Az El Niño és La Niña jelenségek az éghajlati változások legjelentősebb és legnagyobb hatású természetes folyamatai közé tartoznak. E két jelenség az óceánok és a légkör közötti kölcsönhatások eredményeként jön létre, és drámai módon képesek befolyásolni az időjárást világszerte.
El Niño
Az El Niño, spanyolul „kisfiú” jelentésű, a csendes-óceáni térségben a normálisnál melegebb tengervíz hőmérsékletet jelent, különösen a déli féltekén karácsony környékén. Ez a jelenség az áramlási minták megváltozásával jár, amely hatással van az időjárásra globális szinten. Az El Niño időszakában a Csendes-óceán középső és keleti részein jelentős melegedés tapasztalható, ami befolyásolja a trópusi esőerdők csapadékmintáit és a tengeráramlások irányát is.
Az El Niño hatásai között szerepelnek az extrém időjárási jelenségek, például a heves esőzések, árvizek, valamint a szárazság és erdőtüzek is. Például, az Egyesült Államok délnyugati részein nagyobb csapadékmennyiséget hozhat, míg Délkelet-Ázsiában és Ausztráliában súlyos szárazságot okozhat. Az éghajlati viszonyok ilyen jelentős változásai hatással vannak az agráriumra, a halászatra és az egész gazdaságra.
La Niña
A La Niña, amely spanyolul „kislányt” jelent, az El Niño ellentéte. Ilyenkor a csendes-óceáni térségben a tengervíz hőmérséklete a normálisnál hidegebb. A La Niña során a Csendes-óceán középső és keleti részei lehűlnek, ami ellentétes áramlási mintákat hoz létre az El Niñohoz képest. Ez a jelenség szintén globális hatással bír, ám az időjárási mintákban gyakran az El Niño által kiváltott időjárási események ellentétét okozza.
A La Niña időszakában például a délkelet-ázsiai és ausztráliai térségekben bőséges esőzések és árvizek fordulhatnak elő, míg az Egyesült Államok délnyugati részén súlyos szárazság léphet fel. A La Niña hatásai szintén jelentős hatással vannak az agráriumra és a halászatra, hasonlóan az El Niñohoz.
A Globális Hatások és a Klímaváltozás
Mind az El Niño, mind a La Niña jelentős hatással van a globális éghajlatra és az időjárásra. Az éghajlatváltozás következtében azonban ezek a jelenségek még inkább kiszámíthatatlanok lehetnek, és a szélsőséges időjárási események gyakorisága és intenzitása is növekedhet.
A tudósok folyamatosan figyelik és modellezik ezeket a jelenségeket, hogy jobban megértsék őket és előre jelezhessék a hatásaikat. Az El Niño és La Niña jelenségek előrejelzése segíthet a gazdáknak, a halászoknak és a kormányoknak felkészülni a várható változásokra és csökkenteni a negatív hatásokat.
Az El Niño és La Niña jelenségek komplexitása és hatásaik globális jellege miatt elengedhetetlen, hogy továbbra is folytassuk ezeknek a természetes folyamatoknak a tanulmányozását és megértését. Csak így lehetünk képesek jobban felkészülni és alkalmazkodni a jövőbeni éghajlati változásokhoz.
Az El Niño és La Niña az éghajlati változások legfontosabb természetes folyamatai közé tartoznak, amelyek az óceánok és a légkör kölcsönhatásainak eredményeként jönnek létre. Az El Niño a tengervíz melegedését, míg a La Niña lehűlését jelenti, mindkettő globális időjárási hatásokat gyakorolva.
Hogyan befolyásolja az El Niño az időjárást?
Az El Niño időszakában a Csendes-óceán középső és keleti részein a tengervíz hőmérséklete emelkedik, ami megváltoztatja az áramlási mintákat. Ez gyakran extrém időjárási eseményekhez vezet, mint például heves esőzések és szárazság, különböző régiókban eltérő hatásokkal.
Milyen hatásai vannak a La Niña jelenségnek?
A La Niña során a Csendes-óceán hőmérséklete a normálisnál alacsonyabb, ami ellentétes időjárási mintákat eredményez az El Niñohoz képest. Ez gyakran bőséges esőzéseket hoz Délkelet-Ázsiában és Ausztráliában, míg az Egyesült Államok délnyugati részén szárazságot okozhat.
Milyen gazdasági következményekkel járhatnak ezek a jelenségek?
Mind az El Niño, mind a La Niña jelentős hatással van az agráriumra és a halászatra, mivel megváltoztatják az időjárási mintákat. Az extrém időjárás következményeként a termelés csökkenhet, ami gazdasági nehézségeket okozhat a helyi közösségek számára.
Miért fontos a jelenségek előrejelzése?
Az El Niño és La Niña előrejelzése segíthet a gazdáknak, halászoknak és kormányoknak felkészülni a várható időjárási változásokra. A pontos előrejelzések csökkenthetik a negatív hatásokat, és lehetővé teszik a megfelelő intézkedések megtételét.
Az akkumulátor gyártás hatása a természetre, az emberi környezetre és az emberre
Az akkumulátorok iránti kereslet az elmúlt évtizedben ugrásszerűen megnőtt, különösen az elektromos járművek és a megújuló energiaforrások térnyerésével. Az akkumulátorgyártás azonban komoly környezeti és egészségügyi kihívások elé állítja a társadalmat. E cikk célja, hogy bemutassa az akkumulátorgyárak hatásait a természetre, az emberi környezetre és az emberre.
Mindez azért is indokolt, mert Magyarország a kormány tervei szerint valóságos akkumulátor gyártó nagyhatalommá kíván válni, ráadásul részben idegen munkaerővel.
Környezeti hatások
Az akkumulátorgyártás alapanyagai, mint a lítium, kobalt és nikkel bányászata jelentős környezeti károkkal jár. A bányászati tevékenységek során nagy mennyiségű földet mozgatnak meg, ami erózióhoz és a természetes élőhelyek pusztulásához vezet. A bányák környékén gyakran előfordul a vízszennyezés, mivel a vegyi anyagok beszivárognak a talajvízbe, ami hosszú távon mérgezheti az élővilágot és az embereket egyaránt.
A gyártási folyamat során keletkező hulladékok, mint például a nehézfémek, savak és egyéb vegyi anyagok, szintén komoly környezeti kockázatot jelentenek. Ezek a szennyező anyagok gyakran kerülnek a levegőbe és a vízbe, ami tovább súlyosbítja a helyi ökoszisztémák állapotát.
Emberi környezetre gyakorolt hatások
Az akkumulátorgyárak elhelyezkedése gyakran ipari területeken történik, amelyek közel vannak lakott területekhez. Az ilyen üzemek működése során kibocsátott szennyező anyagok jelentős hatással lehetnek a helyi lakosság életminőségére. A levegőbe kerülő káros anyagok, mint például a nehézfémek és az illékony szerves vegyületek, légzőszervi megbetegedéseket, allergiás reakciókat és egyéb egészségügyi problémákat okozhatnak.
A zajszennyezés szintén komoly probléma lehet az akkumulátorgyárak környezetében. Az ipari tevékenységek zajszintje gyakran meghaladja a megengedett határértékeket, ami hosszú távon stresszt, alvászavarokat és egyéb egészségügyi problémákat okozhat a helyi lakosság körében.
Az emberi egészségre gyakorolt hatások
Az akkumulátorgyártásban dolgozó emberek különösen ki vannak téve a különböző veszélyeknek. A gyártási folyamat során használt vegyi anyagok és nehézfémek belélegzése vagy bőrrel való érintkezése súlyos egészségügyi problémákat okozhat, mint például mérgezések, bőrbetegségek és légzőszervi megbetegedések. A hosszú távú expozíció növeli a krónikus betegségek, például a rák kialakulásának kockázatát.
Az akkumulátorok újrahasznosítása szintén komoly kihívást jelent. Bár az újrahasznosítás csökkenti a bányászat és a gyártás környezeti terheit, az elhasznált akkumulátorok kezelése során felszabaduló káros anyagok további egészségügyi és környezeti kockázatokat rejtenek magukban.
Összegzés
Az akkumulátorgyártás elengedhetetlen része a modern technológiai fejlődésnek és a fenntartható energiaforrások használatának. Ugyanakkor nem szabad figyelmen kívül hagyni az ezzel járó környezeti és egészségügyi kockázatokat.
A szabályozások szigorítása, a zöld technológiák alkalmazása és a hulladékkezelési módszerek fejlesztése nélkülözhetetlen a negatív hatások minimalizálása érdekében. Az akkumulátorgyárak hatásainak alapos vizsgálata és a megfelelő intézkedések bevezetése elengedhetetlen a fenntartható jövő érdekében.
Az akkumulátorgyárak működése jelentős környezeti terhelést okozhat, különösen a víz- és levegőminőségre nézve. A gyártási folyamat során vegyi anyagok kerülhetnek a környezetbe, amelyek hosszú távon károsíthatják az ökoszisztémát. Emellett a nagy vízigény és az energiafelhasználás fokozhatja a helyi erőforrásokra nehezedő nyomást. Bár a technológiai fejlődés csökkentheti a káros hatásokat, a gyárak telepítésekor mindig mérlegelni kell a fenntarthatósági szempontokat és a lakosság érdekeit.
Az akkumulátorgyárak megjelenése a helyi közösségek életét többféleképpen alakíthatja. Egyrészt új munkahelyeket teremtenek, ami gazdasági előnyöket jelenthet. Másrészt azonban a környezeti kockázatok, a zajterhelés és a közlekedési forgalom növekedése negatívan hathat a lakók mindennapjaira. A közösségek gyakran megosztottak: egyesek a fejlődést látják benne, míg mások az életminőség romlásától tartanak. Fontos, hogy a döntéshozók figyelembe vegyék a lakosság véleményét és aggodalmait.
A gyárak jelentős gazdasági előnyöket hozhatnak a régióknak, ahol megtelepednek. Munkahelyeket teremtenek, növelik az ipari termelést, és hozzájárulnak az export bővüléséhez. Az infrastruktúra fejlesztése is gyakran együtt jár a beruházásokkal, ami hosszú távon javíthatja a térség versenyképességét. Ugyanakkor a gazdasági haszon mellett számolni kell a környezeti költségekkel, amelyek mérsékelhetik az előnyöket. A fenntartható fejlődés érdekében szükséges a gazdasági és ökológiai szempontok összehangolása.
Az akkumulátorgyárak működése során keletkező vegyi anyagok és szennyeződések egészségügyi kockázatot jelenthetnek a dolgozókra és a környéken élőkre. A levegőbe kerülő részecskék, valamint a vízbe jutó szennyező anyagok hosszú távon légzőszervi és egyéb betegségeket okozhatnak. A zajterhelés szintén negatívan befolyásolhatja az életminőséget. Bár a modern technológiák csökkenthetik a veszélyeket, a megfelelő szabályozás és ellenőrzés elengedhetetlen a lakosság védelme érdekében.
A fenntarthatóbb jövő érdekében fontos, hogy az akkumulátorgyártás mellett más megoldásokat is előtérbe helyezzünk. Ilyenek lehetnek a megújuló energiaforrások, az energiatárolás új technológiái, valamint az újrahasznosítás fejlesztése. Az innováció és a kutatás segíthet abban, hogy csökkentsük a környezeti terhelést, miközben biztosítjuk az energiaellátást. A társadalom és a gazdaság közös felelőssége, hogy olyan irányba mozduljon, amely hosszú távon fenntartható és élhető környezetet biztosít.
Az OTP Zöld Otthon Lakáshitel a futamidő végéig évi fix 2,5 %-os kamattal igényelhető abban az esetben, ha az építendő vagy vásárlandó új lakás vagy családi ház legalább BB energetikai besorolású és primer energiaigénye nem haladja meg az évi 90 kWh/m2 értéket.1
Közel nulla energiaigény
A „BB” energetikai besorolás azt jelenti, hogy az épület a „Közel nulla energiaigényre vonatkozó követelményeknek megfelel”, vagyis az összesített energetikai jellemző számértéke 81 és 100 közé esik. Ezenkívül ennek az energetikai osztálynak az eléréséhez az épület energiafogyasztásának legalább 25 %-át megújuló forrásból kell fedezni, ami általában történhet napelemes rendszer telepítésével vagy hőszivattyús fűtési rendszer alkalmazásával. E követelmény teljesítése nélkül az ingatlan legfeljebb „CC” (Korszerű) kategóriás lehet akkor is, ha a többi mutatószám alapján ettől jobbat érdemelne.
A megújuló energia iránti igény
A 25 % megújuló részarány számításánál a következő energiaforrások vehetők figyelembe: tűzifa, biomassza, biomasszából közvetve vagy közvetlenül előállított energia, biogázok energiája, fapellet, agripellet, nap-, szél- és vízenergia, geo-, hidro és légtermikus energia, illetve távhő bizonyos esetekben.2
A fenti követelményeknek való megfeleléshez, ezáltal a kedvező zöldhitel eléréséhez szükséges a határoló falak, nyílászárók, födémek és padló megfelelő hőszigetelése és a már említettek közül valamelyik megújuló energiaforrás használata. A homlokzati falak ma legtöbbször soklyukú égetett kerámia téglából épülnek, amely 15 cm normál külső oldali hőszigeteléssel megfelel ennek a követelménynek.
A hőszigetelés fontossága a hitel elnyerésében
Nincs feltétlenül szükség homlokzati hőszigetelésre abban az esetben, ha a fal pórusbeton falazóelemből vagy olyan korszerű anyagból épült, amely már eleve tartalmazza a szükséges hőszigetelést és így a hővezetési tényezője megfelel a 0,24 W/mK jelenlegi határértéknek. A padlásfödémek általában vasbeton vagy fa gerendás szerkezetűek, melyek minőségétől függően 15-20 cm hőszigeteléssel megfelelnek a födémekre előírt 0,17 W/mK hővezetési tényezőnek.
A padló szerkezetébe is minden esetben kerül az új építésű házak esetén 5-10 cm lépésálló hőszigetelés, amellyel ez a szerkezet is megfelel az előírt 0,3 W/mK értéknek. A lábazati falak esetleges hőszigetelése pedig tovább javítja a padló szerkezetének eredő hővezetési tényeztőjét.
Nyílászárók: ajtók, ablakok
A nyílászárókra vonatkozó jelenlegi követelmény érték 1,15 W/m2K, amelynek a korszerű fa vagy műanyag szerkezetű háromrétegű üvegezésű szerkezetek megfelelnek. A megújuló arány követelményének teljesítése sokszor vagy napelemes rendszer vagy levegő-víz, esetleg levegő-levegő hőszivattyú telepítésével történik. A kettő kombinálható is úgy, hogy a levegő-víz hőszivattyú gondoskodik a hűtésről-fűtésről és a használati melegvíz ellátásáról, amíg az általában tetőre szerelt napelemes rendszer gondoskodik ennek elektromos áramigényéről.
Kisebb lakások vagy családi házak esetén, ahol nem éri meg levegő-víz hőszivattyú telepítése, elektromos fűtéssel és napelemes rendszer telepítésével oldható meg. Az elektromos fűtés ilyenkor lehet klíma vagy elektromos fűtőpanel használati melegvizet előállító elektromos vízmelegítővel. A hozzá telepített napelemes rendszer fedezheti egy ilyen konstrukció igényeit is. Azzal, hogy a biomassza is megújuló energiaforrásnak tekinthető, ezt a követelményt fatüzelésű kandalló vagy kályha telepítésével is lehetséges elérni.
A tervek szerint 2021. július 1-jétől az otthonfelújítás programját is érintő új elszámolási rendszer került volna bevezetésre. Ez az újonnan üzembe helyezendő, otthonfelújítási támogatással megvalósuló lakossági napelemes rendszerek által termelt villamos energia hálózati átvételére vonatkozott. A meglévő szaldós elszámolást felváltotta volna a bruttó elszámolás.
Június 30-án, szerdán este azonban egy olyan kormányrendelet jelent meg, amely kimondja, hogy a 641/2020. (XII. 22.) rendelet 9. § (3) bekezdése és a 183/2021. (IV. 16.) rendelet 27. § (2) még nem lép hatályba. Vissza nem térítendő támogatással megvalósult háztartási méretű napelemes kiserőművek tehát továbbra is jogosultak a szaldó elszámolására.
Milyen is a szaldós elszámolás?
A szaldó olasz eredetű szó, jelentése egyenleg. A napelemes rendszer elszámolásakor szaldó elszámoláson a hálózatba táplált és az onnan vételezett villamos energia különbségét értik. A napelemes rendszer beüzemelése után éves elszámoló számlát küld a szolgáltató, amin szerepel a teljes évben vételezett és megtermelt energia mennyisége. Ha többet termeltünk, mint amennyit elfogyasztottunk, akkor az áramszolgáltató visszafizeti a többletet 13-15 Ft/kWh áron.
Ha a háztartás fogyasztása volt nagyobb, akkor ezt a különbözetet nekünk kell megfizetnünk a szolgáltató felé 38 Ft/kWh áron. Fontos szabály, hogy egy évi többlettermelést nem vihetünk át a következő elszámolási időszakba.
A szaldós elszámolás előnye
A szaldó elszámolás legfőbb előnye az, hogy az elszámolás éves szinten történik és a villamos hálózatot, mint tárolót használhatjuk. A téli időszakban a napelemek termelése kisebb, mert rövidebbek a nappalok, kevesebb a napsütéses órák száma. A háztartás energiaigénye ilyenkor nagyobb, mint a termelés és a hálózatból kell vételeznünk. Nyári időszakban fordított a helyzet. Kedvező besugárzás, napsütéses órák száma következtében sok esetben többet termel a napelemes rendszer, mint amennyit a háztartás elfogyaszt. Így a termelés ez részét visszatápláljuk a hálózatba. Éves szinten a termelési és fogyasztási többlet általában nagyjából kiegyenlíti egymást.
A bruttó elszámolásról
A bruttó elszámolás részletei még nem ismertek, illetve az sem, hogy a támogatott napelemtelepítések esetében később fog-e változni az elszámolási rendszer. Közismert, hogy az uniós szabályok miatt 2023. december 31-ig telepített napelemes rendszerekre vonatkozóan lehet szaldó elszámolást alkalmazni, az ezt követően kialakított háztartási méretű kiserőművekre más elszámolási szabályok lesznek érvényesek.
Az otthonfelújítás energia elszámolásának szereplői: az állam, a szolgáltatók, a fogyasztók
A szolgáltatók részéről folyamatos a nyomás bruttó elszámolás bevezetésére. Szeretnének ugyanis évi pár ezer forintnál több bevételre szert tenni egyre nagyobb számú fogyasztónál. Az állam is örül az egyre több napelemes rendszernek, ugyanakkor a villanyszámla 27 %-os ÁFA-jához képest a szaldó elszámolásnál a bevétele ennek töredéke. Adott helyzet feloldása egy olyan elszámolási mód lehet, melyben mindhárom szereplő enged és kap is valamit.
A Pussy Riot orosz nők hatalom elleni lázadásának világhírű csoportja. A Paksi Riot szintén kemény lányok-asszonyok közössége, de módszerükből a polgárpukkasztás, a feltűnő happeningek erőszakolása hiányzik. Kemény tények, pontos információk jellemzik tevékenységüket, amelyek nem általában a hatalom, hanem az atomlobbi ellenében születnek.
A Paksi Riot jelenleg három fős csoportosulás. Tagjai, egyben beszélgetőpartnereim: Katus Eszter, az Átlátszó újságírója; Dohi Gabriella, videóriporter és Mátyás Eszter, az Energiaklub atomenergia projektvezetője.
Célkitűzésük pontos megfogalmazását a csoport facebook oldalán ekképpen kapjuk kézhez:
„Csapatunk azért alakult meg, hogy az atomlobbi propagandáját ellensúlyozva, teljes körűen tájékoztasson a nukleáris beruházások részleteiről.”
– Mit kell ellensúlyozni? – kérdem. A kormányzat szervei a közszolgálati médián keresztül nem adnak hiteles képet az energia-helyzetről, az atomenergia szerepéről, a tervezett paksi új létesítményről?
Paksi Riot: – A kormányzati média szinte soha, vagy csak alig tudósított az elmúlt években a paksi beruházás részleteiről. Ha tudósítottak is, akkor is inkább csak megnyugtatásként: minden rendben, haladunk, épülünk, stb. A helyzet azonban ennél sokkal összetettebb és szerteágazóbb. És ha nem lenne a független közeg, amiben mi is dolgozunk, akkor a magyar nemzet tényleg abban a hitben élne, hogy minden a lehető legnagyobb rendben megy Pakson. Ami ugye korántsem így van.
– Miért?
Paksi Riot: – Ahogy a Jávor Benedek korábbi EP képviselő által kiperelt szerződés részleteiből is látszik, a Paks II beruházással Magyarország vállára olyan terhet rótt a magyar kormány, amelyet nemcsak az unokáink, de még a dédunokáink is nyögni fognak. De nem csak a Paks II beruházásnál vannak problémák. Ahogy a Paksi Riot csapata helyszíni videóriportjával két éve nyáron felhívta a magyar média figyelmét, a klímaváltozás hatásai napi szinten kihívásokat gördítenek a jelenleg működő 4 paksi atomreaktor működése elé is. Ahogy a megemelkedett Duna vízhőmérséklete problémát okozhat az atomerőmű hűtésénél, úgy gondok vannak például a nukleáris hulladék kezelésével is Magyarországon. Ez többek közt azért is fordulhat elő, mert bár már a 70’-es évek óta tárolnak kis-és közepes aktivitású nukleáris hulladékot Magyarországon, a megfelelő technológia még mindig nem áll rendelkezésre a világon, így csak ideiglenesen lehet kezelni a kérdést.
– Milyen eszközeitek vannak a tényfeltáráshoz és a lakossághoz való információ átadáshoz? Versenyképes ez az állami szervek lehetőségeihez viszonyítva?
Paksi Riot: – Az Energiaklub és az Átlátszó által megálmodott Paksi Riot csapat az egyik legfontosabb eszközünk, hogy hitelesen tudjuk tájékoztatni a magyarokat az atomenergiával kapcsolatos ügyekről. Megalakulásunk előtt – ha csak valamelyik ellenzéki politikus vagy média nem kapott fel egy ügyet – az „átlagember” nem kapott megfelelő tájékoztatást arról, hogy mi folyik az atomenergia körül. Pedig, ahogy most már a Facebook oldalunkon is látszik, az embereket nagyon is érdekli a téma. A csapatunk felállása pedig elősegíti azt, hogy hiteles és naprakész információkat tudjunk közölni.
Katus Eszter, Mátyás Eszter (Paksi Riot) és szövetségesük, Konkoly-Thege Júlia (ZÖFI)
Ehhez mind az Energiaklub, mind az Átlátszó felületet biztosít, ami szintén elengedhetetlen ahhoz, hogy minél több emberhez eljusson az üzenetünk. A kormányközeli médiával képtelenség felvenni a versenyt, de a mi célunk nem is ez, hanem hogy minél többen megismerhessék az atomenergia árnyoldalait.
– Nem féltek? A legmagasabb kormánykörökből is az a szöveg szivárog, hogy a magyar zöld mozgalmak olyanok, mint a dinnye: kívül zöldek, belül pirosak. Ez nem éppen a párbeszédre törekvés hangja, inkább mintha útban lennétek…
Paksi Riot: – A párbeszédre való törekvés talán inkább a Paksi Riot jellemzője és nem a kormányé, legalább is minden anyagunkban arra törekszünk, hogy minden felet megszólaltassunk. Félnünk nincs mitől, hiszen nem teszünk semmi rosszat vagy államelleneset.
Amitől viszont joggal tartunk, az maga az atomenergia, amely az elejétől a végégig, az urán bányászatától kezdve a radioaktív hulladék kezeletlenségéig terhet ró a környezetre és az emberi egészségre. Ha egy állam nem vállalja, hogy az érem mindkét oldalát bemutassa, szíve joga, de lennie kell egy olyan szervezetnek, csapatnak, akár egyénnek, aki viszont beszél arról is, ami a kormánynak „kellemetlen”. Ezért jött létre a Paksi Riot.
– Külön „frontvonal” keletkezett Pécsett. Új uránbánya nyitása, atomtemető létesítésének terve borzolja a kedélyeket. Miképpen áll ez a küzdelem?
Paksi Riot: – Pécs alig egy órás autóútra van a Paksi Atomerőműtől. De az atomenergia két piszkos végét konkrétan a város közvetlen közelébe tervezik elhelyezni. Évek óta tart a környezetvédelmi engedélyeztetési eljárása az uránbánya újranyitásnak a Mecsekben, és a jelek szerint Bodán (kb. 20 km Pécs központjától) lesz a végleges radioaktív hulladéktárolója a paksi kiégett fűtőelemeknek. Ez utóbbi kutatás zajlik, sok év, mire a kutatók biztosan megállapíthatják, hogy a bodai agyagkő a megfelelő a radioaktív hulladék tárolására.
Az uránbánya ügye azonban most a zöldeknek kedvez, mert az engedélyeztetési eljárás áll. Talán csak felismerte a kormány, hogy nem érdemes magyar atomerőműbe magyar uránt termelni, ha annyira nem éri meg, mint amennyibe a pécsi urán kerülne, vagy csak kivárnak, nem tudjuk. Az biztos, hogy a pécsi Zöfi, azaz a Zöld Fiatalok Egyesülete, a kezdetek óta nyomon követi a fejleményeket és bármi történik, reagálnak.
– Hol vannak még az országban nyitott „frontvonalaitok”? Mit terveztek azokon a pontokon?
Paksi Riot: – Magyarország számos területét érintik közvetlen-vagy közvetve atomenergiával kapcsolatos beruházások, létesítmények. Ha viszont véletlen meghibásodás vagy baleset következne be Pakson, az nem csak Magyarországot, de a környező országokat is érintené. Az atomenergia ugyanis nem áll meg a határon és nem ismer korlátot sem vízben, sem földön, sem levegőben. Ezért a helyi ügyek mellett a Paksi Riot azon is dolgozik, hogy a magyar állampolgárok alapvetően tisztában legyenek az atomenergia káros hatásaival, és ne csak azok értesüljenek az atom „piszkos” ügyeiről, akiket lakóhelyük miatt közvetlenül érintene.
2020. január 9.-én döntést hozott a kormány Magyarország közép és hosszú távú energia és klímapolitikai prioritásairól – jelzi a Jóljárok Magazin olvasóinak Józsa Pétermérnök, energia tanúsító (Innotau Kft.).
Magyarország kormánya megtárgyalta az energia- és klímapolitika aktuális, közép és hosszú távú stratégiait. Elfogadta a jelenlegi Nemzeti Energiastratégiát felváltó új dokumentumot, amely 2030-ig határozza meg az ország energia és klímapolitikai prioritásait.
Atomenergia és megújuló energia
A cél, hogy a magyar villamosenergia-termelés legnagyobb része két forrásból, atomenergiából és megújuló energiából, elsősorban naperőművekből származzon, melyek nem egymást kiváltó vagy kizáró technológiák, de mindkettő tiszta energiaforrásnak tekinthető. A nap- és az atomenergia együttes használatával 2030-ra az áramtermelés 90 százaléka szén-dioxid-mentes lehet a program alapján. 2040-re pedig a jelenlegi, átlagosnál több mint 30 százalékról 20 százalék alá csökkentené a magyar villamosenergia-import arányát. További cél az üvegházhatású gázok kibocsátásának legalább 40 százalékos csökkentése 2030-ig az 1990-és értékhez képest. Jelenleg 31 százalékos csökkenésnél tartunk, ez a kilencedik legjobb teljesítmény az EU-ban. Továbbá, hogy 2030-ra az energiafelhasználásban a jelenlegi 14 százalékról legalább 21 százalékra növelni a megújuló energiaforrások részarányát.
Éghajlatváltozási Cselekvési Terv
Az Innovációs és Technológiai Minisztérium az elfogadott dokumentumok alapján az idei év végéig dolgozza ki a hosszú távú, átfogó, a 2050-es klímasemlegesség eléréséhez szükséges Nemzeti Fejlődési Stratégiát, amelynek alapelveit szintén elfogadta. A kormány meghatározó jelentőségű döntéseket hozott energia- és klímapolitikai kérdésekben.
A kibocsátás-csökkentést és klímapolitikai intézkedések döntő részben előnyös hatásai és kisebb mértékben felkészülést igénylő kockázatai alapvetően befolyásolják az ellátásbiztonság, versenyképes árazás és fenntarthatóság energiapolitikai céljainak megvalósíthatóságát és ennek tükrében vitatta és elfogadta az Éghajlatváltozási Cselekvési Tervet, az éghajlatváltozás Kárpát-medencére gyakorolt hatásáról szóló jelentést, az új Nemzeti Energiastratégiát és a Nemzeti Energia és Klímatervet.
Ezek a dokumentumok a globális trendek alapján, az európai uniós elvárásoknak és irányoknak megfelelően, a Kárpát-medence helyzete és a hazai energiapiaci helyzete és klímapolitikai adottságok felmérése alapján készültek el. A dokumentumok együttesen alapozzák meg Magyarország hosszú távú, átfogó, tiszta fejlődési stratégiáját, mely várhatóan 2020. év végéig kerülhet a kormány elé.
A komplex stratégia alapvető irányait a kormány által szintén megtárgyalt Nemzeti Tiszta Fejlődési Stratégia képezi. Az összes parlamenti párt részvételével zajló egyeztetéseket szeretne kezdeményezni a magyar kormány és a jövőben kérni fogja az Országgyűlés fenntarthatósági bizottságát, hogy tűzze napirendjére és vitassa meg a dokumentumokat.
Mik a magyar energia- és klímapolitika fő célkitűzései?
A magyar energia- és klímapolitika célja, hogy 2030-ra a villamosenergia-termelés 90%-a szén-dioxid-mentes legyen, elsősorban atomenergia és megújuló források, mint a naperőművek révén. Emellett a megújuló energiaforrások arányát 14%-ról 21%-ra kívánják növelni, és az üvegházhatású gázok kibocsátását 40%-kal csökkenteni 1990-hez képest.
Mikor várható a Nemzeti Fejlődési Stratégia bemutatása?
A Nemzeti Fejlődési Stratégiát, amely a 2050-es klímasemlegesség eléréséhez szükséges, az Innovációs és Technológiai Minisztérium az idei év végéig dolgozza ki. A kormány már elfogadta a stratégia alapelveit, és a dokumentumok kidolgozása folyamatban van.
Hogyan befolyásolják a klímapolitikai intézkedések az energiaellátást?
A klímapolitikai intézkedések, mint a kibocsátás-csökkentés, jelentős hatással vannak az energiaellátás biztonságára, a versenyképes árazásra és a fenntarthatóságra. Ezek a célok összhangban vannak a kormány energiapolitikai törekvéseivel, amelyek a jövőbeni ellátásbiztonságot is figyelembe veszik.
Milyen forrásokból származik a magyar villamosenergia-termelés?
A magyar villamosenergia-termelés legnagyobb része atomenergiából és megújuló energiaforrásokból, főként naperőművekből származik. Ezek a források nem helyettesítik egymást, hanem kiegészítik, biztosítva a tiszta energia előállítását.
Milyen mértékben csökkent eddig a kibocsátás Magyarországon?
Jelenleg Magyarországon az üvegházhatású gázok kibocsátása 31%-kal csökkent 1990-hez képest, ami a kilencedik legjobb teljesítmény az EU-ban. A kormány célja, hogy 2030-ig ezt a csökkentést legalább 40%-ra emelje.
Folytatjuk Józsa Péter (Innotau Kft.) mérnök, energia tanúsító úr sorozatát, amely az energiagazdálkodás átfogó elemzésére, a jogszabályi változásokra és a gyakorlati tapasztalatokra épül. Íme konkrét javaslatok az energia megtakarításra lépésről-lépésre.
A hatékony energiagazdálkodás lépéseinek javasolt sorrendje a költségek tükrében:
1.) A digitális programozható szobatermosztát, illetve a radiátor elzárók termosztatikus radiátorszelepekre történő cseréje a legkisebb költségű fejlesztés, melynek ára kb. 14000Ft/termosztát, illetve 5000Ft/radiátor. Megvalósítása az energetikai tanúsítvány besorolásban 5% javulást eredményez.
2.) A Padlásfödém hőszigetelése a második legolcsóbb energetikai beruházásnak minősül. Költsége nagyságrendileg 900Ft/m2, azaz egy 100m2-es háznál kb. 90.000 Ft. A besorolás az alábbiak szerint javul a rétegvastagság változás hatására:
10cm: 12%
20cm: 15%
30cm: 18%
3.) Kondenzációs kazánra történő csere a harmadik leggazdaságosabb felújítás abban az esetben, ha jelenleg része a meglévő fűtési rendszernek egy zárt égésterű kazán. Ez esetben elkerülhető a kémény csere/bélelés díja. A tervezhető összeg kb. 300.000 Ft, mely 20-25%-ot jelent az energetikai minősítés terén.
A napenergiáról is szót fogunk ejteni!
4.) A gázra történő átállás (kombi kondenzációs gázkazán, átfolyós víz-gázmelegítő) akkor valósítható meg, ha az épületbe be van vezetve a gáz, villanybojlerrel állítják elő a használati melegvizet és van kémény, ahová beköthető még egy gázkészülék. Kivitelezésével az energetikában 18-20% javulás várható, melynek költsége kb. 250.000Ft.
5.) Amennyiben az épület fűtött tere alatt fűtetlen pince található, fontos a pincefödém alsó oldali hőszigetelése 8-10cm vastagságban, mely kialakítható 1.500-2.000Ft/m2 áron, a várható javulás mértéke 10-20%.
6.) 25-30%-os korszerűsödést eredményez a Homlokzati hőszigetelés 5-10cm vastagságban. Az anyag és kivitelezés összesített díja 5 cm esetén: kb. 4300Ft/m2 10 cm esetén: kb. 5000Ft/m2
7.) Az ablakok cseréje abban az esetben szükséges, ha a meglévő nyílászárók nem hőszigetelt üvegezéssel rendelkeznek, és/vagy kevés ablak van az épületben, lakásban (jellemzően panel, vagy társasházi lakások). Ebben az esetben a várható ár hozzávetőlegesen 34.000Ft/ablaknégyzetméter és 7-10%-os javulást realizálhatunk.
8.) Napelemes rendszer kialakítása: Amennyiben elegendő kapacitás áll rendelkezésünkre, célszerű az épületgépészeti rendszereket elektromos üzeműre állítani: hőszivattyú, elektromos kazán, villanybojler. Egy 5kWp rendszer esetén nagyságrendileg 2-2,5 millió Ft befektetést igényel és 40-90% javulással jár.
9.) Amennyiben lehetőségünk van rá, az elektromos fűtést érdemes lecserélni. Kivételt képez ez alól, ha van napelemes rendszer a házon. *** A témában ajánljuk:
Konkoly-Thege Júlia ismert közszereplője Pécs városának. Ha máshonnan nem, akkor A Város Mindenkié csoport aktivistájaként, vagy a merev tanterv ellenében, a szabadságot megvalósítani akaró Vadgesztenye iskola programjáért tüntető szülőként azonosíthatja be a pécsi polgár. Olyan személyiségként, aki harcol a társadalmi igazságtalanságok ellen, elítéli a kilakoltatásokat, a szegregációt, a gyűlöletkeltést és még mennyi minden mást. Most a zöldek között vállalt új, kiemelkedő szerepet, az újjáalakuló Zöld Fiatalok Egyesületelnökeként ismerhetjük meg a közösségi embert.
– Zöldnek lenni jó? – kérdem a pécsi Szabadkikötőben egy forró tea mellett.
– Igen – feleli mosolyogva, bár nem egyszerű feladat. Egyszerre szeretném a múltunkat feltérképezni és a szervezetet erősíteni, embereket megnyerni. Aktív, kreatív közösség nélkül nincs ütőképes társaság. Ugyanis a Zöfi – ahogy a Zöld Fiatalok Egyesületét nevezzük – egy korábban már Budapesten és a Mecsekalján működő szervezet szunnyadó pécsi ágán születik most újjá. A gyökerek 2001-ig nyúlnak vissza.
Egy réges-régi zöfis jelmagyarázat
(Zöldnek lenni tényleg nagyszerű lehet, legalábbis ezt szűröm le abból, ahogy a szemben ülő dinamikus nő láthatóan egyre lelkesültebben beszél. De nem szólok közbe, minek is tenném, amikor múltról és jövőről újabb kérdés nélkül is kapom az információkat.)
Júlia így folytatja: – Készülve a beszélgetésre kigyűjtöttem egy majd tíz évvel ezelőtti blogbejegyzésből az akkori Zöfi pécsi egyetemi ágának hitvallását. Tessék!
Ezt olvasom a gépelt papíron:
„Zöld Fiatalok; értsd: zöld kreatív fiatalok alkotóközössége. Ez nem más, mint egy civil szerveződés, fiatalokból, fiataloknak. Megpróbálunk pártpolitikától függetlenül részt venni a napjainkban felmerülő társadalmi és ökológiai problémák megoldásában. Alternatívákat keresünk, és kérdéseket teszünk fel. Nem szeretnénk kritika nélkül elfogadni a fejünk felett hozott döntéseket! Programjaink között kulturális és alterglob előadások, utcai illetve szabadtéri megmozdulások is szerepelnek.”
– Látod, vannak olyan hagyományaink, értékmeghatározásaink, amelyeket folytathatunk. És persze a gondjaink is léteznek, folyamatosan. Tudtad például, hogy Pécsett 2016-ban két és fél hónapon keresztül a levegőszennyezettség meghaladta a határértékeket? Tudtad, hogy Magyarországon tízezres nagyságrendre tehető évente azok száma, akik élhetnének még, de a levegő szennyezettsége miatt meghalnak? Aligha véletlen, hogy az Európai Unió beperelte Magyarországot az e téren elmaradt intézkedések miatt. És nem történik semmi, vagy alig valami.
A levegő minősége mellett a nukleáris létesítményekre is figyelünk
Egyszóval szükség van ránk! Persze, egyedül nem megy, ezért is kötöttünk együttműködési megállapodást a nagy tapasztalatokkal rendelkező Energiaklubbal. Ennek máris volt olyan eredménye, hogy németországi tanulmányúthoz segítették tucatnyi aktivistánkat. Erre azért is szükségünk volt, mert ott láthattuk, hogy a felelőtlen atomprogramok hová vezetnek. Az ASSE II atomtemetőben is jártunk, ahonnan a németeknek ki kell hordaniuk az atomhulladékot. Pedig azt hitték, örök időkre biztonságot nyújt az elhagyott sóbánya. Nálunk pedig Bodára terveznek egy nagyon veszélyes atomhulladékok befogadására alkalmas tárolót. Sőt új uránbányára nyitását is megpályázták a Mecsekben.
– Mi lesz a Zöfi következő akciója?
– Most január 25-én 18 órakor az Apolló moziban Atomcsapda címmel filmvetítésre és beszélgetésre kerül sor az Energiaklub szervezésében. Stratégiai partnerünk oldalán mi is ott leszünk!
Az LMP 2018 december 18-án a Pécs szomszédságába, a Kővágószőlősre tervezett új uránbánya témájában elhalasztott közmeghallgatás helyett hívott életre alternatív közmeghallgatást pécsi irodájába. Ez persze jó hír, hiszen minden rendezvénynek, akciónak örülnünk kell, amely fórumot ad a különböző nézeteknek, ahol a vélelmek és a félelmek felszínre kerülhetnek, ahol valóságos pro és kontra tények alapján felkészülhet a lakosság – ha úgy tetszik, akkor a társadalom – a felelős véleményformálásra, a felelős döntésre!
Erre még reggel gondoltam, amikor elhatároztam, hogy elmegyek erre a fórumra, s ha már ilyen szépen „bezöldültem”, szokásom szerint rápillantottam Pécs légszennyezettségi adataira. Ezt láttam a legszennyezes.hu oldalon:
Légszennyezettségi adatok Pécsett
– Na, ezekre az egészségkárosító adatokra kellene még felszívnia a pécsi polgárnak egy kis sugárszennyezést a szálló porral, a zagyból a vízbázisba beszivárgó anyagokkal.
Este az LMP-nél nem voltunk sokan, 10-15 fő körül ingadozott a résztvevők száma. A felállás a magyar sztenderdet követte, elől asztal mögé rendezve a két fős „elnökség”, szemben a jónép. Szerencsére a tartalmi lefutás már nélkülözte a hivatalosságot, a vitaindító után párbeszéddé, enyhe vitává módosult a rendezvény, egyenrangú felek jókedvű együttlétévé, ahol egy-két távozó után csak a közös meggyőződés maradt, és azt forgattuk a nyelvünkön: az atomellenességet.
Kóbor József megyei elnök és Keresztes László Lóránt LMP társelnök
Kóbor Józseffel igazán jól járt az LMP és a zöld mozgalom, hozzáértő szakemberként ismerik országszerte a biofizikust, aki még a régi uránbánya idején kezdte meg kutatásait. Néhány kemény mondattal ismertette a régi uránbánya hátrahagyott örökségét, ami igazán sokba kerül, mert a veszélyeit fel kellett és kell számolni. Ilyen volt pédául a csernobili sugárzás mennyiségét teljesítő pellérdi zagytározó.
A tervezett új uránbányáról kiderült, hogy kétszer annyi bányamaszatot fog ránk hagyni, mint elődje. Továbbá megtudtuk, hogy a tervek szerint Kővágószőlős felől Pécs nyugati részei alá fognak vágatokat fúrni, s ezzel mintegy 1000-1400 lakás értékelődik le a városban. És az egész város leértékelődik! – tehetem hozzá többünk véleményét. Ráadásul ez a tervezett atom-létesítmény a Bodára tervezett atomlerakóhoz és Paks 2-höz társul, s ezzel Pécs egy hármas érdek frontvonalába kerül.
„Békésnek lenni nem azt jelenti, hogy mindent elfogadunk.”
A német zöld asszonytól, az Ursula Sladektől vett idézettel máris áttérhetünk a társadalmi hatásokra. Arról is beszéltünk, hogy élnek illúziók. Valaha a város prosperitását a szén- és az uránbánya adta, nagyon komoly városrészt tudhatott magának az uránércért dolgozó bányásztársadalom, még ma is viseli a szóban forgó negyed az Uránváros nevet. Ám a tervezett új bánya összehasonlíthatatlanul kevesebb munkaerőt kívánna, Pécs város fillért nem nyerne a bányanyitáson, mert az iparűzési adó a 10 km-re fekvő Kővágószőlőst illetné meg. Viszont ki fog külföldről olyan egyetemi városba jönni, bármilyen színvonalas is az oktatás, amelynek száz kilométeres körzetében atomerőmű blokkok bővítése zajlik, ahol 10-12 kolométerre uránbánya okádja a zagyot és a meddőhányókat, továbbá a világon az első nagy radioaktivitású atomszemétnek biztosítanak tárolót. Kiírhatjuk a város szélére akárhány táblára, hogy ez itt a kultúra városa, ha az atomszemét városaként könyvelnek minket el.
A ZÖFI
Az est – szerintem érdekes színfoltja volt, hogy a ZÖFI, vagyis a Zöld Fiatalok és holdudvara három fővel képviseltette magát. Mindhárman részt vettünk egy németországi „atom-túrán”, s ezek leglényegesebb tapasztalatait Nagy Gabi ismertette is.
Magyarok Németország egyik atomtemetőjében – középütt Nagy Gabi
A magam véleménye szerint, melynek hangot is adtam, nagy jelentősége van a pécsi zöld elkötelezettségű csoportok összehangolt működésének. Ezt a kört más pártok és szervezetek bővítésével erőteljessé kellene tenni. Jómagam Németországban az ottani zöld ellenállás struktúráját tanulmányoztam leginkább. Láthattam, hogy a lakosság Alsó-Szászországban óriási civil támogatást kapott más német tartományokból, hogy az egyház a régi sóbányába tervezett atomtemető létrehozása ellen tiltakozó emberek mellé állt, hogy Németországban nagyon izmos zöld párt működik a parlamentben, hogy a szakszervezetek védik a dolgozóikat a sugárszennyezéstől a hatókörükben létesült vagy létesítendő nukleáris művektől. Nálunk az egyházak aligha állnak az Orbán-fillérek elveszítésének rémétől fenyegetve az emberek oldalára, az LMP napjainkra a 2%-os támogatottság küszöbén tántorog, a szakszervezetek sem éppen kirobbanó erejűek, ráadásul leköti őket a rabszolgatörvény elleni küzdelem. Nekünk itt Pécsett egyetlen lehetőségünk van az érdekérvényesítésre: az összefogás! Stratégia kidolgozása, taktikai felkészülés, a kommunikációs csatornák kiépítése. Az LMP most rátalálhatna önmagára. Ne kormányzásra készülődést füllentsen hiteltelenül, ahogy ezt néhány hónapja tette – mert itt volna most számára az igazi, reális harcmező!
Szuhi Attilát eredetileg neves keresőoptimalizáló (SEO) szakemberként ismertem meg. Az csak később derült ki számomra, hogy a doktoriját a levegőtisztaság témájában írta és az általam gyakorta felkeresett legszennyezes.hu portál is az ő keze nyomát viseli. Persze, hogy kiváncsivá tett, mi is áll a dolgok hátterében.
– Mikor ismerkedtél meg a témával, miért „szerettél bele”, miért a levegőtisztaság lett a doktorid tartalma?
– Gyerekkorom óta érdekel minden, ami a „Földön túl” történik, így a meteorológia és a csillagászat, és a környezetvédelem területén is ez ragadott meg leginkább. Ebben annak is szerepe volt, hogy a Dorogi-medencében éltem, amely közismerten az ország egyik legszennyezettebb levegőjű térsége volt. Az egyetem után zöld civil szervezeteknél dolgoztam, ahol ez a témakör volt az egyik fókuszterületem. Az ott felhalmozott tudás volt az alapja a doktorimnak is.
– Milyen koncepció alapján készült – a korábbi elméleti munkád nyomán – a legszennyezes.hu portál?
– A légszennyezés eredeti verziójában még csak írások, cikkek voltak, akkor a cél csupán az információközlés és a szemléletformálás volt. Abban az időben még nagyon kevés ilyen témájú cikk létezett a magyar interneten. A mostani weboldal már sokkal nagyobb célokat tűzött ki maga elé. Általános probléma, hogy Magyarországon (és ez igaz a legtöbb más országra is) csupán néhány tucat városban mérik a levegő szennyezettségét, miközben 3200 településen élnek emberek, ráadásul a hazai légszennyezettséget nem annyira a lokális források, hanem a meteorológiai helyzet határozza meg. Ez azt jelenti, hogy ha kedvezőtlenek a légköri viszonyok, akkor akár a Hortobágy közepén is határérték felett lehet a levegő szennyezettsége. A fő célkitűzés tehát az volt, hogy a mérőállomással nem rendelkező települések esetén is tudjunk mondani egy becslést a levegő minőségére vonatkozóan.
– A levegőminőség értékelése a ti alapítványotok honlapján jelentős eltéréseket is mutat a „hivatalos”, pl. a Fölművelésügyi Minisztérium Országos Légszennyezettségi Mérőhálózat értékítéleteitől. Az adatok ugyanazok, az értékelés más és ezt különösen a nitrogénoxidok esetében lehet érzékelni.
– Valóban. Igazából rengeteg tudományos publikáció létezik, amely más-más megközelítésből próbálja meg értékelni a levegő szennyezettségét. A Minisztérium egy alapvetően a hatályos jogszabályok alapján kidolgozott szöveges értékelést jelenít meg, miközben a mi értékelésünk az egészséghatásokat állítja fókuszba. Természetesen ezek nem hasraütés-szerűen lettek meghatározva, hanem az egyik tudományos publikációm eredményei alapján, amelyeket zömében nemzetközi kutatásokra alapoztam, de figyelembe vettem a hazai jogszabályokat is.
Beszélgetésünk időpontjában ilyen volt a levegő minősége Pécsett
Egyetlen példát hadd mondjak, hogy érthető legyen a szöveges értékelés különbsége. A hatályos magyar jogszabályok szerint a szálló por (PM10) éves egészségügyi határértéke 40 mikrogramm/köbméter. Miközben az Egészségügyi világszervezet ajánlása 20 mikrogramm/köbméter. Ráadásul nincs olyan küszöbérték, ami alatt ne lenne káros egészséghatás. A mi értékelésünk igyekszik ezeket a kutatási eredményeket és ajánlásokat is figyelmbe venni, ezért vagyunk szigorúbbak a légszennyezettségi helyzet megítélésekor.
– Az olyan szennyezett levegőjű városokban, mint Budapest vagy Pécs mit lehet tenni a levegőtisztaság érdekében?
– Könyveket lehetne megtölteni ezzel a témával, de nagyon röviden: a közösségi közlekedés előtérbe helyezése az egyéni autós közlekedéssel szemben. A háztartásoknál a szigetelés, és általában a fűtési célú energiafelhasználás mérséklése, és a fűtési módoknál a környezetbarát megoldások választása. Avarégetés helyett komposztálás, és így tovább. Sajnos a legtöbb változtatás nem egyszerű és nem is olcsó.
– Pécsett is érdemes volna beperelni a városvezetést, mint ahogyan azt a budapestiek tették?
– Én nem igazán hiszek a pereskedésben.
– Személyes terveid?
A környezetvédelmet és így a legszennyezés.hu-t is jelenleg már csak hobbiból csinálom, a munkám és a szabadidőm rovására. Az oldalt működtető Alapítvány évek óta nem kapott semmilyen pályázati támogatást, így ha saját, családi forrásból fenn tudjuk tartani és üzemeltetni az oldalt, már azt jó eredménynek érezném.
