Amikor blog harakirire voltam hivatalos

Zöldi László médiablogja a blog hu-n rendszeres olvasmányaim egyike.
Ma Orbánék maguk alá gyűrik-e a közösségi médiát is? címmel olvashattam eszmefuttatást arról, a hatalom vajon mennyiben képes uralni a többség által vallottan uralhatatlannak tartott social media-t, azaz a közösségi médiát.
A bejegyzés végén megjelenő idézetek közül kettő ide kölcsönzésével tudom érzékeltetni az eltérő álláspontokat:

A baloldalt gyakorlatilag porrá zúztuk a közösségi felületeken. (Rákay Philip publicista, Origo.hu, 2021. november 19.)

Azt, hogy a közösségi oldalakon mi történik, a politika nem tudja befolyásolni. (Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke, Magyar Rádió, 2022. február 14.)

A blog történelme mit mond nekünk erről?

Az internet hatalom általi uralhatatlansága csupán egy mítosz!
És most nem csak a pénzen megvásárolt fórumokra, online termékekre, hirdetési állományokra gondolok.
Gondoljunk vissza 2011-re, a médiatörvény életbe lépésének időpontjára. Valamennyi portál számára előírták a lajstromba vételt – ami már önmagában véve is az ellenőrzés feletti igényt jelenti.
Azon portálok, amelyek kivonták volna magukat az ellenőrzés alól, egymilliós büntetéssel számolhattak.
A közösségi médiát – kiemelten a blogokat – az intézkedés szürke, ki nem bontott részeivel lehetett bizonytalanságban tartani, így lehetett óvatosságra, öncenzúrára bírni a bloggereket.

Gerillamarketing blogomban a Mit veszít az ország a bloggerek elhallgattatásával? címmel számoltam be szinkron időben az akkori véleményekről, hangulatról.
Láthattunk olyan blogger meghívót, amelyik blog harakirire invitálta a bloggereket.
Mások azon gondolkoztak, hogy külföldi tárhelyre mentik a blogjukat.
Lám, milyen egyszerű egy jól átgondolt intézkedéssel uralni, vagy legalábbis féken tartani, elbizonytalanítani a kormánykritikus közösségi média egyes platformjait.

Vagyis mit üzen a saját tapasztalatunk?
Illúzió arra számítani, hogy egy autokratikus felépítésű társadalomban az internet, benne a közösségi média lehet korlátlanul szabad.

***
Mit veszít az ország a bloggerek elhallgattatásával?

Bognár László

A Népszabadság felmondott a bloggereknek

A Népszabadság online kiadása mellékleteként működő nolblog ma közölte a bloggerekkel: bezár a bazár.

A Népszabadság felmondott a bloggereknek

„Sajnálattal értesítjük, hogy a Mworks Print Zrt. mint a nolblog.hu üzemeltetője, 2016. január 31-én bezárja a nolblog.hu és az admin.nolblog.hu weboldalakat, azok minden szolgáltatásával együtt.”
Így kezdődik a 2005 december 31-én kapott elektronikus levél, amelyet vélhetően minden, a Népszabadság online felületén blogoló blogger megkapott.
A korábbi években is súlyos veszteség érte már Magyarországon a blogoszférát, gondoljunk csak a Blogter vagy a Freeblog megszűnésére. Sőt, ha a lappiacra tekintünk, nem is olyan régen a Népszava is elköszönt bloggereitől.
Mi állhat a nolblog megszűnésének hátterében?

Két alapvető okra máris gyanakodhatunk. (Azért a „gyanakodás”, mert az Mworks sem a levelében, sem más módon nem adta magyarázatát a döntésének.)

Világtendencia a blog iránti érdeklődés csökkenése

 Ha utána nézünk a Google Trends eszközzel, hogy 2014-től napjainkig hogyan alakult a blog szóra történő keresések száma, akkor az alábbi grafokonhoz jutunk:

A blog szó keresettsége a világban
A blog iránti érdeklődés 2014-től

Mint láthatjuk, a keresések azt sugallják, a blog iránti érdeklődés 2007 és 2012 között tetőzött, s napjainkra már alaposan túljutott csúcspontján.
A magyar tendencia is erősen korrelál a világtendenciával. Így feltételezhetjük, hogy a Népszabadság számára már nagyobb a kiadás mint a bevétel – és ezt nem csak közgazdasági értelemben értjük.
(Bevételnek tekintjük például a blogokból szerzett többletinformációkat. Kiadásnak pedig a folyamatos felügyeletet, sherpák kiválasztását-felkészítését és munkába állítását).

Verseny a blogszolgáltatásban

Persze a blogok száma még mindig jelentős, olyan kemény konkurencia mellett is, mint a Facebook.

A különböző blogszolgáltatók mára már nagyon magas műszaki színvonalat biztosítanak, gondoljunk csak a WordPress.com-ra vagy a Bloggerre (az utóbbi a Google blogrendszere). Hazai viszonylatban pedig az Indexbe „beintegrált” blog.hu-t említhetjük, az online média nyitólapján való megjelenítés és a megosztott reklámbevétel ígéretével-lehetőségével.
Ebben a versenyben mind a Népszava, mind a Népszabadság lemaradt, s a fejlesztés költségeit nem tudták vagy nem akarták „kigazdálkodni”.

Mindezen tények ismeretében is sajnálatos, hogy közösségek hullanak atomjaira és a sokszínűség is csorbát szenved.

Bognár László

***

A blog funkcióiról:

Blog

A web és benne a blog szabadságáról:

A web szabadsága

Új közösségi blog – a Világ Ma

Új közösségi blog – a Világ Ma | Szombathelytől Budapesten át Ungvárig

Bemutatjuk: Világ Ma

A Világ Ma blog logoja Magazin hír

Közösségi blog

Új, közösségi blog indult, azzal a korántsem apró céllal, hogy a blog műfajával csatlakozzék a magyar modernitás korábbi hajtásaihoz.
Aki a blog címének olvastán Széchenyi műveire gondol (Hitel, Világ, Stádium), az ugyanúgy közel jár az igazsághoz, mint aki Kassák lapjaira, a Ma vagy a Tett címűre gondol.

Sőt, aki semmi ilyesmire nem asszociál, az sem fog csalódni, mert egészen egyszerűen friss, mai szemléletű, elgondolkoztató, a humort sem nélkülő blogbejegyzésekkel fog találkozni.

A mai világ

A Világ Ma megnyilatkozásai tág terűek, több értelemben is.Egyfelől földrajzi értelemben, hiszen Szombathelytől Budapesten és Pécsen át Ungvárig találunk szerzőket, ismerteket és ismeretleneket, saját néven publikálókat, de bloghoz illőn akár nick-néven üzemelő bloggereket is.
A szerzők nevesítése során rátalálhatunk itt a tudós Csepeli György nevére, de a József Attila-díjas Balla D. Károly íróra is.

A Világ Ma portál címlapja
A Világ Ma egyszerű, a világ ma bonyolult

A blog az e-világ, a lét, a kultúra, a társadalom, a politika – ezen belül a hatalom és a haladás –  kérdéseivel, vagyis az emberi lét teljességével foglalkozik.
A lap szerkesztőségéből kiszivárgott hírek szerint hamarosan vendég oldallal gyarapítják a blogot, ezzel színesítve a tartalmat és a megközelítési módokat is.

A blog elérhetősége: Világ Ma

( A Jóljárok.hu kiadója is egyik szerzője a Világ Ma blognak.)

***

Miért fontos a blog? A blog funkcióiról:

És egy blog a műveltségről:

A Doctus és a korszerű műveltség

Csepeli György tézisei az információs társadalomról

Csepeli György tézisei az információs társadalomról | Az interneten nyilvánosságra kerülő tartalmak megkönnyítik a nyilvános ellenőrzést, megnehezítik a ténybeli hazugságok terjedését

Csepeli és az információs társadalom

Csepeli György Örök visszatérés c. könyve

A legenda szerint Luther a téziseit a wittenbergi templom ajtajára szegezte fel. Olyan helyre tehát, ahol az adott korban sokan megfordultak, s mintegy „releváns Google találatként” kerültek szembe a 95 ponttal. Mi sem természetesebb, minthogy Csepeli György egyetemi tanár a XXI. században blogban teszi közzé téziseit.

Hálózati társadalom a könyv lapjain

Naná, hiszen ezek a tézisek a hálózati társadalomról szólnak, a maradiság, a leszakadás, a visszafordulás búcsúcédulái ellenében – a haladás, a korszerűség értékei melletti kiállásként.
Csepeli György szociálpszichológus, egyetemi tanár nemrég kiadott könyvében már számos ténnyel, kutatási eredménnyel sokkolta a magyar közvéleményt. Minden szava, mondata a felzárkózásunkat sürgeti. (Csepeli György, Prazsák Gergő: Örök visszatérés. Társadalom az információs korban. Jószöveg Műhely, 2010.)
Csepeli György most blogjában gondolja tovább azt, amit a könyvben elkezdett. Korszerű módon, interaktív közegben hirdeti meg téziseit – mindannyiunk javára.

Csepeli Györgyről röviden

Csepeli György 1946-ban született Budapesten. Erdei Ferenc-díjas magyar szociálpszichológus és szociológus, a Magyar Tudományos Akadémia doktora. Az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) Társadalomtudományi Kar professor emeritusa, a Szociológia Doktori Iskola, Interdiszciplináris Társadalmi Kutatások Doktori Programjának alapítója és programvezetője.

Csepeli György számos könyvet írt. Néhány példa közülük: “Szociálpszichológia” (Osiris Kiadó, 2006), “Ember 2.0 – A mesterséges intelligencia gazdasági és társadalmi hatásai” (2020), “A meg nem gondolt gondolat” (2016), “Szociálpszichológia mindenkiben” (Kossuth Kiadó, 2014)

Csepeli György könyvéről írták a blogoszférában: 
Információs jobbágyfelszabadítás

Még több a szerzőről:
Könyv. Csepeli György: A hatalom anatómiája

Jóljárok Magazin
Adatvédelmi áttekintés

Ez a weboldal sütiket használ, hogy a lehető legjobb felhasználói élményt nyújthassuk. A cookie-k információit tárolja a böngészőjében, és olyan funkciókat lát el, mint a felismerés, amikor visszatér a weboldalunkra, és segítjük a csapatunkat abban, hogy megértsék, hogy a weboldal mely részei érdekesek és hasznosak.