A „Menj haza” nem barátságos

Amíg otthon vagyok, nem zavar a „Maradj otthon” jelszó, sőt egyetértek vele. Azt is megértem, hogy a kiránduló helyként is funkcionáló települések a koronavírus járvány idején szeretnék, ha a településüket nem árasztanák el a friss levegőt keresők, űzve-hajtva a karantén bezártságát oldandó vágytól.

Menj haza, tűnj a fenébe

Ám, ha kilépek valamilyen okból és a célhely útjára festve azt olvasom: menj haza! – azt nem tartom barátságosnak! Az Orfűre vezető útra márpedig egyenesen ezt festették fel.

A települések többsége megelégszik a „Maradj otthon” felszólítással. Ez kézenfekvőnek tűnik, hiszen valóságos mozgalommá nemesedett a felszólítás és szlogenként működik.

Imádom Abaligetet!
Ennek ősidőkbe nyúló gyökerei vannak – a szüleim itt ismerkedtek meg, én itt fogantam, s bár hamar máshová helyezték apámat, s nincs innen gyerekkori emlékképem, odahaza gyakran szóba került a mesebéli hely, a régi szerelem színtere.
Tehát az, hogy az abaligeti cseppkőbarlang felé vezető út elé kihelyezett táblát mutatom példaként, nem rosszindulatból fakad, csupán jelzi, tegnap ott horgásztam, s megláttam a táblát, amit egyébként bárhol láthatnék az országban.

Később visszavárunk!

Szerény javaslattal élnék szeretett városaink és falvaink számára.
Szedjék le a Maradj otthon táblákat, töröljék a Menj haza feliratokat és azt írják ki: Később visszavárunk!
Ebből is ért a magyar és ez a szöveg udvarias formában a kölcsönös megbecsülést tükrözné!

Bognár László

Akár készletkisöprés nélkül is futhatna akciós reklám

Milyen reklám kell nekünk?

Nézem-hallgatom Pethő Anikó videóra vett előadását, amit a munkaerő közvetítéshez kapcsolódó szakmai közönség előtt vezet elő az ismert fejvadász cég, az Aarenson Consulting tulajdonos szakembere.
Kemény felütéssel kezd: a szakmai ágazatában a (klasszikus) reklám már a múlté!
Ezzel a megállapítással mélyen egyetértek és örömmel veszem tudomásul, már nem csak a marketing felségvizein ébredtek erre rá, hanem az „önkiszolgáló reklám” idején a szakmák vezető szakemberei is így vélekednek.
Pethő Anikó az ágazati reklámokból az érzelmi azonosulást, a mozgósító erőt hiányolja.

De szerintem a reklám világában ennél is nagyobb a baj!

Mit kellene kisöpörni?

Lassan közeledik a nyár vége, fogadni mernék, hogy százszámra fogjuk olvasni a hirdetéseket online és offline egyaránt, miszerint óriási készletkisöprési akció zajlik az adott kereskedelmi egységben.
Mindig is az volt a véleményem, hogy ilyesmit nem a marketing osztály vagy a marketingért felelős szakember talál ki, hanem a raktáros, aki a szeméttől akar megszabadulni és szól egy utcaseprőnek, hogy a raktárából lesz szíves kiseperni a szemetet!

A reklám lényege – Ogilvy nyomán – a marketinges szakma szerint: az előny ígérete.
A készletkisöprés viszont csak a raktáros előnyét jelenti, meg esetleg az utcaseprőét, akit néhány lyukas fillérrel kifizetnek, de a potenciális vásárló és annak előnye nincs a képben.
Üssük be a készletkisöprés szót a Google keresőjébe és azonnal kapunk 445 000 szótalálatot.
Ami külön katasztrófa, hogy ezt a szellemileg renyhe akció-megjelölést kifejezetten erős cégek, köztük multik is megengedik maguknak, tovább silányítva a reklámok világát.

Készletkisöprés
A készletkisöprés keresőszóra ezt a választ adja a Google (részlet)

A készletkisöpréshez sajnos más „bevált” kifejezések is társulnak!
Ilyen teszem azt az akár szó.
Ez persze kész átverés, mert az áruk többsége mélyen ez alatt a százalékos kedvezmény alatt szerepel, de az akár szó az offline hirdetésekben kicsiny betűkkel rejtőzik a hatalmas mínusz akárhány százalék leértékelés szöveg alatt.
Online is tegyünk egy próbát!
Akár azt is beírhatjuk a keresőbe, hogy akár 50% kedvezmény és máris iszonyatos mennyiségben dől ránk az akár! Győzünk elugrálni alóla 🙂

Az kár kifejezés a reklámokban
Az akár kifejezés a reklámokban (részlet)

Témába vág:

Bognár László

30 centivel megelőztük Ausztriát

Vannak dolgok, amelyeket csak akkor vásárolhatunk meg nyugodt szívvel, ha látjuk, tapasztaljuk a tulajdonságait. Cipőt, nagykabátot minden bizonnyal akkor veszünk birtokba a legszívesebben, ha a fizetés előtt felpróbálhattuk.
Az igényes nyílászárókkal, ajtókkal, ablakokkal ugyanez a helyzet.
Aki teheti, a beépítés előtt elmegy egy üzletbe, s ha szerencséje van és a marketing tudatosság szülötteként egyébként létezik, akkor egy elegáns bemutatóterembe.

Az osztrák és a magyar teraszajtó magasság

Horgászként tudom, hogy az eredményesség mércéje az adott körben a kifogott hal nagysága. Minél nagyobb a pontyunk, a harcsánk – annál jobb horgásznak számítunk.
A státuszszimbólumok terén is hasonló a helyzet.
Akinek nagyobb és drágább autója van, annak elvileg erőteljesebb a státusza is.
Vajon a teraszajtók nagyságávak is ez a helyzet? – ezen gondolkodom, mióta elolvastam az Internorm Ablak friss blogbejegyzését, melynek címe:
Látatlanban ablakot venni?
Itt olvasom a számomra meglepetést okozó sorokat:

„Slágertéma, hogy az építkezők szeretnék minél inkább a nappalit a kerttel egybenyitni és ehhez a keresik a legjobb megoldást. Ausztriában például a tipikus teraszajtó magasság 210 cm, míg Magyarországon a 240 cm, sőt a trend egyre inkább a 270-es magasság irányába mutat. De vajon el tudjuk-e képzelni, hogyan mutat egy 240 cm-es ajtó? És hogy kiknek érdemes a 270 cm magas tolóajtó mellett dönteni?”

Az első gondolatom: na, végre van valami, amiben megelőztük Ausztriát 🙂
Nem sokkal ugyan, mindössze 30 centiméterrel, de akkor is 🙂

A második gondolatom a társadalmi kompenzáció felé visz el – talán ezért…

A harmadik gondolat találgatás helyett inkább az Internorm véleményével való egyetértés felé terelget: rendelés előtt érdemes elmenni a Budapest határában lévő vadonatúj Internorm Bemutatóterembe, és megnézni azokat a centiket 210-től 270-ig és a centikhez hozzá számolni a hozzájuk tartozó ezreseket is!
A bécsi, innsbrucki, grazi polgár bizonyára ugyanezt teszi, csak éppen az osztrák Alpok legközelebbi Internorm bemutatótermében.

Tudjon meg többet az elgondolkoztató bejegyzésből:
Látatlanban ablakot venni?

Korábban a témában írtuk:

Bognár László

Kuriózum avagy hiánypótló pécsi portál: Pécs gazdasága

Fektess be! A Pécs gazdasága portált jól átgondolt tartalom jellemzi: az infrastruktúrától a kultúrán és oktatáson át a mai termelésig minden adatot, tényt megtalálhatunk.

Aktuális pécsi portál 2010-ben – és a jövőben is az lesz

– Fektess be! – mintha csak ezt kiáltaná ránk sürgető hanghordozással a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara által koordinált portál.
Pécs gazdasága portált jól átgondolt tartalom jellemzi: az infrastruktúrától a kultúrán és oktatáson át a mai termelés meghatározó tagjaiig minden adatot, tényt megtalálhatunk, amely a helyi gazdaságot meghatározza.

Az időzítés is pontos: az M6-os éppen most került átadásra, és ebben az esztendőben Pécs büszkén viselheti az Európa Kulturális Fővárosa kitüntető és lehetőségeket rejtő címet.
Pécs egykor ipari városként, ha úgy tetszik bányászvárosként vonult a köztudatba, de az itt alapított első magyar egyetem és számos alkotó révén – Janus Pannoniustól Amerigo Tot-ig – mindvégig a kultúra városaként is belénk ívódott.

A régi dicsőség és a mai elvárások ötvöződnek

A fenti mondatokkal csupán látszólag szakadtam el a gazdaság témájától, hiszen a Zsolnay névvel is fémjelzett város hírneve, intézményi háttere, az ipari parkok minősége, az itt fellelhető munkaerőnek a jellemzői – iskolázottsága, műveltsége – mind-mind növelhetik a befektetési hajlandóságot.

Mert a portál célja éppen ez: befektetéseket szerezni a meglévő (és nem ide hazudott) lehetőségekre, az itt található infrastruktúrára – az itt élők érdekében és a befektetővel elkönyvelhető közös hasznára.

Van benne városmarketing rendesen

Akit érdekel a városmarketing, az külön ínyencségként fogja „lapozgatni”, vajon tényleg benne van-e minden, aminek benne kell lennie egy kétnyelvű (magyar és angol) gazdasági honlapban?
(P.S. 2021.08.29. – a magyar nyelvű változatot már nem találni a weben.)

A SEO-val éppen most készültünk el – vagyis 2010-ben a Jóljárok Magazin kiadója, a Bognár Stúdió irányítja a SEO munkálatait -, de annak még „érnie kell” kicsit, hogy a keresőkben Pécsre, Pécs gazdaságára, vagyis a pecseconomy eu-ra találjanak a befektetők. De rá fognak akadni!

Érdekesség, korszerű megközelítések a városmarketingben:

SEO szempontú városmarketing: Pécs, Budapest, Bukarest

Városmarketing Hévízről

Gyógyfürdőzés és a web

Szolgáltatás

Reklámhét Pécs: civilek a Cella Septichorában

Reklámhét Pécs: civilek a Cella Septichorában. És a tetején is.

Civilek

Pécs, Cella Septichora - flas mob tisztítás

Pécs, a PécsReklám hete
Akciók futnak Pécsett, szerveződik a Civil Hálózatok Közössége, melynek célja, hogy az EKF sikeres legyen. Ez nem a rendezvények sikerességét jelenti (csupán), hanem az emberek egymásra találását, cselekvő részvételét a személyes és internetes kapcsolódások kialakításában. Míg a Cella Septichorában folyt a beszélgetés, a tetőt flash mob keretében szorgos kezek tisztították. (képünkön)

A rendezvények nyitottak, és ingyenesen látogathatóak.

Civil ötletek

A szerveződés nyitott, bárki részt vehet abban, s módja van akár a kezdeményezőkénél jobb javaslatokkal előállni és cselekvésre bírni a jelenlévőket. A lényeg, hogy felszínre kerüljenek a civil ötletek.

A Civil Hálózatok egyik célja, hogy elősegítse a civil szerveződések egymásra találásán keresztül a hálózatiság kialakulását, a kapcsolódások offline és online megvalósítását.

Interakció

A mai beszélgetés kiscsoportokban zajlott a történelmi falak között. Íme az egyik ilyen.
S lesz még folytatás…

És egy kicsit részletesebben diakockákon:
http://www.slideshare.net/forlong/pecsi-halozatok-kozossege

Más megközelítésben a civilség: A civil

Jóljárok Magazin
Adatvédelmi áttekintés

Ez a weboldal sütiket használ, hogy a lehető legjobb felhasználói élményt nyújthassuk. A cookie-k információit tárolja a böngészőjében, és olyan funkciókat lát el, mint a felismerés, amikor visszatér a weboldalunkra, és segítjük a csapatunkat abban, hogy megértsék, hogy a weboldal mely részei érdekesek és hasznosak.