Úgy gondoltuk a Világi Duguláselhárításnál, hogy élve a meghívás adta lehetőséggel, éppen itt az ideje bemutatnom és pellengérre állítanom a vízkövet, a dugulások egyik fő ludasát. Jönnek a tények.
A vízkő a vízvezetékek, csapok, kádak, tusolók, mosdók, mosogatók, mosógépek, kávéfőzők, mosogatógépek, szennyvízlefolyók, bojlerek és még ki tudja mennyi féle szerkezet, eszköz dugulásának egyik leggyakoribb oka.
Ha szemügyre vesszük a vízkövet, megtapogatjuk, a cseppkő és a mészkő juthat róla eszünkbe, nem véletlenül.
A vízkő mészkő?
Félig-meddig. A mészkő pusztán kalcium-karbonát (CaCO3). Ahhoz, hogy ebből vízkő legyen, szükségeltetik egy adag magnézium karbonát (MgCO3) is.
Miből van a vízkő?
Biztosan mindenki tudja, hogy a csapvízben nem csak Hidrogén és Oxigén (H2O) van, hanem oldott ásványi anyagok is. A leggyakrabban kalcium-karbonát (CaCO3) és magnézium-karbonát (MgCO3) úszik együtt az árral egészen addig, míg le nem rakódva remek barikádokat emel a vízvezetékben, szennyvízvezetékekben.
Ha nem teszünk ellene idejében, úgy beszűkítheti a cső keresztmetszetét, hogy sav, csőgörény, magas nyomású csatornamosó, duguláselhárító legyen a talpán, aki gyorsan megszünteti!
A csapvíz azonban tartalmaz szén-dioxidot (CO2) is. A vízben a szén-dioxid csak kismértékben oldódik, arra viszont elég, hogy folyékonyan tartsa a díszes kompániát. Amíg ez így van, gond egy szál sem, hiszen folyékony halmazállapotban tartja a csapatot.
Nyomáscsökkenés, hőmérséklet változás – lerakódik a vízkő
A probléma ott kezdődik, amikor a szén-dioxid elillan vagy veszít az erejéből. Például nyomáscsökkenéskor, és a víz hőmérsékletének emelkedésekor. Ekkor ugyanis az addig kordában tartott folyékony vegyületből megszöknek, kiválnak a karbonátok és szépen lerakódnak a vezetékek, szerelvények falára.
Aggodalomra semmi ok!
Vigyük táncba, azaz oldjuk fel a csövek falára letapadt eltömődést, keresztmetszet-szűkülést okozó magnézium- és a kalcium-karbonátot. Hogyan?
Eresszünk rá savakat!
Ezek hogyan marják le a vízkövet? Úgy, hogy kémiai folyamat útján újra oldatba viszik a karbonátokat, magyarán feloldják.
Akkor most cseppköves a WC?
Van benne igazság annyiban, hogy a karsztos (mészkő) barlangok cseppköveinek egyik alapvegyülete a kalcium-karbonát. A másik az aragonit, de nem megyek bele, mert ez nem geotanfolyam, hanem duguláselhárító cikk.
Ha a dugulást vízkő okozta a Világi Duguláselhárítás akkor is hívható! Kioldjuk!
Ahol kemény víz folyik, sokkal hamarabb alakul ki a vízkőréteg, hatékonyabban tudja beszűkíteni a vezetékek keresztmetszetét – nagyobb az esélye a dugulásnak. Egy folyamatosan kemény vízben ázó WC például viszonylag hamar vízkövesedik és dugul el.
Vízkeménység, vízkőoldás
Kemény víz – lágy víz
De mitől függ, milyen kemény egy víz?
Nem mástól, mint a benne oldott ásványi anyagoktól, például a kalcium-hidrogén-karbonáttól Ca(HCO3)2, illetve a magnézium-hidrogén-karbonáttól Mg(HCO3)2.
Ez a két karbonát nyomáscsökkentéssel, melegítéssel kivonható a vízből, de az állandó keménységet okozó kloridok, szulfátok nem.
A kemény víz előnyei és hátrányai
Előnye, hogy a vízben oldott Kalcium (Ca) nélkülözhetetlen élettani hatásokkal bír.
A másik főkolompos vegyület, a Magnézium (Mg) is létfontosságú.
Tehát kijelenthetjük, hogy a keményebb víz egészségesebb.
És itt van a víz íze is!
Aki kóstolt már olyan vizet, amiben kevés volt ezekből az anyagokból, biztosan tapasztalta, hogy olyan, mint a sótlan kenyér – élvezhetetlen. Persze aki lágyabb vízű helyen él, valószínűleg ezt nem érzi így. Szerintem minél keményebb a víz, annál finomabb.
És igen, van hátránya is a kemény víznek. Nem csak, mint duguláselhárító, hanem mint magánember mondom ezt, hiszen némi képzavarral élve, magam is eszem a lerakódott vízkő keserű kenyerét.
Vízforraló. Pillanatok alatt lerakódnak benne a vízből kiváló karbonátok. Ahogyan a mosógép és bojler fűtőszálára se a vízkő-kőműves vakolja a vízkövet. A melegítés hatására a vízben lévő szén-dioxidból pillanatok alatt elillan az oxigénmolekula, és az addig oldatban lévő karbonátok megkezdik áldatlan ténykedésüket: kiválnak és lerakódnak.
Keménységi fok
A víz keménységét fokban adjuk meg és többféle jellel a jelöljük: nk°, °dH, fk°.
Idehaza a mérce általában a két első német keménységi fok. A keménységi fokok átszámítása: 1 nk° = 1,79 fk° = 1,25 ak°
A nagyon lágy víztől a háztartási célokra nem alkalmas brutálkemény vízig
- 0-7 nk° nagyon lágy víz (5 nk° alatti lágy vizet nem lehet szolgáltatni)
- 7-14 nk° lágy víz (sok rétegvíz esik ebbe a kategóriába)
- 14-21 nk° középkemény víz (a háztartási gépek gyártói 16 nk° felett már keménynek ítélik a vizet)
- 21 nk° felett kemény víz (az összes karsztvíz idetartozik)
- 35 nk° feletti vezetékes víz nem szolgáltatható háztartási célokra
Vízkőoldás, vízlágyítás
A vízkőoldáshoz már egy szerényebb sav, például a szódabikarbóna, citrom, citromsav vagy az ecet is remek.
Markánsabb vízkőre vagy oda, ahol nem tudjuk töményen használni (WC), jöjjön a sósav.
A dugulás közbeni balesetek megelőzése nagyon fontos! Mielőtt nekiesünk a savazásnak, olvassuk el mindig a használati utasítást!
Ahol kemény a víz, érdemes a vasaláshoz ioncserélt vizet használni, ez emberi fogyasztásra alkalmatlan!
Akváriumokba viszont mehet az ihatóra előállított úgynevezett „kevert ágyas gyantás” víz.
A bojlerekben keringő vizet is érdemes lágyítani.
Ne várjuk meg, amíg duguláselhárító szakember kell a dugulás megszüntetéséhez! Savazzunk! Ha késő az intelem, telefonáljon, írjon, üzenjen!
Világi Tamás
Duguláselhárítás, csatornázás
A duguláselhárítás témájához kapcsolódik:
- Duguláselhárítás: piaci verseny a köbön
- A megelőzés
- Duguláselhárítás: vegyszer vagy szakember?
- 5 ok, miért bízza a csatornatisztítást szakemberre
- Halpikkely, dugulás, duguláselhárítás
- Duguláselhárítás
- Vegyszer vagy szakember? Ön miként oldja meg a duguláselhárítást?
- Csőtörés
- Kamerás duguláselhárítót hívjunk
A bojlerekben keringő vizet is érdemes lágyítani.
Pontosan ehhez kérek segítséget.
Köszönettel, Ilona