Bő fél évtizede, hogy berobbant a baranyai szociális ellátásba a Szoceg Nonprofit Kft., mára e terület egyik meghatározója, jelenleg a megye egyik legnagyobb foglalkoztatója. Elsőként a megyei önkormányzattól vette át egy civil szervezet, az akkor még közhasznú társaság, 2006 végén, a szederkényi és a komló-mecsekjánosi bentlakásos otthonokat, majd a Tolna megyei mázai következett. Ezzel párhuzamosan építették ellátó-hálózatukat. Az indulás némileg korábbra datálódik: napra pontosan 2002. március 26-án döntött úgy a Baranya megyei közgyűlés, az akkori elnök, dr. Kékes Ferenc kezdeményezésére, hogy Kocsis Józsefet nevezi ki a szederkényi időskorúak otthona vezetőjének. Ezzel mintegy előkészítették a következő közgyűlési elnök, dr. Hargitai János jegyezte 2006-os átadás-átvételt. Éppen időben, hiszen felvetődött, hogy az önkormányzatok végleg bezárják ezeket az otthonokat. Kékes Ferenc azt mondja: annak idején óvták attól, hogy egy fiatalemberre – Kocsis József most 40 éves – bízzanak ilyen súlyú feladatot. Az idő őt igazolta; a Szoceg – a tulajdonos-ügyvezető Kocsis József – mára nem csupán Baranya egyik legnagyobb foglalkoztatójává, hanem a szociális ellátás meghatározó szereplőjévé vált. S miután az állam egyre inkább kivonul erről a területről, a súlya, ezzel együtt a felelőssége is nő. Ahhoz viszont, hogy az emberek megfelelő ellátásban részesüljenek, nem csupán a csillagok együttállása kell, fogalmaz Kékes Ferenc. Szükség van elkötelezettségre, tisztességre, hitre, nem utolsó sorban szakmai tudásra és szervezési képességekre.
Nem csak szövegel! – Kocsis József, SZOCEG
Ha néhány szikár, de friss adatot nézünk: a Szoceg Baranyában és Tolnában a szolgáltatásaival több, mint százhúsz településen van jelen, az időseknek hét bentlakásos intézményt, tíz klubot működtet. Az idősek otthonaiban 408-an, a fogyatékosok mázai otthonában 55-en élnek. Az idősek klubjainak szolgáltatásait 509-en veszik igénybe. A házi gondozásban 1760-an, a szociális étkeztetésben 3750-en részesülnek, a házi segélyhívót 350 lakásba kapcsolták be. A felszínes átlag szerint, mindent összevéve, az utóbbi három évben, 35 százalékkal vállalnak többet. Mindezt úgy, hogy az állami normatíva már 2009-ben sem fedezte a költségeket, még a bentlakásos otthonok és az étkeztetés ráfordításait sem. A többi szolgáltatás pedig eleve ingyenes. A rést pályázatokkal, egyéb vállalkozás-bevonásokkal töltik ki. Hogy milyen szinten, azt Fülöp Attila, a Nemzeti Erőforrás Minisztériuma szociális, család- és ifjúságügyi államtitkárságának kabinetfőnöke tavaly késő ősszel fogalmazta meg, a szederkényi otthon létesítésének 60. évfordulóján. Köszöntőjében arról beszélt, hogy az élhető és szeretetteljes hangulat, amit ott talált, az otthonban és Szederkényben, nem mindenütt lelhető fel. Magyarországon ma megközelítőleg ötvenezer ember él idősotthonok falai között.
Pécsett a vállalkozások közül több mint száz vállalkozás kezdeményezte az érdekvédelmi szervezeteknél, így a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara testületeinél egy tiltakozó gyűlés összehívását az építmény és telekadó emelésének ügyében. A rendezvénynek a kamara helyet is ad, így arra 2012. március 29-én 18 órakor sor kerül.
A pécsi vállalkozások vidékén régóta tapasztalható a feszültség. A belvárosi bérleti díjak, a belvárosba „beeresztett” – s a kisboltok körében csődhullámot generáló – óriási bevásárlóközpont, az Európa Kulturális Fővárosa program alatt lezárt belváros, a térséget két évtizede sújtó gazdasági leépülés mind-mind fokozta a teljesítmények csökkenését, az ellehetetlenülést.
Pécs városa nem a saját vállalkozóit bízza meg a munkákkal
Ehhez olyan jelenségek is társultak, mint az a tény, hogy Pécs város megrendeléseinek zöme nem pécsi vállalkozásokhoz, hanem külsőkhöz jut, magyarán a város jószerével csak nyírandó birkának tekinti a helyi vállalkozókat. A két nap alatt, minden egyeztetést nélkülözve megalkotott városi adóemelések megint kiverték a biztosítékot! Így kerül sor a tiltakozó gyűlésre, amelyre a város vezetőit is meghívták. A rendezvény felett atyáskodó kamara hangsúlyozottan pártsemleges rendezvényt vízionál, amely során a múlt és a jelen is szerepet kap, s MINDEN politikai erőnek akarják megfogalmazni a vállalkozói érdekeket!
Vérfrissítés a PTE ÁOK Hallgatói Önkormányzatában? Beszélgetőpartnerünk Maróti Péter és Varga Péter, a Pécsi Tudományegyetem Orvostudományi Karán tanuló két fiatalember, akik a kar Hallgatói Önkormányzatának tisztújító választásán indulnak elnök-alelnök párosként, annak reményében, hogy friss vért injektálhatnak az orvosisok mindennapi egyetemi életébe.
– Fiúk, nem tudom megállni, hogy ne azzal kezdjem: mi szükségetek van egyáltalán arra, hogy a PTE ÁOK Hallgatói Önkormányzatának tevékenységeit koordináljátok?
– Varga Péter: Mindenekelőtt úgy vélem – még ha ez szerénytelenségnek is hangzik –, hogy elsősorban a hallgatóságnak van szüksége erre. Annak a hallgatóságnak, amely hosszú-hosszú ideje éhezi azt, hogy végre olyan emberek irányítsák a HÖK-öt, akik valóban meghallgatják, figyelembe veszik a többi hallgatótársuk által megfogalmazott igényeket, kéréseket, és a többség jól felfogott érdekeit tartják szem előtt. Mi ilyenek vagyunk.
– Maróti Péter: Nagyon fontos látni azt, hogy az összes hallgatói önkormányzat megítélése az egész magyar felsőoktatásban rendkívül negatív; ugyanígy a PTE ÁOK-é is.
– Varga Péter: Ez a bizonyos negatív megítélés – akár ha „csak” a közelmúlt pécsi eseményeit vesszük alapul – részint érthető persze. Sokan azonban csak mendemondákra, szájhagyomány útján terjedő féligazságokra hagyatkoznak, így viszont nehéz az objektív tisztán látás.
– Maróti Péter: A Hallgatói Önkormányzat intézménye eltávolodott az egyetemi hallgatóság igen nagy részétől.
– A Hallgatói Önkormányzatot a hallgatóság neveli ki, ők választják meg.
– Maróti Péter: Így van. Nekünk pedig az a feladatunk, hogy ezt a megtépázott renomét helyreállítsuk, és visszaszerezzük az emberek elveszett bizalmát a HÖK irányában.
– Vajon sikerülhet ez?
– Varga Péter: Hisszük, hogy őszinteséggel és korrektséggel sikerülhet. A többség akaratának kell érvényesülnie, a többségnek kell határoznia arról, hogy melyik utat tartja őszintének, járhatónak és keresztülvihetőnek.
– Maróti Péter: Természetesen szemben találjuk magunkat olyan elemekkel és érdekcsoportosulásokkal, amelyek minden erejükkel a pozitív változtatások ellen vannak. Nagyon komoly, rendkívül mélyen gyökerező rossz beidegződések ellen kell küzdenünk.
– Ha egyáltalán érdekli még az az egész az embereket.
– Maróti Péter: No igen… Igen komoly érdektelenség figyelhető meg a magyar választópolgárok körében, és ez az attitűd átitatja a felsőoktatásban tanulókat is. A választástól való távolmaradás is egy döntés, szerintem azonban hiba nem élni ezzel a lehetőséggel. A PTE ÁOK hallgatósága válaszút elé érkezett. Hosszú évek óta most áll fenn az a helyzet, hogy több induló közül lehet választani, nemcsak egyetlen párosra szavazni. Mindenki voksa számít, és mindenkié ugyanannyit ér, ezért az összes hallgatótársunkat arra biztatjuk, hogy vegyen részt az anonim választáson!
– Arra is sarkalljátok őket, hogy rátok szavazzanak?
– Varga Péter: Értelemszerűen… Úgy véljük, van min, és lehet is min változtatni. Mi képesek vagyunk erre, és hajlandóak is vagyunk rá. Ehhez azonban szükségünk van a hallgatóság segítségére. Mindenekelőtt arra, hogy szavazzanak bizalmat nekünk – hiszen egy meg nem előlegezett bizalommal nem is lehet élni –, másfelől legyenek aktív partnerek és működjenek tevőlegesen is közre abban, hogy pozitív változásokat eszközölhessünk.
– Amennyire tudom, nem most debütálnátok a HÖK „színpadán”.
– Maróti Péter: Fél éve megbízott ügyvivő HÖK-elnökként működtem, és ez a rövid idő is elegendő volt ahhoz, hogy néhány intézkedés által ízelítőt kaphassanak abból, hogyan is képzelem el a Hallgatói Önkormányzat működését. Összegyetemi szinten kezdetét vette egy gazdasági és egyaránt erkölcsi megújulás is, amely rajtunk keresztül a kar Hallgatói Önkormányzatába is igyekszik begyűrűzni, és ott megvetni a lábát.
– Beszéljünk konkrétumokról!
Vérátömlesztésre készülődnek
Vérfrissitők programja
– Varga Péter: Kampányprogramunkat úgy állítottuk össze, hogy az 100%-ban átültethető legyen a gyakorlatba, a majdani hétköznapokba. Vállalható és megvalósítható programot ajánlunk, amit teljesíthetünk is; nem ígérgetünk „mézzel folyó Kánaánt”.
– Maróti Péter: A Hallgatói Önkormányzatnak elsősorban mint érdekképviseleti szervnek kell működnie. Ez az, ami talán a leginkább a perifériára szorult az utóbbi időkben. A hallgatók nem is gondolják, mennyi-mennyi fronton képviselheti érdekeiket a HÖK – ha az hozzáértő és lelkiismeretes emberekből áll. Amellett, hogy fikarcnyit sem szeretnénk visszavenni a bulik számából és minőségéből, nem „party-HÖK”-öt szeretnénk működtetni, amely egy szűk haveri társaság érdekeit tartja szem előtt, csak nekik kedvez. Lássuk be, egy-egy csütörtöki orvosis bulit leszervezni nem egy túlzottabban embertelenül nehéz és bonyolult feladat. A mi feladatunk ennél szélesebb palettájú: még nagyobb hangsúlyt szeretnénk fektetni a külföldi programos hallgatókkal történő kapcsolatok ápolására, közös sport- és kulturális rendezvényeket szeretnénk szervezni, amelyek által még közelebb kerülhetünk egymáshoz, kihasználva a PTE ÁOK hallgatóinak áldásos nemzeti sokszínűségét.
– Varga Péter: Rendkívül jól sikerült az idei Gólyatáborunk, amelyre először látogattak el szervezett módon a külföldi programos elsős hallgatók. Az évente hagyományosan megrendezésre kerülő International Evening is kiváló alkalmat biztosít az önfeledt szórakozás mellett arra is, hogy egymás kulturális hátterét jobban megismerhessük, új kapcsolatok, barátságot köttessenek amellett, hogy a rendezvény bevétele mindig egy nemes ügyet szolgál, és egy jótékonysági gyűjtés részét szokta képezni.
Még szélesebb körben szeretnénk bevonni a hallgatókat a sportéletbe: kiszélesítjük a kari bajnokságokat, propagálni és támogatni az ország négy orvoskara között megrendezendő Medikus Kupát vagy a helyi szinten működő kiváló kezdeményezést, a Fogorvos Bowlingot.
Tevékenyen szeretnénk segíteni és propagálni olyan egyetemi szervezetek munkáját, mint a kar hallgatói lapja, a Confabula; a Magyar Orvostanhallgatók Egyesülete (HuMSIRC); a magyar Fogorvostan-hallgatók Egyesülete (MFHE) és a Magyar Gyógyszerészhallgatók Egyesülete (HUPSA). Minél szélesebb réteggel megismertetni a Magyar Vöröskereszt vagy a Teddy Maci Kórház tevékenységét és programjait.
Fel szeretnénk hívni a figyelmet olyan, a karunkon lévő értékeinkre, mint a Rhythmoscope zenekar illetve a The Voicebox kórus.
Közös színház- és hangverseny látogatásokat, rendszeres filmklubot fogunk szervezni, és törekvéseink lesznek arra, hogy visszaállítsuk a régi tanulmányi versenyeket (pl. patológia-verseny), valamint a hajdan nagy népszerűségnek örvendő oktatói-hallgatói közös teaházakat, forralt borozásokat, ahol kötetlenül beszélgethetett egymással diák és tanára.
– Maróti Péter: Fontos, hogy „egy fedél alá hozzuk”, és egyenlő mértékben képviseljük a fogorvos- és gyógyszerészhallgatókat is. Támogatni fogjuk a már hagyományosan működő Gyógyszerész Szakestet, és életre hívjuk ennek analógjára a Fogorvos Szaknapot is. Programokat szeretnénk szervezni mindkét szak „régi”, már végzett diákjainak is.
Egy egységes egyetemi tanulmányi tárhelyet szeretnénk megvalósítani, amely segítségével minden hallgató egy helyen férhetne hozzá az oktatók által rendelkezésre bocsátott digitális jegyzetekkel, előadásanyagokkal. Ez mindenki számára rendkívül hasznos volna.
Ami azonban talán még ezeknél is fontosabb, nyilvános és átlátható pénzügyeket akarunk a HÖK-ben, amely mindenki számára bármikor betekinthető. Bizonyítani szeretnénk azt, hogy a Hallgatói Önkormányzat – amennyiben tisztességesen működtetik – nem egy „pénznyelő”, amely önös érdekeket szolgál.
Figyelmet fordítunk arra, hogy a szociális alapon járó ösztöndíjakat azok kapják meg, akik arra valóban, szociális alapon rászorulnak, ők viszont kapják meg maradéktalan (és időben) azokat a juttatásokat, ami nekik járnak!
Ezek tiszta, konkrét és keresztülvihető tervek. Döntse el mindenki maga, tud-e azonosulni ezekkel a kezdeményezésekkel! Vérfrissítést végre a PTE ÁOK HÖK-be!!!
2011. július 12-én kezdődött a képtelen, ámde képes történet: a Jóljárok.hu Magazin lencsevégre kapta a szégyent az egyik pécsi kormányhivatalon, vagyis a magyar zászló hiányát és a mocskos, fakó, rojtot eresztett EU-zászlót. Nem kevés iróniával blogbejegyzés is született a témáról.
Volt abban epe rendesen, meg máj is, nem csak a rojtos zászló meg a rend kapcsolatáról a hűvös szavak. > Sallert a kopaszra
De semmi sem történt!
A blogbejegyzés végén folyamatos upgrade hirdette, éppen mi történik vagy nem történik a zászlók háza táján. Mígnem a Jóljárok.hu Magazin kiadója – intézzünk mindent az interneten alapon -, bejegyzést nem tett szeptember negyedikén Hargitai János baranyai kormánymegbízott nyilvános facebook fiókjába, kérdezvén: bosszantja-e a kormánymegbízott urat, amit a képen lát?
Hargitai János (vagy az online megjelenését intéző marketinges) korrekt módon járt el. Nem törölte a nyilván kényelmetlen bejegyzést, hanem az észrevételt megköszönte, majd ez a mondat következett: „…az itt kapott jelzés alapján, a Kormányhívatal minden szakigazgatási szervére vonatkozóan, az egységes zászló használat érdekében, elrendeltem a jelenlegi gyakorlat áttekintését és felülvizsgálatát.”
A Jóljárok.hu Magazin ma, 2011. szeptember 8-án megnézte és lencsevégre kapta: vajon mit is ér „a jelenlegi gyakorlat áttekintése”. Sokat! Ahogy a nyitóképen mutatjuk is: ma már szépen lobognak a friss zászlók a friss pécsi szélben.
Az idén nem lesz CinePécs nemzetközi filmfesztivál
Miközben éppen kavarog a pécsi Kodály Központ körül a pécsi és a magyar kultúrához méltatlan országos botrány a Felszállott a páva c. Kodály zenemű miatt, addig a CinePécs Nemzetközi Filmfesztivál „temetése” meglehetősen csendesen bonyolódik.
A Dél-Dunántúli Filmalap közleménye szerint Pécsett a forráshiány magyarázható például az Európa Kulturális Fővárosa idei évre áthúzódó költségeivel, az intézményi hálózat beindításának, működtetésének financiális okaival, de, mint írják:
„Annál meglepőbb volt azonban a Magyar Mozgókép Közalapítvány tavalyi döntése, amely egyetlen forint támogatásban sem részesítette Pécset, hivatkozva arra, hogyaz EKF miatt biztosan van a kultúrára elég pénz.”
A CinePécs, amely a korábbi években Moveast néven jegyezte magát a közép-európai filmfesztiválok sorában – üde kulturális színfoltja és hírvivője volt a városnak.
A zajos botrányok árnyékában tehát csendesen elpusztul valami, ami Pécsett kulturális érték volt?
GYIK:
Miért nem rendezik meg idén a CinePécs filmfesztivált?
A CinePécs nemzetközi filmfesztivál elmaradásának fő oka a forráshiány, amelyet részben az Európa Kulturális Fővárosa program költségei okoznak. A Dél-Dunántúli Filmalap közleménye szerint a Magyar Mozgókép Közalapítvány tavaly nem nyújtott támogatást Pécsnek, hivatkozva arra, hogy a kulturális programokhoz elegendő forrás áll rendelkezésre.
Milyen kulturális hatása volt a CinePécs fesztiválnak a városra?
A CinePécs fesztivál jelentős kulturális esemény volt Pécs számára, amely a közép-európai filmfesztiválok között kiemelkedett. Hírvivőként hozzájárult a város kulturális életéhez, és színesítette a helyi programkínálatot, így az elmaradása komoly veszteséget jelent a város kulturális értékeinek megőrzésében.
Milyen okok vezettek a fesztivál megszüntetéséhez?
A fesztivál megszüntetésének okai között szerepel a forráshiány, amelyet az EKF program költségei és a helyi intézmények működtetésének finanszírozási nehézségei okoznak. A Magyar Mozgókép Közalapítvány döntése, amely nem biztosított támogatást, szintén hozzájárult a fesztivál sorsához.
Hogyan reagált a közönség a fesztivál elmaradására?
A közönség reakciója a CinePécs fesztivál elmaradására vegyes volt, sokan csalódottan fogadták a hírt, mivel a fesztivál fontos eseménynek számított a helyi kulturális életben. A fesztivál hiánya érzékenyen érintette a filmkedvelő közönséget és a helyi művészeket is.
Milyen jövőbeli lehetőségek vannak a CinePécs fesztivál újjáélesztésére?
A CinePécs fesztivál újjáélesztésére a jövőben lehetőség van, ha a helyi és országos támogatások helyreállnak, valamint a kulturális programok finanszírozása stabilizálódik. A közönség és a helyi közösség támogatása is kulcsfontosságú lehet a fesztivál visszahozatalához.
Az imént töltöttük fel a Jóljárok.hu Magazin Facebook oldalára a képet, amely az esti séta közben került lencsevégre. Beszédes kép. A megfelelő méretben megszemlélve elmond egy történetet nekünk.
Ez a történet a magyar EU-elnökség utáni napokban játszódik, a valóság képbe öntötte mindazt, amit a szavakból már tudtunk.
Ugye, így van?
A kép nagyobban és fb kommentelhető formában itt érhető el:
Virtuális tüntetést tartanak a pécsiek a Facebookon, mert a pécsi lakatfal licenszét elvitte a szombathelyi püspök. Így most Szombathelyen felszentelt helye van a keresztény szerelmeseknek. Az interneten kirobbant vitában, a Nyugat.hu és az Altnyil is beszámol erről, a szombathelyiek egy része is nehezményezi a „lopást”. Különös „ízt ad” az eseményeknek, hogy a szombathelyi püspök kimondatlanul is a liberális szerelem helyett a keresztényi házasság terepének tekinti a szombathelyi lakatfalat.
Érdekes, hogy egyre többen találnak fantáziát a lakatfal „kiaknázásában”. Nemrég hadi lakat felrakását kellett megakadályozni Pécsett, vagyis a Hende miniszter és egy pécsi civil szervezet tervét, miszerint a meg nem valósult lokátorhoz vezető utat lezáró sorompó lakatját akarták a szerelmesek lakatjai közé helyezni. Stílustörő merény lett volna, ez bizonyos. Aztán a lakatfal felújításában csupán nyögvenyelősen részt vállaló önkormányzat helyezte föl a maga méteres lakatját, amiben egyesek a mindent uralni akarás vágyát vélték felfedezni.
Mindenesetre a Jóljárok.hu kötetnyi irodalmát tudja nyújtani a pécsi lakatfal történetének. Szeressék:
Tegnap este Pécsett, párhuzamban a budapesti és más magyar városokban rendezett tüntetésekkel, szintén demonstrációra került sor a sajtószabadságért.
Pécs csendesen tüntetett, papírmadarakra írták fel a résztvevők a sajtószabadsághoz kapcsolódó kívánságaikat.
A Jókai tér fái csendesen rázták a mintegy száz papírmadarat a hidegben beszélgető emberek feje fölött, bár olykor egy hangszóróból madárcsicsergés is hallatszott.
Szónoklat nem volt, rendzavarás nem történt – egy kótyagos polgártárs rövid ellentüntetését leszámítva.
E sorok írója is hagyott a fán egy kék madarat, azt írva rá: Blogszabadságot!
GYIK:
Milyen esemény zajlott Pécsett 2011. január 27-én?
Pécsett, a Jókai téren demonstrációt tartottak a sajtószabadságért, párhuzamosan más városokkal. A résztvevők papírmadarakra írták fel kívánságaikat, ezzel fejezve ki véleményüket a sajtószabadság fontosságáról.
Hogyan zajlott a pécsi tüntetés?
A pécsi tüntetés csendes volt, szónoklatok nélkül. A résztvevők a hidegben beszélgettek, és a fákon lógó papírmadarak adták a rendezvény hangulatát, miközben madárcsicsergés is hallatszott.
Milyen üzeneteket fogalmaztak meg a résztvevők?
A demonstrálók a papírmadarakra írták fel a sajtószabadsággal kapcsolatos kívánságaikat. Ezek az üzenetek a szabad véleménynyilvánítás és a sajtó függetlenségének fontosságát hangsúlyozták.
Milyen hangulat uralkodott a rendezvényen?
A rendezvény hangulata nyugodt és barátságos volt, a résztvevők csendesen beszélgettek. A papírmadarak és a madárcsicsergés egyedi atmoszférát teremtett, amely a sajtószabadság melletti kiállást tükrözte.
Milyen események zajlottak a pécsi demonstráció mellett?
A pécsi demonstráció párhuzamosan zajlott más magyar városokban is, ahol szintén a sajtószabadságért tüntettek. Ez a széleskörű részvétel mutatta a téma iránti társadalmi érzékenységet.
Sisi-ről a nép tudata annyit őrzött meg, hogy Sisit szerették a magyarok, és a magyar népet viszontszerette Sisi királynő. Kevesen tudják, hogy ő tulajdonképpen az Elisabeth Amalie Eugenie von Wittelsbach nevet és a képen látható esküvői ruhát viselte.
Ez utóbbit viszont személyesen is megtekinthetik az érdeklődők a messze földön híres Pécsi Esküvő Kiállítás és Vásár forgatagában. Ez a kiállítás immár tizenegyedik a Fair Expo rendezésében, és a rendezés szóban nem véletlen áll a rend szó, bár a bőséget, a bőséges kínálat miatt ugyanúgy kiemelhetnénk.
De most inkább Sisi ruháját emeljük ki, nagyobban, hogy csodálni lehessen:
De nem is egy, hanem két korhű másolat kerül bemutatásra: a másolatokat a Héjja Trend Line Bt. illetve a Magdaléna Mennyasszonyi Ruhaszalon készítette, mely cégek képviseltetik magukat a kiállításon is.
Sisi esküvője
„Erzsébet bajor hercegnő Miksa József bajor herceg és Mária Ludovika Vilma bajor királyi hercegnő nyolc gyermeke közül harmadikként született. Ferenc József császárral 1854. április 24-én este hét órakor Bécsben házasodtak össze.
Az Ágoston-rendiek templomában megtartott esküvő után még egy hétig folytatódott a mulatság a díszesen kivilágított városban. A házasságot celebráló bécsi püspököt 70 pap segítette a szertartáson.” – tudjuk meg a Fair Expo Kft tájékoztatójából.
A kiállítás egyébként a Pécsi Tudásközpontban, 2011. január 22-23-án kerül megrendezésre.
„2010-re tervezzük Pécs város 6-7000 címszót tartalmazó, színes, kétkötetes, DVD-vel kiegészített ismerettárát – a Pécs Lexikont – kiadni.” – olvashatjuk a kiadvány honlapján. Magyarországon a Budapest lexikon 1973-as kiadása után a Pécs Lexikon lehet a második ilyen nagy terjedelmű alkotás.
E történelmi jelentőségű mű tudományos alapossággal foglalja össze, és teszi könnyen áttekinthetővé a 2000 éves város természetrajzát, történelmét, gazdaságát, kultúráját, neves személyeit, szervezeteit, épített környezetét, művészetét. -olvashatjuk ugyanott.
De most már nem pusztán ígéret a Pécs Lexikon megjelenése, hiszen a mű nyomdába került és sikerült is egy belső ívre vetni egy (kémkedő) pillantást.
Pécs Lexikon: egy belső ív
Tehát nem mese az, hogy lesz Pécs Lexikon, amelynek tudományos alaposságáról, széles merítéséről 300 pécsi éveken át tartó munkája gondoskodott.
De kémkedjünk még tovább. A belső fülszövegen ezt olvashatjuk majd:
„A kétkötetes Pécs Lexikon 1050 oldalon 131 szócikk-író 4600 szócikkét és mintegy 2000 képet tartalmaz. A lexikon tudományos alapossággal foglalja össze és teszi könnyen áttekinthetővé a kétezer-éves Pécs szerteágazó múltját, társadalomtörténetet, gazdaság-, ipar- és kereskedelem-történetét, kihangsúlyozva az ezeréves Pécsi Egyházmegye, a nagy jelentőségű szén- és ércbányászat, valamint a Pécsi Tudományegyetem városépítő szerepét. Bemutatja Pécs kulturális életének – irodalom, zene, színház, balett, képző- és iparművészet – gazdag múltját és jelenét, a közgyűjteményeket, az intézményeket, a szervezeteket, a pécsi sport neves alakjait és intézményrendszerét, valamint a jeles pécsi személyeket. A második kötetben elhelyezett DVD melléklet a 400 fotóval és 32 kisfilmmel, filmrészlettel további élményt nyújt az Olvasónak.”
A két kötet névre szólóan, elővételben is megrendelhető. *** A Pécs Lexikon egyébként olyan példa nélküli összefogás, amely méltó az Európa Kulturális Fővárosa címhez.
Mindemellet éles kritika is érte a történelem egy érzékeny periódusának felemás bemutatása miatt: Mesekönyv-e a Pécs Lexikon?
Bő fél évtizede, hogy berobbant a baranyai szociális ellátásba a Szoceg Nonprofit Kft., mára e terület egyik meghatározója, jelenleg a megye egyik legnagyobb foglalkoztatója.
Az imént töltöttük fel a Jóljárok.hu Magazin Facebook oldalára a képet, amely az esti séta közben került lencsevégre. Beszédes kép. A megfelelő méretben megszemlélve elmond egy történetet nekünk.
Pécs, Jókai tér, 2011. január 27.
