Árképzés: így képzik az árakat

Árképzés

Ha azt mondom ár – Ön azt mondja majd, hogy magas. És most, amikor az infláció valóban magasra löki az árakat, vizsgáljuk meg, miképpen alakítják ki a gyártók és forgalmazók az áraikat, pillantsunk az árképzés titkaira.

Mi, vásárlók – a mostani inflációs időszakot leszámítva – az árról csupán akkor beszélünk, ha

  • valamit nagyon kedvező áron szereztünk meg, mert ezzel az ügyességünket, a piaci talpraesettségünket igazoljuk,
  • illetve épp ellenkezőleg, akkor, ha nagyon drága termékre tettük rá a kezünk, mert azzal a gazdagságunkat vagy az általunk birtokolt termék, szolgáltatás értékességével dicsekedhetünk.
    (Persze mi, egyszerű polgárok ezt nem a tengeri jaktok és nem a helikopteres repülések kategóriájában éljük meg.)

Az árképzés összetevői

Az árképzés számos tényezőtől függ, s bár nem léteznek általánosan elfogadott „legfőbb szabályok”, sarokpontokra rálelhetünk.
Az árképzésnek számos változója van, például a termék vagy szolgáltatás költsége, a versenytársak árai, a kereslet és a kínálat viszonyai, a célcsoport, a piaci pozíció, a márkaimázs stb. Az árképzési stratégia minden vállalkozás és helyzet szempontjából egyedi lehet. Az alábbiakban az árképzés szempontjából fontos tényezőket és néhány általános szempontot soroljuk fel, amelyeket érdemes figyelembe venni:

  1. Költségek: A termék vagy szolgáltatás előállításának és forgalmazásának költségei fontosak az árképzés során. Az áraknak annyira magasnak kell lenniük, hogy fedezzék a költségeket.
  2. Versenytársak: Fontos megfigyelni a versenytársak árait és árképzési stratégiáját. Az árak legyenek érzékelhetően olcsóbbak, mint a versenytársak árai. Ha egyedi értéket kínálunk, akkor persze a kért ellenérték lehet magas.
  3. Kereslet és kínálat: A kereslet és kínálat viszonyai szintén meghatározóak. Ha a kereslet nagy, az árakat növelhetők, míg a kínálat korlátozottsága esetén pont ellenkezőleg érdemes eljárni.
  4. Célközönség: A célcsoport preferenciái és vásárlói szokásai befolyásolhatják az árképzést. Például egy prémium termék iránt érdeklődő célcsoport hajlandó lehet magasabb árat tartalmazó számlát kiegyenlíteni.
  5. Márkaimázs: Egy jól felépített márka lehetővé teheti magasabb árak alkalmazását. A márkaérték és a hírnév a fogyasztókat befolyásolja az áruval és annak árával kapcsolatban.
    Példánk: a Bognár Stúdió nem múlasztja el honlapján közzé teni, hogy az Első Magyar SEO Versenyt megnyerte –
  6. Marketing és promóció: Az árképzési stratégia része lehet az árak alkalmankénti csökkentése vagy akciók bevezetése. Ezek a promóciós tevékenységek befolyásolják az árképzést.
  7. Célkitűzések: A vállalkozás kitűzött céljai is szerepet játszanak az árképzésben. Például az árak csökkentése a piaci részesedés növeléséért, vagy az árak emelése a profit maximalizálásáért.
  8. Időzítés: Az árak időszakonkénti cseréje is szerepet játszik az árképzésben, például szezonális vagy ünnepi időszakokban.

Az árképzési stratégia kialakításakor a fent említett tényezőket egyensúlyban kell tartani, és figyelembe kell venni a vállalkozás céljait és piaci helyzetét. Az árképzés dinamikus folyamat, és rendszeres felülvizsgálatára van szükség a változó piaci körülményekhez való alkalmazkodáshoz.


Témánkhoz illő cikkek:

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük


The reCAPTCHA verification period has expired. Please reload the page.