Moletteknek szép új ruhák

Új tavaszi kollekció érkezett az igényes nők pécsi áruházába, a Lady Moletti-be

A költöztetés magas fokon párnázott körülmények között zajlik a tervezéstől a szállításig, mint a Profi Költöztetés esetében is.
A költözés és a költöztetés korántsem könnyű dolog.
Pedig naponta látunk Budapest utcáin költöző embereket, költözködő hivatalokat, irodákat. És naponta látjuk, halljuk a kemény platókon koppanni a bútorokat, a szekrényt, a komódot, dörzsölődni a drága bőr ülőgarnitúrát, sőt vészjósló reccsenéssel mozdulni a zongorát.
A párnázott költözés – a profi költöztetés – másmilyen!
Elég egy pillantás a nyitó képre és láthatjuk, hogy a költözést lebonyolító zárt teherautó oldalfala bélelt, vagyis pontosan arra a feladatra tervezték meg és alakították ki, amelyet nap-naponta végez – a költöztetés feladatára.
A párnázott költöztetés ilyen, vagyis a költözés tervezésétől a szállításig minden mozzanat megtervezett.
A Profi Költöztetés honlapján aprólékos útmutatást kapunk a készülődés feladatairól.

Pontosan akkor, pontosan annyi jármű – profi költöztetés
Kezdődik minden a dobozolással. Aztán biztosítanunk kell a költöztető autók parkolását – több száz méter a zongorával vagy a páncélszekrénnyel nem volna éppen gyerekjáték!
Meg kell terveznünk az útvonalat és persze a kipakolás rendjét – amit már bepakoláskor figyelembe kell vennünk.
És a nagymamát sem illik otthon felejteni! 🙂 Mármint a régi házban, ahonnan költözünk.
A költöztető cég kiválasztásában célszerű nem csak az árat, hanem a cég felkészültségét is figyelembe vennünk. Némi túlzással azt mondhatnánk, nem mindegy, hogy szamárfogatról pottyan-e le a csillárunk vagy bélelt platón, biztosítónál bebiztosított professzionális cég kamionján éri-e esetleg baleset. Nagyon nem mindegy!
Miből merít és hová tart a pedagógusok megbecsülése? Melyek az értékelés sarkpontjai?
F. Walter Mária írása
Minden most kezdődik.
Gazdag Európai Uniós projektek mentén épül a pedagógiai munka értékelésének, minősítésének, az iskolák, tanárok ellenőrzésének, felügyeletének új rendszere. Célját tekintve azért, hogy a mélységből a magasságba emelje az oktatást, biztosítsa az intenzív, professzionális munkával elérhető fejlődést.
Egy kérdés azonban megkerülhetetlen és újabb kérdések özönét indítja el: honnan, hová…? Hol a mélység és elérhető- e a magasság?
Milyen mérések, minősítések, mutatók támasztják alá, hogy jelenleg – a kemény kinyilatkoztatás szerint – a mélység bugyraiban vergődő iskolák valóban értékelhetetlenül gyenge színvonalon teljesítenek?
Mikor kezdődött és mióta tart? Eddig és nem tovább? Mi fog történni azért, hogy a mélyrepülésből szárnyalás legyen?
A válaszokhoz jó lenne végre tudomásul venni: a pedagógiai munka olyan folyamat, amelyben nincsenek lenullázható pedagógiai, szakmai, módszertani eredmények, legfeljebb a folyamat fordul meg négyévenként, nyolcévenként, ideológiák és politikák követelményei, elvárásai nyomán.
A kiváló pedagógiai kiadvány, a „Mérlegen a magyar iskola” című könyv mottója a következő találó mondat:
Adatok nélkül te is csak egy vagy azok közül, akiknek véleménye van.
A könyv megállapításait figyelmen kívül hagyva, most tanárok tízezreire, fiatalok százezreire zúdul a megsemmisítő vélemény: értéktelen vagy.
Tehát: milyen értékelés, minősítés alapján hangzik el a kijelentés, amely figyelmen kívül hagyja az alkotó pedagógiai munkát, mert csupán végrehajtást vár el a tanároktól és tehetséges fiatalok önértékelését, önbecsülését tapossa alá, azt hangsúlyozva: nem tudsz semmit, műveletlen vagy, mert egy alulteljesítő oktatási rendszerben tanultál, nevelődtél.
A tudománytörténet nagyjai már tudták a megoldást:
Mérd meg, ami mérhető, és tedd mérhetővé, ami nem az!
(Galileo Galilei)
Amit nem tudunk megmérni, azon nem tudunk javítani.
(Kelvin)
Az idézett gondolatok is pedagógiai könyvek mottójaként váltak ismertté, csak a jelenlegi helyzetben láthatólag nem eléggé hasznosulnak, mert a minősítés jegyében minősíthetetlenül elhangzó kijelentések a magasban szárnyalást valóban megakadályozzák, szárnyaszegetté teszik a tanárokat és a fiatalokat.
A klasszikus anekdota szerinti tanmese azonban még mindig hozhat megoldást: a két béka közül az egyik, amikor beleesnek a vödör tejbe, megfullad, mert pesszimistán nem hiszi, hogy ki tud mászni, a másik optimistán addig tapos, amíg vajjá változtatva a tejet, kimászik és tovább él.
Fontos tanulság: mégsem a taposás adja a lényeget, hanem az élni akarás.
***
F. Walter Mária korábbi írásaiból:
***
Kategóriánk:
Gyerekek, unokák, nemzedékek: hogyan építjük együtt a jövőt?
Hogyan választunk szállást, tipikusan apartmant, ha nyaralunk? Egy pécsi példa.

Szokatlanul enyhe tél áll mögöttünk. Igaz, ma már a tél sem arról szól, mint hajdanán: disznóvágások, névesték, farsangi bálok, mulatságok, – sokszor az idősebbek ma már begubóznak, a fiatalok, pedig alig várják, hogy hazamenjenek és elmerüljenek az internet virtuális világában, ahol mindenki az lehet, aki lenni akar.
A bioritmus azonban jelez, és a téli fáradtságot nem lehet a megszokott napi rutinnal legyőzni.
Valahol olvastam, hogy egy felnőtt dolgozó embernek 3 hét lenne az optimális regenerációs ideje egy évben. Az első hét az akklimatizáció, a második hét az elengedés, a harmadik hét a valódi pihenés ideje.
Hááát. Ezt manapság nagyon kevesen engedhetik meg maguknak.. Ezért találták ki az angolok (állítólag!) a week-end-et.
A modern kor embere szerint három nap elég egy világváros felfedezéséhez.
Egy hét alatt pedig már érezni lehet egy város lüktetését. Elmerülni a város forgatagában, megismerni kultúráját, múltját és jelenét.
Több ezer éves történelem építészeti és műemléki látványossága után felüdülés kiülni egy kávézóba, felkeresni egy környékbeli wellnesst vagy borospincét.
Magyarországon nem túl sok hely van, ami a kultúra, a kikapcsolódás, a természet adta túrázási lehetőségek terén olyan egységes egészet nyújtana, mint Pécs.
Talán Budapest, de az egy teljesen más léptékű város.
Ha városlátogatás, akkor elsősorban egy „jó szállás”. Jó helyen, ami a látnivalók gyalogos feltérképezését jelentheti. Nem elhanyagolható körülmény az ár/érték arány, hogy milyen szolgáltatást várhatnak a felüdülést vágyók a pénzünkért.
A személytelen – és sokszor aránytalanul drága – hotelekkel szemben ezért fordult a mai kor emberének az érdeklődése az „apartmanok” felé.
Természetes igény, hogy az alacsonyabb árfekvés mellett nem az alacsonyabb színvonalú szolgáltatást keresik az emberek.
A forintjaikért minőségi szolgáltatást várnak – és ez természetes elvárás. Nem udvari, alagsori lakásokat a külvárosban alacsonyabb árfekvéssel, míg a többit felemészti a tömegközlekedés.
A tájékoztatás, – prospektusok, quasi concierge szolgáltatás – a családias jellegű panziókban ma már alapkövetelmény.
Lord Sandwich állítólag lusta volt felállni a kártyaasztaltól, ezért – a maga módján – feltalálta a társasági élet és a kulminális élvezetek együttes élvezetét.
Ezt kínálják ma a kisvárosok apartman házai: a barátságos , szinte családias környezet mellett a nagy fokú önállóságot, első osztályú szobákat, étel készítési/melegítési lehetőséggel, ingyenes parkolással.
És ha mindez pár lépésre van a központtól, elérhető áron – akkor csak mintha otthon lenne, és lecsavarná a fűtést (légkondit).
Karnyújtásnyira attól, amiért érkezett – hogy megismerje városunkat, Pécset.
***
Szállás, hotel témában ajánlja magazinunk:
A farsang ellen nem, de az influenza ellen jót tesz a sóbarlang levegője
Ha február, akkor bál, farsang!
Ha február, akkor kaparó torok, kínzó köhögés, duguló orr.
Igen, menetrend szerint megérkezett – sajnos nemcsak a báli szezon, de a nátha, influenza, megfázás is egyre többünket dönt ágynak.
A hurutos megbetegedések velejáróiról már igen sok információnk van, azt viszont kevesen tudják, hogy az ilyenkor megjelenő kellemetlen tüneteket; a rossz közérzetet, hidegrázást, izom- ill. ízületi fájdalmakat, köhögést, hurutot meglepő módon nem a betegséget okozó vírus vagy baktérium idézi elő, hanem az ellene védekező immunrendszerünk.
Amikor vírusfertőzést kapunk, a kórokozó roppant gyorsan kezd szaporodni, mert mint tudjuk, a testünkbe kerülő vírusok a sejtjeinket használják önmaguk megtöbbszörözésére. Ilyenkor immunrendszerünk érzékeli a vírustámadást, működésbe lépteti a védekező mechanizmust, ami azt jelenti, hogy szervezetünk nagy mennyiségben elkezd fehérjéket termelni, amelyek azonnal nekilátnak pusztítani a bekerült kórokozókat, miközben működésbe hoznak más, a védekezésért felelős sejteket is. Az egyik pillanatról a másikra, rohamszerűen megnövekedett sejtmennyiség szó szerint ledönti a pácienst a lábáról; a sejtek tömeges aktív állapotba kerülése okozza a fájdalmakat, a nyálkahártyák gyulladását, a fokozott mennyiségű légúti váladék az oka nagyrészt a köhögésnek is.
Hagyjunk időt a pihenésre!
Éppen ezért elsődleges fontosságú, hogy pihenjünk, adjunk időt magunknak, engedjük meg szervezetünknek, hogy csak ezzel a háborúval foglalkozzon. Fogyasszunk minél több folyadékot, és ha a betegség első jeleinél időben kezeljük a tüneteket, elkerülhető a felülfertőződés, a szövődmények kialakulása.
Hogyan védekezzünk?
Egyszerű, és az antibiotikumnál jóval olcsóbb, mellékhatásmentes eszközeink vannak, amelyekkel segíthetjük immunrendszerünk munkáját. A himalája sóorrspray cseppfolyóssá teszik az orrváladékot, anélkül, hogy kiszárítaná a nyálkahártyát, természetes módon csökkenti a nyálkahártya duzzanatát, miközben fertőtleníti a légutakat.
Az antiszeptikus és gyulladáscsökkentő hatású EPID® propoliszos torok- és szájüregspray a torok és a szájüreg irritációi esetén alkalmazható sikerrel. A torokba vagy szájüregbe permetezve létrehoz egy hidratáló és lágy védőréteget, amely a szájnyálkahártyán és garaton megtapadva, megnyugtatja az irritált felületet és védi azt a külső hatások ellen.
Megelőzés, regenerálódás sóterápiával!
Miután lement a lázunk, és úgy érezzük, el tudunk sétálni a lakóhelyünkhöz legközelebb eső sóbarlangba; tegyük meg, adjunk magunknak plusz három napot a regenerálódásra, testi-lelki feltöltődésre. Itt mélyeket lélegezve tökéletesen kitisztítjuk légutainkat, miközben elfáradt idegrendszerünk is meghálálja a törődést; így újult erővel vághatunk neki a munkás hétköznapoknak.
Szerző: Králl Gábor ügyvezető
Tátra Sóbarlang, Budapest XIII. ker.
További információk egészségünkről és sóterápiákról:
> Sóterápiával kezelhető betegségek
***
A Tátra Sóbarlangról másutt:
Oktatás: ön-azonos velem? Rend lesz itt, nagyobb, mint amennyi indokolt volna?
F. Walter Mária írása
Ön-azonos velem?
A természettudományi nevelés reménytelenségét hirdető pesszimista vélemények közepette megtartott fizika óra végén – az irodalom elsőbbségét nyíltan felvállaló-alig tizenhatéves, izgatottan összegezte tanárának az óra mondanivalóját:
” Értem a rezonancia-katasztrófa lényegét, nem szabad egyformának lenni, a sokféleség adja a biztonságot, a stabilitást.”
Valóban, a franciaországi Angers város hídjának – 200 katona halálával végződő – leszakadása óta a vezényszó a hidak előtt: ”Lépést ne tarts!”
A széllökés sem válogat, középiskolai tananyag a Tacoma híd összeomlásáról készült korabeli dokumentumfilm, nincs az a kísérlet, amely a rezonancia lényegét jobban megértetné.
A fizika törvényeire rácáfolva, az ország tanárai a sokszínűséget éppen ezekben a hetekben, hónapokban váltják egyformaságra, a pedagógus besorolásban való előrelépés reményében e-portfóliót készítenek, hagyják magukat a széltől sodorni. Kész a minta, vaskos az útmutató, megnyílt a felület, lehet feltölteni. Gyötrelmes vízió: egyforma sablon, egyforma terjedelem, egyforma óravázlatok… egyforma tanárok, egyforma gyerekek…
A portfólió – műfaját tekintve – értékes dokumentum, részletesen és sokoldalúan bemutatja a készítője életpályájának fontos állomásait, eredményeit – összegez, áttekint, reflektál, minősít.
Tartalmában és formájában éppen ezért egyéni kell legyen, a címlapjától az összegző gondolatokig, a betűtípustól a fejezetek sorszámozásáig.
A tanári portfólió tervezése, összeállítása, a tartalmak kibontása, a reflexiók kifejtése alkotómunka, nem lehet engedélyezett rubrikák, leütés számok függvénye.
A több évtizede tanító tanárok a múltjukat és jövőjüket összekötő „hidat” óvnák, védenék a széltől – ha hagynák.
Az oktatással foglalkozó egyes politikusi vélemények szerint a „tanárnénik, tanárbácsik” nehezen kezelik az elektronikus felületeket, tehát nagy nehézséget jelenthet számukra ez a feladat. Igaz, azt honnan is tudnák róluk, hogy évek óta kiváló interaktív táblák nyújtotta nagyszerű lehetőségeket építenek az óravázlatokba (na, nem a sablonba, csak a sajátjukba) tehát nem valószínű, hogy a számítógép kezelésétől idegenkednének. Legfeljebb a gépiességtől. Mások szerint, aki nem írja le amit csinál, nem is való a pályára-egyértelmű tehát a követelmény, a minőségi (és fizetésbeli) előrelépés feltétele a dokumentum összeállítása. És megcsinálják. Nem kötelességből, hanem elköteleződésből.
Azért, hogy elmondhassák- József Attilával- a tizenhat évesnek, a fizika órán:
„Kész a leltár
Magamban bíztam eleitől fogva –
ha semmije sincs, nem is kerül sokba
ez az embernek.
….
Ha féltem is, a helyemet megálltam –
születtem, elvegyültem és kiváltam.
Meg is fizettem, kinek ahogy mérte,
ki ingyen adott, azt szerettem érte.”
Hámori Gábor fotói a pécsi Janus Pannonius Múzeum kiállításán

Pécs, 2014.02.07. – magazin hír
Janus Pannonius Múzeum, Hámori fotográfia kiállítás
Ma szomorú napja lehetett a futuristáknak, akik Benedetto Croce 1930-ban írt összefoglalója szerint is „a szobrok, képtárak és múzeumok lerombolása, a levél- és könyvtárak felégetése” útján akartak a jövőbe szökkenni.
Szóval szomorú napjuk lehetett a futuristáknak, ámde jó napjuk volt (és ezt határozottan állíthatom) a mai realistáknak!
Szóval a mai, élő és eleven realisták örömmel fogadják, ha egy múzeum nem holt tárgyakkal, unalmas közleményekkel, „a döglött múlt hulláival”, hanem kortárs művészekkel, izommal bíró művekkel, eleven kapcsolatokkal igyekszik a szívünkhöz érni!
Ma a pécsi Janus Pannonius Múzeum egy ilyen rendezvénynek adott otthont, amikor is a falakra Hámori Gábor fotói kerültek, hogy újra végigpásztázhasson a szemünk a fotóin, amelyek egy részét persze ismerjük légifotós könyveiből, a Mecseki Fotóklub kiállításairól (sőt, e sorok írójának íróasztala fölött is egy „Hámori lóg”, a Trió című.)

Nagy Bandó András, aki a megnyitót celebrálta kedvesen, szellemesen ámbár visszafogottan – a fotográfia Gross Arnoldjának nevezte Hámori Gábor fotóművész urat, jelezvén, hogy a képeit szemlélve mindig találunk valami frisset, újat még fel nem fedezettet.
A kiállítás a Csikóéveim címet viseli, mivel a fényfestő úr éppen most hatvan éves. Szóval mostantól jön a java?!
Álszent dolog volna most bemutatni itt Hámori Gábor barátunkat és képeit, hiszen megtettük már ezeken a hasábokon, pardon, bájtokon, így csupán visszautalunk a korábbiakra.
Ám előtte: boldog születésnapot Hámori Gábor fotóművész úr!
> Hámori Gábor: Pécs madártávlatból
> Szeged madártávlatból – Hámori Gábor fotó könyve
> Debrecen madártávlatból – Könyv Hámori Gábor fotóival
> Budapest madártávlatból – Hámori Gábor könyve (fotó)
Választék: az egynél több a kettő. A kettőnél több a sok. A soknál több a jó tankönyv.
F. Walter Mária írása
Szenvedélyesen szeretem és gyűjtöm a régi tankönyveket. A régmúlt időkben, általam használt könyvek egy-egy példányáról már leszakadt az indigókék csomagolópapír – az egyen borító, az egyen címkével. Halvány ceruzás bejegyzések még itt-ott kivehetők: „megtanulni”, „házi feladat”, és hasonló, megmosolyogtató, de az emlékeket pontosan felidéző, helyenként nehézkesen megformált betűkkel beírt szavak.
Más tankönyveket ajándékba kaptam, vagy a vásárban bukkantak elő, a tulajdonosuk örült, hogy nem kell kidobnia, nem nagyon értették, hogyan szerezhet valakinek örömet, hiszen „csak egy tankönyv”.
Megsárgult lapok, fekete-fehér ábrák (igaz, az utolsó oldalak néha színes mellékletként adtak munkát a grafikusoknak is), tartalmukban változatosak, megfogalmazásukban érthetőek, nyelvezetük egyszerű, puha borítós vagy kemény táblás … majdnem mindegy, tartós tankönyvek voltak. Persze, nem a mai értelemben. Adott tanévben, a tudás megszerzéséhez, a tanulás folyamatához nyújtottak segítséget, a tananyagot segítették tartós tudássá alakítani.
Az idők során nem változott – talán – annak a varázsa, iskolakezdéskor milyen az új tankönyvet kézbe venni, belelapozni, beleolvasgatni. Változott azonban az oktatás tartalma, fejlődtek az oktatási módszerek, gazdagodott a taneszközök tárháza és változtak a tankönyvek is. Kiváló szakemberek a pedagógiai munkájuk szakmaiságának csúcsát éppen abban élhették meg, hogy tankönyvszerzőkké váltak. A tankönyvek feladata kiteljesedett, az ismereteken túl nagy hangsúlyt kapott az adott téma feldolgozásához megalkotott feladatok, problémák sora, mindezeket esztétikus külső, színes, vonzó ábrák, képek egészítették ki. A mai tankönyvek jelentős része elektronikusan is használható, olyan extra tartalmakkal: filmekkel, animációkkal, képekkel, amelyek diáknak, tanárnak igazi csemegét –azaz fontos, érdekes, jól elsajátítható és alkalmazható tudást hordoznak.

Tankönyv 1963-ból
Jó dolog tehát jó tankönyv segítségével tanítani, de még jobb, jó tankönyvből tanulni, mert hangsúlyozzuk ki: a tankönyv a diákoknak készül – ha erről bárki bármit gondol is.
Régen is, most is, pontosan tudtuk/tudjuk, a tankönyv egy a taneszközök közül, a tudáshoz más eszközök használata nyomán is vezet/vezethet az út. A sokak által vallott „sokkönyvűség” elve vagy az elektronikus eszközök használata nem tette feleslegessé a tankönyveket, de az az igény mindenképpen megfogalmazódott: a tankönyv jó tankönyv legyen. Ennek a kitételnek meg vannak a maga tudományos kritériumai, amelyek azonban semmiképpen nem azonosak azzal, ki birtokolja a tankönyvkiadást.
A tankönyvi tartalmak tulajdonlása, központosítása, átalakítása,”felülírása” nem vezethet odáig, hogy a tankönyv újra „csak egy tankönyv” legyen, indigókék papírban, egyen címkével.
A tankönyvkiadás birtoklása felelősséggel jár, a kiadók ezt pontosan tudták, hiszen az igényes, szakmailag hiteles, értékes kiadványok választása uralta a most oly sokszor felemlegetett piacot.
Azt halljuk folyamatosan, választani kettőből is lehet, valóban, de dönteni csak a jó mellett szabad.
A saját medence tervezése a kertbe ragyogó téli időtöltés. De a medence építés terve sokórás tevékenység.

Szinte még el sem jött az igazi tél, nem korai a nyári fürdőzésre gondolni?
Ha nyáron saját kertjükben szeretnének fürdeni, akkor ez a legjobb idő a tervezgetésre. Amennyiben a nyári szünidő előtti héten születik meg a döntés, akkor már csak egy út van: irány egy raktáráruház, és három nap múlva a kertben állhat a medence.
De olyan medence építése, ami hosszú távon örömet okoz a családnak, a vize mindig kristálytiszta, az ápolása egyszerű, és a kertnek is díszévé válik, alaposabb átgondolást igényel, hogy minél ritkábban hangozzon el később, a „másképp csinálnám…” kezdetű mondat.
Először is álmodozzunk.
Keressünk egy védett, minél naposabb helyet a kertben. Legyen szélcsendes, ne lássanak be az utcáról, és lehetőleg a lombhullató fáktól kicsit távolabb.
Aztán találjuk ki, mi mindent szeretnénk ott csinálni. Hol lenne hely napozásra, grillezésre, vendéglátásra, hogyan lehet kényelmesen megközelíteni, rálátni a nappaliból…
Egy családi medence akkor az igazi, ha mindenki megtalálja benne a maga örömét. Ez bizony nem kis kihívás, hiszen otthon általában nem strandméretben gondolkodunk.
Ha csak hűsölni, mártózni akarunk a forró nyári napokon, elég lehet egy kis medence, de jól jönne egy kényelmes lépcső, esetleg egy kis kényeztető hidromasszázs.
Ha nagy labdacsaták készülnek a gyerekekkel, kellene egy kiszélesedő vízi játszótér.
Ha a családfő napi úszóedzésre készül, még nem biztos, hogy 15 m hosszú medence szükséges, alighanem otthonra inkább egy ellenáramoltató a célszerűbb megoldás.
A legalkalmasabb mélység kiválasztása távolról sem egyszerű feladat:
A nagyobb gyerekek (és felnőttek) ugrálni szeretnének, ami balesetveszélyes lehet. Nem muszáj megtiltani, ha gondoskodunk legalább 1,50 m vízmélységről.
Még az ugródeszka sem elérhetetlen, de legalább 2,20 m mély vizet feltételez.
Viszont kisgyermeket vízhez szoktatni bizony kényelmetlen, ha a fejünk magasságába kell őt emelnünk.
Megfigyelték már, mit csinálnak a gyerekeik a tengerparton? Alighanem tesznek néha egy kis kitérőt a mélyvízbe, de alapvetően ott játszanak, ahol leér a lábuk.
A Nagymama igényeinek is valószínűleg egy sekélyebb vízfelület, no meg egy kényelmes lépcső és kapaszkodó korlát fog megfelelni.
Minél sokszínűbb a családunk, annál összetettebbek az elvárások, amiket leginkább egy változó vízmélységgel lehet mindenki számára kielégítően megoldani. Távolról sem lehetetlen, csodálkoznak, ha látják, mennyi minden elfér akár kis helyen is.
Ha meglévő kertben épül a medence, fontos a ház és a kert egységes stílusának megőrzése. Az otthoni medence nem faltól-falig úszásra termett uszoda, a szögletes sarkú téglalapnak csak következetesen minimál stílusú épület mellett van létjogosultsága. Míg egy szimmetrikus elrendezésű épület mellett alighanem szabályos formájú medence mutat jobban, ha kevésbé szigorú a házunk, érdemes lehet körülnézni a szabadabb, merészebb formák környékén.
A medence körül nem feltétlenül szükséges nagy térburkolat, de valamennyi már csak a fűnyírás miatt is célszerű. Lehetőleg a lépcső közelében azonban célszerű kiépíteni egy napozóteraszt, ahol szilárd felületre lehet tenni egy-két nyugágyat, asztalt, napernyőt. A térburkolat feltétlenül legyen megbízhatóan – vizesen is – csúszásbiztos, és persze legyen összhangban a ház körül, a kertben eddig használt burkolóanyagokkal.
A családi igények felmérése után a lehetőségeinket célszerű körülhatárolni.
Tájékozódjunk a helyi építési előírásokról.
Ugyan az 50 m3 alatti és 1,50 m-nél nem mélyebb magán úszómedencék építéséhez nem szükséges építési engedély, de ez nem mentesít a településrendezési előírások betartása alól. A medence felülete nem számít bele a beépítési százalékba, de az előírt zöldfelületből leszámítandó.
A telekhatártól előírt védőtávolságról gyakran megfeledkezünk. Alapszabály, hogy a medence építésre ugyanazok a betartandó távolságok vonatkoznak, mint az épületre. Ha tehát a házunkat 3 m-re építhettük az oldalhatártól, és 6 m-re a hátsó telekhatártól, ugyanez vonatkozik a medencére is.

Vegyünk elő egy mérőszalagot, hogy lássuk, mi fér el a kertünkben. Ne feledkezzünk meg arról, hogy a fáknak általában olyan kiterjedésű a gyökérzetük is, mint a lombkoronájuk, tehát nem mérhetünk a törzsüknél, és a 80 cm mélyen aláalapozott kerítés tövében sem áshatunk hosszan büntetlenül. Persze, ha muszáj, akkor lehet, de előtte meg kell erősíteni az alapozását.
Ha idáig jutottak a tervezgetésben, érdemes körülnézni az interneten. Ma már minden medencés cégnek van honlapja, legalábbis ötletgyűjtésre szinte mindegyik alkalmas. Le lehet tölteni katalógusokat, de a nyomtatott katalógusnak is megvannak az előnyei. Igényeljenek, és nézegessék együtt a családdal.
Ahol katalógus van, ott többnyire ártájékoztatót is találnak. Legalábbis első közelítésre alkalmas, nagyságrendi ártájékoztatót minden komolyabb cég honlapjáról le tudnak tölteni, jó esetben még valamiféle műszaki tartalom is található hozzá. De ez egyelőre talán elegendő is, mert ettől a ponttól kezdve már nem boldogulunk a szakemberek aktív résztvétele nélkül.
Ha találtak olyan medencéket, amiket szívesen látnának a kertjükben, korrektnek tűnő vállalkozók referenciái között, hosszú távú garanciákkal és olyan árakkal, amik beleférnek a családi költségvetésbe, ezeket a cégeket és termékeket (valószínűleg 3-4-nél nem többet) kell alaposan megvizsgálni, és a munkatársaikat egy helyi ajánlattételre meginvitálni.
Szánjanak időt egy alapos beszélgetésre, nézzenek referenciákat, és tisztázzanak minél több részletet, amíg el nem jutnak egy korrekt, minden részletet tartalmazó, egy összegű szerződésig, ami már nem tartogat meglepetéseket.
Mindent egybevetve: szinte rövid is a tél, hogy mindazokat a lépéseket végigjárjuk, amik egy meglapozott, jó döntéshez, rövid és szervezett építkezéshez és az otthoni strandolás örömeihez vezetnek.
***
A fenti írást – jó szívvel és kristálytiszta vízzel ajánlotta – magazinunk olvasóinak:
Boczán Jánosné Ágnes, a Meridián Uszodatechnika ügyvezetője.
További részletek a Waterair medencék hivatalos forgalmazójának honlapján:
> Medence építés
Az esküvői fotózásról híres Nászriporterek görögországi esküvőt javasolnak.

Ki hinné, hogy olcsóbb is lehet egy külföldön szervezett álom esküvő, mint egy idehaza összehozott, nagy népsűrűségű lakodalom? Pedig az esküvői fotózásban híressé lett Nászriporter csoport blogjában erről olvashatunk. Mint írják, az Egyesült Államokban kifejezetten azért „találták fel” a „destination wedding” fogalmát és eseményt, hogy az álomesküvő OLCSÓBB legyen, mint a hagyományos.
(Érdemes foglalkoznunk ezzel a jelenséggel már csak azért is, mert egyre több magyar dolgozik külföldön és így egyre több olyan esküvő érik a jövőben, amikor a külföldi menyasszony vagy vőlegény násznépét hozza hozzánk a hazánk lánya vagy vagy hazánkfia, illetve a magyar násznép utazik a friss külföldi rokonok hazájába.)
A Nászriporter csoport, amely komoly hírnevet szerzett magának a professzionális esküvői fotózás terén, alaptevékenységén túl immár Görögországban, Lefkada szigetén szervez komplett álomesküvőket.
