Sugárforrást tartalmazó szonda sérült Pécsett

Sugárforrást tartalmazó szonda sérült meg egy pécsi iparterületen végzett kutatófúráson, a szondát kiemelték, a sugárforrás nem jelentett veszélyt a környezetre – közölte az Országos Atomenergia Hivatal (OAH) honlapján, pénteken.
    A közlemény szerint az esemény még január 21-én történt Pécs beépített iparterületén, egy béléscsövezett geotermikus kutatófúrás geofizikai vizsgálata közben. A művelet során egy 240 gigabequerel aktivitású, 241 AM-Be (Amerícium-Berillium) zárt sugárforrást tartalmazó szonda a kábelfej törése miatt a kútszájról az 1800 méter mélységben lévő kúttalpra esett.
    Az eseményről a vizsgálatot végző cég másnap értesítette a hivatalt.
    Az OAH január 24-én a helyszínen megállapította, hogy a környezetben és a fúrólyukból vett mintákban az izotóp nem kimutatható, azaz a sugárforrás nem sérült.
    A kábelfej a mentőharanggal történő megfogásra kialakított rész alatt tört el, így a szondát tartó kötél kiszakadása esetére szóló intézkedési terv és mentési technológia nem tette lehetővé az azonnali mentést – írták.
    Tájékoztatásuk szerint a szondát február 6-án az OAH ellenőrzése mellett sikerült biztonságosan kiemelni. A sugárforrás mentését a hatóság által előzetesen jóváhagyott dozimetriai értékelésen alapuló új intézkedési terv szerint, a sugárforrás biztonságos kezelésére engedéllyel rendelkező alvállalkozó bevonásával végezték.
    Az OAH hangsúlyozta: az eddigi mérések alapján a sugárforrás nem sérült, kezelése és elszállítása biztonságosan megvalósult, környezetszennyezés nem történt, radioaktív anyag nem került ki a környezetbe. Az esemény során a sugárforrás nem jelentett veszélyt a lakosságra és a környezetre, a fúrási pontot tartalmazó iparterület végig felügyelet alatt állt.

A sugárzás veszélyes lehet
Képünk illusztráció. A sugárzás veszélyes lehet.

    A helyszíni szemlén megállapították, hogy a geofizikai vizsgálatokat végző cégnek az ehhez szükséges három engedélye közül az egyik lejárt.
    Közölték, hogy a részletes hatósági kivizsgálásra az OAH eljárást, a mérést lejárt engedéllyel végző céggel szemben érvényesítési eljárást indított. A hatóság a biztonsági kultúrával kapcsolatos hiányosságként azonosította, hogy a lejárt engedély radioaktív anyag alkalmazására vonatkozik, és a vizsgálat idejére az új engedélyt a hatóság még nem adta ki.
    Kitértek arra is, hogy bár az esemény semmilyen egészségügyi és környezeti kockázatot nem jelentett, a sugárforrás biztonságos kezelését biztosító műszaki megoldások, valamint a biztonsági kultúra hiányossága miatt az esemény minősítése a Nemzetközi Nukleáris és Radiológiai Eseményskála (International Nuclear Event Scale – INES) szerint INES 1-es fokozat, azaz rendellenesség – tudósít az MTI 2019.02.08-án az OAH közleménye alapján a még január 21-i eseményről.

Pécs nem kér se uránbányát se atomlerakót?

Több írásunkban beszámoltunk a nukleáris energiával kapcsolatos eseményekről.
Pécsett az utóbbi időben felerősödtek a közelben tervezett nukleáris létesítmények elleni hangok – és most nyilván újabb érv merül föl, hiszen mind a “véletlen”, mind az emberi mulasztás (engedély nélküli tevékenység) jelenléte bizonyítottá vált.

Az “ellenállók” legfőbb érvei:

  • mert gazdaságilag indokolatlan Paks2 – (komplett terv-összehasonlítás nukleáris és megújuló energia felhasználásával 2050-ig Magyarországon az Energiaklub Tudástárában) továbbá,
  • mert a hulladéknak és magának az erőműnek a lebontásának, ártalmantlanításának költségeit nem számítják a megtermelt áram árába
  • mert az atomerőművek működtetése veszélyes (Csernobil, Fukusima)
  • mert a sugárzó és sugárszennyezett anyagok veszélyesek, egyik-másik veszélytelenné bomlása 600.000-1.000.000 év, azaz kb. negyvenezer emberi generáció
  • még seholsem épült a világon nagy radioaktivitású hulladékok végleges, föld alatti tárolója, nincs erről tapasztalat
  • viszont van tapasztalatunk korábban biztonságosnak vélt tárolók katasztrofálissá, használhatatlanná válásáról (pl. ASSE2 Németországban)
  • nem készültek felmérések a tároló társadalmi, pszichológiai, egészségügyi hatásairól
  • mert bizalmatlanok vagyunk az állammal szemben, mert nem kellő mértékben védi az egészségünket (EU-eljárás folyamatban a levegőszennyezettség miatt; a pécsiek számára ott a közeli garéi példa az állami felelőtlenségre; a magyar egészségügy általános helyzete; mert korán és betegen halunk meg)

A témához kapcsolódik:

Csábító pécsi hotel: Árkádia

Ha Ön most a pécsi Hotel Árkádia éjszakai felvételére pillant és felkiált: – jé ez egy Bauhaus épület; – akkor Önnek igaza van!
A célra tervezett, nemes egyszerűségű épület mellett nyilván az is feltűnik, hogy Pécs belvárosa – erről a közismert Dzsámi fényben úszó kupolája vall – itt található a szálloda mellett egy kőhajításnyira.
Ez a centrumban való elhelyezkesdés máris a turisták kedvenccévé avatja a 32 szobájával szállást kínáló hotelt.
Ám ennél sokkal többről van szó!

Már a bejáratnál megtudhatjuk, hogy egy négycsillagos, nem dohányzó hotel vendégei leszünk.

Négy csillagos, nem dohányzó szálloda
Négy csillagos, nem dohányzó szálloda a Hotel Árkádia Pécs

A hotel többféle igény kielégítésére alkalmas

Vagyis nem csak a hátizsákos turista (és párja), hanem a város felfedezésére gyerekkel érkező család vagy a konferenciára, továbbképzésre érkező vendég is az igényeinek megfelelő szobát kaphatja meg.
A szálloda reggelit biztosít, méghozzá rendhagyó módon egészen délelőtt 11 óráig.

Viszont az ebéd és a vacsora a közeli vendéglátóhelyek, éttermek, pubok felkeresését feltételezi. A vendég így maga döntheti el, hogy gasztronómiai kalandokra vagy olcsó, gyors étkezésre vágyik-e inkább.

További szolgáltatásbeli ínyencség a közösségi terek eleganciája, valamint a wellness részleg a jakuzzi és a szolárium meglétével.

És persze a szobák kényelméről se feledkezzünk meg: kényelmes fekhely, tv, minihűtő, wifi, hangulatos reprodukciók jellemzik.

Szoba részlet a Hotel Árkádiából
Szoba részlet a Hotel Árkádiából

Ha Ön kerékpárral szeretné felfedezni Pécs városát, akkor a szálloda több tucatnyi “biciklijéből” válogathat és bérelhet személyre szabottan.

A kisállatokkal utazók sem maradnak az Árkádia Hotelben hoppon, hiszen kisállatbarát szálláson fogadják.

A kis belső udvar pedig parkolási lehetőséget biztosít, ami a belvárosi parkolás árait figyelembe véve hallatlan előny.

Utazás előtti információk a hotelről

A vendég persze már jóval az utazás előtt tájékozódhat. A frissülő honlap, a szállásokat hirdető nemzetközi és hazai oldalak sokoldalú információval szolgálnak. Sőt a kornak megfelelően több rövid reklámfilmből is tájékozódhatunk. Íme, a Hazahúzó így mutatja be az Árkádia hotelt:

Aki kíváncsi Pécs történelmi, művészeti értékeire, vagy csak lakatot akar kattintani a híres lakatfalra, az jól teszi, ha a szállás kiválasztásánál figyelembe veszi a Hotel Árkádiát is!

***

Információk a témában:

Kell-e nekünk nukleáris energia?

A címben feltett kérdésre – kell-e nekünk nukleáris energia? – pillanatnyilag két válasz született Magyarországon.
A kormányzat részéről az igen, a zöld oldalon pedig a nem!
2019 január 29-én este Pécsett a Tudásközpontban egy, a Bodára tervezett
nagy radioaktivitású hulladékok végleges, föld alatti tárolójával kapcsolatos esten, az előadásokat követő vitát is beleértve, érvek hangzottak el mindkét oldalról.
Az előadók egyébként Nős Bálint, a Radioaktív Hulladékokat Kezelő Kft. stratégiai és műszaki igazgatója, Dr. Konrád Gyula geológus és Kóbor József biofizikus, sugárvédelmi szakértő voltak.
Ennek az estének a margójára frissiben feldobtam egy rövid jegyzetet (* a láblécről elérhető), nem annak tartalmát akarom itt megismételni, hanem azokat az érveket szeretném ismertetni, amelyekkel magam is hozzászóltam a fórum részben, hogy azt azok is megismerhessék, akik nem voltak jelen.

A társadalmi bizalmatlanságról

Megítélésem szerint az Energiaklubnak és Kóbor Józsefnek nagyon nagy igazsága van abban, hogy az externális hatásokról (a társadalmi hatásokról a gazdaságban, a közösségekben, a települések sorsát illetően stb.) nincs semmiféle tudományosan megalapozott kutatás.
Magyarán Pécs gazdasági kilátásait (pl. az egyetem értékesíthető kurzusait) mennyiben befolyásolhatja, hogy nagyjából a magyar középvárostól, Pécs 145.000 lakosától 15 kilometeres körzetben uránbányát és atomtárolót is akarnak létesíteni. Vajon milyen mértékben értéktelenednek el az ingatlanok, az itteni mezőgazdasági termékek? Vajon milyen hatása lesz mindennek a beruházási kedvre?
És nem utolsó sorban az emberi egészségre gyakorolt pszichológiai és biológiai hatás is kutatás tárgyát képezhetné és nemzetközi összehasonlítást igényelne.
És ekkor a magyar állam és a pécsi, a baranyai polgár közötti társadalmi bizalmatlanságról is szót kell ejtenünk.
Nézzük konkrétan! Ma Pécsett ilyen a levegő minősége:

Légszennyezettség Pécsett 2019. február 1.
Légszennyezettség Pécsett 2019. február 1. – sokszor láthatunk ilyen adatokat

A magyar állammal szembe az Európai Unió eljárást indított, mert a levegőszennyezettség ellenében nem tette meg a szükséges, elvárt intézkedéseket. Hazánkban évente 8-12.000 ember hal meg a légszennyezettség miatt.

Nekünk igazán közel van Garé, ahol hihetetlen mértékű a talaj szennyezettsége a korábban ott tárolt veszélyes anyagok miatt. Évtizedek óta ilyen. Jómagam az ÉS 1993. április 30-i számában a riportomat így fejeztem be: …a BVM telepén elszivárgó folyadék egyre jobban megközelíti a falut.

Ezt 25 évvel ezelőtt írtam.
Ma, negyed század múlva ezt olvashatjuk a Pécsi Stop hasábjain:

“a határértékek több ezerszeresében találhatóak mérgek Garé és Hidas térségében, az előbbi településen 28 ezerszeres határérték-túllépést is észleltek.”

Aligha csodálható, ha a magyar állammal szemben az egészségünk védelme ügyében erős fenntartásokkal élünk. Vagy fogalmazzuk ezt meg reálisan: nincs bizalom!
Ebből pedig következik az uránbánya és a tárolóval szembeni bizalmatlanság is

Vita

Nős Bálint úr felvetésemre a helyszínen kettős választ adott:

  • érzelmi az érvelésem
  • más iparágak negatív jelenségeit ne vetítsem az atomtemetőre

Az egészségünk romlása, terhelése szerintem nem pusztán érzelmi kérdés, hanem nagyon is konkrét következményekkel járó. Ha morbid akarnék lenni, azt mondanám: túl drága ahhoz a temetés, hogy az egészségünket önfeledten, kontroll nélkül a magyar államra és a pécsi önkormányzat levegőszennyezettségi harcára bízhatnánk.
Azt is megjegyzem, hogy minden olyan iparág mögött a magyar állam áll, amely iparágnak köze van polgárai egészségéhez, tehát ugyanarról a gazdáról beszélünk!

Szakmai érvek

Mindhárom előadó a saját szakmájának keretein belül korrekt anyagot mutatott be.
Az első két előadás kimondatlanul is határozottan “atompárti” megnyilvánulás volt, a harmadik igen finoman inkább volt kritikus.
Így az előadásokból az az általánosan megfogalmazható kormánypárti nézet került túlsúlyba, amely szerint Magyarországnak nélkülözhetetlen szüksége van hosszabb távon az atomenergiára, Paks 2-re és ebből következően Pécs határában a nagyszerű közetbe ágyazottan az atomtárolóra.
Sajnálatos módon ezzel sem értek egyet, inkább vallom magaménak az Energiaklub zöld elkötelezettségű álláspontját, miként a pécsi Zöld Fiatalok Egyesülete, a ZÖFI is (akiknek drukkere, szimpatizánsa vagyok).

Az energiaforrások fejlesztésének 4 útja
Az energiaforrások fejlesztésének 4 útja. Mennyi lesz végül a zöld energia részesedése?


Az Energiaklub honlapjáról, a Tudástárból letölthető pdf formátumban az a tanulmány, amely 4 különböző energia útvonalon jut el 2050-ig.
Válaszd te is a zöld utat!

*****

*Atomtemető: ezt tudtuk meg a Tudásközpontban

Korábban a témában:

Bognár László

Fiatal borász – öreg receptúrával

A turbéki szőlőhegy és rajta a Gáspár Pincészet, igazán kedvező helyen fekszik. A Pécsi borvidék nyugati végén, Szigetvár közelében, egy jól megtermett óriás egyetlen lépésére a híres villányi borvidéktől. A helymeghatározás a pécsi borvidék legfiatalabb borászától, Gáspár Szabolcstól származik.

Egyetemi képzés és hagyomány

Szabolcs a beszélgetésünkhöz kitűnő rosét is kínál. Mint megtudom tőle, ősei már a XIX. századtól müvelik ugyanezen a hegyen a szőlőt és érlelik a szőlőből a mustot és érlelik tovább a mustból a minőségi hordókban kiforró bort.
Mint megtudom, ezen a vidéken, amely tudományosan a szubmediterrán jelzőt viseli magán, már a kelták és a rómaiak is bort termeltek.
(A római légiók katonái nyilván itt is átkozták a kocsmárost, ha az netán túlvizezte a bort.)
Szabolcs egyetemen tanulja a szőlészet-borászat mesterségét így a hagyomány és a tudomány együttesen eredményezi a kényes ízlelőbimbók elvárásának megfelelő nedűt.

Látkép a turbéki szőlőhegyről
Látkép a turbéki szőlőhegyről

A rosé, amit kóstolgatunk igen finom.
– Miből készült? – kérdem ártatlan ábrázattal, bár a hangsúlyom nyilván elárulja a “gonosz hátsó szándékot”.
Előkerül egy tablet és a bor innen, elektronikusan, a pincészet honlapjáról kerül bemutatásra, miközben azért a “rosszindulatú humorom” is kap egy nem-nemet jelentő fejbólintást!


Rosé Cuvée
Szőlőfajta: Kékfrankos, Blauburger, Zweigelt
Művelési mód: kordon és egyesfüggöny
Tőketerhelés: 2-2,5kg
Mély szín, kellemes savak, piros és fekete bogyós gyümölcsök, melyet a maradék szén-dioxid még frissebbé varázsol.

Szabolcs lelkesen ismerteti a talaj egyedi tulajdonságait, annak precízen bevizsgált összetevőit, a bogyózás és bogyóroppantás szükségességét, hogy miért kell 14-18 fok között erjeszteni a világos borokat és ontja hozzáértőn a hasonló információkat – de őszintén szólva, talán bocsánatos a bűnöm, a kóstolgatott rozé, mint végtermék, engem jobban leköt 🙂

A Gáspár Pincészet első olyan generációját képviseli Szabolcs, amely generáció már főfoglalkozásban, a hagyományt és a korszerű tudományt ötvözve érleli a versenydíjakra érett bort.
A legifjabb Gáspár tanultságát, képzettségét, hozzáállását jól bizonyítja, hogy az interneten történő megjelenést legalább annyira fontosnak tartja, mint a 14-18 fok betartását.

Mindent összevetve nem lennék meglepve, ha ez a rosé, amelynek az üvege éppen most ürült ki, hukk, nem csak nálam lenne aranyérmes 🙂

A levegőről, de nem a levegőbe beszél

Konkoly-Thege Júlia ismert közszereplője Pécs városának. Ha máshonnan nem, akkor A Város Mindenkié csoport aktivistájaként, vagy a merev tanterv ellenében, a szabadságot megvalósítani akaró Vadgesztenye iskola programjáért tüntető szülőként azonosíthatja be a pécsi polgár.
Olyan személyiségként, aki harcol a társadalmi igazságtalanságok ellen, elítéli a kilakoltatásokat, a szegregációt, a gyűlöletkeltést és még mennyi minden mást.
Most a zöldek között vállalt új, kiemelkedő szerepet, az újjáalakuló Zöld Fiatalok Egyesület elnökeként ismerhetjük meg a közösségi embert.

Zöldnek lenni jó? – kérdem a pécsi Szabadkikötőben egy forró tea mellett.

– Igen – feleli mosolyogva, bár nem egyszerű feladat. Egyszerre szeretném a múltunkat feltérképezni és a szervezetet erősíteni, embereket megnyerni. Aktív, kreatív közösség nélkül nincs ütőképes társaság.
Ugyanis a Zöfi – ahogy a Zöld Fiatalok Egyesületét nevezzük – egy korábban már Budapesten és a Mecsekalján működő szervezet szunnyadó pécsi ágán születik most újjá. A gyökerek 2001-ig nyúlnak vissza.

Tilos dolgok piktogramjai
Egy réges-régi zöfis jelmagyarázat

(Zöldnek lenni tényleg nagyszerű lehet, legalábbis ezt szűröm le abból, ahogy a szemben ülő dinamikus nő láthatóan egyre lelkesültebben beszél. De nem szólok közbe, minek is tenném, amikor múltról és jövőről újabb kérdés nélkül is kapom az információkat.)

Júlia így folytatja:
– Készülve a beszélgetésre kigyűjtöttem egy majd tíz évvel ezelőtti blogbejegyzésből az akkori Zöfi pécsi egyetemi ágának hitvallását. Tessék!

Ezt olvasom a gépelt papíron:

„Zöld Fiatalok; értsd: zöld kreatív fiatalok alkotóközössége. Ez nem más, mint egy civil szerveződés, fiatalokból, fiataloknak. Megpróbálunk pártpolitikától függetlenül részt venni a napjainkban felmerülő társadalmi és ökológiai problémák megoldásában. Alternatívákat keresünk, és kérdéseket teszünk fel. Nem szeretnénk kritika nélkül elfogadni a fejünk felett hozott döntéseket! Programjaink között kulturális és alterglob előadások, utcai illetve szabadtéri megmozdulások is szerepelnek.”

– Látod, vannak olyan hagyományaink, értékmeghatározásaink, amelyeket folytathatunk. És persze a gondjaink is léteznek, folyamatosan. Tudtad például, hogy Pécsett 2016-ban két és fél hónapon keresztül a levegőszennyezettség meghaladta a határértékeket? Tudtad, hogy Magyarországon tízezres nagyságrendre tehető évente azok száma, akik élhetnének még, de a levegő szennyezettsége miatt meghalnak? Aligha véletlen, hogy az Európai Unió beperelte Magyarországot az e téren elmaradt intézkedések miatt. És nem történik semmi, vagy alig valami.

Atomcsapda - film és beszélgetés
A levegő minősége mellett a nukleáris létesítményekre is figyelünk

Egyszóval szükség van ránk! Persze, egyedül nem megy, ezért is kötöttünk együttműködési megállapodást a nagy tapasztalatokkal rendelkező Energiaklubbal.
Ennek máris volt olyan eredménye, hogy németországi tanulmányúthoz segítették tucatnyi aktivistánkat. Erre azért is szükségünk volt, mert ott láthattuk, hogy a felelőtlen atomprogramok hová vezetnek. Az ASSE II atomtemetőben is jártunk, ahonnan a németeknek ki kell hordaniuk az atomhulladékot. Pedig azt hitték, örök időkre biztonságot nyújt az elhagyott sóbánya.
Nálunk pedig Bodára terveznek egy nagyon veszélyes atomhulladékok befogadására alkalmas tárolót. Sőt új uránbányára nyitását is megpályázták a Mecsekben.

Mi lesz a Zöfi következő akciója?

– Most január 25-én 18 órakor az Apolló moziban Atomcsapda címmel filmvetítésre és beszélgetésre kerül sor az Energiaklub szervezésében. Stratégiai partnerünk oldalán mi is ott leszünk!

***

Kapcsolódó bejegyzések:

Alternatív meghallgatás uránbánya ügyben

Valami van a levegőben

A zöldeknél

Itt az akna, hol az akna

 

– Viszonylag gyakran kapunk a fejünkhez, amikor olyan megoldásokkal találkozunk, amit szerintem büntetni kellene – mondja Világi Tamás, a Világi Duguláselhárítás tulajdonosa.
Arról faggatom, milyen megoldásokat kell elkerülnie annak, aki nem szívesen él át otthonában vagy munkahelyén rémtörténeteket dugulások miatt.
– Ilyen például, amikor a kültéri szerelőakna nyílása egészen egyszerűen le van betonozva.
Szép-szép az egybefüggő térburkoló kő és a gyepszőnyeg, no de nem mindegy, hogy az eltömődött szennyvízvezetékhez a lakásból, vagy a szabadból, a tisztítóaknából férünk-e hozzá.

Duguláselhárító szobra
Duguláselhárító szobra Szlovákiából

Azok a gócok, melyek a szabadban zárják el a csatorna keresztmetszetét (például gyökérbenövés, csatorna elfagyás), sokkal optimálisabb, ha a duguláselhárítás is kint történik – minél közelebb a duguláshoz. Amikor azonban sem tisztítóakna fedlap, sem egyéb jelzés nem mutatja a vezeték helyét, nyomoznunk kell.

Nyomvonalbemérés, kamerás csővizsgálat

– Szerencsére léteznek speciális vizsgálatok, melyek segítenek az eltömődés pontos helyének, sőt, az addig esetleg ismeretlen nyomvonalon futó csővezeték helyének meghatározásában is – folytatja a duguláselhárítás szakembere.
Majd így folytatja:
– A nyomvonalbemérés a profi duguláselhárító szakember egyik viszonylag gyakori tevékenysége. Főleg régi épületekben történő duguláselhárítás esetében lehet szükség a szerkentyűre.
A kamerás csővizsgálat több, a duguláselhárítás területén kívül eső mesterségben is alkalmazható (kémények, aknák, szellőzőcsövek). A száloptikás csővizsgáló remekül prezentálja az eltömődés természetét, segítségével pontosan be lehet mérni a blokk fészkét.

Kő kövön, WC a lapon nem marad…

– Másik kedvencünk, amikor a fürdőkád pompásan be van építve, csak éppen a szerelőnyílás maradt le… Nagyon sajnáljuk azokat az ügyfeleinket, akik kéztördelve nézik, hogyan válik a bontás martalékává az eldugult kád gyönyörűen csempézett házának borítása, miután nem használt semmiféle pumpa, vízsugár, csőtisztító spirál…
Sosem fogom megérteni, hogy lehet egy szakember annyira optimista (?), hogy azt gondolja, soha, semmiféle probléma nem fog megtörténni, és olyan megoldást alkalmaz, mint például a lebetonozott WC. Egy makacs dugulás miatt márpedig a toalettet fel kell szedni, egyrészt, mert nem szeretnénk szétverni a fajanszot a csőtisztító spirállal (védőburok ide vagy oda), másrészt jobban hozzáférünk a helyszínhez. Ilyenkor aztán sérülhet, törhet a WC, a járólap is…

Majd ha fagy

A duguláselhárító szakember mumusa az elfagyott vezeték. Extrém hidegben, nyaralókban, pincékben, fedetlen vízaknákban, helytelenül, vagy fagyhatár feletti kivitelezés okán fordul elő leggyakrabban. Ilyenkor a duguláselhárító a különféle melegítésektől kezdve a magasnyomású WOMA bevetésén a speciális jégvágó fejen át mindennel próbálkozhat.
A legutóbbi elfagyás miatti duguláselhárítás Budapesten és Érden történt, szerencsére gyorsan ki tudtuk olvasztani a jégdugót.
És Önnél mivel fogunk találkozni?

***

Korábban a témában:

Alternatív meghallgatás uránbánya ügyben

Kell-e nekünk uránbánya?

Az LMP 2018 december 18-án a Pécs szomszédságába, a Kővágószőlősre tervezett új uránbánya témájában elhalasztott közmeghallgatás helyett hívott életre alternatív közmeghallgatást pécsi irodájába.
Ez persze jó hír, hiszen minden rendezvénynek, akciónak örülnünk kell, amely fórumot ad a különböző nézeteknek, ahol a vélelmek és a félelmek felszínre kerülhetnek, ahol valóságos pro és kontra tények alapján felkészülhet a lakosság – ha úgy tetszik, akkor a társadalom – a felelős véleményformálásra, a felelős döntésre!

Erre még reggel gondoltam, amikor elhatároztam, hogy elmegyek erre a fórumra, s ha már ilyen szépen “bezöldültem”, szokásom szerint rápillantottam Pécs légszennyezettségi adataira. Ezt láttam a legszennyezes.hu oldalon:

Légszennyezettségi adatok Pécsett
Légszennyezettségi adatok Pécsett

– Na, ezekre az egészségkárosító adatokra kellene még felszívnia a pécsi polgárnak egy kis sugárszennyezést a szálló porral, a zagyból a vízbázisba beszivárgó anyagokkal.

Este az LMP-nél nem voltunk sokan, 10-15 fő körül ingadozott a résztvevők száma. A felállás a magyar sztenderdet követte, elől asztal mögé rendezve a két fős “elnökség”, szemben a jónép.  Szerencsére a tartalmi lefutás már nélkülözte a hivatalosságot, a vitaindító után párbeszéddé, enyhe vitává módosult a rendezvény, egyenrangú felek jókedvű együttlétévé, ahol egy-két távozó után csak a közös meggyőződés maradt, és azt fogattuk a nyelvünkön: az atomellenességet.

Kóbor József és Keresztes László Lóránt, LMP.
Kóbor József megyei elnök és Keresztes László Lóránt LMP társelnök

Kóbor Józseffel igazán jól járt az LMP és a zöld mozgalom, hozzáértő szakemberként ismerik országszerte a biofizikust, aki még a régi uránbánya idején kezdte meg kutatásait.
Néhány kemény mondattal ismertette a régi uránbánya hátrahagyott örökségét, ami igazán sokba kerül, mert a veszélyeit fel kellett és kell számolni. Ilyen volt pédául a csernobili sugárzás mennyiségét teljesítő pellérdi zagytározó.
A tervezett új uránbányáról kiderült, hogy kétszer annyi bányamaszatot fog ránk hagyni, mint elődje. Továbbá megtudtuk, hogy a tervek szerint Kővágószőlős felől Pécs nyugati részei alá fognak vágatokat fúrni, s ezzel mintegy 1000-1400 lakás értékelődik le a városban.
És az egész város leértékelődik! – tehetem hozzá többünk véleményét.
Ráadásul ez a tervezett atom-létesítmény a Bodára tervezett atomlerakóhoz és Paks 2-höz társul, s ezzel Pécs egy hármas érdek frontvonalába kerül.

“Békésnek lenni nem azt jelenti, hogy mindent elfogadunk.”

A német zöld asszonytól, az Ursula Sladektől vett idézettel máris áttérhetünk a társadalmi hatásokra.
Arról is beszéltünk, hogy élnek illúziók. Valaha a város prosperitását a szén- és az uránbánya adta, nagyon komoly városrészt tudhatott magának az uránércért dolgozó bányásztársadalom, még ma is viseli a szóban forgó negyed az Uránváros nevet.
Ám a tervezett új bánya összehasonlíthatatlanul kevesebb munkaerőt kívánna, Pécs város fillért nem nyerne a bányanyitáson, mert az iparűzési adó a 10 km-re fekvő Kővágószőlőst illetné meg.
Viszont ki fog külföldről olyan egyetemi városba jönni, bármilyen színvonalas is az oktatás, amelynek száz kilométeres körzetében atomerőmű blokkok bővítése zajlik, ahol 10-12 kolométerre uránbánya okádja a zagyot és a meddőhányókat, továbbá a világon az első nagy radioaktivitású atomszemétnek biztosítanak tárolót.
Kiírhatjuk a város szélére akárhány táblára, hogy ez itt a kultúra városa, ha az atomszemét városaként könyvelnek minket el.

A ZÖFI

Az est – szerintem érdekes színfoltja volt, hogy a ZÖFI, vagyis a Zöld Fiatalok és holdudvara három fővel képviseltette magát.
Mindhárman részt vettünk egy németországi “atom-túrán”, s ezek leglényegesebb tapasztalatait Nagy Gabi ismertette is.

Magyarok az ASSE 2 atomtemetőben
Magyarok Németország egyik atomtemetőjében – középütt Nagy Gabi

A magam véleménye szerint, melynek hangot is adtam, nagy jelentősége van a pécsi zöld elkötelezettségű csoportok összehangolt működésének.
Ezt a kört más pártok és szervezetek bővítésével erőteljessé kellene tenni.
Jómagam Németországban az ottani zöld ellenállás struktúráját  tanulmányoztam leginkább.
Láthattam, hogy a lakosság Alsó-Szászországban óriási civil támogatást kapott más német tartományokból, hogy az egyház a régi sóbányába tervezett atomtemető létrehozása ellen tiltakozó emberek mellé állt, hogy Németországban nagyon izmos zöld párt működik a parlamentben, hogy a szakszervezetek védik a dolgozóikat a sugárszennyezéstől a hatókörükben létesült vagy létesítendő nukleáris művektől.
Nálunk az egyházak aligha állnak az Orbán-fillérek elveszítésének rémétől fenyegetve az emberek oldalára, az LMP napjainkra a 2%-os támogatottság küszöbén tántorog, a szakszervezetek sem éppen kirobbanó erejűek, ráadásul leköti őket a rabszolgatörvény elleni küzdelem.
Nekünk itt Pécsett egyetlen lehetőségünk van az érdekérvényesítésre: az összefogás! Stratégia kidolgozása, taktikai felkészülés, a kommunikációs csatornák kiépítése.
Az LMP most rátalálhatna önmagára. Ne kormányzásra készülődést füllentsen hiteltelenül, ahogy ezt néhány hónapja tette – mert itt volna most számára az igazi, reális harcmező!

***

Kapcsolódó bejegyzések:

Bognár László

Valami van a levegőben

A légszennyezettségről

Szuhi Attilát eredetileg neves keresőoptimalizáló (SEO) szakemberként ismertem meg. Az csak később derült ki számomra, hogy a doktoriját a levegőtisztaság témájában írta és az általam gyakorta felkeresett legszennyezes.hu portál is az ő keze nyomát viseli. Persze, hogy kiváncsivá tett, mi is áll a dolgok hátterében.

– Mikor ismerkedtél meg a témával, miért “szerettél bele”, miért a levegőtisztaság lett a doktorid tartalma?

– Gyerekkorom óta érdekel minden, ami a “Földön túl” történik, így a meteorológia és a csillagászat, és a környezetvédelem területén is ez ragadott meg leginkább. Ebben annak is szerepe volt, hogy a Dorogi-medencében éltem, amely közismerten az ország egyik legszennyezettebb levegőjű térsége volt.
Az egyetem után zöld civil szervezeteknél dolgoztam, ahol ez a témakör volt az egyik fókuszterületem. Az ott felhalmozott tudás volt az alapja a doktorimnak is.

– Milyen koncepció alapján készült – a korábbi elméleti munkád nyomán – a legszennyezes.hu portál?

– A légszennyezés eredeti verziójában még csak írások, cikkek voltak, akkor a cél csupán az információközlés és a szemléletformálás volt. Abban az időben még nagyon kevés ilyen témájú cikk létezett a magyar interneten.
A mostani weboldal már sokkal nagyobb célokat tűzött ki maga elé. Általános probléma, hogy Magyarországon (és ez igaz a legtöbb más országra is) csupán néhány tucat városban mérik a levegő szennyezettségét, miközben 3200 településen élnek emberek, ráadásul a hazai légszennyezettséget nem annyira a lokális források, hanem a meteorológiai helyzet határozza meg. Ez azt jelenti, hogy ha kedvezőtlenek a légköri viszonyok, akkor akár a Hortobágy közepén is határérték felett lehet a levegő szennyezettsége. A fő célkitűzés tehát az volt, hogy a mérőállomással nem rendelkező települések esetén is tudjunk mondani egy becslést a levegő minőségére vonatkozóan.

– A levegőminőség értékelése a ti alapítványotok honlapján jelentős eltéréseket is mutat a “hivatalos”, pl. a Fölművelésügyi Minisztérium Országos Légszennyezettségi Mérőhálózat értékítéleteitől. Az adatok ugyanazok, az értékelés más és ezt különösen a nitrogénoxidok esetében lehet érzékelni.

– Valóban. Igazából rengeteg tudományos publikáció létezik, amely más-más megközelítésből próbálja meg értékelni a levegő szennyezettségét. A Minisztérium egy alapvetően a hatályos jogszabályok alapján kidolgozott szöveges értékelést jelenít meg, miközben a mi értékelésünk az egészséghatásokat állítja fókuszba. Természetesen ezek nem hasraütés-szerűen lettek meghatározva, hanem az egyik tudományos publikációm eredményei alapján, amelyeket zömében nemzetközi kutatásokra alapoztam, de figyelembe vettem a hazai jogszabályokat is.

A levegő minősége Pécsett
Beszélgetésünk időpontjában ilyen volt a levegő minősége Pécsett

Egyetlen példát hadd mondjak, hogy érthető legyen a szöveges értékelés különbsége. A hatályos magyar jogszabályok szerint a szálló por (PM10) éves egészségügyi határértéke 40 mikrogramm/köbméter. Miközben az Egészségügyi világszervezet ajánlása 20 mikrogramm/köbméter. Ráadásul nincs olyan küszöbérték, ami alatt ne lenne káros egészséghatás. A mi értékelésünk igyekszik ezeket a kutatási eredményeket és ajánlásokat is figyelmbe venni, ezért vagyunk szigorúbbak a légszennyezettségi helyzet megítélésekor.

– Az olyan szennyezett levegőjű városokban, mint Budapest vagy Pécs mit lehet tenni a levegőtisztaság érdekében?

– Könyveket lehetne megtölteni ezzel a témával, de nagyon röviden: a közösségi közlekedés előtérbe helyezése az egyéni autós közlekedéssel szemben. A háztartásoknál a szigetelés, és általában a fűtési célú energiafelhasználás mérséklése, és a fűtési módoknál a környezetbarát megoldások választása. Avarégetés helyett komposztálás, és így tovább. Sajnos a legtöbb változtatás nem egyszerű és nem is olcsó.

– Pécsett is érdemes volna beperelni a városvezetést, mint ahogyan azt a budapestiek tették?

– Én nem igazán hiszek a pereskedésben.

– Személyes terveid?

A környezetvédelmet és így a legszennyezés.hu-t is jelenleg már csak hobbiból csinálom, a munkám és a szabadidőm rovására. Az oldalt működtető Alapítvány évek óta nem kapott semmilyen pályázati támogatást, így ha saját, családi forrásból fenn tudjuk tartani és üzemeltetni az oldalt, már azt jó eredménynek érezném.

B.L.

***

A témához kapcsolódik:

Pécsi történetek

 PILLANGÓSZÍV TÖRTÉNETEK – Pécs
Az előző bejegyzésben ismertetett, 12 évvel ezelőtti verseny (Első Magyar Keresőoptimalizálási Verseny) győztes honlapja pécsi volt. Ezen a honlapon szerepeltek ezek a pécsi történetek.

Nyári emlék – Szexuális zaklatás

Tegnap este már rég lehullt a Nap, mikorra hazaértünk!
A parkolóban, ahogy kiszálltunk a légkondicionált autóból, a beton ránk lehelte az iszonyatos hőt, amit nap közben magába szívott. Se ág, se levél nem moccant, semmi nesz. Mintha csak a csönd is aludna. A lámpaoszlop neonja is melegtől gyötörten szórogatta fáradt fényeit. A tízemeletes épület ablakai mindenütt tárva-nyitva, valami csodás fuvallatra várva, amely majd felfrissíti a forró éjszaka levegőjét. De csodák — ezen a nyáron legalábbis — nem jönnek felénk.

Alig tettünk meg az asszonnyal pár lépést a kapu felé, amikor valamelyik emelet, ki tudja melyik szobájának mélyéről, egyre hangosabban szállt ki a gyönyör sóhaja, amely lelkes nyögésbe, később sikolyokba csapott át, végül hosszú kacajként gurgulázott parkolón, téren és városon át, hogy valahol nagyon messze, elhalkulva az éjszaka ölén, megálljon.

Nem moccantunk, csak álltunk a kapu előtt, lépésünk meg ne zavarja a gyönyörrel foglalatoskodókat, magunk is megigézve kicsit, hogy ilyent, hogy ekkorát és ennyire kitartón, hm, de régen is volt az, amikor versenyezhettünk volna egy ekkora, hm, kalanddal, harci tettel, vagy minek is mondjam.

Szeretkezés! — bukik elő a szó, mert erre nincs jobb! Azt hiszem, ma este is nagy melegeket lehel majd ránk a beton, s az a hang talán újra előcsalja belőlünk is a kedvet ahhoz, hogy…

Pécs, 2006.07.26.


Pécs, lakatfal

Nő csészével

1) Dobjuk ki mindazt, ami már elavult, ami nem kell, ami csak a helyet foglalja! — határoztuk el az asszonnyal, s nagy szorgalommal (az ő részéről legalábbis) nekiláttunk.
Szóba jött a kávéspohár is, amelyből immár 30 éve, minden reggel kihörpintem a gőzölgő kávét, hogy nekiindulhassak a napnak, amely sohasem ígérkezik könnyűnek, hogy talán ideje volna…
De nem, nem és nem! Anyámtól kaptam…

2) Láttam én már bögrét, Budán, a vár magasába (és pompájába) emelten, Picasso muskétás-alakzatával (szinte) párba állítva, piros-pöttyökkel teliverten — ám mégiscsak telve keserűséggel!
Jó kép, de én mégsem ezt szeretem!

3) A csésze (a nővel) kattogó neon fáradt fényében mutatja meg magát, hál’ Isten nem Budán, de ne kutassuk, hogy hol…
(Ez a “ne kutassuk”, ez önvédelmi reflex. A kattogó neon hangja szinte már beleégett a képbe, de ha elkottyintom a szegénységünk eme hangzó jelét, máris ártok, gonosz mérget öntök a pohárba (bögrébe, csészébe).
Pedig nem öntök én semmit sehová! Csak elmélázva, Kmetty gyönyörű képe úszott a szemem elé, amelynek varázslatos pillanatban kellett megszületnie.
Talán úgy történt, hogy Kmetty visszapillantott a századelőre, az izmusok erejére, a kínra, amelyben minden új megszületik, (hogy aztán elpusztuljon), a háborúra, a megaláztatásokra, a mellőzöttségre… tehát visszanézett, s elege lett az egész kibicsaklott őrületből — s festett egy csészét, nővel, gyönyörűvel!

S ránk hagyta vigasznak.
Másképp nem történhetett.

Pécs, 2005.06.


Marcipán múzeum – én meg még nem tudtam

Tegnap az asszonnyal óriásit sétáltunk a városban, a mediterrán nap belevigyorgott a képünkbe rendesen, vagy három óra hosszatt róttuk az utcákat.

A Király utcában egyszercsak elénk gurult egy picinyke lány:
– Tessék mondani, hol van a Marcipán Múzeum!?

Nagyobbat nevettem mint a Nap, hát mi van itt, mesedélután? De az asszony máris mutatta a kicsinek, merre az arra.
Nem véletlenül vettem el feleségül, tud ez az asszony mindent, ami egy városban fontos lehet 🙂

Szóval tényleg, itt, Pécsett, már ez sem hiány, Marcipán Múzeum is van! Izirájder Öcsém (olvastam egy jóvágású trikón) és ez most pont ide illik, ugyebár!

2006.05.19

Koldus – két kalappal

A kétkalapos koldus rendszerint a Király utca elején űzi mesterségét.

Látszólag könnyű munkája van. A hátát a falnak veti, a lábát maga alá húzza, amúgy török módra. Kopott, fekete szövetnadrágot és tán még kopottabb kabátot visel.
Az egyik kalap a fején, a másik meg előtte az utca kövén. A bőre cserzett és sötét, az állán sörték meredeznek. Még nem öreg, de fiatalnak végképp nem mondható.

Amikor először láttam, nem tudtam, miért is hökkennek meg a látványától. Csak álltam és bámultam bambán, mint a nevezetes borjú az új kapura.

Hát persze, villant egyszer csak belém a felismerés: ennek a koldusnak két kalapja van! Nem egy, ahogy elvárhatná azt a kéregetésből élő embertársától az ember, hanem kettő. Amúgy is rossz hangulatban voltam, s a gyarapodásnak ez a pimasz bizonyítéka – a második kalap a fején – végképp kihozott a sodromból.

Lám, nekem örökösen meg kell húznom a nadrágszíjamat, mások meg itt gyarapszanak a szemem előtt! Egész nap nem tudtam szabadulni a kalapok látványától. Lehiggadnom is csak lassan sikerült. Igazságtalan vagy – korholtam magam.

Mi lenne, ha neked is így kellene megkeresned a mindennapi betevőt? S a második kalap is csupán a józansága bizonyítéka. Hisz fejfedő nélkül – ebben a hidegben – épeszű koldus munkába aligha áll.

Azóta féltem a kétkalapos koldust. Mert mi lesz — ha, akárcsak én —, rossz pillanatában pillantja meg őt az adóhatóság főembere?
– Ejh, de jó megy errefelé a koldusoknak! — gondolja majd.
S aztán kivetik a koldusokra a kalap-adót. S persze, két kalapra duplán.

S, ha politikus látja meg?
— Ez igen, ez fejlődés, ez a kétkalapos koldus már a mi koldusunk!

Persze, vélhetően ez rémálom csupán. Remélem, bárki látja majd meg, arra gondol: a kalap mögött és a kalap alatt — rászoruló ember lapul.

(Archívumomból. Pécsi utcák, 1993. márc.
Megjelent az Új Dunántúli Naplóban)


Borfalú Pécsett Pécs, Borfalu a Szécshenyi téren 2006. IX.

A panelproli

Különös kaszt, immár legendás fogalom ez a népcsoport.
Panelproli – mi tagadás, van íze, zamata a fogalomnak, röhögnék is egyet eme gyámoltalan, lesajnált népességen, ha magam is nem közülük való volnék.

Persze ahány panel — én már csak tudom — annyi féle.

Itt, Pécsett, egyre több a szépen felújított panelépület.
A mi tízemeletesünk nyugalmát például állandóan fúrás-faragás hangja borzolja fel, egyre többeknek jut a belső tér felújítására is! Vadonatúj műkő, fényes csempe érkezik naponta, s kihajigált kádak, gáztűzhelyek adják hírül – belül is adnak már egy-egy lakás korszerűségére, modernizálására.
Azzal, hogy a gyerekek felnőttek és elszállingóztak, a lakásbelső is nagyobbá lett, lakható terek alakultak ki számos lakásban.
Bátran megjegyezném mindezek alapján, ha vékony rétegben is, de már feltűnt a panelpolgár!
Nem a külváros ez, nálunk park terül el az erkélyek alatt, s éjjelente nem a fémkeblű dinamókat szopják a sivalkodók. A “kulturált környezet”, a közeli egyetemi kollégium lakóinak műve ez, akik ráadásul, amit napközben be, azt éjjelente itt eresztik ki öblös torkukon. Persze telente csöndesebb a táj, nyugalmasabb.
Ha lehullanak a levelek, vigyázni kell! Az első emelet erkélye körül olykor hosszú botok pásztázzák a teret, hogy azzal piszkálják le a száradó ruhát. De jól tudjuk, kertvárosokban is akadnak kihágások.

Ám elég egy budapesti kirándulás, s nyomban megértjük a panelproli jelentésének valódi mélységeit. Egy igazi panelban mindenütt rács, valódi börtön benyomással, a lépcsőházak koszos-homályosak, mintha a sötét bérkaszárnyákból akarnának valami titokzatos emléket megtartani.
Ám a szobákban számítógép monitora villog, azt súgva, ez a nép már nem az a bunkó fajta, amelyről, mint Kádár népéről, lesújtóan, oly sokszor boronganak.

2006.03. 22. – blogter.hu


Mondok hideget, meleget

A mediterrán Nap teszi a dolgát, azaz fenemód süt. A Mecsek ölén a júniusi hőség immár egy hete izzasztja a várost. A pécsi panelrengetegben a bírhatatlan, bitang meleg az úr – a rolók, a reluxák, az árnyika-félék sem képesek ellenállni a hőség rohamának. A mobilklímák a maximális fordulatszámon sem győzik kiköpni a hőt az ablakokon, már ahol telik klímaberendezésre.
Árnyékban 37 C.

Ha most azt mondja valaki, hogy azért este felé nyilván csökken valamennyit — arra megharagszom! Egy fenét csökken — se ág, se levél nem rezdül. Mert az elmúlt évtizedekben a Mecsek természetes légjáratait — a hegy oldalát — gazdagabb polgártársaink villáikkal szépen telehintették, s a völgyben lakó százezernyi ember, ha oxigént akar, akkor hát importáljon valahonnét!

Ám három hete sincs még, hogy fáztunk, a fogunkat vertük össze némi melegért.
16 Celsius a (panel)lakásban már alaszkai hidegnek számít, (szemben a mostani 30-cal, amelytől szintúgy a frász jön)!
A hőfokok sűrűsödően szélsőséges váltakozása sok mindent elárul a világ állapotáról, de most elégedjünk meg azzal, hogy a hőmérő, mint a szociológia “varázsvesszeje”, a panelok népét panelpolgárokra és panelprolikra választja szét!
Pontosabban nem is a hőmérő, hanem a jó vagy a rossz sors, a munkaerőpiacon elfoglalt hely, a végzettség, az életkor és sok minden egyéb, s az igazi varázsvessző nem a hőmérő, hanem a fentiekből eredően a pénz, amit a főníciaiak, a hol hűsítő, hol melegítő tengerük mentén kitaláltak.

Szóval a hidegről, június elején. A helyi tv szerint a távfűtő cég most újra beindítja a fütést.
— Óh, nem! — feleli a diszpécser a cégnél — ez valami félreértés. Legutóbb, amikor már a fűtési idény után újraindítottuk a hőszolgáltatást, a házak fele jött könyörögni, hogy állítsuk le azonnal a melegítést.
Hja, a pénz! Amely kettéosztja az ugyanabban az épületben lakókat — nem hideg- és melegtűrő fajtára, meg hő- és hideglelősre, hanem panelpolgárra, aki tud áldozni valamennyit felújításra, fűtésre-hűtésre — és panelproletárra, aki vagy már, vagy még, de képtelen erre!
A panelpolgár fizetne a melegért, de a panelproletár inkább a konyhába tart, ahol az “átalányba nyújtott gázszolgáltatást veszi tartósan igénybe”! Magyarán a gázsütővel fűt!
Ingyen gáz a hideg napokra — gazdag országokban ez így szokás! Na meg a táppénz, a náthás nép, a kieső munkanapok száma — mindez nem számít.
A lapok, az összes tv-híradó hírt ad: ahol kérték, ott országszerte beindult a fűtés!
Ám a fűtetlen lakásokról, a lakóközösségekben zajló szavazásból kivirágzó haragokról (legyen—e megrendelve a fűtés?), a szegénységről, a pazarlásról — néma csönd.
A neten ugyanakkor blogba verte valaki:
“Az ősember, ha fázott, tüzet rakott a barlangjában.
Ki lehetett az az idióta, aki kitalálta a pótfűtés fogalmát?! Hát ilyen fogalom nincs is, emberek! A kőkorszaki elme ereje elegendő volt ahhoz, hogy felfogja: ha fázunk, akkor tüzet rakunk, ha nem, akkor eloltjuk!”

—————————

Ezt az írást 2006. június végén követtem el, egy lap pályázatára.
Köszönetet mondok mindazoknak, akik közönségszavazatukkal figyelemre méltatták!


A Cardin jelenség

Az alábbi jegyzetet 1988-ban írtam, és a Pécsi Rádió hullámhosszán volt hallható.

Pierre Cardin elveszítette a pécsi csatát.

Vert seregének katonái, a 660,-Ft-os férfi alsónadrág, az 1.240,-Ft-os nyakkendő, a 958,-Ft-os borotvahab ott sorakoznak a Csongor kirakatában.

Pécsi polgárok százai vetették be ellenük a felháborodás és az utálat fegyverét.

A Naplóban világvárosi pózról ír egyikük; mit boszszantanak e francia flanccal — kiáltja más. Eltűnődöm: vajon elparizeresedő étrendünk okán feltétlen gyűlölnünk kell-e a gép­sonkát? A tűnődés eredménye: ha egyet nem is értek, azért megértem a fölháborodást.

Mert miért is tagadnám, tötyögő Trabantomban ülve olykor én is utálok Ladát és ladást, BMW-t és béemvést, Fordot és a Ford tulajdonosát. De értelmem azt súgja, autós és más ügyek megítéléséhez talán mégsem a Trabant üléséről adódik a megfelelő perspektíva…

De kanyarodjunk vissza a Pierre Cardin-féle csatához. Az eu­rópai élvonalhoz tartozó áruk és árak a front egyik, az élvonaltól jócskán leszakadt hazai kereseti viszonyok a front másik oldalán. Innen hát az érzelmet az értelemtől, a lényeget a jelenségtől szétválasztó dühkiáltás. A géprombolók ismert dühe ez, akik nem a társadalmi viszonyokból, hanem a gépek megjelenéséből ere­deztették életnívójuk rosszabbra fordulását. A mi áruk ellen lendülő dühünk is ilyen természetű. Mert eltakarná a parizer-túltengéses étrend, a Trabant-import, a szűkös kereseti viszonyok okát. Mindezek miatt engedjék meg nekem, hogy mától hadd szeressem a híres gall szabó kollekcióját.

Persze távol áll tőlem, hogy bárkire ráerőltessem az eme párizsi cuccok által keltett jelenségek fenti magyarázatát. Csupán azt kívántam mondani: akinek a Cardin-ing nem inge, az egyelőre — engem is ideértve — ne vegye magára.

Pillangószív

Előszó
Az Első Magyar Keresőoptimalizáló Verseny győztes honlapja volt ez. A fél év időtartamú versenyt 2006-ban rendezték. A Bognár Stúdió részéről Bognár László írta, keresőoptimalizálta, kezelte.
Ez a bejegyzés tulajdonképpen egy emlék-oldal, amellyel 12 év után a versenyhonlap főbb sajátosságait igyekszem megőrizni.

A teljesen eredeti megőrzése a technikai előrehaladás miatt szinte már lehetetlen. Ma már nem egyedi html oldalakon futtatjuk gondolatainkat, https előtagú SSL-lel dolgozunk PHP7-tel, mobilbarát kivitelben… hadd ne soroljam.

Pillangószív fejléc terve
Logo-terv a versenyre

PILLANGÓSZÍV = EMBERI SEGÍTŐKÉSZSÉG, CIVIL TÁMOGATÁS

Egy értelmetlen verseny? Mert igazi célja nincs, azaz önmaga, a “győzelem”a cél!?
De ezen én fordítok egyet! Más jelentést adok a szónak! Tehát a PILLANGÓSZÍV mától, 2006 július huszonharmadikától, jelentse a neten az emberi segítőkészséget és a civil támogatást!
S immár ezt jelenti 😉
Így már van értelme az egésznek!

Értelmetlen minden olyan verseny, amely nem szolgál valamilyen értelmes emberi célt! Csupán azért “indulok el”e versenyen, hogy értelmes dolgokra hívjam fel a figyelmet:

  1. Európa Kulturális Fővárosa 2010-ben Pécs lesz, képviselve természetesen Magyarországot is!
  2. SZEF-honlap (Ez nem a hasonló nevű szakszervezet – jelentése: Szellemi Erőforrás)
    A webszájt gondolatiságáról: ” Az egyik legnagyobb szolgálat, amit egy ember tehet a másikért, hogy segít neki segíteni önmagán.”

Egy évvel később:

Ma, egy évvel a győzelem után, visszapillantva a versenyre megállapíthatom, hogy igen sok tanulsággal szolgált számomra. Számos tapasztalattal gazdagodtam, amelyeket mind a mai napig hasznosíthatok. Számos tisztelőt és ellenfelet szereztem magamnak, de számos partnert is, megrendelést és megrendelőt.

Az összefogás ereje talán a legfontosabb tényező, amit kiemelhetek és az a legfontosabb tanulság, hogy az ellenfelek is lehetnek egymás tisztelői.
Tehát a versengés nem feltétlen csap át őrületbe, gazságba, mások letiprásának akarásába, hanem lehet közben együttműködni, a nemes ellenfelet tisztelni is.

Az élboly ilyen volt! S hiába dobálnak ránk még ennyi idő után is sarat a fanyalgók, ezt az élményt nem vehetik tőlünk el, s talán éppen ezt irigylik tőlünk a legjobban, mint megbocsáthatatlan vétket! De nekünk igazából ezért volt érdemes!

És folytatódik a hagyomány. A társas kapcsolatok egyre nagyobb
szerepet kapnak az interneten.

A SZEF-ről

Segítségre méltó —segíts te is!

“Az egyik legnagyobb szolgálat, amit egy ember tehet a másikért, hogy segít neki segíteni önmagán.”

A web azért is csodálatos dolog, mert általa teljesen ismeretlen emberekkel és élethelyzetekkel ismerkedhetünk meg.
Olykor még az is megadatik, hogy segíthetünk!

Egy azóta — sajnos — elhunyt net-barátom hívta fel a figyelmem egy olyan emberre, aki méltó volna a segítségre, mert megváltozott munkaképessége ellenére is segíteni akar önmagán és másokon is, a sorstársain.
Kérlek, ha tudsz bármiben is segíteni — NEM RAJTA, HANEM NEKI, hogy segíthessen önmagán, tedd meg, légyszíves, (légy szíves)!

(A SZEF oldala sajnos már nem elérhető.)

Kedves Mindenki, aki olvassa a Pillangószívben születő írásokat és hozzászólásokat!

Én lennék az a vakmerő lény, akiben a SZEF (részletek a honlapon) gondolata megfogalmazódott és maradék energiáját összeszedve alkotta azt, ami ma látható (kisebb-nagyobb fejlesztésekkel)…

Általános naívságomnak köszönhetően bíztam abban, hogy a “felsőbb körökben” is felfigyelnek a kezdeményezésre és legalább a kidolgozott projekttervek bemutatására esélyt adnak és tekintettel arra, hogy a döntés (és a pénz) az Ő kezükben van segítségünkre lesznek; – az eredmény nem maradt el: egyetlen személy válaszolt (ezt azért erölcsi sikerként el is könyveltem magamban), de még az érdeklődés szinjéig sem jutottak el a szavaim. No comment.
Ezt követően lehet mérlegelni, hogy amiért harcolni próbálunk, az nem más, mint egy élhető és hasznos élet. Miért kell ehhez harc? Mert látszólag, első ránézésre olyanok vagyunk, mint mindenki más, de van egy nagy bűnünk: ott bent, valahol az agy (?), a szív (?), a lélek (?) tájékán mások vagyunk, amit ma még előítélettel fogadnak, illetve emiatt utasítanak el…

Négy év kínkeserves csalódásai után is hiszek (mert hinni akarok) az emberekben és valahol a szívem mélyén tudom, hogy mindenkiben, így vagy úgy, de van segítő szándék! Ne titkolják ezt az érzést, nem szégyen, nem is kellemetlen – és nagyon sokat tudnak tenni vele!

Szeretettel üdvözlök mindenkit, aki olvassa ezeket a sorokat és kívánom, hogy életében csak külső szemlélőként jusson el a mi problémánk megismerésében!
F. Á.

(A SZEF oldala sajnos már nem elérhető.)

Titkos pillangószív-napló

Mi fog történni?
Szeptember elseje van, s most megkezdődött a PILLANGÓSZÍV verseny harmadik hónapja!

Az élen láthatóan kiegyenlítődtek az erőviszonyok. Azt gondolom, hogy az “igazi” nagy játékosok még csak most jöttek meg a Bahamákról, s vagy beszállnak, hogy lesöpörjék a mostani társaságot az élről, vagy nem. (Ha igen, átrendezik az első öt-hat helyet).
Lassan az egyetemek ifjú serege is csatába száll, mert a versenyszellem nem engedi meg, hogy kimaradjanak! (Már akikben van tűz és spiritusz.)

Most láthatóan az “ügyeskedők” nagyképű serege “viháncol” leginkább, úgy vélik – “nagy cseleket vetnek be”, biztosak a sikerben, gyűjtögetik százszámra egymás linkjeit.
Nincsenek gátlásaik, vagy alig. (Pedig nyilván van közöttük tehetséges is.)

Na, de mi lesz a tartalommal?

Lehet, hogy ez a hónap az övék lesz, de ha nincs tartalom, akkor októberben ki a fene fog ránézni a lapjaikra?

Az erők kiegyenlítettek. A szakmai fogások nyilvánvalóan “közkinccsé” lesznek, az ég irgalmazzon nekünk, ha az ügyeskedőké lesz a győzelem! Pedig van rá esély!

Valahol Magyarországon, 2006. szept. 01.

Pillangószív taktikák 1.

Minél több a pillangószív találat, annál inkább látszik, hogy a főkönyvtárban is ezt a nevet magukon viselő fájlok előnyt élveznek.

A blogok izegnek-mozognak, attól függően, hogy hogyan változik a belső tartalmuk.
Hozzájuk képest a honlapok stabilabban állnak a lábukon.

Kérdés, miért nem változtatom meg a pillangószív blogom nevét a főkönyvtárban?
Nem kérdés!

Ugyanis január elseje után Magyarország (a neten) egy nagy PILLANGÓSZÍV temető lesz, sokezer pillangószív-bloggal és honlappal, amelyekre aligha lesz szükség, legfeljebb az első tíz használhatja majd ezeket valamire.

Miért temetném tehát el a blogomat, amely a szívem csücske, és annyi munkát raktam bele?

Majd egyszerűen kiveszem belőle a pillangószív szót (ekkor majd egy kis időre visszaesik a title megváltozása miatt), de szépen megy tovább a szekér a “blog” szóra!

Valahol Magyarországon, 2006. szept. 04.

Pillangószív taktikák 2.

1) Beszálltak a “nagyfiúk”, a Google szerverein ott a nyomuk, nyomulnak felfelé.
Ahogy mondtam, megjöttek a Bahamákról, méláztak kicsit, aztán erejük tudatában: durr neki. Ám egyelőre hoppá! Nem is olyan egyszerű?

De igazán majd holnap, de legkésőbb hétfőn kiderül – ki, hol áll!

2) Tőlem, a partizántól, ez a teljesítmény, a tartós első, második hely, kíváló! Ám tudom, hogy a partizán gyors, de mégiscsak korlátozott tűzereje hosszú állóháborúban alul marad. A külső tartalékaim fogytán.

3) Erőmet gyengíti, hogy a “BéDéKá-eset” miatti tiltakozásul nem írok sem az ellobo, sem a morcipapa blogomba a Blogtéren, pedig mindkét blog “bivalyerős”.
Volt.
Mert így most hagyom őket hanyatlani, több, mint fél éves munkám hever ott romokban. De nem szegem meg a magamnak tett ígéretet, inkább “ott essem el a harc mezején”!

Valahol Magyarországon, 2006. szept. 07.

Pillangószív taktikák 3.

Három taktikai irányzatot vélek felfedezni a versenyben:

a) A korábban felhalmozott “brutál-erő” nyers bedobása, ill. ilyen erő megszerzésére törekvés, új értékek felmutatása nélkül

b) Hálózatépítés, nagyszámú új nethely (honlap, blog) létrehozása.
Jómagam nem hiszek abban, hogy 100 friss, 0 PageRank értékű oldal (egy gazda kezében) többet érne 10 ugyanilyennél. Ráadásul a java tartalommal nem kitöltött.
Ebben a taktikai mezőben egyedül BéDéKá képvisel igazi erőt, mert az új hálózatát jól kombinálja a már évek óta működőkkel.
Ráadásul belső tartalommal is győzi, érdemes látogatni az oldalait!

c) A jómagam által képviselt vonulat, egy új honlap és egy új blog kombinációja, a korábban felhalmozott erők koncentrálása e kettőre.
Érték-létrehozásban kicsit elmaradtam a versenyhonlappal, (hiába na, blogger vagyok), és tartalmi szempontból hiba, hogy a blogot kicsit feláldozom a verseny oltárán.
Ám talán mégis érdemes időnként rájuk pillantani.
A hónap hátra lévő részében a tartalomra fogok koncentrálni! (Pécs és a SZEF továbbra is, ahogyan elindultam.)

Valahol Magyarországon, 2006. szept. 11.

Pillangószív várakozások

Úristen, 10 napja nem írtam ide, a titkos naplómba, semmit.

Míg egyfelől a helyzet változatlan, azaz a versenyoldalam ELSŐ, addig odakünn a társadalomban sok minden megváltozott!

Egy picit nálam háttérbe szorult a Pillangószív!
A jobb vállam begyúlladt, néhány napig csak egy kézzel, a ballal írtam. Aztán kész röhej, a bal kezemmel megfogtam a jobbat, felemeltem és a klaviatúra mellé tettem – tessék szépen írni!
A gyógyszer, amit a szép dekoltázsú doktornő felírt, kitűnő! Csak én vagyok egy marha.

Szóval Gyurcsány-beszéd — aztán meg a 18.-i balhé, hogy finomra fogjam a demokrácia ellenes tv-rohamot!
Kísértet járja be Európát, a B-közép kísértete?
Világ futballhuligánjai, egyesüljetek?
Miféle társadalmak ontják magukból ezt a csőcseléket? Ki áll mögöttük és miért?

Nos, ez van most inkább pillangószív helyett!

Megint előbújt belőlem a blogger, a blogommal százszor többet foglalkozom, mint a honlappal. Pedig a blog, fentebb írtam erről, a versenyben nem esélyes. És mégis…
Más. Bő egy hét múlva előadást tartok Blogsuli címmel a Pécs Expo-n. Készülnöm kéne arra is. Aztán egy országos szervezetnek készítek portált, jól benne vagyok, meg egy regionális intézménynek is most kezdtem el. Végre, rendes melók!

Valahol Magyarországon, 2006. szept. 21.

PageRank

Navégre!- megtörtént a Google részéről a PageRank kiosztása!
Ennek az a jelentősége számomra, hogy jobban látható, ki, mekkora külső erőket volt képes mozgósítani a versenyhonlapjához.

Érdekesség: a versenyhonlapom nyitóoldala 3/10-es értéket kapott, nem túl erős, mégis megelőzöm vele a második helyezettet, akinek a nyitólapja az irigylésre méltó 5/10-es értékkel dicsekedhet. Hmm…

Öröm számomra, hogy a Bognár Stúdió reklámügynökség, http://www.bognarstudio.hu portálom most lett 5-ös, miként a Jóljárok.hu, https://www.joljarok.hu , és a SportPécs, http://www.sportpecs.hu portáljaim is!

Van egy negyedik honlap is, amelyet társadalmi munkában készítettem és kezelek, amely szintén most lett 5/10-es!

Akik azt gondolják, hogy nincs szerepe a Pillangószív versenyben a korábbi évek munkájának, a korábban készített portáloknak (a tapasztalatokról nem is beszélve), azok tévednek!

Valahol Magyarországon, 2006. okt. 03.

Pillangószív taktikák 4.

A késlekedők

Még nem indultak meg, még várnak, majd csak a hajrában indulnak neki, bízva eddigi eredményeikben és a felhalmozott brutális link-erőben, amelyet birtokolnak!

Tapasztalatom szerint a neten már eltöltött “érlelődési” időnek is van jelentősége, de azt sajnos nem tudom, hogy mennyi ez az idő! Vajon számít-e egy-két hónap, vagy csak fél, egy év?

Mindenesetre látok olyan versenytársat, aki feltett ugyan egy nyitólapot (rettentően erős domain-neve van) s csak vár, vár, nem moccan még.
Partnerei között, ha hinni lehet a portáljának, minisztériumot, az országban legerősebb multi net-szolgáltatót is megtaláljuk.
Mint ugrás előtt a mozdulatlan oroszlán!
Én meg, a kis partizán…
Ők sokan, egy egész rendszerház hadereje, képzett stratégák és számtech. mérnökök, “félelmetes erejű partner-hadak”… én meg itt egyedül gyűröm az ipart.

Azt hiszem, itt ér véget a partizán ereje, erről beszélek mindig: a hosszú állóháborúban törvényszerű a vereség.
De nem adom fel! Ki kéne találnom, miként lehetne partizán-manőverekkel az elnyújtott csatatéren próbálkozni… De még nem tudom…

Valahol Magyarországon, 2006. okt. 08. 0. ó 30 p.

Berágtam

Tulajdonképpen akkor jó, ha nem mondunk, nem csinálunk semmit, csak elvagyunk, hagyjuk a dolgokat a maguk vágányán szaladozni, nem kötünk bele a nagyobbakba, hagyjuk az egészet a francba.

Nade a partizán nem ilyen ám 😉

Valahol Magyarországon, 2006. okt. 11.

Pillangószív számvetés

A hat hónapos verseny túljutott a félidején. Pillangószív versenyhonlapom tartósan első helyen áll.

Céljaim elérése nagyon is kétséges. A befektetett munka és a célok elérése nincs arányban.

Célok:

  • a Szef és
  • Európa Kulturális Fővárosa Pécs — 2010 támogatása
  • kitörési pont

Tények:
A befektetett munka óriási, olykor egészségkárosítóan az (a normál munka, a blogolás mellé pluszban, gyakran éjjel). Se értékelhető országos, se helyi visszhang, inkább afféle belterjes ez-az.
Következtetések:
— magánember komolytalan kiírására nem szabad többé indulni
— más tapasztalataim alapján is: csak olyan net-pályázat jöhet szóba, ahol gép mér, mint most, nincs értelme szubjektív értékelést elfogadni. Azok a pályázatok előre lefutottak!
— helyes volt a blogot kivenni a versenyből, helyes volt a Nol-blogban megírni a tapasztalatokat (“nem fogom be pörös számat”).
— El Lobo — A farkas pozicionálása részben helytelen. Olykor kétségessé teheti az együttműködési hajlandóságomat, holott arra törekszem, ezen el kell gondolkozni! Bár ki tudja… Lehet, hogy újra a nyugodt Morcipapára volna szükség?
— Az olvasás és a minőségi írás rovására ment az elmúlt pillangószíves időszak, és ez a legnagyobb veszteség!

A végső következtetést kíméletlenül kell levonni!
Az elkötelezettségek miatt ezt a hónapot (lazán) ki kell még futtatni. Aztán “örüljenek” mások.

Míg korábban már kétmillió kétszázezer alá csökkent a Google-ban a pillangószív szóra a találatok száma, most újra 2.660.000-et mutat a számláló!
Újra szárnyra kap a pillangószív? Hatott pl. a kiíró rádiószereplése?

Ma, “megnyomtam” kicsit BéDéKá 5. helyen álló pillangószív-oldalát, mire hazaér holnap este, talán lesz már látszatja is. Szép pécsi emlék lenne a számára, meg számomra is, ha még feljebb jönne 🙂 .
De inkább péntekre lesz csak hatása a manőveremnek, ha lesz egyáltalán.

Valahol Magyarországon, 2006. nov. 08.

Upgrade (nov. 15.):

Na, ez nem jött össze! Viszont…

Upgrade (dec. 1.):

A versenyt BéDéKá fogja dec. 31-én megnyerni!
És a másikat is márciusban! Linkfelhő

Rengeteg a munkám, már csak ezért sem tudom frissíteni a Pillangószív oldalaim. Hamarosan vége a versenynek, jan. elseje után holttá nyilváníthatjuk a pillangószív oldalakat.
Hát akkor miért is nyomuljon az ember? Csakhát az a kurva dicsőség, az mégiscsak csábít, de szerencse, hogy nincs rá időm.

Különben azt rettenetesen sajnálom, hogy nem bővítettem a tartalmat, nem mutattam meg többet Pécsről, erről-arról, de most már mindegy…

Csoda, hogy még ma is a második helyen virítok, kész csoda…

Valahol Magyarországon, 2006. dec. 12.

Meglepve látom, újra első helyen áll PILLANGÓSZÍV versenyoldalam! (dec.22.)

***

A keresőoptimalizálás immár 12 év múltával is a Bognár Stúdió sikerágazata. Ennek lenyomatai:

Bognár Stúdió honlapja: Honlapkészítés, keresőoptimalizálás

SEO-keresőoptimalizálás blog: Keresőoptimalizálás

A keresőoptimalizálásról ebben a blogban: Online ismeretterjesztés: a keresőoptimalizálás (SEO)