A Pussy Riot orosz nők hatalom elleni lázadásának világhírű csoportja.
A Paksi Riot szintén kemény lányok-asszonyok közössége, de módszerükből a polgárpukkasztás, a feltűnő happeningek erőszakolása hiányzik.
Kemény tények, pontos információk jellemzik tevékenységüket, amelyek nem általában a hatalom, hanem az atomlobbi ellenében születnek.
A Paksi Riot jelenleg három fős csoportosulás.
Tagjai, egyben beszélgetőpartnereim: Katus Eszter, az Átlátszó újságírója; Dohi Gabriella, videóriporter és Mátyás Eszter, az Energiaklub atomenergia projektvezetője.
Célkitűzésük pontos megfogalmazását a csoport facebook oldalán ekképpen kapjuk kézhez:
„Csapatunk azért alakult meg, hogy az atomlobbi propagandáját ellensúlyozva, teljes körűen tájékoztasson a nukleáris beruházások részleteiről.”
– Mit kell ellensúlyozni? – kérdem. A kormányzat szervei a közszolgálati médián keresztül nem adnak hiteles képet az energia-helyzetről, az atomenergia szerepéről, a tervezett paksi új létesítményről?
Paksi Riot: – A kormányzati média szinte soha, vagy csak alig tudósított az elmúlt években a paksi beruházás részleteiről. Ha tudósítottak is, akkor is inkább csak megnyugtatásként: minden rendben, haladunk, épülünk, stb. A helyzet azonban ennél sokkal összetettebb és szerteágazóbb. És ha nem lenne a független közeg, amiben mi is dolgozunk, akkor a magyar nemzet tényleg abban a hitben élne, hogy minden a lehető legnagyobb rendben megy Pakson. Ami ugye korántsem így van.
– Miért?
Paksi Riot: – Ahogy a Jávor Benedek korábbi EP képviselő által kiperelt szerződés részleteiből is látszik, a Paks II beruházással Magyarország vállára olyan terhet rótt a magyar kormány, amelyet nemcsak az unokáink, de még a dédunokáink is nyögni fognak. De nem csak a Paks II beruházásnál vannak problémák. Ahogy a Paksi Riot csapata helyszíni videóriportjával két éve nyáron felhívta a magyar média figyelmét, a klímaváltozás hatásai napi szinten kihívásokat gördítenek a jelenleg működő 4 paksi atomreaktor működése elé is. Ahogy a megemelkedett Duna vízhőmérséklete problémát okozhat az atomerőmű hűtésénél, úgy gondok vannak például a nukleáris hulladék kezelésével is Magyarországon.
Ez többek közt azért is fordulhat elő, mert bár már a 70’-es évek óta tárolnak kis-és közepes aktivitású nukleáris hulladékot Magyarországon, a megfelelő technológia még mindig nem áll rendelkezésre a világon, így csak ideiglenesen lehet kezelni a kérdést.
– Milyen eszközeitek vannak a tényfeltáráshoz és a lakossághoz való információ átadáshoz? Versenyképes ez az állami szervek lehetőségeihez viszonyítva?
Paksi Riot: – Az Energiaklub és az Átlátszó által megálmodott Paksi Riot csapat az egyik legfontosabb eszközünk, hogy hitelesen tudjuk tájékoztatni a magyarokat az atomenergiával kapcsolatos ügyekről. Megalakulásunk előtt – ha csak valamelyik ellenzéki politikus vagy média nem kapott fel egy ügyet – az „átlagember” nem kapott megfelelő tájékoztatást arról, hogy mi folyik az atomenergia körül. Pedig, ahogy most már a Facebook oldalunkon is látszik, az embereket nagyon is érdekli a téma. A csapatunk felállása pedig elősegíti azt, hogy hiteles és naprakész információkat tudjunk közölni.
Ehhez mind az Energiaklub, mind az Átlátszó felületet biztosít, ami szintén elengedhetetlen ahhoz, hogy minél több emberhez eljusson az üzenetünk. A kormányközeli médiával képtelenség felvenni a versenyt, de a mi célunk nem is ez, hanem hogy minél többen megismerhessék az atomenergia árnyoldalait.
– Nem féltek? A legmagasabb kormánykörökből is az a szöveg szivárog, hogy a magyar zöld mozgalmak olyanok, mint a dinnye: kívül zöldek, belül pirosak. Ez nem éppen a párbeszédre törekvés hangja, inkább mintha útban lennétek…
Paksi Riot: – A párbeszédre való törekvés talán inkább a Paksi Riot jellemzője és nem a kormányé, legalább is minden anyagunkban arra törekszünk, hogy minden felet megszólaltassunk. Félnünk nincs mitől, hiszen nem teszünk semmi rosszat vagy államelleneset.
Amitől viszont joggal tartunk, az maga az atomenergia, amely az elejétől a végégig, az urán bányászatától kezdve a radioaktív hulladék kezeletlenségéig terhet ró a környezetre és az emberi egészségre. Ha egy állam nem vállalja, hogy az érem mindkét oldalát bemutassa, szíve joga, de lennie kell egy olyan szervezetnek, csapatnak, akár egyénnek, aki viszont beszél arról is, ami a kormánynak „kellemetlen”. Ezért jött létre a Paksi Riot.
– Külön „frontvonal” keletkezett Pécsett. Új uránbánya nyitása, atomtemető létesítésének terve borzolja a kedélyeket. Miképpen áll ez a küzdelem?
Paksi Riot: – Pécs alig egy órás autóútra van a Paksi Atomerőműtől. De az atomenergia két piszkos végét konkrétan a város közvetlen közelébe tervezik elhelyezni. Évek óta tart a környezetvédelmi engedélyeztetési eljárása az uránbánya újranyitásnak a Mecsekben, és a jelek szerint Bodán (kb. 20 km Pécs központjától) lesz a végleges radioaktív hulladéktárolója a paksi kiégett fűtőelemeknek. Ez utóbbi kutatás zajlik, sok év, mire a kutatók biztosan megállapíthatják, hogy a bodai agyagkő a megfelelő a radioaktív hulladék tárolására.
Az uránbánya ügye azonban most a zöldeknek kedvez, mert az engedélyeztetési eljárás áll. Talán csak felismerte a kormány, hogy nem érdemes magyar atomerőműbe magyar uránt termelni, ha annyira nem éri meg, mint amennyibe a pécsi urán kerülne, vagy csak kivárnak, nem tudjuk. Az biztos, hogy a pécsi Zöfi, azaz a Zöld Fiatalok Egyesülete, a kezdetek óta nyomon követi a fejleményeket és bármi történik, reagálnak.
– Hol vannak még az országban nyitott „frontvonalaitok”? Mit terveztek azokon a pontokon?
Paksi Riot: – Magyarország számos területét érintik közvetlen-vagy közvetve atomenergiával kapcsolatos beruházások, létesítmények. Ha viszont véletlen meghibásodás vagy baleset következne be Pakson, az nem csak Magyarországot, de a környező országokat is érintené.
Az atomenergia ugyanis nem áll meg a határon és nem ismer korlátot sem vízben, sem földön, sem levegőben. Ezért a helyi ügyek mellett a Paksi Riot azon is dolgozik, hogy a magyar állampolgárok alapvetően tisztában legyenek az atomenergia káros hatásaival, és ne csak azok értesüljenek az atom „piszkos” ügyeiről, akiket lakóhelyük miatt közvetlenül érintene.
Témánkhoz kapcsolódik:
- A Greenpeace szénerőműveket vesz, hogy bezárhassa őket
- Az atomsimogatók csúsztatnak
- Atomlétesítmények és marketingháború
- A levegőről, de nem a levegőbe beszél
***
Ez a cikk eredetileg 2020 januárjában a megszűnő Cafeblogon jelent meg.
Bognár László
