Ma már közismert marketing tény, hogy az elévülést tudományosan megtervezik a gyártók. Ennek vannak durva és finom megvalósítói is.
A durva az, amikor éppen a vállalt jótállási idő után pár nappal vagy pár héttel fuccsol be a szerkezet, az áru, amit megvásároltunk.
Ugyancsak a durva megoldások közé tartozik, amikor valamilyen alkatrész válik beszerezhetetlenné, rákényszerítve a vásárlót új készülék, drágább berendezés vásárlására.
A finom változat egyszerűbb, bár az sem olcsó az igénybe vevő szempontjából. A gépkocsikat – előre megmondják – tíz év használatra tervezik. A panelházak élet-ideje elvileg 50 év, de a szükség itt más megoldásokat kényszerít ránk. (Például hőszigetelést, fűtéskorszerűsítést és így tovább.)
A durva megoldás olykor egész iparágakra kiterjedő pazarlást idéz elő vásárlói oldalról, miközben a gyártók szempontjából egy új aranybánya nyílik. Erre volt kitűnő példa a Microsoft Vista nevű operációs rendszere, amely nem hajtott meg egy sor perifériát (például e sorok írójának Magicolor DeskLaser 2200-as színes lézernyomtatóját sem), új készülékeket kellett vásárolni.
Így válhat egy korszerű jelzővel ellátott szolgáltatás rémálommá. (V.ö. szolgáltatásmarketing).
De nézzünk egy másik igazán durva példát.
A „süket ember jelenség” a jól hallók köréből
Nem tudom, ki hogy van vele, de engem nem lelkesítenek a fülre akasztott headsetek, a „levegőbe beszélő” nagyon jelentős figurákkal, akiknek aligha jelentéktelen része a saját fontosságát kiemelendő virít a headsetjével utcán, munkahelyen, bárhol, és utasításokat oszt, „főnökösködik”, teszi-veszi magát.
Számomra nevetséges, amikor valaki úgy fest, mintha magában beszélne, márpedig számosan keltik magukról azt a benyomást, hogy picit tökkelütöttek, legyenek bár motyogósok vagy harsányak, ahogy önmagukkal trécselnek.
A „süket ember” jelenség is ismerős lehet bárki számára. Őkelme zenét hallgat, mindkét fülébe füldugó díszeleg, a teljes világot kizárja a hallószervéből – csak a zene van!
Én azért szerettem a NOKIA HS-21W headsetemet, mert nem kellett folyamatosan a fülemen tartanom, s ha használatba vettem a „kézibeszélőjét”, csak az egyik fülemet zárta ki a világ hangfolyamából!
Ez az okos szerkezet megkímélt a drága autós kihangosító megvásárlásától és beszereltetésétől is.
Márkahűség is van a világon
Ám az idő vasfoga dolgozott az öröm-szerkezeten, az akkuja feldobta a tappancsát, vagyis ellenállt a feltöltési kísérleteimnek.
Mint kiderült, a NOKIA befejezte a hozzá való kis akku gyártását. Kész, kampec-doloresz, mehetett a kukába az egyébként tökéletesen működőképes árucikk.
Ám a baj sosem jár egyedül. A vásárló olykor széles repedést fedez fel – a márkahűség felületén!
Bognár László
