű közetbe ágyazottan az atomtárolóra.
Sajnálatos módon ezzel sem értek egyet, inkább vallom magaménak az Energiaklub zöld elkötelezettségű álláspontját, miként a pécsi Zöld Fiatalok Egyesülete, a ZÖFI is (akiknek drukkere, szimpatizánsa vagyok).
Az Energiaklub honlapjáról, a Tudástárból letölthető pdf formátumban az a tanulmány, amely 4 különböző energia útvonalon jut el 2050-ig.
Válaszd te is a zöld utat!
*****
*Atomtemető: ezt tudtuk meg a Tudásközpontban
Korábban a témában:
A magyar „atomháború” állásáról
Alternatív meghallgatás uránbánya ügyben
Bognár László
