A tájnak potenciálja van – olvasom Dr. Boromisza Zsombor tájépítész mérnök, egyetemi oktató honlapján. És elbizonytalanodom.
Az ember azt gondolná, hogy a táj az van, és kész, nem ház az, hogy építész mérnök kelljen hozzá, és a laikus számára az pedig már szinte teljességgel elfogadhatatlan ötletnek tűnik, hogy a tájnak potenciálja volna.
Aki bizonytalan, az jól teszi, ha hozzáértőhöz fordul, s felteszi az igen-igen egyszerű – ezáltal sok interjú alanyt zavarba ejtő – kérdéseit.
Vessük magunkat a tájra
– Mi a táj és miért kell azt védeni? – teszem fel a kérdést Dr. Boromisza Zsombornak, hátha ő is zavarba jön.
– A táj természeti alapokon, emberi behatásra létrejött elem-együttes, amely esztétikai minőséggel rendelkezik – kezdi a választ mosolyogva, egyáltalán nincs zavarban a „mi a táj” kezdetű provokatívnak szánt kérdésemtől.
– A tájat – folytatja a számos szakmai cikkel is rendelkező tájépítész – összetett környezeti rendszernek kell tekinteni, amelyet nem csak elemeivel kell és lehet jellemezni. A tájak – sokféleségük, karakterük megtartása mellett – hagyományokat és értékeket őriznek, amelyeket, mint más, a társadalom számára fontos értékeket, meg kell védeni.
Csima Péter megfogalmazásában a tájvédelem célja a meglévő táji adottságok megőrzése, a hagyományos tájkarakter, kultúrtörténeti értékek és a kedvező tájképi adottságok védelme. Ez a tevékenység nem csak az örökségvédelem szempontjából fontos, hanem a lakosság identitás tudatának, tájhoz és környezetükhöz fűződő tulajdonosi szemléletének megőrzése, vagy akár turisztikai vonzástényezők fejlesztése miatt is.
– Na, de mi az a tájpotenciál? – kérdem.
– A tájvédelmi tevékenység során nem csak a jelenlegi adottságokra kell koncentrálni, hiszen a táj változása természetes folyamat. Az új fejlesztések, beruházások, a tervezett használat változások nem szabad, hogy a táj hasznosítási lehetőségeit korlátozzák – például egy ipari fejlesztés az üdülési – turisztikai lehetőségeket – ezt jelenti a tájpotenciál fenntartása.
A gyakorlatban erre elsősorban különböző hatástanulmányok készítésekor adódik lehetőség. Tervek környezeti vizsgálata, értékelése – 2/2005. Kormány rendelet alapján -, vagy előzetes vizsgálati dokumentációk, környezeti hatásvizsgálatok során – a 314/2005. Kormány rendelet alapján – egyaránt szükség van tájvédelmi szakértőre.
Ezekben a tervezési folyamatokban a vizsgálatok magukba foglalják a tájváltozás – tájtörtént, jelenlegi tájhasználat, tájszerkezet elemzését, a táji értékek, tájhasználati konfliktusok, problémák feltárását, valamint a táj- és településkép, tájkarakter feldolgozását.
– És mit csinál a tájépítész mérnök?
– A tájépítész mérnök, tájrendező nem csak a tájvédelem területén kamatoztathatja ökológiai, műszaki, esztétikai ismereteit. A tájépítészeti tervezés tér-léptéke is igen széles skálán mozog, hiszen egyes létesítmények, objektumok szintjétől – például egy pihenőhely, egy tanösvény tervezése-, településrészek szintjén át – mondjuk természetvédelmi kezelési tervek, tavak használatának, arculatának tervezése -, egészen településekre, térségekre készülő tervek léptékig terjed – teszem azt települési környezetvédelmi program, turisztikai fejlesztési koncepció, zöldfelületi rendszer fejlesztése, vízfolyások helyreállítása során.Ha ennél is többet szeretne tudni a tájról, kérem, nézzen rá a honlapomra:> Tájépítészet, tájvédelem, ökoturizmus
***
Még ilyet!
