Nézem az időjárás előrejelzéseket interneten, televízióban, de bárhogy is szeretnék gyönyörű napsütést, egész héten esni fog. Hetes eső lesz.
Hiába térek vissza, az Időkép, a Köpönyeg, az ATV, az RTL makacsul ragaszkodik a nem kívánt időjáráshoz.
Miért esik egész héten az eső?
A hetes eső akkor fordul elő, amikor egy hosszú ideig tartó csapadékos légtömeg érkezik egy területre, és nincs semmi, ami elmozdítsa azt. Ez gyakran akkor történik, amikor egy ciklon vagy egy frontális zóna megreked egy hegység vagy egy magasnyomású rendszer miatt. A hetes eső jellemzően télen fordul elő, amikor a hideg és meleg légtömegek között nagy a különbség.
A hetes eső nem gyakori Magyarországon, de előfordulhat, ha egy mediterrán ciklon vagy egy kontinentális hidegfront hosszabb ideig tartózkodik a térségben.
Miért születik eső?
Az eső születése nagyon összetett folyamat. Az első lépés az, hogy a nap melegével a víz párologni kezd a felszíni vizekből és a talajból. Ezután a pára feljut a levegőbe, és felhőket képez. A felhőkben a vízpára halmazállapota folyamatosan változik, amíg a cseppek olyan nagyokká válnak, hogy már nem tudják tartani magukat a levegőben, és lehullnak a földre eső formájában.
Az eső az egyik legfontosabb csapadékfajta a Földön. A víz párolgása után felhőket képez, majd lehűlés hatására eső formájában hullik vissza a földre. Az eső szükséges az élővilág számára, ugyanis nélküle nincs növekedés, és az állatok sem tudnak élni.
Magyarországon így esik, így süt
A weben felkutatható adatok szerint Magyarországon az évi csapadékmennyiség nem bőséges, de az év során jól eloszlik.
A legcsapadékosabb terület a nyugat, ahol 600-700 milliméter eső (vagy hó) esik évente, míg az ország többi részén az évi csapadék általában 520-550 mm.
A napsütéses órák száma Magyarországon átlagosan 2000 és 2200 között van évente .
A legtöbb napsütés a déli és délkeleti országrészeken fordul elő, ahol több mint 2000 órát ragyog a Nap, míg a legkevesebb napfényben fürdő régiók az északi és északkeleti részeken, valamint a nyugati határ körül vannak, kevesebb mint 1800 órával .
Magyarországon a legtöbb eső júniusban esik, amikor az átlagos csapadékmennyiség eléri a 70-90 millimétert. A legkevesebb eső januártól áprilisig fordul elő, amikor az átlagos csapadékmennyiség 30-40 milliméter.
Eső és mezőgazdaság kapcsolata
Az eső elengedhetetlen az agrárium számára. A növények növekedéséhez vízre van szükségük, és a termés mennyisége és minősége is függ az időjárástól. A túl sok eső azonban kárt okozhat a termésben, mivel túlzott mennyiségű víz a növények számára és a talaj nedvességének növekedésével a növények rothadását okozhatja.
Emellett az esős időszakok a mezőgazdasági munkák elvégzését is nehezítik, hiszen a nedves földön nem lehet gépekkel dolgozni.
Eső helyett mikor jön jég?
Általában a tavaszi és őszi időszakokban, amikor az éjszakai hőmérséklet már hűvös, de a nappali hőmérséklet még meleg, gyakoriak a jégképződésre utaló jelek. Ez főként a magasabban fekvő területeken és a völgyekben fordulhat elő.
A jégképződés jelensége leginkább a csapadék és a hőmérséklet közötti kapcsolatot jelenti. Ha a levegő hőmérséklete az 0 fok alá csökken, a nedvesség fagyaszthatóvá válik és jéggé válhat. Ez a folyamat leggyakrabban az eső után következik be, amikor a talaj és a levegő hőmérséklete is alacsony.
A jégképződés komoly károkat okozhat a mezőgazdasági termelésben, hiszen a fagyott növények elpusztulhatnak. Emellett a közlekedést is nehezítheti, hiszen a jégpáncél bevonhatja az utakat és járdákat, ami balesetveszélyt jelenthet.
A jégeső pedig még nagyobb károkat okozhat, hiszen a jégdarabok mérete jelentős lehet, és súlyosan megrongálhatják az épületeket, gépjárműveket, és az élővilágot is.
Az időjárás előrejelzések segítségével azonban felkészülhetünk a jégképződésre, és megfelelő intézkedéseket hozhatunk annak elkerülése vagy a károk minimalizálása érdekében. A mezőgazdasági termelők például fagyvédő permetezést alkalmazhatnak a növényeiken, az utakat pedig sózás vagy homokozás segítségével lehet biztonságosabbá tenni a közlekedők számára.
Az eső hangulatot teremt
Az eső sokak számára hangulatot javító hatással bír, míg mások számára depresszív hatást gyakorolhat. Az eső hangulata különböző szempontokból is megközelíthető, beleértve az érzéseket, az érzékelést, az élményeket és a pszichológiai hatásokat.
Az eső esetében gyakran az esőcseppek zaja, az eső szaggal való illata és a nedvesség hatása az, amely pozitív érzéseket vált ki. Ezek az érzések számos embert ösztönöznek a sétára, a gondolkodásra, a könyv olvasására vagy a zenehallgatásra. Az eső keltette kellemes hangulatot az is fokozhatja, hogy a természet zöldellőbbé, frissebbé válik, és a színek élettelibbé változnak.
Mások számára azonban az eső negatív érzéseket vált ki, és lehet, hogy a sötét, esős időjárás miatt szorongást, depressziót és álmosságot tapasztalnak. Az eső miatti zárt helyeken való tartózkodás, valamint a tervezett szabadtéri tevékenységek elmaradása is negatív hatást gyakorolhat az érzelmekre.
Az eső pszichológiai hatásairól számos tanulmány készült. Az egyik ilyen kutatás kimutatta, hogy az esős napok hatására a hangulatunk általában lehangoltabbá válik, de a hétvégén az eső már nem okoz ilyen hatást, mivel ekkor a szabadidős tevékenységek alapvetően eltérnek a munkanapokénál. Egy másik kutatás azt mutatta, hogy az esős időjárás csökkenti az emberek hajlandóságát a vásárlásra, ami egy fontos pszichológiai hatás a kiskereskedelem szempontjából.
Az esőnek tehát komoly pszichológiai hatása lehet az emberekre, és ez az érzelmek, az érzékelés és az élmények szempontjából is megfigyelhető. Azonban az eső hatását az egyének különbözően élhetik meg, így ez attól is függ, hogy az egyén mennyire kedveli az esős időt, vagy hogy milyen életstílust folytat.
A globális felmelegedés hatása az időjárásunkra, benne az esőkre
A globális felmelegedés egyik hatása az időjárásunk változása. A melegebb átlaghőmérséklet miatt a Földön több párolgás és csapadék képződik. A hőmérséklet emelkedése továbbá elősegíti a viharok kialakulását és a villámárvizeket. A globális felmelegedés hatására előfordulhatnak hosszabb száraz időszakok, aszály, de a csapadék mennyisége egyes területeken nőhet, ami árvizeket és áradásokat okozhat.
Összefoglalva, az eső elengedhetetlen az élet számára, de túlzott mennyisége és hosszú időszakokban való előfordulása kárt okozhat. Magyarországon a csapadék mennyisége és az esős időszakok változóak, de az eső elengedhetetlen a mezőgazdasági termeléshez. A globális felmelegedés hatása az időjárásunkra jelentős, és az esők számára is hatással van, ami az emberi élet és a környezet védelme miatt kiemelten fontos téma.
Eső és művészet, szórakozás
A borongós idő, az eső a képzőművészet, a költészet és mindennemű művészet ihletője. Esőember – jut eszembe a nagysikerű film címe.
Verlain verse, az Őszi chanson, Tóth Árpád fordításában, így hangzik:
Ősz húrja zsong,
Őszi shanson – részlet
Jajong, busong
A tájon,
S ont monoton
Bút konokon
És fájón.
De zárjuk az eső körüli sétánkat vidámabb hangulatban. Legyen Ének az esőben? Uram, add már az esőt! – Kovács Kati zseniális előadásában.
