Az együttműködésre késztetés eszköze – választási lehetőség

Könyvet olvasok: Joanna Faber & Julie King – Beszélj úgy, hogy érdekelje, hallgasd úgy, hogy elmesélje.
A kötetet kisgyerekes szülőknek ajánlja a kiadó, jómagam nagyapai minőségben lépek túl a szűkmarkú ajánláson 🙂
A kötet telis-tele van gyakorlati példákkal – ahol először álltam meg elgondolkozva gyerek és felnőtt, nevelés és marketing kapcsolatát felfedezve, az az együttműködésre késztetés eszközrendszere példáinál történt.

Együttműködésre késztetés

Az egyik ajánlott szülő-kisgyerek együttműködést segítő eszközt így vezeti elő a szerzőpáros:

„Nem azt mondom, hogy kényelmetlen kompromisszumokat kell kötni, vagy a háromévest kell kinevezni főnöknek Csak annyit állítok, hogy az emberi lények, a legkisebbek is, szeretik, ha beleszólhatnak az életük alakulásába.”

Számtalan példát is kapunk a választási lehetőség alkalmazására. Például:
„Ne azt mondjuk, hogy „Azonnal szállj be az autóba!” Próbálkozzunk inkább ezzel: „Óriásjárásban vagy ugrálva mész a kocsihoz?”

A vastag könyv több pontján, így ennél is megálltam és homlokomra csapva megjegyeztem, tényleg, a felnőtteknél is így működnek a dolgok!

Bebizonyítom, jöjjön a marketing

Amikor olyan helyre megyünk ebédelni, ahol pincér szolgál föl, az étkezés végén a jól felkészített főúr nem azt kérdezi, hogy kérünk-e kávét.
Hát persze, hogy nem ezt kérdezi, mert erre könnyen azt válaszolhatjuk, hogy nem. Ugyanis a döntési helyzet, amit a pincér teremt: igen vagy nem.

A marketingben jártas profi pincér viszont ezt kérdezi: presszókávét vagy cappuccinót hozhatok?
Ugye-ugye, a kiindulópont az, kávét inni muszáj, már csak az a kérdés: eszpresszó vagy cappuccinó legyen.
Ez egy az egyben ugyanaz, mint az óriásjárásban vagy ugrálva menjen-e az unokám az autóba!

***
Más könyvekről:

A szégyen könyve: Pécsi levelek 1944-ből

Friss, ropogós receptes könyv – nyálcsorgatós ajánlatok

Könyvajánló: Reklámszociológia

Hámori Gábor: Pécs madártávlatból (könyv, fotó)

Könyv. Csepeli György: A hatalom anatómiája

És egy kis plusz: Kalandok az unokámmal

“Az együttműködésre késztetés eszköze – választási lehetőség” bejegyzéshez 2 hozzászólás

  1. Egy gondos nagypapa felkészíti az unokáját a jövő munkahelyén való boldogulásra! Ipar 4.0 nem lesz emberi kapcsolatok 4.0 nélkül.
    Ha minden nagypapa így viselkedne megszűnne a tréneri munka! 🙂

  2. Köszönöm Sándor az észrevételt! 🙂 Nagyapai keblem dagad a büszkeségtől!

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük