Címke: klímaváltozás

Hűsít-e a fagylalt az extrém melegben?

A hűsítő fagylalt: biológiai hatások és népszerűség a hőségben

A fagylalt egy olyan nyári finomság, amelyet szinte mindenki szeret. És ez így volt a gyerekkoromban is, amikor az ötvenes-hatvanas években átmehettem a villányi cukrázda ablakához és 50 fillérért megkaptam a csúcsos tölcsérben a fagyimat. Ma már kicsivel többet kérnek ugyan egy adagért, de ahol fagylaltot mérnek, ott mindig mindenki nyalja.
A klímaváltozás pedig még kívánatosabbá teszi a fagyit nyaranta.
De vajon valóban hűsít-e minket a forró nyári napokon, és milyen biológiai hatásai vannak?

Biológiai hatások

Amikor egy gombóc fagylaltot nyalunk el a hőségben, az első érzés azonnal a hűvösség. Ez nem meglepő, hiszen a fagylalt jéghideg és közvetlenül érintkezik a szájüreggel és a nyelvvel. A hideg hatására az erek összehúzódnak, így kevesebb vér áramlik át rajtuk, ami csökkenti a testhőmérsékletet. Azonban ez az érzés csak átmeneti.

A szervezetünk egyensúlyra törekszik, így amikor valami hideget fogyasztunk, rövid időn belül hőtermeléssel válaszol. Ezért paradox módon néha még melegebbnek érezhetjük magunkat fagylaltevés után. Emellett a cukor és zsír tartalom energialöketet adhat, ami szintén fokozhatja az anyagcserét és ezzel együtt a hőtermelést.

Miért szeretik az emberek?

Az emberek azért szeretik a fagylaltot hőségben, mert gyorsan és könnyen elérhető megkönnyebbülést nyújt. Az ízek széles választéka mindenki számára vonzó lehet; vanília, csokoládé, eper vagy akár egzotikus gyümölcsök – mindenki talál kedvére valót.

Az élmény maga is fontos: egy finom fagylalt elfogyasztása társasági eseménnyé válhat, amely pozitív érzelmekkel társul. A hideg desszert pszichológiai hatása sem elhanyagolható. Gyermekkorunk emlékei gyakran kötődnek fagylalthoz; egy sétához a parkban vagy egy családi kiránduláshoz. Ezek az emlékek boldogsággal töltenek el minket.

A fagylalt története

A fagylalt története több ezer évre nyúlik vissza. Az első jeges édességeket Kínában készítették i.e. 200 körül, ahol rizst kevertek hóval és tejjel.
Nagy Sándor idejében is használtak havat gyümölcsökkel keverve frissítőként. Európába Marco Polo hozta el az első jeges receptet Kínából a 13. században, de igazán népszerűvé Itáliában vált először.
A 16-17. században már Franciaországban is ismert volt, majd innen terjedt tovább Európa más részeire.
Az első amerikai fagylaltozó Philadelphiában nyílt meg 1800-ban. Az ipari forradalom idején pedig már nagy mennyiségben gyártották és terjesztették világszerte.

Fagylaltárak Európában: mennyibe kerül egy gombóc?

Magyarországon egy gombóc fagylalt ára 440 és 520 forint között mozgott 2023-ban. Ez az ár a korábbi évhez képest 10-15%-os emelkedést jelent az alapanyagok és az energia árának drágulása miatt.

Európában nagyban eltérhet a fagylalt ára, íme néhány példa (forrás: Google Gemini):

  • Törökország: A legolcsóbb fagylaltot Törökországban találhatjuk, ahol egy gombóc ára mindössze 0,55 euró (kb. 213 Ft).
  • Olaszország: Olaszországban a fagylalt ára 2-2,5 euró (kb. 767-959 Ft) között mozog gombóconként.
  • Franciaország: Franciaországban is hasonló az ár, 2,5-3 euró (kb. 959-1146 Ft) gombóconként.
  • Németország: Németországban a fagylalt ára 1,8-2,2 euró (kb. 703-862 Ft) gombóconként.
  • Norvégia: Norvégiában egy gombóc ára akár a 2 eurót (kb. 767 Ft) is meghaladhatja.

Fontos megjegyezni, hogy ezek az árak átlagárak, és a helyszíntől és a fagylaltozótól függően változhatnak. Ezen kívül a gombóc mérete is befolyásolhatja az árat.

Összegzés

Bár a fagylalt csak rövid ideig hűsít fizikailag, pszichológiailag sokkal többet nyújt: örömöt, nosztalgiát és közösségi élményt. Történelme pedig azt mutatja, hogy az emberek mindig is keresték a módját annak, hogy élvezetesebbé tegyék mindennapjaikat – akár egy gombóc hideg édességgel is. Kerül, amibe kerül.

Az eperfagyi mint sláger


Cikkek a hőségről

Milyen hatással van ránk a hőség

Extra hőség, hőguta

A hőség hatásai az emberi szervezetre összetettek és gyakran veszélyesek. A globális felmelegedés és az egyre gyakoribb hőhullámok miatt fontos, hogy tisztában legyünk azzal, hogyan befolyásolja testünket a magas hőmérséklet, és milyen tünetekkel járhat a hőguta, amely a legveszélyesebb hővel kapcsolatos egészségügyi probléma.

A hőség hatásai az emberi szervezetre

A meleg időjárás hatása a szervezetre több tényezőtől függ, beleértve az életkort, az általános egészségi állapotot, a hidratációs szintet és a környezeti feltételeket. A hőség következtében fellépő leggyakoribb problémák a következők:

  1. Dehidratáció: A melegben fokozott izzadás következtében a szervezet sok vizet veszít. Ha nem pótoljuk megfelelően a folyadékot, dehidratáció léphet fel, ami szédüléshez, fejfájáshoz, kimerültséghez és súlyos esetben eszméletvesztéshez is vezethet.
  2. Hőkimerülés: A hőkimerülés olyan állapot, amelyben a szervezet túlmelegszik a hosszabb ideig tartó hőség miatt. Tünetei közé tartozik az izzadás, gyengeség, szédülés, hányinger és gyors pulzus. Ha nem kezelik időben, hőgutához vezethet.
  3. Napégés: A hosszan tartó napsugárzás bőrkárosodást okozhat, ami napégés formájában jelentkezik. A súlyos napégés fokozza a bőrrák kockázatát is.
  4. Hőkollapszus: Ez az állapot akkor lép fel, amikor a hőség hatására a vérerek kitágulnak, a vérnyomás leesik, és az agy nem kap elegendő vért, ami ájuláshoz vezethet.

Mi a hőguta?

A hőguta az egyik legsúlyosabb hővel kapcsolatos egészségügyi vészhelyzet, amely azonnali orvosi beavatkozást igényel. A hőguta akkor alakul ki, amikor a test hőszabályozó rendszere összeomlik, és a testhőmérséklet gyorsan 40 °C fölé emelkedik.

A hőguta tünetei:

  • Magas testhőmérséklet: 40 °C felett.
  • Mentális zavartság: Szédülés, zavartság, ingerlékenység, dezorientáció.
  • Bőr: Forró, száraz bőr vagy erős izzadás.
  • Gyors légzés és pulzus: A szív és a légzőrendszer próbálja kompenzálni a hőt.
  • Gyakori tünetek: Hányinger, hányás, fejfájás, izomgörcsök.

A hőguta kezelése:

Azonnali intézkedések szükségesek a test hőmérsékletének csökkentésére és az életveszélyes komplikációk megelőzésére:

  1. Hűtés: A hűvös helyre való áthelyezés és a ruházat eltávolítása az első lépés. Hideg vízzel való borogatás, hűtőventilátorok használata vagy jeges fürdő segíthet a testhőmérséklet csökkentésében.
  2. Hidratálás: Száj vagy intravénás úton folyadékpótlás szükséges a dehidratáció ellensúlyozására.
  3. Orvosi beavatkozás: Azonnali orvosi segítség hívása szükséges, mivel a hőguta szövődményei életveszélyesek lehetnek, mint például a szívroham, az agykárosodás vagy a szervek leállása.

Megelőzés

A hőguta és a hőség okozta egyéb egészségügyi problémák megelőzése érdekében fontos a következő lépések betartása:

  • Hidratálás: Rendszeres folyadékfogyasztás, még akkor is, ha nem érezzük magunkat szomjasnak.
  • Kerüljük a túlzott napsugárzást: A déli órákban árnyékban tartózkodjunk, és viseljünk könnyű, világos ruházatot.
  • Pihenés: Gyakori pihenők beiktatása, különösen fizikai munka vagy sporttevékenység során.
  • Szellőztetés: Légkondicionáló vagy ventilátor használata a beltéri hőmérséklet csökkentésére.

A hőség hatása az emberi szervezetre súlyos és gyakran életveszélyes lehet. A hőguta kialakulásának elkerülése érdekében fontos a megfelelő megelőző intézkedések betartása és az azonnali orvosi segítség igénybevétele, ha a tünetek jelentkeznek. Az éghajlatváltozás előrehaladtával egyre fontosabb, hogy tisztában legyünk a hőség veszélyeivel és a hőguta tüneteivel, hogy időben tudjunk reagálni és megóvni egészségünket.

Témánkba vágó írások:

El Niño és La Niña: az óceánok lázadó gyermekei

Az El Niño és La Niña jelenségek az éghajlati változások legjelentősebb és legnagyobb hatású természetes folyamatai közé tartoznak. E két jelenség az óceánok és a légkör közötti kölcsönhatások eredményeként jön létre, és drámai módon képesek befolyásolni az időjárást világszerte.

El Niño

Az El Niño, spanyolul „kisfiú” jelentésű, a csendes-óceáni térségben a normálisnál melegebb tengervíz hőmérsékletet jelent, különösen a déli féltekén karácsony környékén. Ez a jelenség az áramlási minták megváltozásával jár, amely hatással van az időjárásra globális szinten. Az El Niño időszakában a Csendes-óceán középső és keleti részein jelentős melegedés tapasztalható, ami befolyásolja a trópusi esőerdők csapadékmintáit és a tengeráramlások irányát is.

Az El Niño hatásai között szerepelnek az extrém időjárási jelenségek, például a heves esőzések, árvizek, valamint a szárazság és erdőtüzek is. Például, az Egyesült Államok délnyugati részein nagyobb csapadékmennyiséget hozhat, míg Délkelet-Ázsiában és Ausztráliában súlyos szárazságot okozhat. Az éghajlati viszonyok ilyen jelentős változásai hatással vannak az agráriumra, a halászatra és az egész gazdaságra.

La Niña

A La Niña, amely spanyolul „kislányt” jelent, az El Niño ellentéte. Ilyenkor a csendes-óceáni térségben a tengervíz hőmérséklete a normálisnál hidegebb. A La Niña során a Csendes-óceán középső és keleti részei lehűlnek, ami ellentétes áramlási mintákat hoz létre az El Niñohoz képest. Ez a jelenség szintén globális hatással bír, ám az időjárási mintákban gyakran az El Niño által kiváltott időjárási események ellentétét okozza.

A La Niña időszakában például a délkelet-ázsiai és ausztráliai térségekben bőséges esőzések és árvizek fordulhatnak elő, míg az Egyesült Államok délnyugati részén súlyos szárazság léphet fel. A La Niña hatásai szintén jelentős hatással vannak az agráriumra és a halászatra, hasonlóan az El Niñohoz.

A Globális Hatások és a Klímaváltozás

Mind az El Niño, mind a La Niña jelentős hatással van a globális éghajlatra és az időjárásra. Az éghajlatváltozás következtében azonban ezek a jelenségek még inkább kiszámíthatatlanok lehetnek, és a szélsőséges időjárási események gyakorisága és intenzitása is növekedhet.

A tudósok folyamatosan figyelik és modellezik ezeket a jelenségeket, hogy jobban megértsék őket és előre jelezhessék a hatásaikat. Az El Niño és La Niña jelenségek előrejelzése segíthet a gazdáknak, a halászoknak és a kormányoknak felkészülni a várható változásokra és csökkenteni a negatív hatásokat.

Az El Niño és La Niña jelenségek komplexitása és hatásaik globális jellege miatt elengedhetetlen, hogy továbbra is folytassuk ezeknek a természetes folyamatoknak a tanulmányozását és megértését. Csak így lehetünk képesek jobban felkészülni és alkalmazkodni a jövőbeni éghajlati változásokhoz.

A klímaváltozáshoz kapcsolódó írásokból:

A magyar energia- és klímapolitika

2020. január 9.-én döntést hozott a kormány Magyarország közép és hosszú távú energia és klímapolitikai prioritásairól – jelzi a Jóljárok Magazin olvasóinak Józsa Péter mérnök, energia tanúsító (Innotau Kft.).

Magyarország kormánya megtárgyalta az energia- és klímapolitika aktuális, közép és hosszú távú stratégiait. Elfogadta a jelenlegi Nemzeti Energiastratégiát felváltó új dokumentumot, amely 2030-ig határozza meg az ország energia és klímapolitikai prioritásait.

Atomenergia és megújuló energia

A cél, hogy a magyar villamosenergia-termelés legnagyobb része két forrásból, atomenergiából és megújuló energiából, elsősorban naperőművekből származzon, melyek nem egymást kiváltó vagy kizáró technológiák, de mindkettő tiszta energiaforrásnak tekinthető.
A nap- és az atomenergia együttes használatával 2030-ra az áramtermelés 90 százaléka szén-dioxid-mentes lehet a program alapján. 2040-re pedig a jelenlegi, átlagosnál több mint 30 százalékról 20 százalék alá csökkentené a magyar villamosenergia-import arányát.
További cél az üvegházhatású gázok kibocsátásának legalább 40
százalékos csökkentése 2030-ig az 1990-és értékhez képest. Jelenleg 31
százalékos csökkenésnél tartunk, ez a kilencedik legjobb teljesítmény az EU-ban. Továbbá, hogy 2030-ra az energiafelhasználásban a jelenlegi 14 százalékról legalább 21 százalékra növelni a megújuló energiaforrások részarányát.

Éghajlatváltozási Cselekvési Terv

Az Innovációs és Technológiai Minisztérium az elfogadott dokumentumok alapján az idei év végéig dolgozza ki a hosszú távú, átfogó, a
2050-es klímasemlegesség eléréséhez szükséges Nemzeti Fejlődési Stratégiát, amelynek alapelveit szintén elfogadta. A kormány meghatározó jelentőségű döntéseket hozott energia- és klímapolitikai kérdésekben.

A kibocsátás-csökkentést és klímapolitikai intézkedések döntő részben előnyös hatásai és kisebb mértékben felkészülést igénylő kockázatai alapvetően befolyásolják az ellátásbiztonság, versenyképes árazás és fenntarthatóság energiapolitikai céljainak megvalósíthatóságát és ennek tükrében vitatta és elfogadta az Éghajlatváltozási Cselekvési Tervet, az éghajlatváltozás Kárpát-medencére gyakorolt hatásáról szóló jelentést, az új Nemzeti Energiastratégiát és a Nemzeti Energia és Klímatervet.

Ezek a dokumentumok a globális trendek alapján, az európai uniós elvárásoknak és irányoknak megfelelően, a Kárpát-medence helyzete és a hazai energiapiaci helyzete és klímapolitikai adottságok felmérése alapján készültek el. A dokumentumok együttesen alapozzák meg Magyarország hosszú távú, átfogó, tiszta fejlődési stratégiáját, mely várhatóan 2020. év végéig kerülhet a kormány elé.

A komplex stratégia alapvető irányait a kormány által szintén megtárgyalt Nemzeti Tiszta Fejlődési Stratégia képezi. Az összes parlamenti párt részvételével zajló egyeztetéseket szeretne kezdeményezni a magyar kormány és a jövőben kérni fogja az Országgyűlés fenntarthatósági bizottságát, hogy tűzze napirendjére és vitassa meg a dokumentumokat.

***
Kapcsolódó bejegyzések: