Pécs: 50 éves a Kodály-módszer. Ünnep a Mátyás Király Utcai Általánosban

Pécs: 50 éves a Kodály-módszer. Ünnep a Mátyás Király Utcai Általánosban. 2008. novemberében is szól a népdal. Fővédnök: Tasnádi Péter polgármester.

A Kodály-módszer a Mátyásban

Pécs, zene, Kodály-módszer | Mátyás Király Utcai Általános Iskola - kotta

Pécs, 2008 november
Pécsett immár ötven esztendeje tanítják az ének-zenét Kodály világhírű módszere alapján. A tanítási módszer „fellegvára” napjainkban is a Mátyás Király Utcai Általános Iskola.

2008. nov. 29-ére nagyszabású emlékkoncertet szervez a Mátyás Király Utcai Általános Iskola tantestülete.
Az ünnepség helyszíne az ANK színházterme lesz, a program 17 órakor kezdődik.
A rendezvény védnöke lesz Pécs polgármestere, Tasnádi Péter.

Tervezett program

I. Az iskola kiskórusa és nagykórusa, a volt tanítványok kórusa
Hangszerszólók: az iskola tanulói

II. Hangverseny volt tanítványaink részvételével:
Nyitótánc: az iskola néptánccsoportja
Megyesi Schwartz Lúcia –  ének
Kováts Kolos – ének
Kovács István – ének
Fülöp Gergely – cselló
Szabó Dániel – zongora
Bódi Zsófia – ének
Szilágyi Orsolya – klarinét
Balikó Tamás – próza
Gál Máté – ének
vegyeskar

Az iskola honlapja: Mátyás Király Utcai Általános Iskola, Pécs

Magyar kisvállalkozások az Euro-zónában

Magyar kisvállalkozások az Euro-zónában | Arról kérdeztük Falus Gergelyt, az Európai Integrációs Központ vezetőjét, miért fontos a kisvállalkozások számára az uniós piac.

Magyar vállalkozások és Európa

Jóllehet hazánk Euro-zónához való csatlakozása néhány évig még várat magára, a magyar vállalkozások 2004 óta könnyen – mindössze egy uniós adószám kiváltásával – Euroban számolhatnak el külföldi partnerükkel. Ez a kisvállalkozások számára kitörési lehetőség.

Ennek kapcsán arról kérdeztük meg Falus Gergelyt, az Európai Integrációs Központ vezetőjét, miért fontos a kisvállalkozások számára, hogy megismerjék az uniós piacot és felmérjék, milyen esélyekkel indulhatnak egy külföldi megrendelés teljesítésére.

– Az első kérdés, amely egy vállalkozás vezetőjében felmerülhet, miért keres egy uniós cég éppen magyar partnert?

– Az európai vállalkozói szféra hasonló, mint a magyarországi, a fő különbség a méretükben rejlik és abban, hogy sokkal szélesebb körű az előbbiben a felgyülemlett tapasztalat. Köztudott tény, – s elég itt a kínai termékek gyors térhódítására gondolnunk – hogy az üzleti élet szereplői szerte a világban profitmaximalizálásra törekednek. A piaci versenyben semmire sem olyan érzékenyek a szereplők, mint az ár és a minőség arányára. Hazánk azt gondolom mindkét területen nagyon jól áll. Az ár szempontjából versenyképesek vagyunk, mert a termékekben megjelenő élőmuka költsége nálunk lényegesen alacsonyabb, mint Nyugat-Európában, a magyar szakemberek hozzáértése pedig világszerte elismert.

 – Az Önök tapasztalatai alapján miért éri meg egy magyar kisvállalkozásnak külföldre szállítani?

– Elsősorban az Európai Unió egyik legfontosabb alapelvében, az egységes piacban jelentkezik az előny. Az unió közel 500 milliós piaca ötvenszer akkora, mint a magyarországi. Ezt egy kollégám egy kissé leegyszerűsítő, ugyanakkor találó hasonlattal úgy szokta érzékeltetni, hogy gondoljuk el, ha a saját kertünkben termelt almánkat szeretnénk eladni, hol áruljuk szívesebben, egy olyan piacon, ahol tíz vásárló fordul meg naponta vagy ahol ötszáz.

– A következő kérdés persze, hogy milyen esélyekkel indul egy magyar kisvállalkozás az uniós piac meghódítására?

– Szerencsére azt tapasztaljuk, hogy az uniós piac részéről teljes a nyitottság. A textiliparban dolgozó néhány fős varrodáktól kezdve, a fémipari forgácsoló cégeken át, a szolgáltatást végző villanyszerelő cégekig folyamatosan érkeznek a magyar kisvállalkozásokat kereső konkrét megrendelések. Másfelől pedig a magyar kisvállalkozások is egyre aktívabbak. A csatlakozás utáni néhány év kezdeti bizonytalansága után egyre többen próbálnak meg az uniós piacon hosszú távú, biztos megrendelést szerezni.

A lendületet ugyan megtöri néha a nyelvismeret hiánya vagy az idegen környezettől való félelem, de ezek általában csak az első szerződéskötés alkalmával felmerülő problémák. Immáron a vállalkozásvezetők többsége tisztában van azzal, hogy a külföldi partnernek nem a magyar cég nyelvismeretére és tárgyalókészségére, hanem a szakismeretére és a munkájára van szükség. Persze fontos a munka elnyerése szempontjából, hogy olyan partnere legyen a hazai cégnek, aki átsegíti őt a tárgyalási és szerződéskötési folyamaton.

– Mi az, amiben az Európai Integrációs Központ segíteni tud a magyar vállalkozások külföldi piacra jutásában?

– Igyekszünk teljes körű támogatást adni az uniós piacra jutáshoz, amit először a magyar partner megismerésével kezdünk. Ahhoz, hogy kiválasszuk a megfelelő külföldi partnert, pontosan ismernünk kell a cég tevékenységét, az előállított termékek, illetve szolgáltatások mikéntjét, szabad kapacitásokat, stb.

Következő lépésként általában összeállítunk egy háromnyelvű (magyar-angol-német) cégbemutató anyagot egy honlap formájában annak érdekében, hogy a kapcsolatfelvétel előtti információgyűjtés gyors és egyszerű legyen. Ezután kezdődik el az igazi munka, a cég tevékenységének és elvárásainak megfelelő külföldi partner felkutatása. 

A keresésben nagy segítséget jelent, hogy a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara nemzetközi üzletközvetítő rendszerét működtető Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamarával közösen végezzük ezt a tevékenységet. Több mint kettőszáz külföldi kamarával és gazdaságfejlesztő szervezettel állunk kapcsolatban és segítjük kölcsönösen egymás munkáját. Ha megtaláltuk a külföldi partnert, a kapcsolatfelvételtől a szerződéskötésig felkészült, több nyelven tárgyaló üzletkötő csapat segíti mindkét felet.

– Hogyan látják a jövőt, melyek a közvetlen céljaik?

– Egyszerűen megfogalmazható és konkrét jövőképet rajzoltunk magunk elé, mert most nagyon sok múlik a magyar vállalkozások reakciósebességén. Az uniós piacra jutás gyorsasága talán a legfontosabb, hiszen 2004 óta tíz, és 2007 óta további két ország keresi az uniós piacba való integrálódás lehetőségét, amire azt is mondhatnánk, hogy aki lemarad, az kimarad.

Tehát a cél minél több vállalkozást minél hamarabb külföldi partnerhez juttatni. A tapasztalatok azt bizonyítják, hogy ha egy vállalkozás egyszer már termelt uniós piacra, megváltozik a saját sikerességéről alkotott elképzelése, a megnövekedett nyereségességgel együtt megnő az önbizalma és azt hiszem erre mindannyiunknak óriási szükségünk van a vállalkozói szférában.

***
Vállalkozások témában még ajánlja a szerkesztő:

KATA avagy rongyos ötezer kiborít

Mérnökök és energiák – mérnöknek lenni jó 🙂

Ami segít a kisvállalkozások online sikeréhez:

Keresőmarketing és SEO szakértő

Menhely alapítvány – Budapest. Hajléktalanok

Menhely alapítvány – Budapest. Célja: a főváros területén élő fedél nélküli emberek (hajléktalanok) szociális- mentális- és fizikai segítése.

Hajléktalanok

Budapest, Menhely Alapítvány
A fedél nélkül élő ember megnevezés vajon szebb-e, mint a közszájon forgó hajléktalanok kifejezés? De ennél a kérdésnél is fontosabb: tudunk-e segíteni? Hogy aki akar, az tudjon, bemutatjuk a Menhely Alapítványt!

A Menhely Alapítvány a rendszerváltás hajnalán alapított szervezet.
Célja: a főváros területén élő fedél nélküli emberek szociális- mentális- és fizikai segítése. A számukra legmegfelelőbb ellátási formák megkeresése, vagy ha még nincs olyan, úgy azok kialakítása.

Menhelyen - kenyér és gyógyszer a hajléktalanok számára
Meleg étel, kenyér, gyógyszer – ami a túléléshez kell!

A hajléktalanok támogatásáért

Ezen törekvésünk jegyében alakítottunk ki ügyfélszolgálati irodát, éjjeli menedékhelyet, krízis részleget, idős és hajléktalanná vált, nagypapa korú férfiak igényeihez igazodva a rendszer első Idősek Otthonát.

De az ún. Tea-járatok kialakítása is alapítványunk nevéhez kötődik. (Étel- és italosztás a pályaudvarok, metróvégállomások, csomópontok környékén.) Ennek tapasztalatait levonva, az új igényekhez igazodva léptünk tovább.
És létrehoztuk a semmilyen sorba soha be nem állók, a kapualjakban, üzletek kirakatai előtt, a parkokban, erdőkben meghúzódók, sánták, betegek, elesettek felkeresése, segítése, ellátása, illetve szakellátásban való elhelyezése céljából a Krízisautó nevű szolgáltatásunkat.

A Krízis Autó célcsoportja azok a Budapesten, és Pest-megyében élő hajléktalanok, akik az utcán, vagy más lakhatásra nem alkalmas helyen élnek csoportosan, vagy magányosan.
Ők minimum három ezren vannak. 2006/2007 telén 370 különböző helyszínen több mint 600 rászorulót látott el a Krízis Autó, körülbelül 20%-uk nő. Legidősebb ügyfelünk 88 éves.

Modellkisérletek

Mindegyik modellkísérletünk – kiérdemelve a szakma elismerését mintává vált és mára már követőkre is talált. Alapítványunk elsősorban a teljeskörű szociális- és egészségügyi ügyintézés, lakhatási- és jogi problémák megoldása, valamint módszertani elemzések és fejlesztések területén fejti ki tevékenységét.

Mindezek mellett, legújabban a hajléktalan képzőművészek, írók és költők segítését vállalta fel szervezetünk. Igyekszünk számukra kiállításokat szervezni és megjelenési felületet biztosítani.

Most egy új tervet dédelgetünk, ami nagy falatnak tűnik: a hajléktalanokról kialakított kép finomítása, megreformálása. Nem hátsó szándékkal tesszük ezt: arra gondolunk, ha a róluk kialakított kép hitelesebb, talán adományozóink köre is bővül.

A hajléktalanok 49 %-a dolgozik, csak 5 százalékuk él szociális segélyből.

A hajléktalanság leggyakoribb okai: válás, munkanélküliség, tartós betegség, állami gondoskodás intézményeiből kikerülés.

Hazánkban a legtöbb EU-tagállammal ellentétben nincsen kapcsolat a hajléktalanügy és a lakásügy szabályozása között.

Hogyan segíthetünk?

Akik szivesen segítenek a klienseinken ők sem tudják biztosan, hogy jól teszik-e azt. Pénzt adjanak, vagy ennivalót.
A mi meglátásunk, hogy a civil társadalommal kapcsolatban lévő hajléktalanokat jobban lehet motiválni (akár tanulásra, akár munkakeresésre, akár az egészségük érdekében megtett lépésekre) azoknál a klienseinknél, akik nem tartanak kapcsolatot csak a szállón élőkkel és dolgozókkal.

Így mi azt mondjuk, mindegy mit adnak, csak amennyiben eldugott, amúgy lakatlan- közterületen rendszeresen alvó, életvitelszerűen tartózkodó hajléktalan embert látnak, kérjük, ne menjenek el mellette. Vegyék föl a kapcsolatot az illetővel, kérdezzék meg, van-e valamire szüksége, segítséget kér-e. Esetleg takaróval, meleg teával, élelemmel tudnak segíteni!

Amennyiben úgy látják, sürgős szükség volna mindezeken túl szociális, vagy orvosi segítségre, tehetnek bejelentést a Diszpécser Szolgálatunknál.

Menhely Alapítvány “Vajda 3” Menhelye
1082 Budapest, Vajdahunyad utca 3.
Tel.: 333-59-87, 334-39-65


További emberi dilemmákkal terhes tartalmak:

Nyomulós marketing – ellenállok néhány megoldásnak – a Szájjal és Lábbal Festő Művészek Kiadója erkölcsi dilemma elé állít

Ételosztás, adománygyűjtés Pécsett

Halálos Mecsek – szelidítetlen motorosok a szerpentinen

Halálos Mecsek – szelidítetlen motorosok. Biztosak lehetünk benne, megint jön a motoroshalál!

A Mecsek és a motorosok

Pécs, Mecsek, motorosok | motoros halál!Pécs – Mecsek – magazin hír

Tegnap a Jóljárok Magazin stábja (és a stábné!) Sikondán hűsítette magát a korszerű strand habjaiban, majd a fent említett két személy – Pécs felé haladva -, megállt egy erdei út bejáratánál, szedret szedegetni. Aki ezt teszi, az az életre szavaz, ugyanis halottnak nem kell a vitamin.
És akkor jöttek a motorosok…

A Sikonda – Pécs úton, fent a Mecsekben, szinte ötven méterenként emberalakot formáló tábla áll, rajta felirattal: Őt is hazavárták!

Min kellene gondolkoznia a motorosnak a mecseki szerpentinen?

Akinek ez nem volna elég az óvatos haladáshoz, az elgondolkodhatna az út szélén virító koszorú-virág kompozíciókon, de nem fog.
Aki tudatosan a száguldás élményéért robog fel a hegyi utakra, annak hiába a KRESZ, hiába a százszámra kirakott tábla, annak fonnyadhat ott akár ezer koszorú is – az akkor is tépni fog „mint az állat”!

És tép is. Hallottuk  – brRRRrrBBBrrrr r r  r     r -, láttuk.
Biztosak lehetünk benne, megint jönni fog itt a motoros halál!

Korábban írtuk erről: A motor (és a halál) esztétikája

Festmények késsel és borral – Mucsi Attila

Festmények késsel és borral – Mucsi Attila (London) képei

Festmények késsel és borral – Mucsi Attila

Mucsi Attila festménye

Mucsi Attila barátunk, aki Pécsett tanulta ki mesteri fokon a festészet tudományát (?), művészetét (!), rendszeresen elküldi új festményeinek fotóját. Most legújabb küldeményét mutatjuk meg.

A vajdasági származású Mucsi Attila, egykori pécsi egyetemista, hosszabb ideje Londonban él, s megtisztel bennünket azzal, hogy műveiből alkalmanként „internetes tárlatot” nyit a Jóljárok.hu-n.
Legújabb képsorozatát ecsetvonások nélkül, késsel dolgozza a vászonra.
Legfrissebb képe itt látható:

Friss festmény, még illatos az olajtól

Festmény késsel és borral
Festmény késsel és borral

A fürkésző szem persze nem csak a képen kutatja a hangulatokat, hanem a kép mellett is, s jóbarátként megkockáztatjuk, hogy a késsel festés igen száraz műfaj lehet! Elegendő a fotó bal alsó sarkára pillantanunk, hogy lássuk – a szárazság ellen, bizony-bizony, védekezni kell!

Ám valószínűsítjük, az ott látható ital nem a híres pécsi cirfandli, hanem valaminő albioni lőre lehet, amelyet nem irigylünk el a művésztől!
De inkább gyönyörködjünk a kép árasztotta őszi hangulatban.

A Mucsi Attila műveihez kapcsolódó írásainkhoz vezető link-híd:
Blog-történetek: a festő

Budapest madártávlatból – Hámori Gábor könyve (fotó)

Budapest madártávlatból – Hámori Gábor új fotó könyve. Felülről nézi a világot!

Budapest, Budapest te csodás

Budapest madártávlatból - Hámori Gábor könyve Budapest – Pécs; Magazin hír

 Már kapható az üzletekben Hámori Gábor új könyve, a Budapest madártávlatból. A szerző a Magyar Fotóművészek Szövetsége tagja,  a Mecseki Fotóklub elnöke.

„Gyönyörű napok voltak. Négynapos ünnep, üres a város – rokonlátogatások, családi kirándulások, s a téli álom utolsó foszlányainak kiűzése a balatoni nyaralókból. Barátaink is útra keltek, s mi meg – hozzánk való jóságuknak köszönhetően – alvóhelyet találtunk náluk.

Pécsiek vagyunk, mégsem volt idegen számunkra a főváros, hisz munkánk, vagy egy-egy program, kirándulás okán gyakran jártunk ott.” – vallja a szerző, Hámori Gábor.

Hámori Gábor fotóművész

Hámori Gábor fotóművész

„De célunk most egészen más volt – megismerni keresztbe-kasul a fővárost. Nem a vidéki vagy a külföldről érkező szokványos turista módjára, hanem egészen másként: rejtett csodákra, eldugott helyekre, városrészek, külterületek ezerféle hangulatára vágytunk. Felfedezni az ismerős ismeretlent, és az ismeretlen ismerőst egyben. Térképekkel, útikönyvekkel, de legfőképpen rácsodálkozni vágyó, szélesre tárt szívvel, lélekkel és jókedvvel. Reggeltől estig úton voltunk, s ezer meg egy csodát találtunk. Négy nap után képek, élmények, fények, érzések tömegével, elcsigázottan és kétségbeesve érkeztünk haza Pécsre – mindaz, amit a földön láttunk, látható lesz-e a repülőből? Meg lehet-e jeleníteni a főváros ezerféle arcát föntről, s ráadásul mindösszesen 160 fotóban?

Hámori Gábor budapesti kép

Hetek kellettek, hogy a látottak letisztuljanak. Útvonaltervek, a pilótával történő egyeztetések, engedélyek, s június végén izgatottan szálltunk fel – a levegőből is látszik a földön érzett varázs? Igen! De ezek a varázsok kicsit mások. Reggeli fény, déli, koraesti – ugyanaz az épület, a tér, s mégis egészen más. És a különböző városrészek, a hidak, a Duna csillogása, a külterületek, a budai hegyek… És az esti repülés – maga a csoda! A Duna egyre sötétedő íve, a díszkivilágítások felgyulladó fénye, a körutak, sugárutak, rajzolata, a hidak sora, a vár meseszerűsége…. Szavakkal leírhatatlan, s fotókkal is megörökíthetetlen. Csak bízni tudok abban, hogy a képeimmel mégis sikerül ebből az ezerféle érzésből átadnom valamennyit Önöknek.

Hámori Gábor fotó, Budapest felülnézetből

Szívemből kívánom, hogy az album lapozgatása közben fedezzék fel az ismeretlen ismerőst és az ismerős ismeretlent – fővárosunkat, Budapestet.”
Pécs,  Hámori Gábor

***

Hámori Gábor fotóművész

a Magyar Fotóművészek Szövetsége tagja 1954-ben született Pécsett, 1972 óta tagja, 1998 óta elnöke a Mecseki Fotóklubnak. Szervezőként és kiállítóként is folyamatosan részt vesz Pécs fotós életében. 1992-től 1994-ig tanított fényképezést a Művészeti Szakközépiskolában.

1980 óta a Pécsi Tudományegyetemen dolgozik.

Budapest esti fényekben

Eddig megjelent fotóalbumai:

  • Pécs madártávlatból Alexandra Kiadó, 2005
  • Szeged madártávlatból Alexandra Kiadó, 2006
  • Budapest madártávlatból Alexandra Kiadó 2008

Fontosabb kiállításai:

  • Pécs – 1992, 1993, 2002, 2006
  • Baranya megye – vándorkiállítás 1998/99
  • Csoportos kiállítások: Pécs, Kaposvár, Eszék, Fellbach, Koper, Piran, Trieszt, Teolo/Padova, Lahti, Graz, Zágráb, Pozsony, Arad

***

Kapcsolódó írásaink:

Hámori Gábor: Pécs madártávlatból (könyv, fotó)

Blog-portré: Hámori Gábor, Mecseki Fotóklub

EKF Pécs: Párbeszéd a menedzsment és a Kulturális Ipari Klaszter között

EKF Pécs: Párbeszéd a menedzsment és a Kulturális Ipari Klaszter között. Egymásra találtak?

EKF Pécs: Párbeszéd

EKF Pécs és Kulturális Ipari Klaszter: a nagy találkozásPécs, 2008. 06. 04. – magazin hír
Mészáros András EKF főigazgató kezdeményezésére ma találkozó jött létre a Kamara Angster-termében az EKF menedzsment és a Dél-Dunántúli Kulturális Ipari Klaszter tagjai között.

Az EKF főigazgatója (Európa Kulturális Fővárosa – Pécs, 2010) tájékoztatást adott a projekt haladásáról. (Nem állásáról, mert mint elmondta, az újságírók ugyan mindig a projekt állásáról faggatják őt, pedig az nem áll, hanem halad!)

Olyannyira így van, hogy Mészáros András szerint a kulcsprojektek határidőre megvalósulnak.
Az építkezések előkészítése gyorsított menetben folyik és ősszel már el is indul a látható munka.

Hárman
Mészáros András (EKF), Merza Péter fejlesztési ig. (EKF), Síkfői Tamás (Kamara)

A főigazgató létező feszültségekről is beszélt. Ilyennek tekinti a tények torzítását a sajtóban és olykor a politikában is.
Megítélése szerint egyébként 2009 tavaszától már megállíthatatlan lesz a beruházás, mert  – bár szerinte erre nem kerül sor -, egy esetleges előrehozott választás után a FIDESZ-nek sem lehet érdeke az EU-val történő szembe kerülés.

A még tisztázatlan tények között említette Mészáros András a következő kérdéseket:
– Vajon lesz-e olyan vállalkozás, amelyik a reptér hiányzó 640 méterére fordít 2,5 milliárdot? (Erre a nagyobb gépek fogadásához volna szükség).
– Vajon tud-e a vasút milliárdos beruházást fordítani arra, hogy a jelenlegi, Budapest- Pécs közötti  három és egynegyed órás menetidő két óra tíz percre redukálódjon?

Véleménye szerint az autópályával nem lesz gond, a politika 2010 márciusára biztosra ígéri.

A Klaszter tagjai erősen figyeltek

Mészáros András szólt az EKF önkéntesi rendszeréről is, amelyet jól működőnek ítélt meg.

A Dél-Dunántúli Kulturális Ipari Klaszterhez tartozó szervezetek vezetői kérdéseket intéztek a főigazgatóhoz, s ennek nyomán kiderült: a jövő héttől más alapokra helyezik az Interneten történő megjelenést (közbeszerzés útján pécsi vállalkozásé már a feladat, bár a vállalkozást nem nevezte meg.)
A korábbi jelenségeknek a honlap esetében (a Jóljárok.hu-n működő blogban többször is élesen kritizált jelenségekről van szó – pl. késedelmes anyagfeltöltések hónapokra rúgó hiátusokkal) okaként a főigazgató azt a tényt említette, hogy eddig ők csak egy vállalkozáson keresztül (EUNET) férhettek a honlaphoz.
Egyébként 2009-től a Magyar Turizmus Rt. egy „high tech” portállal fogja az eladásokat is támogatni.

A beruházások késlekedő és forinthiányos helyzetére vonatkozó felvetésekre Merza Péter EKF fejlesztési igazgató válaszolt.

Merza Péter EKF fejlesztési igazgató
Kézrátételes gyógyítás? Merza Péter

Megítélése szerint boldogulni fognak az időhiánnyal, le fogják gyűrni az akadályokat, amelyeket  nem előidéztek, hanem örököltek.

Zárszóként mindkét részről elhangzott: a két szervezet a jövőbeni együttműködésben érdekelt.

***
Kapcsolódó webhelyek, írások:

***

A Jóljárok.hu kiadója, a Bognár Stúdió BT

Rosta Zoltán avagy a bajnok reggelije

Rosta Zoltán avagy a bajnok reggelije – programozó versenyt így kell nyerni!

A pécsi informatika egyetemi bajnoka

Rosta Zoltán programozó bajnok a PTE-en
Rosta Zoltán

Pécs, 2008.05.22. – magazin hír 
A TTK Matematikai és Informatikai Intézete a  minap programozói versenyre hívta a PTE hallgatóit.
A verseny győztese, Rosta Zoltán lett, s a nyeremény laptopján előállított programokról bizonyára fogunk még hallani.Amúgy a bajnok „gyakornokoskodott” kicsit a Bognár Stúdiónál is, a Jóljárok.hu kiadójánál. Kérdezett ezt-azt, aztán reggelire megette a Jóljárok.hu béta verzióját.

Kérdések és válaszok a programozásról

– Mivel dolgoztál a versenyen? – kérdezem Zolit.
– Mivel szabadon választott programmal dolgozhattunk és egy könyvtár-nyilvántartó és kölcsönző alkalmazás elkészítése volt a feladatom, hát Net Freamwork 3.5 és C# 3.0-ban készítetem a munkát, amely során egy 3 rétegű alkalmazást épitettem, Linq-to-Sql-t használva ORM technologiaként. Az ORM egyenlő Object Relation Mapping-gel teszi hozzá magyarázólag.
Ugye világos? 🙂
A döntőbe egyébként még Gabnai Imre és Kenyeres Viktor jutott. A díjakról a Dexter Kft. és a CCSoft gondoskodott.
– Gratulálok, Zoli!

Pécs: nyilvános ásatás

Pécs: nyilvános ásatás a Kossuth téren. Csontok, csatok Pannónia történelméből.

Átlátható történelem

Ma 10 és 12 óra között a pécsi Kossuth téren, fél óránként indított csoportokban megtekinthetőek az ott folyó építkezés során felszínre került történelmi leletek.
Ásatás egyenes adásban. Élőben. Személyes jelenlétünkkel.
Dicséretes a kezdeményezés! Az ilyen gesztusok növelik a polgárok kötődését, nem csak a poliszhoz – hanem a közös történelmi tudat révén – egymáshoz is!

Történelemi ásatás, Pécs.
Ásatás: a múltak kútja avagy mély a történelem Pécsett
Óvatos kézzel: az indián régész római csontokat hoz felszínre
Régész munka közben. Óvatos kézzel: az indián régész római csontokat hoz felszínre

Részletes beszámolónk a régészeti „ásatás vezetésről” itt olvasható (további képekkel): Csontok, csatok, négyezer év

Apropos Kossuth tér.

Még egy kis történelem

Ugyanezen a téren áll egy XIX. században épített, romantikus stílusú építmény, a pécsi zsinagóga.
És erről egy másik történelmi beszámoló is eszembe jut, amit itt ér el a látogató:

Hámori Gábor: Pécs madártávlatból (könyv, fotó)

Hámori Gábor: Pécs madártávlatból (könyv, fotó) – a Jóljárok.hu-n bemutatjuk a gyönyörű kiadványt

Hámori Gábor: Pécs madártávlatból (könyv, fotó)

Hámori Gábor: Pécs madártávlatbólHámori Gábor pécsi fotóművész “Pécs madártávlatból” című reprezentatív fotóalbuma az Alexandra Kiadó gondozásában jelent meg. A könyvben több mint 160 légi fotón tárul elénk Pécs és környéke.

A képek nem térképszerűen mutatják be a várost, hanem perspektivikusan, közelről, hangulatos megvilágításban, érdekes nézőpontból tárul elénk az egyes épületek, terek és az utcák arca.

Az alábbiakban olvasható a Szerző előszava:

A szerző, Hámori Gábor

Fotózok, mert beszélni nem tudok! – mondogatom magamról, akár bemutatkozásként is.

A kép pedig igazi jelbeszéd: nézni és látni valamit úgy, ahogy csak egy valaki tud. S ez a valaki a keresővel néz, de a teljes lényével lát. S mi van az objektív túloldalán? Az, amiben a fotós szépet, jót, játékosságot, nyugalmat, netán meghökkentőt, szomorúságot – vagyis érzést lát.

A fotózás a pillanatnyi érzések megragadása, s a kép az érzés maga. S az érzések megannyi színe, mélysége és árnyalata, mi a képek erejét adja. S ez bizony az egyén szabadsága, mely nem elnyomható, nem befolyásolható, s nem kordában tartható. S mindenki mást és mást érez ugyanabban a dologban, s az arról készült fotóban – ettől vagyunk mások, és ez pontosan ezért és így a jó.

A Leöveyfentről

A repülés is maga a szabadság, hisz átmenetileg elhagyjuk vele a mindennapok valóságát. Emelkedés közben még zúg a fülünk, s nagyokat nyelünk – mintha a valóvilág megannyi gondja-baja kapaszkodna velünk. De ahogy a repülési magasságba érünk – a Csoda alattunk, köröttünk és fölöttünk.

Eltűnik az utcák megannyi kátyúja, s a rendezetlen porták sokasága. Eltörpülnek az egyformává váló emberek, autók, s nincsenek rokkantak és hajléktalanok. A fák, a bokrok, s a gyep utánozhatatlan zöldje jelzi – maradt még belőlük valamennyi. Rendezett lesz minden, s eltörpülnek, majd eltünnek a gondok. S a fények és az árnyak kirajzolják, megmutatják a város megannyi hajlatát, szépségét, az utcák s az épületek megannyi vetületét.

Kovácsszénája
Fotó Hámori Gábor

Szívemből kívánom valamennyiüknek, hogy az album lapozgatása közben éljék át, s ismerjék meg más oldaláról városunkat, Pécset.

Hámori Gábor

****

Kapcsolódó írás:
Blog-portré: Hámori Gábor, Mecseki Fotóklub