Pécs: a helyi kedvezménykártya

A helyi kedvezménykártya létjogosultságát aligha vonhatja kétségbe valaki. Kedvezményt nyújt a helyben élő lakosságnak és a kártyakörben résztvevő vállalkozások, kereskedők vonzerejét is növelheti az általuk biztosított anyagi előny révén.
Mindenki jól jár.

A Tüke kártya

Pécsett a kártyakörhöz tartozást bizonyító plasztik neve: Tüke kártya.
A tüke eredetileg a három ősig visszamenőleg helyben lakó, a Mecsek oldalán szőlőskerttel rendelkező polgár megkülönböztető elnevezése.
A kártyát persze olyanok is kiválthatják, akiket a bányák, a felsőoktatási intézmények vagy más munkahelyek csábítottak a városba, vagyis őseik másutt éltek és közülük is nagyon kevesen foglalkoznak szőlőtermesztéssel, borkészítéssel.
De ne keressünk a kákán is csomót, a kártya elnevezése hadd legyen az, ami, végül is Pécsre, Baranya és a déli régió „fővárosára” utal, marketing szempontból akár el is fogadhatjuk.

Hanem a szlogen

A szlogent már „lánykorában” is elhűlve szemléltem, hiszen így szólt: Pécsinek lenni több.

Marketing: Pécsinek lenni több
Pécsinek lenni több

Ez a szövegtartalom nagyszerűen illeszkedett a magyar, tartalmilag semmit nem jelentő szlogenek világához.
Gyönyörű mintaként szolgálhatott a Magyarország jobban teljesít ömleny, amely se azt nem tükrözte, hogy miben teljesítünk jobban, se azt, hogy kiknél, se azt, hogy mennyivel.
Ez a minta-szlogen az égegyadta világon semmit nem jelent, és ehhez pompásan passzolt a Pécsinek lenni több kifejezés is. Elvégre ebből se tudtuk meg, hogy kiknél, mivel vagyunk többek az Európai Unió egyik legelmaradatottabb régiójának büszke városában!
A figyelmes idegen talán annyit szűrhetett le, az itt lakók igazán nem panaszkodhatnak az eltúlzott szerénységükre.

De íme, „asszonysorba lépett” a tüke kártya, javított korábbi elhibázott szlogenjén, ami a semmit tűzte ki célul. Ám sajnos a javítás sem sikerült, a semmitől a semmiig vezetett a szorgos kreativitás: Pécsen lenni több.
Minél? – kérdezhetnénk a városban, amely oly’ büszke kreatív iparára. És egyetemi város jellegére is, ahol elismert tanárok görgették elém is a szebb, elegánsabb stílt, nem Pécsen, hanem mondjuk úgy, Pécsett tanulunk.
Szóval Pécsen lenni több?
Valaki szedje már össze magát!

***

Amikor az eredeti szlogenen, 5 évvel ezelőtt, kiakadtam:

Politikai marketing – a semmi a valami a szlogenek világában

Bognár László

A „Menj haza” nem barátságos

Amíg otthon vagyok, nem zavar a „Maradj otthon” jelszó, sőt egyetértek vele. Azt is megértem, hogy a kiránduló helyként is funkcionáló települések a koronavírus járvány idején szeretnék, ha a településüket nem árasztanák el a friss levegőt keresők, űzve-hajtva a karantén bezártságát oldandó vágytól.

Menj haza, tűnj a fenébe

Ám, ha kilépek valamilyen okból és a célhely útjára festve azt olvasom: menj haza! – azt nem tartom barátságosnak! Az Orfűre vezető útra márpedig egyenesen ezt festették fel.

A települések többsége megelégszik a „Maradj otthon” felszólítással. Ez kézenfekvőnek tűnik, hiszen valóságos mozgalommá nemesedett a felszólítás és szlogenként működik.

Imádom Abaligetet!
Ennek ősidőkbe nyúló gyökerei vannak – a szüleim itt ismerkedtek meg, én itt fogantam, s bár hamar máshová helyezték apámat, s nincs innen gyerekkori emlékképem, odahaza gyakran szóba került a mesebéli hely, a régi szerelem színtere.
Tehát az, hogy az abaligeti cseppkőbarlang felé vezető út elé kihelyezett táblát mutatom példaként, nem rosszindulatból fakad, csupán jelzi, tegnap ott horgásztam, s megláttam a táblát, amit egyébként bárhol láthatnék az országban.

Később visszavárunk!

Szerény javaslattal élnék szeretett városaink és falvaink számára.
Szedjék le a Maradj otthon táblákat, töröljék a Menj haza feliratokat és azt írják ki: Később visszavárunk!
Ebből is ért a magyar és ez a szöveg udvarias formában a kölcsönös megbecsülést tükrözné!

Bognár László

Koronavírus: piacokat szűkít és bővít

– Buongiorno! – köszöntötte a pápa online közvetítés keretében nézőit-hallgatóit, jelét adva az új idők beköszöntének, amikor is a személyes jelenlétet felváltja a közvetítő-elemeken, médiumokon keresztüli képviselet.
Tulajdonképpen nem szokatlan ez, gondoljunk csak a televíziós közvetítésekre, amikor aranyszájú politikusok szórják közénk bölcselmeiket – csak ezt a formát tőlük már megszokhattuk. Viszont a pápától, a rokonainktól, a munkatársainktól, a barátainktól MÉG nem.

A koronavírus átrendezi az életünket

A koronavírus – nem tudhatjuk mennyi időre – de átrendezi a személyes és a gazdasági kapcsolatainkat. Új dimenziókba helyezi a munka terepeit és a munkavégzés módját, ráadásul a szabadidő eltöltésére is új helyszíneket és megoldásokat jelöl ki.

Miközben egyes gazdasági ágazatokra, vállalkozókra és vállalkozásokra sorvadás vár, más ágazatok előtt szélesebb pályák nyílnak.
Azáltal, hogy az emberek kényszerűen vagy belátásos alapon több időt töltenek odahaza, megnövekszik az igény olyan időtöltésekre, mint az olvasás, az internetes böngészés, a televíziózás, a nyelvtanulás, és időkapu nyílik a társasjátékokra, a gyerekekkel történő időtöltésre is.
Ezeken a terepeken a megnövekvő igény kielégítésével – ilyen például a hírszolgáltatás, az elektronikus könyvkiadás – „kövérebb” piacok nyílnak.
A home office, vagyis az otthoni munkavégzés máris a laptopok eladásának megugrását eredményezte.

Koronavírus, verseny, online marketing, SEO

A számítástechnikai ipar, benne az online marketing és azon belül a SEO több okból is hangsúlyosabb szerepet kaphat.
Az egyetemek máris távoktatásra kénytelenek átállítani munkájukat.
A gyakorlati ismeretek pótlására a vizuális tartalmak értéknövekedést mutathatnak (például műtétek videó közvetítése orvostan hallgatók számára).
A munkavégzés, a kapcsolattartás online módozatainak kialakítása programozók és rendszergazdák iránt erős szükségletet fog támasztani.

A szorult helyzetbe került vállalkozói szférákban megnövekszik a verseny. Így felértékelődhet a hatékony marketing szerepe. A kimagasló SEOkeresőoptimalizálás – tudás és gyakorlat felértékelődik.
Az a vállalkozás, amelyik előrébb szerepel a keresőkben és korrektebb, hitelesebb, meggyőzőbb érvelést mutat, könnyebben őrizheti meg piaci részesedését a zsugorodó piacokon.

Bognár László

****
Kapcsolódó tartalom:
Bevezetés a keresőoptimalizálásba, SEO-ba

Schobert Norbi marketingje döngő léptekkel megérkezett

„És amikor az 58 kilós nő helyett a 78 kilós vagy 88 kilós hölgy érkezik meg döngő léptekkel a hálószobába, a férfiak számára kínszenvedés.
Schobert Norbi

Schobert Norbi bevallása szerint a hírhedté vált szövege tudatosan eltervezett marketing akció volt. Szándéka szerint, mint mondja, arra akarta felhívni a figyelmet, hogy Magyarországon a lakosság 70%-a túlsúlyos.
Mit ne mondjak, tényleg felhívta a figyelmet, ámbár az én megközelítésemben a termékeire, nem másra!
És ezért nem sajnálta megsérteni nők és férfiak sokaságát, sőt fittyet hányt arra a tényre is, hogy férfiak sokasága imádja a gömbölydedebb formákat.

A reklámipar tabuját már rég áttörték

Ismereteim szerint a DOVE kozmetikai cég volt annyira merész, hogy nem mesterségesen lefogyasztott hölgyek, hanem valódi nők segítségével mutatta be termékeit.
A sokszínűség, ha szabad úgy fogalmaznom, a sokformájúság utat tört magának Magyarországon is. Példaként hadd említsem, a pécsi Lady Moletti kínált ruhakölteményeit helyi molett lányok-asszonyok is bemutatják a webáruházuk honlapján.

Ebbe a közegbe Schobert Norbi ókori elefántként robbant be a marketingjével.

Büszke, mosolygós molett nő - Schobert Norbi it szólna ehhez?
Büszke, mosolygós molett nő a Lady Moletti honlapján

Figyelemgazdaság

A figyelemgazdaság szociológiája éppen azzal a helyzettel foglalkozik, amikor is olyan információbőség van jelen a piacon, mint napjainkban. Ebből a hihetetlen zajból nehéz kitörni, megragadni a potenciális vásárlók figyelmét.
Schobert úr – lám, ez is egy finom eszköze a figyelemfelhívásnak, Schobert Norbit leurazni! – valljuk be, elérte célját, beégette magát a köztudatba.
Lehet, hogy rövid távon veszít néhány tízezer követőt a facebook influencer celebje, de meglehet, hosszabb távon nagyobb üzleti haszonra tehet szert.

Témánkba vág:

Bognár László

Készletkisöprés világcégnél

Világmárka hirdetésére kúszik a szemem a weben

Készletkisöprés! – üvölti a cím.
Lám, már világcégek lerakatainál is a raktáros írja a reklámszöveget, nem szakember. Ugyanis a készletkisöprés annyit jelent: a szemetet most kiszórjuk, mert rendes, kívánatos, eladható, értékesíthető új árunak kell a hely!
Ez a raktáros észjárása, aki a cég, a saját szakmája világából és érdekeiből indul ki.

A marketinges másként gondolkozik

Ha marketinges írná a szöveget, aki a vásárló fejével gondolkozik, az ő, mármint a potenciális vevő előnyét keresné az új típusok érkezése kapcsán is.
Az ő fejében ilyen akció apropó motoszkálna: most óriási árelőnnyel juthat hozzá a világszerte ismert autónkhoz (vagy bármi egyéb áruféleséghez).
Nem ám készlet kisöprése, a szemét kiszórása, vagyis a vidd a vackot szöveg és tartalom volna a mentalitás!
Erről már évekkel ezelőtt is meditáltam, falra hánytam a borsót 🙁 mert a reklám-igénytelenség legyőzhetetlen.
***
Témánkba, a marketing, a reklám, az akciók témájába vág:

Bognár László

Akár készletkisöprés nélkül is futhatna akciós reklám

Milyen reklám kell nekünk?

Nézem-hallgatom Pethő Anikó videóra vett előadását, amit a munkaerő közvetítéshez kapcsolódó szakmai közönség előtt vezet elő az ismert fejvadász cég, az Aarenson Consulting tulajdonos szakembere.
Kemény felütéssel kezd: a szakmai ágazatában a (klasszikus) reklám már a múlté!
Ezzel a megállapítással mélyen egyetértek és örömmel veszem tudomásul, már nem csak a marketing felségvizein ébredtek erre rá, hanem az „önkiszolgáló reklám” idején a szakmák vezető szakemberei is így vélekednek.
Pethő Anikó az ágazati reklámokból az érzelmi azonosulást, a mozgósító erőt hiányolja.

De szerintem a reklám világában ennél is nagyobb a baj!

Mit kellene kisöpörni?

Lassan közeledik a nyár vége, fogadni mernék, hogy százszámra fogjuk olvasni a hirdetéseket online és offline egyaránt, miszerint óriási készletkisöprési akció zajlik az adott kereskedelmi egységben.
Mindig is az volt a véleményem, hogy ilyesmit nem a marketing osztály vagy a marketingért felelős szakember talál ki, hanem a raktáros, aki a szeméttől akar megszabadulni és szól egy utcaseprőnek, hogy a raktárából lesz szíves kiseperni a szemetet!

A reklám lényege – Ogilvy nyomán – a marketinges szakma szerint: az előny ígérete.
A készletkisöprés viszont csak a raktáros előnyét jelenti, meg esetleg az utcaseprőét, akit néhány lyukas fillérrel kifizetnek, de a potenciális vásárló és annak előnye nincs a képben.
Üssük be a készletkisöprés szót a Google keresőjébe és azonnal kapunk 445 000 szótalálatot.
Ami külön katasztrófa, hogy ezt a szellemileg renyhe akció-megjelölést kifejezetten erős cégek, köztük multik is megengedik maguknak, tovább silányítva a reklámok világát.

Készletkisöprés
A készletkisöprés keresőszóra ezt a választ adja a Google (részlet)

A készletkisöpréshez sajnos más „bevált” kifejezések is társulnak!
Ilyen teszem azt az akár szó.
Ez persze kész átverés, mert az áruk többsége mélyen ez alatt a százalékos kedvezmény alatt szerepel, de az akár szó az offline hirdetésekben kicsiny betűkkel rejtőzik a hatalmas mínusz akárhány százalék leértékelés szöveg alatt.
Online is tegyünk egy próbát!
Akár azt is beírhatjuk a keresőbe, hogy akár 50% kedvezmény és máris iszonyatos mennyiségben dől ránk az akár! Győzünk elugrálni alóla 🙂

Az kár kifejezés a reklámokban
Az akár kifejezés a reklámokban (részlet)

Témába vág:

Bognár László

30 centivel megelőztük Ausztriát

Vannak dolgok, amelyeket csak akkor vásárolhatunk meg nyugodt szívvel, ha látjuk, tapasztaljuk a tulajdonságait. Cipőt, nagykabátot minden bizonnyal akkor veszünk birtokba a legszívesebben, ha a fizetés előtt felpróbálhattuk.
Az igényes nyílászárókkal, ajtókkal, ablakokkal ugyanez a helyzet.
Aki teheti, a beépítés előtt elmegy egy üzletbe, s ha szerencséje van és a marketing tudatosság szülötteként egyébként létezik, akkor egy elegáns bemutatóterembe.

Az osztrák és a magyar teraszajtó magasság

Horgászként tudom, hogy az eredményesség mércéje az adott körben a kifogott hal nagysága. Minél nagyobb a pontyunk, a harcsánk – annál jobb horgásznak számítunk.
A státuszszimbólumok terén is hasonló a helyzet.
Akinek nagyobb és drágább autója van, annak elvileg erőteljesebb a státusza is.
Vajon a teraszajtók nagyságávak is ez a helyzet? – ezen gondolkodom, mióta elolvastam az Internorm Ablak friss blogbejegyzését, melynek címe:
Látatlanban ablakot venni?
Itt olvasom a számomra meglepetést okozó sorokat:

„Slágertéma, hogy az építkezők szeretnék minél inkább a nappalit a kerttel egybenyitni és ehhez a keresik a legjobb megoldást. Ausztriában például a tipikus teraszajtó magasság 210 cm, míg Magyarországon a 240 cm, sőt a trend egyre inkább a 270-es magasság irányába mutat. De vajon el tudjuk-e képzelni, hogyan mutat egy 240 cm-es ajtó? És hogy kiknek érdemes a 270 cm magas tolóajtó mellett dönteni?”

Az első gondolatom: na, végre van valami, amiben megelőztük Ausztriát 🙂
Nem sokkal ugyan, mindössze 30 centiméterrel, de akkor is 🙂

A második gondolatom a társadalmi kompenzáció felé visz el – talán ezért…

A harmadik gondolat találgatás helyett inkább az Internorm véleményével való egyetértés felé terelget: rendelés előtt érdemes elmenni a Budapest határában lévő vadonatúj Internorm Bemutatóterembe, és megnézni azokat a centiket 210-től 270-ig és a centikhez hozzá számolni a hozzájuk tartozó ezreseket is!
A bécsi, innsbrucki, grazi polgár bizonyára ugyanezt teszi, csak éppen az osztrák Alpok legközelebbi Internorm bemutatótermében.

Tudjon meg többet az elgondolkoztató bejegyzésből:
Látatlanban ablakot venni?

Korábban a témában írtuk:

Bognár László

Kuriózum avagy hiánypótló pécsi portál: Pécs gazdasága

Fektess be! A Pécs gazdasága portált jól átgondolt tartalom jellemzi: az infrastruktúrától a kultúrán és oktatáson át a mai termelésig minden adatot, tényt megtalálhatunk.

Aktuális pécsi portál 2010-ben – és a jövőben is az lesz

– Fektess be! – mintha csak ezt kiáltaná ránk sürgető hanghordozással a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara által koordinált portál.
Pécs gazdasága portált jól átgondolt tartalom jellemzi: az infrastruktúrától a kultúrán és oktatáson át a mai termelés meghatározó tagjaiig minden adatot, tényt megtalálhatunk, amely a helyi gazdaságot meghatározza.

Az időzítés is pontos: az M6-os éppen most került átadásra, és ebben az esztendőben Pécs büszkén viselheti az Európa Kulturális Fővárosa kitüntető és lehetőségeket rejtő címet.
Pécs egykor ipari városként, ha úgy tetszik bányászvárosként vonult a köztudatba, de az itt alapított első magyar egyetem és számos alkotó révén – Janus Pannoniustól Amerigo Tot-ig – mindvégig a kultúra városaként is belénk ívódott.

A régi dicsőség és a mai elvárások ötvöződnek

A fenti mondatokkal csupán látszólag szakadtam el a gazdaság témájától, hiszen a Zsolnay névvel is fémjelzett város hírneve, intézményi háttere, az ipari parkok minősége, az itt fellelhető munkaerőnek a jellemzői – iskolázottsága, műveltsége – mind-mind növelhetik a befektetési hajlandóságot.

Mert a portál célja éppen ez: befektetéseket szerezni a meglévő (és nem ide hazudott) lehetőségekre, az itt található infrastruktúrára – az itt élők érdekében és a befektetővel elkönyvelhető közös hasznára.

Van benne városmarketing rendesen

Akit érdekel a városmarketing, az külön ínyencségként fogja „lapozgatni”, vajon tényleg benne van-e minden, aminek benne kell lennie egy kétnyelvű (magyar és angol) gazdasági honlapban?
(P.S. 2021.08.29. – a magyar nyelvű változatot már nem találni a weben.)

A SEO-val éppen most készültünk el – vagyis 2010-ben a Jóljárok Magazin kiadója, a Bognár Stúdió irányítja a SEO munkálatait -, de annak még „érnie kell” kicsit, hogy a keresőkben Pécsre, Pécs gazdaságára, vagyis a pecseconomy eu-ra találjanak a befektetők. De rá fognak akadni!

Érdekesség, korszerű megközelítések a városmarketingben:

SEO szempontú városmarketing: Pécs, Budapest, Bukarest

Városmarketing Hévízről

Gyógyfürdőzés és a web

Szolgáltatás

Reklámhét Pécs: civilek a Cella Septichorában

Reklámhét Pécs: civilek a Cella Septichorában. És a tetején is.

Civilek

Pécs, Cella Septichora - flas mob tisztítás

Pécs, a PécsReklám hete
Akciók futnak Pécsett, szerveződik a Civil Hálózatok Közössége, melynek célja, hogy az EKF sikeres legyen. Ez nem a rendezvények sikerességét jelenti (csupán), hanem az emberek egymásra találását, cselekvő részvételét a személyes és internetes kapcsolódások kialakításában. Míg a Cella Septichorában folyt a beszélgetés, a tetőt flash mob keretében szorgos kezek tisztították. (képünkön)

A rendezvények nyitottak, és ingyenesen látogathatóak.

Civil ötletek

A szerveződés nyitott, bárki részt vehet abban, s módja van akár a kezdeményezőkénél jobb javaslatokkal előállni és cselekvésre bírni a jelenlévőket. A lényeg, hogy felszínre kerüljenek a civil ötletek.

A Civil Hálózatok egyik célja, hogy elősegítse a civil szerveződések egymásra találásán keresztül a hálózatiság kialakulását, a kapcsolódások offline és online megvalósítását.

Interakció

A mai beszélgetés kiscsoportokban zajlott a történelmi falak között. Íme az egyik ilyen.
S lesz még folytatás…

És egy kicsit részletesebben diakockákon:
http://www.slideshare.net/forlong/pecsi-halozatok-kozossege

Más megközelítésben a civilség: A civil

Jóljárok Magazin
Adatvédelmi áttekintés

Ez a weboldal sütiket használ, hogy a lehető legjobb felhasználói élményt nyújthassuk. A cookie-k információit tárolja a böngészőjében, és olyan funkciókat lát el, mint a felismerés, amikor visszatér a weboldalunkra, és segítjük a csapatunkat abban, hogy megértsék, hogy a weboldal mely részei érdekesek és hasznosak.